Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

2 NÉPÚJSÁG

1981. április 16.

A gazdasági tervek vitája az NSZEP X. kongresszusán

KDZ LE IUI E lU V

Szerdán, a Német Szocialista Egységpárt X. kongresz- szusának utolsó előtti napján folytatódott a vita az 1981—85-ös népgazdasági terv direktívái felett. A legtöbb felszólaló aláhúzta, hogy milyen rendkívül szoros összefüggésnek kell lennie a népgazdaság fejlesztése és a pártnak az életszínvonal emelését célzó politikája között.

Szerdán ismét egész sor külföldi küldöttség látogatott el berlini, illetőleg vidéki ipari és mezőgazdasági üzemekbe, tudományos és kulturális intézményekbe, és elismerését fejezte ki az NDK dolgozóinak a fejlett szocialista társadalom építésében elért sikereikért.

Ronald Reagan amerikai elnöknek az űrhajósokhoz intézett üzenete szerint a Columbia űrrepülőgép első sikeres repülése „új korszakot nyitott az űrutazások történetében”.

A kaliforniai Bryden repüléskutató központban, ahova a keddi leszállás után John Youngot és Robert Crippent, a Columbia két pilótáját vitték, a családtagok fogadták az úttörő vállalkozás résztvevőit. A kormányzat részéről James Baker, a fehér házi apparátus vezetője Reagan tanácsadója üdvözölte a két űrhajóst.

Az űrkomp kedden, magyar idő szerint húsz óra 21 perckor ereszkedett le az előre kijelölt leszállóhelyen, a kaliforniai Edwards légi- támaszpont közelében, egy kiszáradt tó medrébe, amely nyolckilométeres kifutást biztosított a nagy sebességgel érkező űrhajó számára. Leszállás után a Columbia körül előbb a hajtóművek veszélyes gázszivárgását ellenőrizték, amely korábban két szerelő halálát okozta a Kennedy űrrepülőtéren.

Young csak egy órával az érkezést követően, az első orvosi ellenőrzés után lépett ki az űrhajóhoz csatlakoztatott vizsgálókocsiból. Crip- penre további tíz percet vártak az amerikai tv-állomá- sok nézői és az a 150 ezer ember, aki az Edwards légiA kongresszusi vitában elhangzott felszólalások közül érdemes kiemelni Wolfgang Junker KB-tag, építésügyi miniszter beszédét. Junker hangsúlyozta, hogy az NDK- ban 1990-ig megoldják a lakáskérdést, azaz addig minden arra rászoruló családnak önálló lakása lesz. Ez a párt és a kormány egész szociálpolitikájának magva, legdöntőbb kérdése. Az építőiparban nagy gondot fordítanak a munka termelékenységének növelésére. Amíg 1971-ben egy munkanapra számítva 298 új lakást építettek fel, addig ma már 684- et. A miniszter köszönetét mondott a Szabad Német Ifjúságnak, hogy annyira feltámaszpont közelében összegyűlve ünnepelte az amerikai űrhajózás sikerét.

Legutóbb amerikai űrhajósok a Skylab program keretében jártak az űrben. Ezt a programot azonban a kormány hat éve leállította, mivel túlságosan költségesnek tartották. Párhuzamosan azonban már folyt az űrkomp építése. A program ugyancsak rendkívül költséges: az első próbaútig csaknem tízmilliárd dollárba kekarolta és felkarolja a lakás- építési tervet, és elmondta: azt tartja az FDJ részéről a legnagyobb segítségnek, hogy az ifjúsági szervezet egyrészt természetesen azonosítja magát az ifjúság lakásigényeivel, másrészt azonban arra neveli a fiatalokat, hogy becsületesen meg kell dolgoz- niok az igények teljesítéséért. A vitát tegnap befejezték, s határozatot hoztak erről a napirendi pontról.

Ma zárt ülést tart a kongresszus, s megválasztja a párt új központi bizottságának tagjait és vezető testületéit. A Német Demokratikus Köztársaság kommunistáinak tanácskozása előreláthatólag délután befejeződik.

rült, de Donald Slayton, az első kísérlet vezetője a hibátlanul végrehajtott próbarepülés eredményeit méltatva kedden este rámutatott: a Columbia viszonylag csekély javítási munkálatok után újra indítható, s ez a körülmény reményt ad a költségek csökkentésére.

A NASA vezetői azt mondják, hogy az űrkomp sikere a rutinszerű űrrepülések korszakának megnyitását jelenti.

PANORÁMA

BUDAPEST

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait II. Margit dán királynő születésnapja, Dánia nemzeti ünnepe alkalmából.

*

Hugo Del Rio Guerra ezredes, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a Playa Giron-i győzelem 20. évfordulója alkalmából szerdán fogadást adott a nagy- követségen.

*

Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására Budapestre érkezett Mohamed A1 Mangoush líbiai építésügyi miniszter, és szerdán megkezdték tárgyalásaikat a kétoldalú építésügyi együttműködés továbbfejlesztéséről.

MOSZKVA

L. I. Brezsnyev üzenetet küldött a Szovjet Baráti Társaságok moszkvai konferenciájához, amelyen hetvennél több ország küldötte is részt vesz a külföldi baráti társaságok képviseletében, köztük Bíró Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtitkára.

DAMASZKUSZ

Mahmud Al-Ajubi, a Szíriái Baath-párt országos vezetőség tagja, a szíriai politikai pártokat tömörítő Nemzeti Haladó Front alelnöke fogadta a Hazafias Népfront küldöttségét, amely Rónai Rudolfnak, az országos tanács elnöksége tagjának vezetésével tartózkodik Da- maszkuszban.

BELGRAD

Halász József, hazánk távozó belgrádi nagykövete búcsúlátogatást tett Horvátországban. Zágrábban fogadta a többi között Jaksa Petries, a horvát köztársasági elnökség tagja, Jure Bilics, a képviselőház elnöke, Branko Puharics, a Horvát Kommunisták Szövetsége KB Elnökség tagja, Petar Flekovics, a köztársasági kormány elnöke. Halász József Eszéken búcsúlátogatást tett a Horvátországi Magyarok Szövetsége vezetőségénél is.

Huija Frigyes külügyminiszter meghívására Józef Czyrek, a Lengyel Népköz- társaság külügyminisztere 1981. április 14—15-én hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon.

A lengyel külügyminisztert szívélyes, elvtársi légkörű találkozón fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke.

A külügyminiszterek tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, megbeszélést folytattak a két ország együttműködésének fejlesztéséről és áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket.

Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Lengyel Nép- köztársaság kapcsolatai a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, á barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban, a hagyományos testvéri barátság szellemében fejlődnek. Ebben fontos szerepet töltenek be a párt- és az állami vezetők rendszeres találkozói.

A gazdasági együttműködés az elmúlt ötéves tervidőszakban jelentősen bővült,, és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása mellett adottak a lehetőségek annak további fejlesztésére is. A két ország kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatai eredményesen szolgálják a két nép barátságát, hózzájánul- nak egymás kulturális értékeinek kölcsönös megismeréséhez.

Jelentős a testvérmegyék és városok együttműködése, széles körű a két nép közvetlen érintkezése.

Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során a miniszterek egybehangzóan értékelték a nemzetközi helyzetet és megerősítették, hogy a két ország kész részt vállalni a szocialista állaimok szövetségének, barátságának és együttműködésének további szilárdításában, egyeztetett külpolitikai céljainak valóra váltásában, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó együttműködés elmélyítésében.

A külügyminiszterek kiemelték, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának

XXVI. kongresszusán előterjesztett nagy horderejű béke- javaslatok megfelelnek a népek létérdekeinek. A javaslatok reális és hatékony programot adnak a hidegháborús erők visszaszorításához, az enyhülés folytatásához, a nemzetközi biztonság erősítéséhez, a béke védelméhez. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság sík- raszáll azért, hogy Valameny- nyi érdekelt fél részvételével mielőbb kezdődjék meg a szovjet békekezdeményezések érdemi megvizsgálását és valóra váltását célzó tárgyalás, a kapcsolatok és a párbeszéd aktivizálása útján.

A felek aggodalmukat fejezték ki egyes NATO-körok- nek a fegyverkezési verseny fokozására, a fennálló — a nemzetközi biztonság alapját képező — katonai erőegyensúly megbontására irányuló törekvései miatt. Úgy vélik, hogy nincs ma halaszthatatlanabb és fontosabb feladat, mint elhárítani a nukleáris háború veszélyét. Ennek érdekében mielőbb fel kell újítani a tárgyalásokat a fegyverkezés korlátozásáról és a fegyverzetek csökkentéséről az egyenlőség és az egyenlő biztonság élve alapján.

A miniszterek reményűiket fejezték ki, hogy a madridi találkozó eredményes munkát végez és hozzájárul az enyhülés védelméhez, a nemzetközi biztonság erősítéséhez és a kölcsönös érdekű együttműködés bővítéséhez. Ismételten megerősítették kormányaik álláspontját, hogy az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívására vonatkozó javaslat elfogadása megfelel valamennyi európai nép és ország érdekeinek, s nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a madridi értekezleten megállapodás jöjjön létre e konferencia összehívásáról.

A látogatás során a külügyminiszterek aláírták az

1981—1985-ös évekre a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kulturális és tudományos együttműködési munfcatervét.

A két külügyminiszter megbeszélései szívélyes, baráti légkörben, a kölcsönös megértés és a nézetazonosság jegyében zajlottak le, és hozzájárultak a magyar és a lengyel nép hagyományos barátságának erősítéséhez.

Józef Czyrek, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyes külügyminiszter, aki a meghívást köszönettel elfogadta.

A Columbia űrrepülőgép próba útja sikeres volt

John Young (balra) és Bob Crippen, a két űrhajós feleségével a Columbia szerencsés leszállása után az Edwards légitámaszponton.

Nyugat-Európa

_ * ............ ........... ............. .... ..

A párbeszéd mellett

..r t •#> ••• < .. .. _ " ff##

Ha valaki föl akarja mérni az NSZK szerepét és súlyát a nyugati szövetségi rendszerben, e hetek során jó alkalma lehetett rá. Csaknem minden szövetséges kormány képviselője vizitelt ugyan az új amerikai vezetésnél, de Bonnból három miniszter is járt Washingtonban. Majd Genscher alkancellár, külügyminiszter Moszkvába utazott.

. A bizonytalan és feszült európai helyzetnek ma két fő jellegzetessége van: az Egyesült Államok felől áradó hűvösebb légkör, valamint az a javaslatsor, amelyet az eseményeket higgadtan fogadó szovjet kormány állít ezzel szemben. Nem az NSZK dönti el a dolgok menetét, de a diplomáciai mozgás, amelynek részéről tanúi vagyunk, két jelenségre mutat. Egyrészt : mindkét világhatalom fontos partnernek tekinti — más-más okból, mértékben és módon — Bonnt. Másrészt:a nyugatnémet—amerikai viszony egyben az Egyesült Államok és Nyugat-Európa kapcsolatait is tükrözi. Az egyetértést és a nézetkülönbségeket egyaránt. Ilyen körülmények között járt Hans- Dietrich Genscher a szovjet fővárosban, anélkül, hogy

közvetítőnek nevezte volna magát. Nem is volt az.

Említsünk meg egy, a túloldalon sokat használt és a helyzet fölméréséhez igen használható kifejezést: „Kettős határozat”. A NATO 1979-es döntéséről van szó, ennek értelmében megkezdik a közép-hatótávolságú amerikai rakéták gyártását, és 1983-ban fölállítják őket Nyugat-Európában, (indoklásuk szerint) szemben a hasonló kaliberű szovjet fegyverekkel. Ezzel párhuzamosan és ugyanekkor ajánlatot tettek a Szovjetuniónak tárgyalásokra az esetleges korlátozásról. E dupla döntés — dióhéjban — jól mutatja: miben egyeznek és miben nem az amerikai és a nyugatnémet kormányférfiak. (Hangsúlyozzuk itt a kormány fogalmat, mert magukban a bonni koalíciós pártokban is vannak, akik élesen bírálják az amerikaikat.)

Közösen vallja Washington és Bonn, hogy a rakétákat fél kell állítani, de amíg az amerikaiak nem sietnek a tárgyalásokkal, az NSZK — és velük a többi nyugateurópai állam — sürgeti a párbeszéd megkezdését. Nem szeretnék túlságosan lehűteni a kelet—nyugati viszonyt.

A NATO „mindenképpen fegyverkezzünk, de azért tárgyaljunk is” kissé fából vaskarika elgondolásával szembeállította javaslatát Leonyid Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott beszédében: fagyasszák be a közép-hatótávolságú rakéták jelen szintjét Európa mindkét felén, és tüstént üljenek asztalhoz. E megoldás előnye, hogy nem folytatódna a verseny, nyugodtan kereshetnék a kölcsönösen elfogadható fegyverzetkorlátozási rendszert e területen. Nyugat-Európában e befagyasztást — szakszóval moratóriumot — eleve elutasították, de azért nyugtalanul és reménykedve várták, mit végez Genscher Washingtonban, mit mond és hall Moszkvában.

Az NSZK alkancellárja és külügyminisztere elmondta a szovjet fővárosban, hogy véleménye szerint a Szovjetunió „fölényben van” az említett rakéták tekintetében, ezt a „hátrányát” a Nyugat be akarja hozni, a szovjet befagyasztási javaslat viszont „állandósítaná az egyenlőtlenséget”. Nagyon fontosnak tartaná azonban az NSZK, hogy a két világhatalom minél előbb megkezdje a párbeszédet. Válaszul a szovjet vezetők kifejtették: a NATO kettős határozata a fegyverkezési verseny folytatását jelenti, hiszen a Szovjetunió nem engedi, hogy azt a hozzávetőleges erőegyensúlyt, amely ma Európában fennáll, felborítsák.

Genscher megkérdezte, hogy Brezsnyev javaslata a befagyasztásról a tárgyalások előfeltételét jelenti-e vagy sem. A válasz úgy hangzott: a Szovjetunió nem támaszt semmilyen feltételt, a kongresszuson elhangzottak csak egy nagyon előnyös változatot képviselnek. Készek azonban minden előzetes kikötés nélkül is asztalhoz ülni. A pillanatkép tehát Európáról 1981 áprilisában így írható le: az Egyesült Államok megindította a nagy fegyverkezési programját, s a tárgyalásokat egyelőre másodrangúnak tekinti; a Szovjetunió megállást ajánl, és az eszmecsere azonnali megindítását.

Ha gyors mérleget vonunk a múlt hetek diplomáciai mozgásából, főleg a nyugatnémet politikusok washingtoni érdeklődéséről és Genscher külügyminiszter moszkvai tárgyalásairól szólva, megállapíthatjuk: egymás

véleményének jobb megismerésénél sokkal tovább nem jutottak. Az NSZK és az Egyesült Államok hivatalosan biztosították egymást „a teljes egyetértésről” valójában azonban mind Bonn, mind a többi nyugat-európai főváros arra szeretné rászorítani az amerikaiakat, hogy minél előbb hajlandók legyenek tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval.

TATÁR IMRE