Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

1981. április 17. NÉPÚJSÁG 5 Elsősegélynyújtó előadássorozat Dombóváron Életet menteni a helyszínen kell A közoktatás kérdései Az oktatásügy alappillére: az általános iskola Dreczin József miniszterhelyettes az 1981—85 évi fejlesztésekről (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A közelmúltban zajlott le Dombóváron az a nagysza­bású előadássorozat, melyet a városi Vöröskereszt szer­vezett, a KÖJÁL és annak vezető főorvosa, dr. Sáfár Lászlóné közreműködésével. A művelődési központban, illetve a Csavaripari Vállalat klubtermében tartott elmé­leti és gyakorlati bemutatón, a város szinte valamennyi üzeme képviseltette magát, de ott voltak a pedagógusok, az óvodák és az áfész dol­gozói is. Az egészségügyi törvény minden állampolgár?'kötelez a tőle elvárható segítség- nyújtásra, a közösségeket pe­dig az állampolgárok érde­kében kötelezi az azonnali, szakszerű elsősegélynyújtás biztosítására, a munkahelyi elsősegélynyújtó szolgálat létrehozására. A baleseti statisztikákat áttekintve, a baleset színhe­lyén, ahol az idő rendkívül sürget, ritkán van jelen szak­képzett egészségügyi dolgozó. Életet menteni, egészséget megóvni azonban a helyszí­nen kell. Tehát annak kell elsősegélyt nyújtania, aki éppen jelen, vagy közel van. Azonban a jó szándék, a se­gíteni akarás, mindehhez nem elég. A korszerű, ha­tásos elsősegélynyújtást meg kell tanulni. Szükséges tudni: Tv-fesztivál Május 18-tól 23-dg rende­zik meg — immár negyedik alkalommal — a televíziós gyermekműsorok és -filmek kőszegi szemléjét. A hatna­pos program során televíziós szakemberek, alkotó művé­szek, pedagógusok, pszicholó­gusok áttekintik az elmúlt két esztendő gyermekműsor- és gyermekfilmtermését. Ko­rábban műfaji csoportosítás­ban vizsgálták; az idén vi­szont három korcsoportba so­rolva értékelik, hogy a tele­vízióiban vetített alkotások megfelelnek-e az egyes kor­osztályok érdeklődésének. Táncverseny Június 5—7. között rende­zik meg a szombathelyi. Sa- varta-napok egyik, mindig nagy érdeklődéssel kísért ese­ményét, a nemzetközi tánc­versenyt és a magyar tánc­bajnokságot. Ezúttal tizenhat ország táncosait, a világ amatőr versenymozgalmá­nak legjelesebb képviselőit várja Szombathely. Az idén június 6—10. kö- j zött nemzetközi táncpedagó­gus- és versenytáncos to­vábbképzést is rendeznek Szombathelyen. Erre mintegy nyolcvan táncost várnak. A kurzust az angol Carole Smythe mesteredző vezeti. mit, mikor és miért kell el­végezni az elsősegély során. Hiszen a továbbiakban ettől függ a sérült élete, esetleges rokkantsága, a kezelés alatt eltöltött táppénzes napok száma, a termeléskiesés mér­téke, valamint az egyén és család megpróbáltatása. Manapság a nagy ütemben fejlődő villamosítás, gépesí­tés, kemizálás, közlekedés magában hordja a veszély- helyzetet. Tehát bárkit, bár­hol érhet baleset, s a fentiék jelentősége nem elhanyagol­ható kérdés. Az elsősegélynyújtásban sokrétű, elavult, alig hatásos módszereket használnak, még laikusok, sőt, néha orvosok is, ezért rendkívül fontos, hogy ezeket felváltsa a kor­szerű ismeretanyag. A helyi Vöröskereszt célki­tűzése’, hogy az idén Dombó­vár összes üzemében tartsa­nak elsősegélynyújtó tanfo­lyamokat, gyakorlati bemuta­tókat. Jó lenne, ha a szük­séges ismeretanyagot az üze­mek dolgozóinak egy kis há­nyadával, legalább középfo­kon sikerülne elsajátíttatni. Az így képzett elsősegély- nyújtó, speciális orvosi be­avatkozások során, képes az orvosnak is szakszerű segít­séget nyújtani. Egy vállalat alkalmazott­jának és feleségének szolgá­lati lakást juttatott. Később a leányuk férjhez ment és férjestül hozzájuk költözött. A szülők később — vállala­tuk segítségével — összkom­fortos szövetkezeti lakást vá­sároltak, amelybe beköltöz­tek, az ifjú párt azonban a szolgálati lakásban hagyták. Ez ellen a vállalat tiltako­zott, majd mindkét házaspár ellen pert indított. Annak ki­mondását kérte, hogy a fia­tal pár a lakást köteles ki­üríteni és a szülők lakásába költözni. Az alsó fokú bíróságok el­lentétes ítéleteivel szemben emelt törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság a követ­kezőképpen döntött: — A Polgári Törvény- könyv és a vonatkozó kor­mányrendelet értelmében a Negyedmilliós Egy megyei beruházási vál­lalat a helybeli állami építő­ipari vállalattal 38 lakásos lakótelepet építtetett. A munka átvételekor nagyon sok hibát állapítottak meg, amit a kivitelező időben nem javított ki. Ezért a be­ruházási vállalat 500 ezer fo­rint késedelmi kötbér fize­téséért pert indított ellene. Az építőipari vállalat egy­A 6—13 éves tankötelesek iskoláztatása gyakorlatilag teljes körű (99 százalék,). A beiratkozottaknak korábban mintegy 80—82 százaléka fe­jezte be tanulmányait tan­évvesztés nélkül, jelenleg arányuk eléri a 86 százalékot. Az általános iskolák osz­tálytermi célra 4600-zal, a napközis csoportok elhelye­zésére 500-zal több helyiséget használnak, mint öt évvel korábban. A tervezettnél több tanterem épült, ám elnépte­lenedés vagy az iskolák rossz műszaki állapota miatt több meg is szűnt. Végül is az ál­talános iskolák — különösen a fejlődő településeken, te­lepülésrészeken — zsúfoltak. Az osztálytermék 17 százalé­kát váltott rendszerben hasz­nálják. A napközis csopor­tok felét az iskolák nem e célra kialakított helyiségben, hanem osztálytermekben, egyéb oktatási célú helyisé­gekben, lakásokban, stb: kénytelenek elhelyezni. Az osztálytermek közel egytize- de nem alkalmas oktatásra, és e szükséghelyiségek ará­nya az elmúlt tíz évben alig csökkent. — Napjaink egyik mi­előbb megoldásra váró problémája tehát az álta­lános iskolai hálózat kor­szerűsítése, bővítése. Mit tesz a Művelődési Minisz­térium ennek érdekében? — erre kértünk választ Dreczin József művelődési miniszterhelyettestől. — A VI. ötéves terv az ál­talános iskolai hálózat fej­lesztését kiemelt feladatnak tekinti. Ez érthető, ha meg­gondoljuk, hogy öt év alatt mintegy 130 ezer fővel nö­vekszik majd a ítanulólét- szám, és ehhez meg kell te­remteni az alapvető oktatási feltételeket, mégpedig úgy, hogy az ellátás ne romoljon. Egyidejűleg jelentősen széle­síteni fogják a napközis há­lózatot, elsősorban alső tago­zatos tanulók részére. Fontos feladat egyes településeken az oktatási feltételek nagy elmaradásának mérséklése. — A tervidőszakban együt­tesen 5700—6000 általános is­lakásbérleti jogviszony meg­szűnésekor a bérlő a lakást a bérbeadónak köteles visz- szaadni. Ennek az előírásnak akkor tesz eleget, ha arról is gondoskodik, hogy a lakás­ból családtagjai vele együtt távozzanak. A lakás kiüríté­sére vonatkozó kötelezettsé­gének a bérlő nem tesz ele­get, ha olyan személyeket hagy vissza, akik az ő jogá­val, vele együtt laktak ott. Mindebből következik, hogy azok, akik nem önálló jog­címen tartózkodtak a szolgá­lati lakásban, a bérleti jog­viszony megszűnésekor a bérlővel együtt távozni kö­telesek. Mindezek alapján a fiatal házaspárnak a lakást 15 na­pon belül a vállalat rendel­kezésére kell bocsátania, és a szülők lakásába kell köl­töznie. késedelmi díj részt arra hivatkozott, hogy a javítási munkálatok elvég­zésével hibáján kívül késett, másrészt hogy a hiányossá­gokat időben megszüntette. Az ügyben végső fokon dön­tő Legfelsőbb Bíróság ezt a védekezést nem fogadta el, mert a vállalat a késedelmét kimenteni nem tudta. Sem a lakásokat, sem a közös helyi­ségeket érintő munkával nem kólái tanterem létesítésével számolunk. Várhatóan ennek mintegy 60—65 százaléka új épületben, a többi meglévő intézmények bővítésével, kor­szerűsítésével, más célú épü­letek, helyiségek igénybevé­telével valósul meg. — Öt év alatt előrelát­hatóan mennyi pénz áll rendelkezésre az általános iskolák bővítésére, s hol szándékoznak nagyobb ará­nyú fejlesztéseket eszkö­zölni? — A tanácsi tervjavaslatok megközelítően 15 milliárd fo­rint ráfordítással számolnak az általános iskolai hálózat­fejlesztésiben. Az összeg leg­nagyobb részét természetesen az új iskolák építésére for­dítják,, kisebb hányadát a bővítés és korszerűsítés jel­legű fejlesztésekre. — Mi úgy gondoljuk, az iskolák legnagyobb részét ott kell majd építeni, ahol a de­mográfiai hullám leginkább érezteti a hatását, vagyis a nagyobb városokban — il­letve azok lakótelepein —, a gyorsan fejlődő ipari tele­püléseken, munkáskörzetek­ben. Magától értetődően ezeknek a fejlesztéseknek összhangban kell lenniük a településhálózat fejlesztési tervével, és törekedni kell arra, hogy komplex, többcé­lúan is hasznosítható épület- együtteseket alakítsanak ki. A Művelődési Minisztérium, az ÉVM-mel együttműködve, kidolgoztatta a lakóterületi alapfokú közintézmények összevont és több célra hasz­nosítható épületednek típus­terveit. A meglévő iskolák gyors és viszonylag olcsó bő­vítését szolgáló műszaki meg­oldások kimunkálása is meg­történt. Az építési költségek elfogadhatónak ígérkeznek. — Az idén a tanácsokkal karöltve * milyen terveik vannak az általános iskolai fejlesztésekre? Hol épül új iskola? — A demográfiai körülmé­nyek miatt, 1981—82-es tan­évben a növekvő számban jelentkező első osztályosok fogadása okoz nagy gondot a tanácsoknak. A tanácsi terv- javaslatok 1981-iben 1000— 1100 osztályterem bővüléssel számolnak, • ebből 6—700 lé­tesül új iskolaépületben, a többi bővítés, korszerűsítés és egyéb fejlesztés útján. Ez igen feszített feladat és min­den szóba jöhető segítségre szükség van a megvalósítá­sához. — Nagyobb arányú fejlesz­tések várhatók 1981-ben Bé­kés, Borsod, Csongrád, Győr, Hajdú-Bihar, Pest megyék­ben és a fővárosban. — Véleménye szerint a városok, községek művelő­dési házait, átmenetileg, fel lehet-e használni az ál­talános iskolai oktatásra és miként? — Tekintettel arra, hogy a demográfiai hullám csak át­menetileg emeli meg erőseb­ben a tanulólétszámot, nem követhetjük ezt mindenütt új fejlesztésekkel. Ezért át­menetileg igényibe kell ven­ni osztályok elhelyezésére is­kolán kívüli helyiségeket is. Esetenként ilyenek a műve­lődési házak. A közművelő­dési intézményeket szélesebb körben kapcsoljuk be a gyer­mekek tanórán kívüli foglal­koztatásába is (pl. szakkörök, korrepetálások, stb.). — Az óvodás korúak el­helyezését milyen beruhá­zások szolgálják 1981-ben és később? — A 70-es évek végén a születésszámok mérséklőd­tek, ezért már 1981-ben or­szágosan csökken az óvodás korúak száma, 1985-re pedig több mint 100 ezer fővel lesz kisebb a létszám. A tanácsok által tervezett közel 38 ezfr óvodai hely létesítésével az ellátás lényegében megoldó­dik, a nagyobb városok és néhány megye óvodáit kivé­ve megszűnik a zsúfoltság is. — Idén a tanácsok több mint 11 ezer új óvodai hely- lyel számolnak, amelynek jó­val több mint a fele új épü­letben várja a gyerekeket. Ezzel már lényegesen csök­kenhet a helyhiány miatt el­utasítottak száma. FAHIDY JÖZSEF Városkörnyék Amióta város létezik, azóta természetesen város- környék is van: — ennek megállapításához nem kell különösebben nagy böl­csesség. Az már viszont lé­nyegesen újkelétűbib, hogy ezt a két területegységet nem valamiféle ellenlába­sokként kezeljük, hanem egymásra gyakorolt nyil­vánvaló hatásukat igyek­szünk együttesen vizsgál­ni, befolyásolni, jó irányba fejleszteni. Nem olyasfor­mán, hogy a város „rátele­pedik” a környező községek­re és törekszik a lehető leg­többet „elszipkázni” tőlük, hanem a segítőkészség és kölcsönös támogatás jegyé­ben. Az utóbbi mondatban, a „kölcsönösség” szó alá­húzandó. Hazánkban a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalá­nak 3/1974. számú irányelve szól „a városok és város környéki községek kapcso­latainak fejlesztéséről.” Tolna megyében öt, illetve két éve kezdődött az első kísérlet város környéki közigazgatás bevezetésére Dombóvárott, majd Bony- hádon. 15 közigazgatási egység 35 községében 37 ezer embert érint ez, a me­gye lakosságának 13 szá­zalékát. Ha a központot képező városok lélekszámú­val is kalkulálunk, ak­kor 71 ezer embert vehe­tünk számításba, tehát minden 100 megyénkbe!! közül 24-et. Mi sem érthe­tőbb, mint az, hogy a me­gyei pártbizottság végre­hajtó bizottsága a közel­múltban fokozott figyelmet szentelt a város környéki kísérleteknek és alaposan megvitatta azokat. Az említett rövid idő nem hozhatott valamiféle megdöbbentő fordulatot, de ilyenre nem is számított senki. A városok és kör­nyékük foglalkozási struk­túrája nem változott. A közigazgatási központokba bejárók száma mintegy 4000, az eljáróké 1500. A termelőszövetkezetek terü­leti koncentráltsága Bony- hád vidékén nagyobb, ez már korábban kialakult. A közellátásért felelős áfész- ek a napi fogyasztási cikke­ket a kisebb településeken általában biztosítják, a tartósakért városba kell menni. (Korábban is kel­lett.) Egyértelműen jó a ta­nácsi vezetők munkakap­csolata és megkezdődött az a folyamat, hogy a több­nyire jól felszerelt költség- vetési üzemek eredeti il­letékességi területükön kí­vül is segítséget nyújtanak. Az anyagi erők koncentrált, de közös hasznú kiaknázá­sára jó példa a dombóvá­ri művelődési otthon létre­hozása. Dombóvár lélekszámú az elmúlt 10 évben 18,8, Bony- hádé 17,4 százalékkal nőtt. A környéküké 10,2-vel, il­letve 8,6-tal csökkent. Ez a folyamat valószínűleg le­lassul, ha a városkörnyék urbanizációja erősödik és a közlekedés, mely főleg a diákutaztatás terén hagy még kívánnivalót, javul. A tényleges vonzás még a kö­zelmúlt közigazgatási mó­dosítások ellenére sem áll meg a megyehatárok­nál. Mindkét helyen túlter­jed azokon, összességében a tanulmányalaposságú vizsgálat megállapította, hogy a városok és környé­kén egészséges és a továb­biakban is biztató jelekkel szolgáló fejlődési folyamat indult meg megyénkben. O. I. készült el határidőre. A fize­tendő kötbér összegét azon­ban, a keresetben • szereplő­vel szemben 50 százalékkal mérsékelve, 250 ezer forint­ban állapította meg a Leg­felsőbb Bíróság, mert a hi­bák mennyiségét, jellegét és a kijavítás körülményeit fi­gyelembe véve, a mulasztás­sal ez áll arányban. Az indoklás szerint az épí­tőipari vállalat a hiánypót­lás elvégzésével — mint sa­A félbehagyott építkezés nem egészségrontó Egy társasház szomszédsá­gában gyárépület és hozzá tartozó nagy telek van. Az egyik lakó a gjár ellen kör­nyezetvédelmi érdekeket sér­tő magatartás megszüntetése iránt pert indított. Arra hi­vatkozott, hogy a telken nagy mennyiségű betontörmelék és háztartási szemét halmo­zódott fel, amit a vállalat nem hajlandó eltávolítani. Az ügy a Legfelsőbb Bírósá­gon dőlt el, amely a kerese­tet elutasította. Az indoklás szerint az em­beri környezet védelméről szóló törvény értelmében a települési környezet védelem alatt áll. Nem szabad olyan szennyeződésnek, ártalomnak vagy más káros hatásnak ki­tenni, ami természetes tulaj­donságait hátrányosan meg­változtatja, vagy az emberi ját jelentéséből kiderül -*■ két hónapig késedelemben volt. Ezt részben el is ismer­te. A javításban semmi sem akadályozta. Az általa felho­zott bizonyítékok a késede­lem kimentésére nem alkal­masak. Nem tűnik ki belő­lük, hogy óz átadás-átvételi jegyzőkönyvben feltüntetett valamennyi hiba szakszerű kijavítása határidőn belül megtörtént, tehát mulasztá­sáért felelősséggel tartozik. életkörülményeket rontja. A védelem a lakó-, üdülő- és intézményterületekre, továb­bá az emberi tartózkodásra szolgáló egyéb területekre terjed ki. — A gyár a szennyeződést tagadta, azt állítva, hogy a bekerített telken csak ható­sági intézkedésre félbe­hagyott építkezés maradvó- nyái vannak. A Legfelsőbb Bíróság beszerezte az Állami Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás iratait és hely­színi szemlét is tartott. Meg­állapította, hogy a telken csakugyan félbemaradt épü­let alapjai láthatók. Háztar­tási szemét azonban nincs. A felperes keresete tehát megalapozatlannak bizonyult, ezért el kell utasítani. HAJDÚ ENDRE BERGERNÉ Fotó: Dombai Filmvetítéssel is segítik az elsősegélynyújtás elsajátítását Döntött a Legfelsőbb Bíróság Szolgálati lakásokkal manipuláltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom