Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

I 1981. március 25. NÉPÚJSÁG 5 Szekszárd vonzáskörzetében 519 járat - Százhat lakott településre járnak a Volán-buszok Amikor beérkeznek a buszok Szekszárdra, a központi javítóüzemben várakoznak a kö­vetkező indulásig. A Volán 11-es vállalata Végzi Tolna megyében a sze­mélyszállítás zömét. A válla­lat az elmúlt években jelen­tős fejlődésen ment át: kor­szerűsítették a járműparkot, a megye minden települését bevonták az autóbusz-háló­zatba. 1971-(ben naponta tíz­nél többször fordultak meg az autóbuszok a községek 62 százalékában, míg tíznél ke­vesebbszer a községek 38 szá­zalékában. Jelenleg már a köizségek 75,5 százalékába megy naponta tíznél többször az utasokért autóbusz. A já­ratok sűrítését — tehát hogy egy lakott helyre naponta több alkalommal is el lehes­sen jutni —, 'úgy oldották meg a kocsik számának gya­rapításával, illetve jobb szer­vezéssel, hogy az utazás kul­turáltsága is nőtt. A megye sajátos helyzet­ben van, hiszen a Dombóvár —Budapest Vasútvonal, ille­tőleg a Sárbogárd—Bátaszék, valamint Bátaszék—Dombó­vár vasútvonalon csak a me­gye „szélem” lévő lakosok utaznak vonaton, míg a me­gye belsejében csak autóbu­szokkal leliet a személyszál­lítást lebonyolítani. Éppen ezt a tényt vették figyelem­be, amikor az autóbuszpar­kot „leváltották”, s a nagy teljesítményű, az Ikarusz 200-as családba tartozó ko­csikat állították szolgálatba. A korszerű autóbuszokkal megbízhaitáafoiban lehet köz­lekedni, kevesebb az üzem­zavar. Tavaly kilenc új autó­buszt vásároltak. Kapacitás­növelő tényezőként jelentke­zett, hogy ezek az új buszok már több utast tudnak el­szállítani. A vállalat által indított autóbusz járatok szá­ma naponta meghaladja az 1900-at. Az egy autóbuszra jutó ikitométer-teljesítmény 1976-ban 62 961 volt, míg 1980-ban meghaladta a 66 ezer kilométert. Az autóbuszok kihasznált­sága főleg a csúcsidőkben jó, viszont a délelőtti és délutáni járatokon lényegesen keve­sebb az utas. A zsúfoltságot csúcsidőben sikerült a járatok sűrítésével csökkenteni. Még mindig ne­hezen lehet utaizni a sok jó intézkedés ellenére Szek- szárdről, illetőleg a megye városaiból a munkaidő vé­gén, a 17 óra körüli időben. Egy nap alatt 88 és fél ezer utast szállítanak el a vállalat autóbuszaival. Az ezer lakos­ra jutó autóbuszférőhely Tol­na megyében 646, míg az or­szágos átlag 393. Tolna me­gye minden lakosa átlagosan 109-iszer utazik egy évben. Ezek a számok azt bizonyít­ják, hogy az országos átlag­nál itt jobb a helyzet. Tolna megye kapcsolata az országos autóbusz-hálózattal jó. Szekszárdról Budapestre naponta kilenc járatpárral le­het utazni, Pécsre nyolcszor, Kaposvárra, Szegedre és Szé­kesfehérvárra naponta két­szer indítanak autóbuszt, míg Siófokra három, Komá­romba és Kecskemétre na­ponta egy járatpárt közle­kedtetnek. A Tolna megyéből külföld­re szekszárdi buszokkal uta­zók száma is jelentős. Jugo­szláviába egy évben átlago­san nyolcezren, Csehszlová­kiáiba pedig közel negyven­ezren utaznak így. A Dombó­vár—Eszék közötti járat tel­jesítménye alatta maradt a vámt szintnél, így csökkentet­ték a heti járatok számát. Sőt, javaslatot tettek a törszt- nél e járat teljes megszün­tetésére ÍS.I Az idegenforgalom és a turizmus területén is jelen­tős eredményeket értek el. 1976-ban 5050 különjáratot szerveztek, míg 1980-ban kö­zel hatezret. A járatokat fő­leg iskolák,, tanintézmények és vállalatok különleges út­jainak lebonyolítására ren­delték meg. Sajót szervezés­ben tavaly százhúsz járatot indítottak külföldre. Jelentős és egyre nagyobb feladat a városokban, nagy­községekben a helyi járatok menetrend szerű működteté­se. A megye öt településén közlekedtetnek helyi buszjá­ratokat. E célra tizenkét autóbuszt vesznek igénybe, de a csúcsidők alatt besegí­tenek naponta mintegy húsz kocsival a távolsági járatok is. 1979-ben a helyi járatú autóbuszokat lecserélték, he­lyettük száz személyt befoga­dókat állították munkába. Szetoszárdon hat autóbusz tíz viszonylatban látja el a fel­adatot. A vonalak hossza 31,2 kilométer, s 1979-iben 3,4 mil­lió utast szállítottak a helyi buszokkal. Dombóvárott négy helyi autóbusszal tavaly több mint kétmillió utast szállítottak, míg Bonyhádon, Pakson és Tamásiban egy-egy autóbusz Indulás előtt minden autó­buszt gondosan ellenőriz­nek a korszerű javítóüze­mekben szállítja az utasokat. Az el­múlt évben a szekszárdi hús­kombinát, Illetve a paksi építkezés miatt igen megnőtt az utasok száma. A gyárakhoz, üzemekhez a munkásokat leginkább szer­ződéses járattal szállítják a Volán autóbuszai. Ez az üz­letág az elmúlt években di­namikusan fejlődött. 1976- ban a szerződéses járatokon 3,5 millió és 1979-iben 7,3 millió utast vittek el. Külö­nösen nagy feladat a változó munkarendben foglalkozta­tott paksi építők nagy távol­ságra történő rendszeres szállítása. E feladatot is si­kerrel oldották meg a Volán autóbuszaival. Az építkezés kezdete óta dolgoznak itt szekszárdi buszok, de fenn­akadás még nem volt, a munkaidőre, illetőleg a pihe­nőre az embereket mindig pontosan elszállították. A Volán igen sok autóbuszt bérbe ad különféle vállala­toknak. 1976-ban még csak 19-et, de tavaly már 31 ko­csit adtak bérbe. Sajnos, a vállalatok nem hajlandók úgy szervezni munkásaik szállítását, hogy egy faluból egy járat vigye a munkásokat a városokba. Így most előfordul, hogy egy köz­ségbe reggel négy-öt autó­busz is megy, mindegyik a maga öt-hat utasáért. A vál­lalatok érve az, hogy nem tudják a munkaidőt össze­egyeztetni. Így inkább azt az utat járják, hogy eladják a nagy .autóbuszaikat, és ki­sebb, nyolc-tíz személyes mikrobuszokat állítanak for­galomba. A Volánnál a következő évek fő feladatának tartják, hogy a személyszállítás mi­nőségi elemeit javítsák. Ezért még az idén 21 régi autó­buszt selejteznek, modern kocsikkal váltják fel ezeket a járműveket. A forgalom­szervezés javításával felsza­baduló kocsikat a jelenleg még zsúfolt helyi és helyközi járatokra fogják irányítani. Tervezik, hogy a városokban a helyi forgalomban, ahol az útviszonyok lehetővé teszik, csuklós autóbuszokat állíta­nak munkába. * A közelmúltban a Volán 1.1-es Vállalat igazgatója az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága előtt beszámolt az elmúlt évi munkáról és a tennivalókról. A végrehajtó bizottság elismeréssel szólt a Volán-dolgozók munkájáról, nagyra értékelte, hogy a sze­mélyszállítás a megyében mindinkább a lakosság meg­elégedésére történik, s azok az erőfeszítések, amelyeket a vállalat tesz, biztosíték arra, hogy a jövőben is jó fogják szolgálni Tolna megye la­kosságát A tafrinás levélfodrosodás Dombóvár, Tamási Újfajta villanyszámlák A DÉDÁSZ kaposvári és siófoki üzemigazgatóságához tartozó fogyasztók most ta­vasztól újfajta villanyszámlá­kat kapnak. Az újdonság az lesz, hogy a fogyasztott ener­gia mennyiségétől függetle­nül, öt alkalommal azonos összeget kell fizetni, s az év végén kell a különbözetet ki­egyenlíteni. A kaposvári üzemigazgató­sághoz tartozik Dombóvár, s a környékén 11 település. Itt a díjbeszedők nem mennek el a fogyasztókhoz, hanem azoknak, akiknek nincs át­utalási betétszámlájuk az OTP-nél, Attalán és Kurdon a takarékszövetkezetben, Dombóváron pedig a fogyasz­tói irodában kell befizetni az összeget. A Tamásiban és környékén élők, akik a siófoki üzem- igazgatóság területén laknak, a Dombóvár környékén élők­höz hasonlóan fizethetik a villanyszámlát. A megyének e két részén egy alkalommal olvassák le évente a fogyasztásmérők ál­lását. Ilyenkor azonban a szakemberek a hálózatot is ellenőrzik. A leolvasást kö­vetően lesz itt „év vége”, amikor a DÉDÁSZ a tényle­ges fogyasztást figyelembe véve, az utolsó, hatodik vil­lanyszámlán a különbözetet is elszámolja. Erre áprilisban — első alkalommal 1982. áp­rilisában — kerül sor. A Taphrina deformans ne­vű gomba károsítása, az őszibarackfák leveleinek jel­legzetes megvastagodásában, hullámosodásában, deformá­ciójában jelentkezik. Súlyos fertőzés esetén számottevő lombveszteség következik be, ami akadályozza a termés ki­fejlődését, érését és fokozza a fagyérzékenységét is. A több évi, egymást követő fertőzés hatására a fá legyengül. A rendszeresen megtámadott fa el is pusztulhat. A fertőzés mértékét döntően a kora ta­vaszi időjárás határozza meg. Fakadás és virágzás között, 2—4 napos esővel párosuló erőteljes lehűlés, 7 C-fok kö­rüli átlaghőmérsékleti érté­kek mellett a fertőzés majd­nem minden esetben bekö­vetkezik. A betegség az elmúlt évek­ben is — különösen az in­tenzív, sárga húsú fajtákon — egyre erősödött. A jár­ványhelyzet kialakulásában szerepet játszott a rügypatta- nás-virágzás közötti hűvös időjárás és az évről évre fel- szaporodó gombatömeg. A védekezés szempontjából a rügypattanás előtti lemosó permetezéseknek — Bárium- poliszulfid 45 (5%), bordói lé (2%) — az áttelelő gomba­képletek elpusztításában, gyé­rítésében van komoly jelen­A Hőgyószi Állami Gazda­ság gesztorságával megalakí­tották az Agromais nevű gaz­dasági társulást. Ennek társ­gazdasága az Agrober és a Gábonatröszt. A társulás cél­ja, hogy a hőgyészi gazdaság­ban megvalósított újszerű tősége. Rügypattanáskor a nyugalmi állapotban végzett kezelések megismétlése szük­séges, vagy az elmaradt ta­vaszi lemosó kezelések pó­tolhatók a fent említett ké­szítményekkel vagy Rézoxi- kíorid 50 WP (0,3%) alkal­mazásával. Fakadás után dön­tő jelentőségű a Taphrina deformans gomba elleni há­rom-négyszeri orthocidos (0,2—0,3%) védekezés. Java­soljuk 7—10 naponként a ké­szítmény kijuttatását. A fa­kadás után pirosbimbós ál­lapotban, virágzásban és szi­romhullás utáni kezelésekkel így a folyamatos védettség biztosítható. BEDA GYULANÉ Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás sertéstakarmányozási mód­szert terjesszék. Az energia- takarékos módszer lényege, hogy a csuhé nélküli kukori­cát csövesen feliaprítva, szá­rítás nélkül, nedvesen tárol­ják, illetve használják fel. Társulás energiáért Varjú mondja: kár... Félmillió mérgezett tojás Az biztos, hogy varjúszem­mel nézve kár, hogy félmillió mérgezett tojást raknak ki országszerte az idei tavaszon e madarak ellen, de az is biz­tos, hogy nagymértékű elsza­porodásuk emberi szempont­ból nem kívánatos, hiszen jelentős a mezőgazdasági kár­tételük, és tulajdonságaik folytán pusztítják a védett madarakat. Ezért aztán szük­ségessé vált a hazai varjú- állomány gyérítése. Ezt a munkát a Fácánkerten mű­ködő Természet- és Vadvé­delmi Állomás vállalta fel. Az állomás területén kis mű­helyt hoztak létre, ahol a to­jásokba injektálják a mérget, amely csak a varjakra hat, és azokat pusztítja el, eltérően a korábban használtaktól, mely a védett madarakat is meg­ölte, ha ettek e tojásokból. A tojások kirakását a va­dásztársaságok végzik. A mér­gezés idejének azért választ­ják a tavaszi időszakot, mert ilyenkor a varjak már elfog­lalják a költőtelepeken lévő fészkeiket, és a fészkek szá­mából megállapítható a telep lakóinak száma. Így aztán megfelelyő mennyiségű tojás A mérgezett tojásokat ha­lálfejjel jelölik meg. rakható ki arra a területre, ahova a madarak táplálkozni járnak. Gondos felméréssel és az előírásoknak megfelelő munkával úgy lehet etetni a madarakat, hogy a számuk a kívántak szerint csökkenjen. Ugyanakkor a mérgezett to­jások sem maradnak kint a földeken esetleg bajt okozva. Hazánkban egyébként 260 ezerre becsülik a költőpárok számát. A „legvarjasabb” megye Hajdú-Bihar 60 ezer költőpárral, Tolnában 7—8 ezer között van a párok szá­ma. Nagykónyi, Keszőhddeg- kút, Alsónyék, Zamba terü­letén találhatók a legnagyobb telepek. Bár a Decs, Pörböly, Báta vonaltól keletre is sok varjú fészkel, itt tilos a mér­gezett tojások kirakása, ugyanis néhány holló is él ezen a területen, és a védett madarak életét messzemenő­en biztosítani kell.- -------------------- .... . , . I.......— ..... -.............. ............. ■ .................. , , — ..... A fácánkerti műhelyben PÄLKOVÄCS JENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom