Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-11 / 59. szám

e népújság 1981. március 11. Tolnán, a spontszékházban rendezték meg a KPVDSZ és a MÉSZÖV közös szerve­zésével a II. téli munkahelyi olimpiát. A verseny sportsze­rű keretek iközött, magas- szintű szervezéssel zajlott. A résztvevők eredményesen képviselték alapszervezetü­ket és szövetkezetüket. Ered­mények : Asztalitenisz: Nö'k: 1. Fe­hér Jánosné (ÁFÉSZ Báta- szék), 2. Méhész Gézáné (ÁFÉSZ Tamási), 3. Bogáncs Józsefné (ÁFÉSZ Paks). Fér­fiak: 1. dr. Luszkia József (Vendéglátó Vállalat), 2. Knopf Anita! (ÁFÉSZ Simon- tornyia), 3. Haas András (ÁFÉSZ Paks). Sakk: Nők: 1. Bogáncs Jó­zsefné (ÁFÉSZ Paks), 2. Kő­vári Piroska (ÁFÉSZ Szek­szárdi. Férfiak: 1. Szijjártó István (ÁFÉSZ Szekszárd), 2. Tóth József (ÁFÉSZ Paks), 3. Prantner János (ÁFÉSZ Székszárd). A PMSC Dombóváron A Pécsi MSC NB I-es lab­darúgócsapata látogat ma, szerdán Dombóvárra, az NB II-es DMSC csapatához. A hétközi edzőmérkőzésre ä Vasutas sporttelepen kerül sor, kezdési idő 14.30. Herbei edző az NB I-esek ellen azt a taktikát gyakoroltatja já­tékosaival, melyet vasárnap Pécsen, a Vasutasok ellen alkalmiazmiafc. Területi mezei futóbajnokság Kaposváron Hosszú évek óta Kaposvá­ron a Béke-park ad otthont a területi mezei futóbajnok­ságnak. Minden szempontból ideális a környezet és a talaj is. Megérkezésünk után né­hány perccel már ismerősö­ket fedeztünk fel. Először Fazekas Gáspárt, a' Dombó­vári Sportiskola igazgatóját, majd Dékány Istvánt, a dom­bóvári szakmunkásképző test­nevelőjét láttuk meg. Mint kiderült, a Gárdonyi Általá­nos Iskola autóbuszával ér­keztek, 22 versenyzővel. A többség a sportiskolásokból került ki. Megjöttek a pécsiek is, Harsányi László vezető edző­vel az élen. Két zsúfolt autó­buszban, közel száz verseny­ző... Tolnáról Link Antal ti­zenhét versenyzőt hozott ma­gával a Roburral. A Szek­szárdi Dózsa atlétáival Fo- garasi Sándor vezető edző és Németh Gyula edző érkezett. A versenyzők száma megha­ladta a húszat. Dunaföldvár- ról Konrád Ferenc testnevelő két fiatallal képviselte a Szövetkezeti SE-t. A felsorol­tak mellett voltak néhányan Bonyhádról is, ahol elsőnek Énekes Bélát, a ' Bonyhádi Spartacus ifjúsági versenyző­jét ismertük fel. Kőműves Anita, a Dombó­vári Sportiskola versenyzője Dalmandon lakik, a szülei hozták el a versenyre gép­kocsijukkal. — Sajnos, Anita beteg, na­pok óta 38 fok körüli láza van. Nem várok tőle ma ko­moly helyezést, de majd az országoson bizonyíthat. Ta­valy ott a 10. volt — mondta Fazekas Gáspár. Menetrendszerű pontoság­gal kezdődtek a versenyek. Először a női felnőttek indul­tak, majd a serdülő lányok következtek. Az 1968-ban születettek kategóriájában indult a dombóvári Gergely Tímea is. A táv 2200 méter volt. Az első kör után a dom­bóvári kislány már az él­bolyban helyezkedett el, a cél előtt 400 méterrel átvette a vezetést és a dombóvári gyerekek biztatása mellett biztosan nyert. — Bíztam, hogy dobogós lesz, de győzelme még nekem is kellemes meglepetés — mondta Fazekas Gáspár. Indult a felnőtt férfiak mezőnye. A táv 10 ezer mé­ter volt. Kétezer méter után már kialakult az élboly, négyezer méter után már szinte kettészakadt a mezőny. Balogh a komlói Kiskirály- lyal külön párharcot vívott. Amikor mindössze két kör volt vissza, a két fiúnak már 5—600 méter előnye volt a többi versenyzővel szemben. Következett a hajrá, egymás mellett futottak, az utolsó métereken a komlói fiú erő­síteni tudott és mindössze húsz—huszonöt centivel lett 2. Balogh. A verseny után váltottunk néhány szót Balogh Gyulá­val. Még nem pihente — nem is pihenhette ki — a 10 ezer méter fáradalmait. — Véleménye szerint mi­vel tudta legyőzni magát a komlói fiú? — Furcsa kérdés, megpró­bálok válaszolni. Valószínű­nek tartom: az játszott köz­re, hogy ő 3—4 évvel idő­sebb nálam, így régebb óta versenyez és nagyobb a ru­tinja. Az utolsó két körben azt terveztem, hogy vissza- állok mögé, de nem sikerült. A hajrában viszont ő még jobban tudott erősíteni, mint én. Különösképpen nem ke­seredtem el, hisz az orszá­gos bajnokság a fontos, majd megpróbálok ott úgy takti­kázni, hogy vissza tudjak vágni neki és az összes ellen­felemnek. Az ifjúsági férfiaknál Éne­kes Béla szerzett kellemes meglepetést 2. helyével. A serdülő fiúknál Banai Róbert az 1967-ben születetteknél lett 2. Az 1968-as születésű Gergely Zoltán viszont kor­csoportjában első lett. A dom­bóvári Parádi Beáta az ifjú­ságiaknál a 2. helyet szerez­te meg éppúgy, mint a nála egy évvel fiatalabbak kor­osztályában a Dózsa verseny­zője, Krausz Eszter. A verseny után szót vál­tottunk Fogarasi Sándor ve­zető edzővel, aki a követke­zőket mondta: — Balogh Gyula a fel­készülésben még nem vég­zett gyorsasági munkát. A március 29-i országos mezei bajnokságon a 6 kilométeres távon győzelmi eséllyel in­dulhat. Jó benyomást keltett a már ismert bonyhádi Éne­kes Béla, dicséretes az ifjú­sági mezőnyben szerzett 2. helye, ahol neves ellenfele­ket győzött le. Tőle is jó he­lyezés várható az országos bajnokságon. A Dózsa férfi ifjúsági csapata egységes be­nyomást keltett, esélyük van az országos bajnokságon a győzelemre. A dombóváriak eredményes szereplésén lát­szik a helyes kiválasztás és az edzői munka szakértelme. Felnőtt férfi 10 km: ...2. Balogh Gyula (Sz. Dózsa), .. .15. Trunk László (Sz. Dó­zsa). Férfi- ifjúsági (1963—64) 7 km: .. .2. Énekes Béla (Bonyh. Spart.), .. .5. Lamuth Jakab, 6. Molnár Sándor, 7. Glanczer Tibor (mind Sz. Dózsa). Csapatban: 1. Sz. Dózsa 1 ........3. Sz. Dózsa II. F iú serdülő (1965—66) 6 km: .. .4. Farkas István, .. .6. Gal- lusz Tibor, ...10. Erdősi Gá­bor (mind Sz. Dózsa). Csa­patban: ...2. Sz. Dózsa. Fiú serdülő (1967) 4,5 km: ...2. Banai Róbert (Dombóvár), .. .11. Szefcsik István (Tolnai VL). Fiú serdülő (1968) 4,5 km: 1. Gergely Zoltán, ...5. Kardos Péter, .. .7. Pászti Tamás (mindhárom Dombó­vár). Csapatban: ...3. Dom­bóvár. Női ifjúsági (1963—64) 3,5 km: . ..2. Parádi Beáta (Dom­bóvár). Leány serdülő (1965— 66) 3 km: ...2. Krausz Esz­ter (Sz. Dózsa), .. .7. Gábor Andrea (Tolnai VL). Leány serdülő (1967) 2,2 km: ...5. Ábrahám Györgyi (Tolnai VL), .. .9. Koleszár Gabriella (Tolnai VL). Leány serdülő (1968) 2,2 km: 1. Gergely Tímea (Dombóvár), .. .6. Pet- kovics Ildikó (Dombóvár). Csapatban: ...2. Dombóvár. Kialakult a DVSE birkózószakosztályának gerince Minden feltétel adott a Vasutas-birkózóknál A Dombóvári VSE birkózó­szakosztályának vezetői invi­táltak bennünket: látogassuk meg őket, nézzük meg, ho­gyan dolgoznak, s hallgassuk meg terveiket. Kérésüknek eleget tettünk. A sporttelep bejáratánál Tencz Károly intéző már várt bennünket és kalauzolt a bir­kózók edzésének színhelyére, az emeleti terembe. Ott meg­ismerkedtünk Faludi József­fel, aki a közelmúltban ke­rült Zalaegerszegről — há­roméves edzősködés után — Dombóvárra és egyik segít­ségével, Rostás Miklóssal. Több mint harminc gyerek kezdte az edzést, mely itt is lassú futással kezdődött. Az­tán jött a futás, a rövid vág­ta, bukfenc előre, majd hát­ra, egyszóval minden olyan, melyet egy 12x24 méteres te­remben meg lehet csinálni. A dombóváriak szerint viszony­lag még jó körülmények kö­zött dolgoznak, különös te­kintettel arra, hogy szinte az egész termet beteríti a két versenyszőnyeg. Mindössze fél órát voltunk az edzésen, utána az irodájában beszél­gettünk a szakosztályról. Már­kus József, aki harminc éve került Dombóvárra mint ed­ző, most a szakosztályvezetői tisztséget tölti be. Rövid tá­jékoztatójából kicsengett a nagy hozzáértése, a sportág ismerete. — Faludi József edző nagy lelkesedéssel látott munká­hoz — mondotta Márkus Jó­zsef és mindjárt megindokol­ta, hogy miért: — A heti há­rom edzésről áttértek a heti Faludi József edző oktatja a fiatalokat a sportág fon­tos elemeire öt edzésre és ez a hirtelen jött terhelés több gyereknél fáradtságot eredményezett. Ma már nincs gond, a gyere­kek átálltak a nagyobb mun­kára. Szóba került a jó idő­beosztás is, hisz a gyereknek elsősorban jó tanulónak kell lenni, az iskolában kell helyt­állni és utána jöhet a sport. És, hogy itt ne legyen fenn­akadás, az edzők és a szak­osztály vezetői segítenek ne­kik. A cél a C kategória el­érése. Itt alapkövetelmények vannak, de ha jól megvizs­gáljuk, pillanatnyilag náluk ezen a téren sem lehet már gond. Szeretnék ha az év vé­géig egy-két ezüst-, esetleg aranyjelvényes birkózójuk lenne. Az elnökség biztosítja a jó feltételeket és a város gazdasági vezetői is egyre job­ban támogatják a birkózókat. Most kialakult egy olyan cso­port, mely gerince lesz a jö­vőben a DVSE birkózószak­osztályának. A jövőben csak olyanokat adnak ki más egye­sületnek, akik főiskolára mennek. Ez tehát azt jelenti, hogy lesznek felnőtt verseny­zőik is —• mondta többek kö­zött a szakosztályvezető. Közben megérkezett az ügyvezetőasszony, Rajna Jó­zsefné, Vértesi János, az üzemfőnökségi pártvezetőség titkára társaságában. A késé­sük oka: taggyűlésen voltak. Néhány perc múlva már ők is bekapcsolódtak az eszmecse­rébe, de ezt már egy másik helyiségben folytattuk, hisz újabb vendégek érkeztek az ünnepi szakosztály-értekez­letre. Erre meghívták mind­A birkózóknál speciális bemelegítő gyakorlatok is vannak Fotó: Gottvald. azokat, akik év közben segí­tenek az elnökségnek, a szak­osztályvezetésnek a munká­ban, az ügyes-bajos ügyek intézésében. Szóba került — a beszélgetés során — az a jó kezdeményezés is, hogy Rostási Miklós, a 10—12 kilo­méterre lévő Sásdra jár át hetenként kétszer, ahol az ál­talános iskolásokat oktatja a birkózás alapelemeire. Egy- egy tehetséget — mert ilyen is akad — néhány hét után átirányítanak Dombóvárra, ahol jobb körülmények között folytathatja a sportággal va­ló ismerkedést. Elmondták azt is, hogy a sásdi kapcsolat Somfalvi József érdeme, aki sásdi származású és valaha birkózó volt. — Elég baj, hogy Tolna megyében csak egy szakosz­tály van — szólt közbe az egykori versenyző, Somfalvi József. Kuti János, az egykori bir­kózó viszont kérdezett: Mi van azokkal a szekszárdiak­kal, akikkel valaha oly sokat birkóztam? A Hussyval, Mai­saival, Szilágyival, Hökkön- nel, Gulyással? Mit csinál a Leposa Béla? ,És az öcsé, De­zső, aki a könyvesboltban volt? Jól esett hallani: Dombó­váron rpég emlékeznek az em­lített nevekre, akik a birkózó­szakosztály gerincét alkották Szekszárdon. Már jócskán besötétedett, amikor búcsút vettünk a Dombóvári VSE sportvezetői­től. Érdemes volt Dombóvár­ra látogatni, lelkes sportem­berekkel találkoztunk és olyan fiatalokat láttunk, akik — remélhetőleg — sok győ­zelmet szereznek az egyesü­letnek, a városnak és dicső­séget a megyének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom