Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

XXXI. évfolyam, 58. szám. ÄRA: 1,40 Ft. 1981. március 10., kedd. Mai számunkból MADRID, PUCCSKÍSÉRLET UTÁN (2. old.) AJÁNDÉKKOSÁR A KISHEGYEN (3. old.) ŐSBEMUTATÓ BONYHÄDON (4. old.) A MEGYEI LABDARÚGÓ- BAJNOKSÁGÉRT (5. old.) SZAKMUNKÁSVIZSGA AZ UNIÓBAN (3. old.) Az önállóság színe és visszája Egyik vendéglátóipari vállalatunk vezetője panaszolta nemrégiben: a szerződéses, bérleti rendszernek sok elő­nye mellett hátránya is van. Nevezetesen az, hogy a vállalat igazgatója jóval kevesebb önállósággal rendel­kezik, mint a bérbe adott presszó, étterem, ételbár ve­zetője. A furcsa kontraszt elgondolkoztató, még akkor is, ha vállalataink töbhségére nem ez, hanem ennek ellenke­zője a jellemző. Vagyis: amíg a nagyvállalatok felnőttek módjára önállóan döntenek arról, hogy miből és meny­nyit gyártsanak, mire és hogyan költsék el fejlesztési és részesedési alapjaikat, miként alakítsák át termék- szerkezetüket, addig a nagyvállalaton belül a gyárak között gyakorta az önállótlanságnak lehetünk tanúi. A „kerítésen belül” változatlanul dívik még az ómechanizmus, gyakori a kötelező utasítás, az előírás. A nagyvállalat már felnőtt, de benne a gyár és a gyár­egység korlátolt lehetőségű és felelősségű „kisgyermek” maradt. Felesleges lenne hosszan ecsetelni az önállót- lanság, az utasításos rendszer hátrányait. Több mint egy évtizede, hogy ezzel kapcsolatban rangos szakemberek tudományos és népszerű értekezéseiben, dolgozataiban napvilágot láttak az — azóta vállalati szinten nagyrészt gyakorlattá érlelődött — érvek. Elég legyen annyi, hogy az utasítás alig-alig apellál az érdekeltségre, alig ösz­tönzi a gazdálkodót az önálló, újszerű, pénzt fiadzó kez­deményezésre. Az utasítás a végrehajtásra, és nem az ésszerűséget, takarékosságot maximálisan figyelembe vevő gondolkodásra sarkall. A régi mechanizmust idézi az is, hogy a vállalaton belül néhol a teljesítménytől, a gazdaságossági muta­tóktól függetlenül, egyenlőségjelet tesznek gyár és gyár közé. Ideológia is könnyen találtatik: a vállalatnak egy­aránt szüksége van a Z-ben és az E-ben működő gyá­rak teljesítményére: kapjanak hát azonos mértékű bér­emelést. Hogy az egyik gyárban csak 80, a másikban 98 százalékos az első osztályú termékek aránya? Hogy az egyik helyen ötödével több anyagot, energiát, munkaidőt használnak fel a termék előállításához? A „közös alap” elve összemossa a különbségeket. És milyen nagy visszahúzó erő ez az összemosás! Nemrégiben valahol lelkesedéssel fogadták az egyik vi­déki gyár dolgozói a tárca döntését, amelynek értelmé­ben leválasztják őket az anyavállalat testéről. Örömük oka: a következő esztendőtől már nyereségrészesedést, nagyobb béremelést várnak. Eddig ugyanis hiába volt a kirakatba kívánkozó teljesítmény és a hasonló minősí­tést érdemlő exportgazdaságossági mutató, a gyári nye­reségből év végi részesedés csak nem akarodott lenni: a pénzt elvitték a veszteséges részlegek. Kétségtelen, akadnak úgynevezett vertikális vállala­tok, ahol az egyik gyár az alapanyagot dolgozza fel, a másik a közbenső termékeket, az alkatrészeket, a rész­egységeket gyártja, a harmadik az összeszereléssel fog­lalkozik, míg a negyediknek „csak” az a dolga, hogy ; karbantartsa a vállalat gépeit, esetleg maga is gyárt­son berendezéseket. Az alapanyaggyártás általában ke­vésbé nyereséges, mint az összeszerelés. De a szerelő­üzem nem nélkülözheti az előző termelési folyamatokat, a többi gyár munkáját. Az egyik nem nélkülözheti az előző folyamatokat, a többi gyár munkáját. Az egyik nem nélkülözi a másikat. Mindez persze nem ok arra, hogy a gyárak egyforma i nyereséghez jussanak. A Papíripari Vállalatnál a tel­jesítmény alapján osztják fel az érdekeltségi alapokat. Tavaly például hat és kilenc százalék között mozogtak • a gyári bérfejlesztési mutatók. Az elsők közt volt a f budafoki, a dunaújvárosi és a nyíregyházi papírgyár. ■ Igaz, ennél a vállalatnál is központosítják a fejlesztési § alapot, de szétosztásáról nem az egyenlősdi, vagy a szű­kén értelmezett központi akarat szerint döntenek. Pá- ■; lyázatot kérnek a gyáraktól, és a fejlesztési elképzelő- ; seket „vizsgáztatják”, zsüriztetik. A pozitív ..példák listájára kívánkozik az Üvegipari Művek két esztendővel ezelőtti érdekeltségi rendszere. Ez a rendszer jelenleg is érvényben van, csupán érvé­nyesülni nem tudott: az állammal szembeni befizetési kötelezettségek 1979. év végi megváltozása miatt. Ezért indokolt a „két évvel ezelőtti” kitétel. Akkoriban a rész- j legek annyi részesedést kaptak, amennyit érdemeltek, j Volt úgy, hogy miközben az orosházi gyárban hat, az j — azóta már önállóvá lett — ajkaiban harminc napot I fizettek. Számos példát lehetne felhozni az ösztönző vállalati belső érdekeltségre. Mindez azonban nem feledtetheti \ azokat a hátrányokat, azokat az elmaradt szellemi és fi- j zikai teljesítményeket, amelyek az utasításos módsze- ; rek számlájára írandók. MOLNÁR PATRÍCIA Szíria Asszad beszéde Hafez Asszad, Szíriái el­nök négyórás beszédet mon­dott egy damaszkuszi ünnep­ségen a szíriai Baath párt 1963-as hatalomra kerülésé­nek évfordulója alkalmából. A Szíria és Líbia kapcsola­táról mondottakból az AP hírügynökség azt a kijelen­tését emelte ki, hogy a két ország vezetése a legkomo­lyabban foglalkozik az egye­sítési tervek valóra váltásá­val. A szíriai államfő kemény hangon bírálta a szomszédos Jordánia kormányát. Ismé­telten kijelentette, hogy Jor­dánia mindennemű segítsé­get megadott a szíriai rend­szer megdöntésére szövetke­zett muzulmán testvérek el­nevezésű szélsőjobboldali ter- rorszer vezet nek. ra, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete. Hétfőn a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek a Pú­ja Frigyes külügyminiszter és Emesto Augusto Meló Antu- nes közötti tárgyalások. A tárgyaló felek eszmecserét folytattak a magyar—portu­gál kapcsolatok alakulásának időszerű kérdéseiről. A salvadori hazafiak szom­baton heves harcok után ki­szorították a junta erőit San Lorenzo városból. Eközben Guillermo Ungo, a Forradal­mi Demokratikus Front el­nöke Rómában Colombo kül­ügyminiszterrel tárgyalt. A salvadori hadsereg szó­vivőjének bejelentése szerint szombaton a felkelő erők harcosai, súlyos összecsapá­sok után, elfoglalták San Lo­renzo várost. A baloldali erők rövid időn belül másodszor birtokolják San Lorenzót, amely a fővárostól 70 kilo­méterre keletre van. Ugyan­csak hivatalosan közölték, hogy a junta csapatai harcok után feladták a San Salva­dortól 90 kilométerre északra levő" Arcatao települést. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke hétfőn a Parlamentben fogadta Ernesto Augusto Me­ló Antunest. A szívélyes lég­körű megbeszélésen részt vett Púja Frigyes. Portugál vendége tisztele­tére Púja Frigyes este va­csorát adott. Az elmúlt órákban a szél­sőjobboldali rohamosztagok újabb 24 áldozatának holt­testére bukkantak Salvador különböző vidékein. Delgado városkában négy fiatalember -tetemét találták meg. A San Salvadortól 16 kilométerre levő Tonacatepeque falucs­kában három ásszonyt hur­coltak el ismeretlen fegyve­resek, és röviddel később a helybéliek a falu közepén találták meg holttesteiket. Arcatao helységben négy testvérre törtek rá ál­mukban, s lőtték agyon őket. Az áldozatok ro­konai szerint a meggyilkol­tak nem fejtettek ki semmi­féle politikai tevékenységet. Csehszlovákia Befejeződtek a pártértekezletek Csehszlovákiában a CSKP XVI. kongresszusára való felkészülés befejező szaka­szának fontos eseménysoroza­ta zajlott le szombaton és vasárnap: megtartották a tíz megye, valamint Prága szö­vetségi és Pozsony szlovák főváros kétnapos pártértekez­letét. A prágai pártértekezletet a csehszlovák főváros most fel­épült új, hatalmas létesít­ményében, a művelődési pa­lotában rendezték meg, amelynek legnagyobb — 3000 személyes — terme néhány hét múlya a XVI. pártkong­resszus színhelye lesz. A kon­ferencián részt vett és fel­szólalt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Cseh­szlovákia köztársasági elnö­ke is. Elmondta, hogy a végük fe­lé tartó, több hónapos kong­resszusi előkészületek folya­mán — az évzáró taggyűlé­sektől a mostani konferen­ciákig — a CSKP tagjai min­denütt reálisan értékelték munkájuk eredményeit, nyíl­tan foglalkoztak a gondok­kal, hibákkal, s nagy fele­lősségtudattal világították meg a szocialista építés to­vábbi feladatait. A szónok ezután arról be­szélt, hogy a CSKP kong­resszusának előkészítéséhez nagy segítséget ad a nemrég lezajlott szovjet pártkong­resszus is, amely közkinccsé tette az SZKP újabb, értékes tapasztalatait, s újra példát mutatott a marxizmus—leni- nizmus alkotó alkalmazására. Magyar-portugál tárgyalások Budapesten Losonczi Pál fogadta Meló Antunest Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására vasárnap a késő esti órákban Budapest­re érkezett Ernesto Augusto Meló Antunes, a portugál forradalmi tanács tagja, az alkotmánybizottság elnöke. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes kö­szöntötte. Jelen volt Fernan­do Delfim Maria Lopes Viei­A salvadori hazafiak elfoglalták San Lorenzót Sertéshústermelés Felsőnánán Rövidesen átadják a komplex telepet mek segítségével készítik a sertésistállókat, -ólakat, -fial- tatókat. A mintegy két éve kezdett munka utolsó hónapjaiban már látnivaló, hogy érdemes volt több mint huszonhárom­millió forintot elkölteni a te­lep építésére, korszerűsítésé­re. Mert a szövetkezet építő­munkásai, lakatosai jól ké­szítették el az épületeket, s a technológiai berendezést is kifogástalanul adták át. Most már jobbára külső munkák vannak hátra. Főleg a telep úthálózatának, és csatornázá­sának befejezése a tennivaló. Elkészült a dolgozókat szol­gáló épület is, hideg-meleg vizes mosdó, fekete-fehér öl­töző van itt. Kialakítottak egy pihenőt is a faházban. (Pj-Gk) A felsőnánai termelőszö­vetkezetben néhány hónapon belül befejezik a sertéstelep rekonstrukcióját. A sertés- hústermelés növelését tűzték ki célul, ennek érdekében korszerű telepet építenek. A szekszárdi építőanyag-ipari vállalat gyártotta betonele­A telep rekonstrukciója során átalakították a régi épületeket is, ezek a kép jobb ol­dalán, hátul láthatók. ISV-battériákban tartják a hízókat Korszerű, kényelmes a fialtatóüzem 's

Next

/
Oldalképek
Tartalom