Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

1981. április 16. ‘ÜÉPÜJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Magyar László- diákkör 1978-ban kezdődött el a dunaföldvári Magyar László Gimnáziumban, a névadóról elnevezett Afrika műveltségi verseny, amely az országos döntővel tavaly zárult. Ek­kor határozták el a duna- földvári gimnázium tanulói, hogy létrehozzák a Magyar László tudományos diákkört, amely a fekete kontinens éle­tével ismerteti meg a tanuló­kat. Az országban ez az első és az egyetlen ilyen jellegű tudományos diákkör, mely­nek 25 gimnazista és 6 peda­gógus tagja van. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének támogatá­sával működő diákkör első foglalkozásán dr. Krizsán László kandidátus rádiómű­sorát hallgatták meg a tagok, Magyarok a Zambezi mentén címmel. LUKÁCSI PÁL Pophírek Máté Péter A kedvelt diszkósláger­zenét játszó kanadai Ottawán együttes nagylemez kiadásá­ra készül. Ennek előzetese­ként jelentették meg uj kis­lemezüket Kezeket fel cím- mél. Ahogy első sikerdaluk, a D. I. S. C. O., úgy ez a fel­vétel is két nyelven, angolul és franciául :is megjelent. * Az elkövetkező időkben, csökkentett létszámmal, öt fővel dolgozik a Dsohimghis Khan együttes. A jövőben az együttes felvételei keményebb hangzást ütnek meg — amint ezt a diszkócsoport tagjai el­mondták. * iNagy Sikerre számíthat a fiatalok körében Almási Ta­más rendező filmje, a Balla­gás. A zömmel amatőrökkel — középiskolásokkal — ké­szített film zenéjét a sikeres miskolci rockegyüttes, az EDDA MŰVEK játsza. A kö­zel 'háromnegyedórás zenei anyagból lemez készült. * Csövesek címmel roek- musicalt írt Máté Péter és S. Nagy István. A két ismert szerző a sokakat foglalkozta­tó téma feldolgozását vita­indító szándékkal vállalta. A főszerepeket Csongrádi Kata, Zorán Sztevanovity, Hollai Kálimén és a Karthago szóló­énekese, Takáts Tamás ala­kítja. A nyáron bemutatásra kerülő muslicáit anyagából a Karthágó közreműködésével, a tervek szerint lemez készül. * Ismét új zenekar jelentke­zett kislemezzel. A kemény rockot játszó Óceán együttes 78-ban szerepelt először a Budai Ifjúsági Parkiban a lengyel SBB társaságában. A hatvanas évek zenei világát, hangulatát idéző koncertjeik új színt hozhatnak popzenei életünkbe. KINDL GÁBOR Küldöttgyűlés négy városban Eredményesen fejlődött a KISZ munkája Szombaton megtartották a megye városaiban és a paksi atomerőműnél a KlSZ-kül- döttgyűlést. Bonyhádon, Dombóváron, Pakson és Szekszárdon egyaránt ünne­pi, de fiatalos külsőségek kö­zött zajlottak e tanácskozá­sok, amelyeken megjelentek az illetékes párt-, állami, társadalmi és tömegszerveze- ti vezetők. A több ezer KISZ­Dombóvár tag munkáját, eredményeit összefoglaló anyagokból igen nehéz a legfontosabb vonáso­kat kiemelni, már csak azért is, mert az ifjúsági szövetség­nek a feladatai mindenütt azonosak, de amelyek a helyi sajátosságok szerint külön­böznek egymástól. Mégis megkíséreljük ezeket a kü­lönbségeket kiemelve össze­foglalni a küldöttértekezletek beszámolóit. zett be. Tizenöt klub van a városban, és a megfogalma­zás nem véletlen, hiszen mű­ködésük nem felel meg a követelményeknek. A városi klubtanács feladatát nem töl­tötte be. A KISZ-irányítás — annak ellenére, hogy a tag­ság többsége az ifjúsági szer­vezet tagja — változatlanul gyenge — állapította meg a küldöttértekezlet. A KISZ érdekképviseleti Szekszárd munkája nem mindenütt .megfelelő, jelentősek viszont az eredmények a szervezeti élet terén. A tagfelvételi munka kampányszerű, javult viszont a párttaggá nevelés. A hozzászólások a beszá­molót sokoldalúan és színe­sen egészítették ki. A kül­döttgyűlés 13 tagú KISZ- bizottságot és annak titká­rául ismét Hauck Ferencet választotta meg. Nem problémamentes, de eredményes munka Az írásos beszámolóhoz Gyimesi György, a városi KISZ-bizottság titkára szó­beli vitaindítót mondott, amelyben többek között ar­ról szólt, hogy a városban és a városkörnyéki községekben a közvélemény kedvezőbben ítéli meg a fiatalokat, mint korábban. A megítélés legfontosabb mércéje az, hogy egy fiatal hogyan él, tanul vagy dolgo­zik, hogyan teljesíti köteles­ségét. A KISZ-bizottság mun­kájáról szólva elmondta, hogy a városi KISZ-bizottság az eltelt időszak alatt, „ha nem is problémamentes, de ered­ményes, fejlődő munkát vég­zett”. Megállapította, hogy a fiatalok körében kedvező visszhangra találtak a kong­resszusi levélben felvetettek. A viták során több alapszer­vezetben szóltak arról, hogy a kongresszusi levél az em­bert helyezi a középpontba. Többhelyütt tapasztalható, hogy a mozgalmi élet gépies, mechanikus vonásai háttérbe szorítják az ifjúsági, mozga­lomra annyira jellemző ér­zelmi kötődést. A vitában 13 felszólaló fejtette ki észre­vételeit és javaslatait. Kö­szöntötte a küldöttgyűlést Gyuricza István is, a dom­bóvári városi pártbizottság első titkára. A felszólalások­Bonyhád Mind a négy küldöttérte­kezletet köszöntötték akis­dobosok és az úttörők. Dombóváron Molnár Beáta a kisdobosok, valamint Kaposvölgyi Csaba az út­törők nevében üdvözölte a KISZ-eseket. ra adott válasz után a kül­döttgyűlés megválasztotta a 13 tagú városi KlSZ-bizott- ságot, a 11 tagú pénzügyi el­lenőrző bizottságot és a 24 megyei küldöttet. A dombóvári városi KISZ- bizottság titkára ismét Gyi­mesi György lett. Erősödött a mozgalom politikai jellege Bonyhád fejlődő város, je­lentős iparral. A munkaké­pes korú lakosság több mint a fele ebben a népgazdasági ágban tevékenykedik. A vá­ros környékét aprófalvas te­lepülések alkotják. Sok a be­járó dolgozó a fiatalok köré­ben is, ami az ifjúsági mun­kában is bizonyos megosz­tottságot eredményez a mun­kahely és a lakóhely között. Javultak az ifjúsági munka tárgyi feltételei, a fiatalok szociális helyzete, de bizo­nyos szakaszosságot tapasz­talni a mozgalmi munkában. A nyári időszakban vissza­esés tapasztalható. Jelentős volt az elmúlt idő­szakban a fiatalság részvéte­le a munkaversenyben és ki­emelkedő a társadalmi mun­kában, beleértve ebbe a kö­zépiskolások építőtáborait is. Az ő számukra a városban kevesebb társadalmi munkát szerveztek, ami további tar­talékot jelez. Nőtt a szak­mai, politikai és az általános műveltség színvonala. Ez utóbbi annak ellenére isigaz, hogy az ifjúsági klubok mun­kájában visszaesés követke­Növekedett a kezdeményezőkészség Legalább két dolgot kell kiemelni, ha meg akarjuk határozni, hogy milyen sajá­tosságok között dolgozott a szekszárdi városi KISZ- bizottság, illetve az alapszer­vezetek. Az egyik, hogy még mindig dinamikus a város fejlődése, a másik pedig, egy­re inkább javul a munka- megosztás a KlSZ-bizottsá- gon belül és a KlSZ-bizott- ságok között. Vannak a városban nagy­üzemi KISZ-bizottságok, amelyek a munkásfiatalok tevékenységét szervezik. A város mozgalmi életében je­lentős szerepet töltenek be az iskolai bizottságok és alap­szervezetek, szinte fel sem kell sorolni melyek ezek, mert különféle rendezvények során szinte mindegyik vál­lalat kezdeményező szerepet tölt be. A megyeszékhely helyzetéből és fejlődéséből következik, hogy jelentős az értelmiségiek száma és sze­rencsésen növekszik részvé­telük az ifjúsági szervezet munkájában. A KlSZ-bizott- ságok, az alapszervezetek kezdeményezései nemegyszer megyei akcióvá szélesedtek. Ez azt a célt is jól szolgálja, hogy minden réteg számára megfelelő programot tudnak biztosítani, hiszen a sokból lehet érdeklődési kör szerint választani. Az igen aktív és mozgal- ,mas KISZ-élet egyik árny­oldalát is meg kell említeni. Ez pedig az, hogy a rendez­vények szervezői és részt­vevői között túlságosan gyak­ran fordulnak elő ugyanazok az alapszervezetek, sőt, ugyanazok az arcok. Ebből is következik, hogy maradt még egy jelentős passzív réteg a mozgalmon belül is, amelyet nem sikerült aktivizálni. A szekszárdi városi KISZ- bizottság titkárává ismét Herczig Ferencet választotta meg a küldöttgyűlés. rem tésében a kezdeti hiá­nyosságok megszűntek, folya­matos volt a javulás, ez a brigádlétszám stabilitásában és az általános hangulatban is kifejeződött. Az építőbri­gád kollektívája a 22-es ÁÉV és az ORSZAK munkáin ed­dig összesen mintegy 350 millió forint termelési érté­kű munkát végzett. Az építő­brigád mozgalmi munkája példamutató. A mozgalmi és a szabadidős tevékenységhez jó feltételeket adott, hogy önálló „ifjúsági lépcsőház” kialakítására került sor a munkásszálláson. Az építő­brigád munkáját a KISZ- bizottság folyamatosan fi­gyelemmel kísérte és kiemel­ten kezelte, együttműködve a hét vállalati KlSZ-bizottság- gal. Az atomerőmű KISZ-bi- zottságának beszámolóját a küldöttértekezlet elfogadta. A KISZ-bizottság titkárának Németh Sámuelt választot­ták meg. aki eddig a városi­járási KISZ-bizottság munka­társa volt. * Szavalóverseny az ünnepség után Néhány hete ünnepségre voltunk hivatalosak Fürgéd­re. Egy vasárnap este adták át a községi KlSZ-szervezet- nek a KISZ KB Vörös Ván­dorzászlaját. Az ünnepség rövid volt. A vendégek az utána következő versmondó versenyen hallhatták, amint a klub vezetője, Varga Pi­roska, a KISZ-titkár, Bar- kóczi József és még néhá- nyan szépen, át él ten és ér­tőn tolmácsolták a költők gondolatait. A mozi nézőterén azalatt a másfél óra alatt, amíg a ver­seny tartott, valami csodála­tos változás ment végbe. Kezdetben zaj volt, beszél­getések, megjegyzések röp­ködtek, aztán egyre csende­sebb lett a terem. Már csak a mozi előteréből behallatszó kurjongatás zavarta egyre jobban a benn ülőket. Fi­gyeltem. a kályha korlátjá­nak támaszkodó tizenéves abbahagyta a kérődzést, szé­gyenlősen kiköpte a rágót, s figyelte a versenyt. Megvál­tozott néhányszor tíz perc alatt. S csodálatos dolog volt megérezni, hogy kezdik sze­retni a verset a fürgediek. Az eredményhirdetés után mindenkit meghívtak a pin­ceklubba, ami évtizedeken át az enyészeté volt a hajda­ni vadászkastély alatt. Vagy másfél éve a fiatalok neki­láttak, és otthonossá tették. Jártam ott akkoriban, lát­tam, miként alakul a klub. Dolgozott mindenki, aki fia­tal volt, vagy annak érezte magát. Függetlenül, hogy tagja a KISZ-nek, vagy sem. S ekkor kovácsolódott össze a csapat. Már nemcsak a kocsma az egyetlen szóra­kozóhely. A magnóval, tv- vel felszerelt klub sokkal von­zóbb a fürgedi fiataloknak, mint az italbolt. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy a klub építésének mindenese, s a KISZ-élet pezsdítője, a falu KISZ-titkára, nem más, mint az italbolt vezetője. Mikor kajánkodva kérdezem, nem zavarja, hogy csökken a for­galma, nevetve, de kicsit mégis komolyan mondta, saj­nos, még mindig elég magas. —szepesi— Lakótelepig ötlet Film a falon A tamási űttörőház ha­tása messze kisugárzik a falakon, ami nem újság, hiszen ott mindenki tudja és lapunk lis megírta máir. •Most ismét olyasmit talál­ták ki, ami több szempont­ból ajánlható másoknak is. Pofonegyszerű az ötlet, a hatása pedig ma még fel­mérhetetlen., sok miindeff léhet belőle. És ez a sok­minden már nem az ötlet kitalálóin múlik. Arról van szó, Ihogy a Móricz Zsig- mondról és a József Attilá­ról elnevezett lakótelepe­ken egy arra alkalmas „ud­variban” a szünetben* esténként filmeket vetítet­tek a gyerekeknek. Az úttö- rőház munkatársai és lAimarein Béláné, a járási KISZ-bizottság munkatársa intézte a dolgot. Kedves ötlet, de minden jel szerint több lesz belő­le. Este fél nyolckor, egy magánlakásból kivezették az áramot, zenével terem­tettek hangulatot és fél nyolc helyett, nyolckor — akkorra sötétedett be — elkezdték vetíteni a filme­ket. Együk nap az egyik la­kótelepen', a másik nap a másikon. Csak úgy egysze­rűen a gyerekek szórakozta­tására, ingyen. Ebből szár­mazott is mérni bonyodalom, de végül is a IMoziüzemi Vállalat központjában akádt „illetékes”, aki nem emelt hivatalos kifogást az ingyenes mozizás ellen, a kölcsönzési díjat ugyanis megfizette az úttörőlház. Vetítették a Koppányi aga testamentumát, a Kaland a szigeten című 'filmet és Lolika, Bólka a Föld körül című rajzfilmet. Kölcsönöz­tek filmeket a Vöröske­reszttől iis. Az ötlet nem várt sikert hozott, és .nemcsak a gye­rekek körében. Kiült a la­kótelep az ablakba és a filmvetítés melletti szabad térségbe. Nem kellett hoz­zá egyéb, csak egy pokróc, vagy egy kisszék, és a film­vetítés összehozta azokat a fiatal és kevésbé fiatal házaspárokat, gyerekes és gyermektélen .szülőket is, akik azelőtt köszönő vi­szonyban sem voltak egy­mással. Léhet, hogy művelődési bizottság alakul az alkalmi közönség lellkesebbjeüfoől, léhet, hogy KlSZ-aüapszer- vezetet alakítanák, lehet, hogy alkalmi marad a ren­dezvények sora, de 'biztos, hogy történt valami a lakó­telepeken. Szó volt róla már régebben, hogy társa­dalmi munkában szépíteni kellene .a környéket. „Benne van” a társaság, és új ötle­tek is születtek. Miért ne lőhetne két rönkből, egy szál deszkával padokat és asztalokat szerkesztem, bogy mindig le lehessen ül­ni az alkalmi moziban? Természetesen akkor is, ha nincsen vetítés. Mert van a világon sakktábla, társas­játékok, és csak úgy beszél­getni is lehet a szomszédok­kal. Egy pinigpongasztal sem olyan drága, ha nem egy családinak kell meg­vennie, és máris közösség teremtődött .az állítólag el­idegenítő lakótelepen. Most mindenki lelkes és várako­zásteli, hogy mi lesz a szün­idei Ötletből. A klubba mindenki hivatalos volt Paks A Lékai János ifjúsági brigád Nehéz lenne beszámolni az atomerőmű-építkezés KISZ- bizottságának elmúlt ötéves munkájáról. így a küldött- értekezleten elhangzottakból is csak egyetlen témát eme­lünk ki. Ez pedig a Lékai Já­nos KISZ-építőbrigád tevé­kenysége. A paksi építkezésen új for­maként jelentkezett a Lékai János KISZ-építőbrigád meg­szervezése. A brigád tagjai KISZ-megbízólevéllel érkez­tek az ország valamennyi megyéjéből, a munkát 1977- ben kezdték, majd 1979 ta­vaszától átlagosan 200-an tartoztak a brigádba. A fia­talok általában egyéves meg­bízatással érkeztek Paksra, azonban közülük jó néhá- nyan már negyedik éve az építkezésen dolgoznak. Az évek során bebizonyosodott ennek az új szervezeti for­mának létjogosultsága és si­keressége. Különösen az, hogy erre akkor került sor, amikor a beruházás súlyos építőipari létszámhiánnyal küzdött. A feltételek megte-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom