Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-12 / 60. szám
2 Képújság 1981. március 12. Lengyelország Jaruzelski megbeszélései a szakszervezetek vezetőivel Varsó, Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: Varsóban kedden fontos belpolitikai tanácskozásra került sor. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának ülésén a gazdasági reformbizottság munkája volt a fő téma. Megállapították, hogy a reform tervezetének alapelveiről meglehetősen szűk, szakértői körökben folyik a vita, már csak azért is, mert a sajtóban hat héttel ezelőtt közzé tett dokumentum szaknyelven íródott, s a szélesebb rétegek számára kevéssé érthető. A politikai bizottság célszerűnek mondotta, hogy a hónap végéig fejezzék be a vitát a gazdasági reform alapelveiről, és hogy április közepéig készüljön el a konkrét reform- tervezet. Ugyancsak kedden Woj- ciech Jaruzelski hadsereg- tábornok, lengyel kormányfő külön-külön fogadta az ágazati szakszervezetek és a Szolidaritás szakszervezet országos vezetőjét. Mindkettőjük előtt ismertette, mit kíván tenni a kormány az ország továbbra is romló gazdasági helyzetének javítására. Az ágazati szakszervezetek nevében az országos egyeztető bizottság elnöke, Albin Szyszka támogatásáról biztosította a kormányfő egy hónapja elhangzott felhívását a kilencven nyugodt, sztrájkmentes napra. Jaruzelski mindkét találkozón a szakszervezetek aktív együttműködését kérte a gondok megoldása érdekében. Azon a megbeszélésen, amelyet Lech Walesával, a Szolidaritás országos egyeztető ' bizottságának elnökével tartott, a miniszterelnök felhívást intézett a Szolidaritás tagjaihoz, hogy működjenek közre a munka normális ritmusának helyreállításában. Walesa ismertette azokat a kérdéseket, amelyek az országos egyeztető bizottság szerint megbeszélést igényelnek, majd úgy foglalt állást, hogy a Szolidaritás „a nyugalom és a stabilizáció érdekében kíván tevékenykedni, és tartózkodni akar a sztrájkakcióktól”. Kedden délelőtt a lódzi regionális Szolidaritás egyórás figyelmeztető sztrájkot szervezett annak a követelésnek az alátámasztására, hogy vegyék vissza a helyi ' belüli kórházba a létszámcsökkentés miatt elbocsátott alkalmazottakat, akik közül öten a Szolidaritás tagjai. Jaruzelski februári felhívása óta ez volt az első sztrájkakció az országban. Mint a varsói rádió szerdán reggel jelentette, az éjszaka megállapodás jött létre: az elbocsátott polgári alkalmazottakat visszaveszik a kórházba, ahol a Szolidaritás folytathatja — a saját alapszabályainak megfelelő —tevékenységét. A szakszervezet azonnali hatállyal visszavonja a sztrájkkészültséget és felhagy minden más tiltakozó akcióval is. A radomi vajdaságban kedden sztrájkkészültséget hirdetett a regionális Szolidaritás szervezete a többi között azzal a követeléssel, hogy „tisztázzák a felelősség kérdését az 1978-os radomi zavargások ügyében”. A Trybuna Ludu terjedelmes cikkben ítélte el a Szolodaritás szcecini üzemközi munkabizottságát amiatt, hogy február végén a bizottság röpiratban kétségbe vonta Stanislaw Kaniának azt a jogát, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán a lengyel nép nevében beszéljen. A röpirat — amelyet a Szolidaritás más szervezetei is átvettek — ezen kívül túlzottnak nevezte a Kania által Moszkvában ecsetelt ellenforradalmi veszélyeket. A LEMP központi lapja felháborítónak minősíti, hogy a röpirat szerzői saját céljaik érdekében próbálják felhasználni a Szolidaritás több milliós tagságát. A lap párhuzamot von a szczecini röpirat és a Kania- beszéd bizonyos nyugati visszhangjai között és állást foglal a felelőtlen megnyilatkozások elhárítása mellett. Egy másik központi lap, a Zycie Warszawy arról ír, hogy a LEMP-en belül erősödnek az egészséges tendenciák, a párt belső életének demokratikus alakításán fáradozik. Ugyanakkor van két, egyaránt negatív irányzat a pártban. Az egyikhez a megújulás szükségességét még nem értő, minden vitában veszélyt látó emberek tartoznak. A másik szélsőséget a „könnyed optimizmus” hívei jelentik, akik idealizálják a bonyolult valóságot, és hajlamosak „figyelmen kívül hagyni, hogy az éles politikai harc körülményei között egyesek megpróbálnak átültetni a pártba tőle idegen nézeteket és jelszavakat”. A Zycie Warszawy az egészséges, széles látókörű viták, döntések szükségességét hangsúlyozza. (MTI) A pakisztáni géprablók u timátuma A pakisztáni géprablók újabb ultimátumot adtak Ziaul Hak kormányának követeléseik teljesítésére: csütörtökön délután, közép-európai idő szerint 17 órakor „megteszik a végső lépéseket” amennyiben a pakisztáni vezetés addig nem bocsátja szabadon a megjelölt 55 politikai foglyot. Islamabadból magasszintű tárgyaló küldöttség indult Damaszkuszba és állítólag „fontos híreket” vész — a pakisztáni kormány végső tárgyalási javaslatát. A küldöttség szerdán estére várható megérkeztéig felfüggesztették a tárgyalásokat. Ugyancsak Damaszkuszba tart Islamabadból több magánszemély. A pakisztáni hatóságok ugyanis feltételezik, hogy tudják, kik rejtőznek a géprablók által használt fedőnevek mögött, és Szíriába indították a gyanúsítottak szüleit. A gépeltérítők hozzájárultak, hogy élelmiszert és gyógyszereket adjanak fel a gépre, de továbbra sem engedték meg, hogy orvos szálljon fel. A pakisztáni hadügyminisztérium újabb adatot közölt: a gépen eszerint nem 103, hanem 102 fogoly tartózkodik. A hiányzó személy állítólag közvetlenül az előtt hagyta el a gépet, hogy az Afganisztánból Szíriába indult és állítólag azóta is Kabulban tartózkodik. Damaszkuszban rendkívül fontos tényként könyvelik el, hogy a pakisztáni hatóságok végre hajlandók tárgyaló csoportot küldeni. Mint ismeretes, több ízben a pakisztáni kormány elutasító magatartása miatt szakadtak meg a tárgyalások. Japan Alkotmány és fegyverkezés Korszerű harci-repülőgépek Százalékokról, sőt tizedszázalékokról folyt a vita az elmúlt év utolsó napjaiban a japán kabinetben. Az ellentétek középpontjában az idei katonai költségvetés állt, az a kérdés, hogy eleget tegyen-e szigetország a fokozott fegyverkezésre történő amerikai felszólításnak. Brown, az Egyesült Államok volt hadügyminisztere tokiói látogatásakor — példátlan módon — konkrétan közölte: az USA Japán hadikiadásainak legalább 9,7 százalékos növelését várja el. A nyomatékos felszólítás azzal a törekvéssel volt összhangban, amely Washington szövetségeseinek „erőteljesebb szerepvállalására” irányul. „ÖNÁLLÓBB SZEREP?” Szuzuki Zenko kormánya végül jellemző módon kompromisszumos döntést hozott: a mostani pénzügyi évben 7,6 százalékkal növelik a katonai kiadásokat. Vállalták tehát az esetleges amerikai neheztelést, másrészt azonban szűkmarkúak sem voltak, hiszen más költségvetési területeket, így a szociális kiadásokat alaposan megkurtították. Ráadásul a hadicélokra előirányzott több mint 11 milliárd dollár mindenképp rekordmagasságú, s ha nem is lépi túl a nemzeti jövedelmen belül pszichológiai sorompónak tekintett egy százalékot, ez a nemzetközi ösz- szehasonlításban alacsony arány is hatalmas összeget jelent. (Japán hadiköltségvetése ma már a 7—8. helyen áll a világranglistán.) A politikai megfigyelők azonban továbbtékintenek a százalékoknál: arra az általános hangulatváltozásra figyelmeztetnek, amely a szigetország katonapolitikájában az elmúlt években lejátszódott. A nemzetközi feszültség növekedésére hivatkozva jobboldali politikai körökben egyre gyakoribb az igény az „ország védelmi képességeinek erősítésére” és a létfontosságú kereskedelmi útvonalak „biztosítására”. Már egyes hivatalos értékelésekben is utalnák a térségben „növekvő szovjet jelenlét veszélyére”, s több katonai vezető a két évtizede fennálló japán— amerikai védelmi szerződés mellett „önállóbb szerepvállalásra” is törekedne. Ezt szolgálja a haderők állandó modernizálása, a korszerű harci eszközök gyártása, illetve beszerzése. CÉLPONT: A 9. CIKKELY A katonapolitikai vitákat nyomon követve könnyű felismerni: a fő célpont tulajdonképpen az ország alkotmánya. Japán 1947-ben hatályba lépett alaptörvényének 9. cikkelye szerint ugyanis az ország örök időkre lemond a háborúról, az erő alkalmazásáról a nemzetközi kérdések rendezésében, illetve az ezt a célt szolgáló haderő fenntartásáról. Eltörölték a kötelező sorozást, s tilos a japán fegyveres erő alkalmazása az ország határain kívül. A békealkotmány előírásait a hidegháború éveiben sajnos hamar mellőzték, s már 1950-ben 75 ezres „tartalékos rendőri hadtestet” állítottak fel. 1952 óta „önvédelmi erők” néven működik a ma már majd’ negyedmilliós japán hadsereg, amely korszerű légi- és tengeri erővel is rendelkezik. Néhány hónapja született döntés egy saját tengeralattjáró-flotta szervezéséről is. Heves parlamenti vihart kavarva, nemrég maga az igazságügy- miniszter, alig egy hónapja pedig a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke követelte az alaptörvény revízióját, a fegyveres erők támadóképességének növelését és a sorozás újbóli bevezetését. ROBBANÁSVESZÉLYES KÉRDÉS A szakértők értékelése szerint félő, hogy előbb-utóbb érvényre is jut ez a szándék. A kérdés csak az: hogyan módosítsák a fegyverkezésnek bizonyos fokig gátat vető előírásokat, lévén ez a hazai és nemzetközi közvélemény számára egyaránt „robbanás- veszélyes” kérdés. Szuzuki Zenko kijelentései szerint a kabinet hivatalosan nem törekszik az alaptörvény módosítására, ugyanakkor a kormányfő nem utasítja el határozottan a jobboldali szándékokat. „Japán folytatja békés politikai stratégiáját — mondotta a miniszterelnök —, de a Tokió és Washington közötti biztonsági rendszer keretében folytatjuk önálló védelmi képességünk mérsékelt, ám a korszerű hadfelszerelésekre alapuló megerősítését is”, A kormányfő tehát óvatosan kezeli a problémát, annál is inkább, mert jól tudja: a fegyverkezési és alkotmánymódosítási ügyekben az egyébként erősen megosztott japán baloldali ellenzéki erők is egységesebben lépnének fel. SZEGŐ GÁBOR Japán páncélosok egy díszszemlén Pinochet - új cégérrel Szerda esti kommentárunk. „Rend és béke". Új jelszó Chilében, akárcsak egy másik, amely arra utal, hogy az ország a „jólét" irányában halad. Különös jelentőséget ad a falakra mázolt jelmondatoknak, a millió- számra szórt röpcéduláknak, az öles plakátoknak, hogy Augusto Pinochet tábornokot szerdán beiktatták az elnöki tisztségbe. Egyelőre nyolc évre. Ám a múlt év szeptemberében rendezett népszavazási komédia az új alkotmányról azt is bizonyította, hogy a monoklis tábornok rendkívül előrelátó. Az 1925-ben elfogadott és szerdán érvényét vesztett alkotmányt ugyanis a junta új alaptörvénnyel helyettesítette. S ebben az áll, hogy 1989 után a junta jelöli ki az elnököt, ismét nyolc évre. S ugyan kire esnék a választásuk, ha nem az Allende népi egységkormányát megdöntő, a haladó erőkkel szemben véres megtorló hadjáratot indító Pinochet tábornokra?! fgy aztán gyakorlatilag élete végéig biztosította magának az elnöki tisztséget a tábornok, miután 1997-ben — a kilátásba helyezett első elnökválasztások idején — már 82. évét is betölti. Persze másra is volt gondja. Arra például, hogy rendszerét végre a sok fenntartással és ellenérzéssel szemben valamelyest szalonképessé tegye. Hogyan? Egyszerű trükkhöz folyamodott: a terror légkörében rendezett szeptemberi népszavazás által „jóváhagyott” alkotmány ugyanis kimondja, hogy Chile ■— demokratikus köztársaság. Mi tagadás, ez már jókora szemfényvesztés. Hogyan is lehetne demokratikusnak nevezni egy rendszert, amely máig sem tisztázta legalább 2500 hazafi sorsát, azokét, akiket a kilencven hónappal ezelőtt amerikai támogatással szervezett szélsőjobboldali pucs- csot követően elhurcoltak, megkínoztak, s azóta nyomuk veszett. Többségük bizonyára nincs már az élők sorában, mások a junta börtöneiben és koncentrációs táboraiban sínylődnek. Kétségtelen, hogy az utóbbi években átlag hatszázalékos gazdasági növekedést ért el az ország. Számottevő mértékben csökkent az infláció, s az üzletek ismét megteltek áruval. Igaz, jobbára importcikkekkel, aminek nem maradt el a következménye: 1980-ban kétezernél több chilei vállalat — elsősorban kisebb üzem — tönkrement az importárukkal folytatott egyenlőtlen konkurencia harcban. Pinochet tekintélyes támogatókra talált az USA új adminisztrációjában. A Reagan-kormány már több jelentős intézkedéssel sietett eloszlatni a korábbi esztendőkben Chile irányában támasztott bizalmatlanságot. Föloldotta a hiteltilülmakat, s bizalmuk jeléül a latin-amerikai államok 1981. évi haditengerészeti gyakorlatára is meghívták a chilei flottát. Mindez persze mit sem szépít a juntáról alkotott képen. Az új santiagói cégér nem feledteti a régit: a junta véres terrorjáról, a hazafiak üldözéséről árulkodó valódit. GYAPAY DÉNES BUDAPEST Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese szerdán a főváros II. kerületébe látogatott. Ellátogatott az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetbe, majd a Növényvédelmi Kutató Intézetet kereste íel. Végül a Marczibányi téri Ifjúsági Házban aktívaértekezleten tájékoztatást adott időszerű politikai és kulturális politikai kérdésekről. ZALAEGERSZEG Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Zalaegerszegen. Felkereste a megyeszékhelyen a Magyar Hűtőípar állami nagyberuházásaként épült zalaegerszegi gyárát és a Zala megyei Tanácsot. Korom Mihály szerdán délután a BM Zala megyei Rendőr-főkapitányságon a megyei bűnüldöző és igazságügyi szerveinek vezetőivel találkozott, majd aktívaülésen időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. BONN A nyugatnémet kormány elégedetten nyugtázta Genscher külügyminiszter washingtoni tárgyalásainak eredményeit. A kabinet szerdai ülésén az időközben hazatért Genscher számolt be az amerikai vezetőkkel tartott tárgyalásairól. Genscher hazatérése után világossá vált, hogy Bonn kész vállalni a nemzetközi válság, esetén bevetésre kerülő különleges amerikai alakulatok támogatásának költségeit, amennyiben az egységek az NSZK területén tartózkodnak. helyütt egyetlen nap alatt annyi eső hullott, mint máskor egész márciusban. Az Elba vízszintje Drezdánál 24 óra alatt 1 métert emelkedett, s a folyam mellékfolyóival együtt tovább árad. OTTAWA Szerdán a parlamentben mondott beszédével véget ért Reagan elnök másfél napos kanadai látogatása. Mindkét kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a lényeges külpolitikai .kérdésekben teljesen egyetértenek, semmilyen „alapvető nézeteltérés” nincs közöttük. Nem értett viszont egyet Reagan politikájával mintegy kétezer fiatal, aki a parlament előtt tüntetett a salva- dori amerikai beavatkozás ellen. HANOI Hanoiban szerdán megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Humberto Ortega, a Sandinista Nemzeti Felsza- badítási Front politikai bizottsági tagja, nemzetvédelmi miniszter vezette nicara- guai, valamint a Pham Van Dong miniszterelnök, a VKP Politikai Bizottságának tagja vezette vietnami küldöttség között. LISSZABON Francisco Pinto Balsemao portugál kormányfő, majd Antonio Ramalho Eanes portugál elnök szerdán fogadta a ■ Szovjetunió lisszaboni nagykövetét, aki átnyújtotta nekik Leonyid Brezsnyev szovjet államfő üzenetét — közölték hivatalosan a portugál fővárosban. Az üzenetek az SZKP kongresszusának állásfoglalásait tartalmazzák. LONDON BERLIN Egyre súlyosbodó árvíz- helyzet alakult ki szinte órák alatt a gyors olvadás és a nagyarányú, tartós esőzés következtében a Német Demokratikus Köztársaság déli részein. Türingiában például még 430 négyzetkilométeres területen méter magas a hótömeg, az olvadás pedig rohamos ütemű. Eközben sokA brit köztisztviselők hétfői egynapos figyelmeztető sztrájk után kedden és szerdán szelektív munkabeszüntetésekkel folytatták mozgalmukat életszínvonaluk védelméért, az inflációval lépést tartó fizetésemelésért. Anglia és Írország között megbénult a kereskedelmi forgalom, mert a brit kikötőkben nem dolgoznak a vámtisztek.
