Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-08 / 57. szám
Alsótengelici Állami Gazdaság a Képújság ____________________________________ 19 81. március 8. Szerkezetváltozás - négyszeres nyereség A legjobb hagyományok megőrzése mellett gyökeres változások történtek az Alsótengelici Állami Gazdaságban az utóbbi két év alatt, az új vezetők kezdeményezésére és irányításával. Prancz József közgazdasági igazgatóhelyettes adott tájékoztatást ezekről a változásokról, amelyek lényege, egyszerűen kifejezve: hatékony és eredményes munka, jó gazdálkodás, a korábbinál sokkal nagyobb nyereségre való törekvés. Vegyünk előre néhány számot, hogy világos legyen, miről van szó. A vállalati nyereség 1979-ben négymillió 54 ezer forint volt, 1980-ban 15 millió 420 ezer forint. Tehát csaknem a négyszerese. Az üzemi termelési érték 124,6 százalékkal nőtt az egy év alatt, a nettó árbevétel pedig 119 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. A szá7 mok mutatják, hogy bár erős a termelésnövekedés, mégsem egyszerűen ebből adódik a rendkívül nagy nyereség. A hozamok növelése csak az egyik ok, magyarázat az eredményre. A másik: termelésszerkezet-változást hajtottak végre 1980-ra a növénytermesztésben. Csökkentették a veszteséges növény- termesztési területeket. Továbbá: az árukukorica rovására jóval nagyobb területen termesztettek hibridkukorica-vetőmagot, tehát nagyobb értékű terményt, 226 hektárEzernél több tehenet tartanak, jó a tejhozam ról 424-re növelték a vetőmagtermő területet. Ugyanilyen radikális változtatás volt a napraforgónál egyik évről a másikra: 1979-ben 150 hektár volt a napraforgó a gazdaságban, 1980-ban már 282 hektár. Alapvető „újdonság”: megszüntették a tartósan veszteséges ágazatokat. Rendet teremtettek például az erdő- gazdálkodásban, Ez az ágazat csaknem milliós veszteséget hozott 1979-ben, tavaly pedig már 734 ezer forint nyereséget. Lényegében csak szervezett munka kellett hozzá és jó értékesítés. A közgazdasági igazgató- helyettes elmondta, fölgyorsították a piackutatást és az értékesítéseket. A készletek forgása 120 napról 48 napra csökkent, az áruk forgási sebessége pedig 227 napról 180-ra, éves átlagban. Nagyon lényeges, értékes eredmény az Alsótengelici Állami Gazdaságban az is, hogy csökkentek az improduktív költségek. Tehát a nyereségképzés módja korszerűsödött minden vonatkozásban. Mindezt úgy tudták megvalósítani, hogy szigorú munkafegyelmet követelnek a gazdaság vezetői, másrészt — ezzel együtt — megváltoztatták az anyagi érdekeltséget. A vezetési rendszer korszerűsítése már 1979-ben megkezdődött Alsótengelicen, önálló üzemeket alakítottak ki. Ezek a következők: két kerület, Alsótengelic és Alsópél, továbbá van szállítóüzem, erdő- és vad- gazdálkodás, kertészet, építési üzem. A kedvező tapasztalatok alapján ezek az üzemek 1981-ben már önálló tervvel rendelkeznek, teljes önelszámolásra állítják be őket. A megkezdett változtatás tehát magával hozza a további korszerűsítések lehetőségét és igényét, így fejlődik egy gazdaság, megfelelő irányítással. Külön kell szólni az Alsótengelici Állami Gazdaság tehenészetéről, méltánytalan is, hogy a végére hagytuk, hiszen rendkívül értékes munka folyik itt. Ez jelenti a legjobb hagyományok folytatását, amiről a bevezetőben már említést tettünk. Régen, amikor az Állattenyésztési Kutató Intézet kísérleti gazdasága volt ez, sok értékes tenyésztői tapasztalat és persze eredmény halmozódott föl. Ezt új telep létesítésével megbecsülték, ápolják, sőt fejlesztik. A korszerű telepen ezernél több tehenet tartanak, pontosan 1038-at. Tavaly 120-szal növelték a tehénlétszámot. A tej hozam j A szarvasmarha-tenyésztés jó híre, hagyománya tovább él A takarmányozáshoz a lucernát is beteremtik Gépjavítás. Az idén sok új gépet vesz a gazdaság 3760 literről 4186 literre növekedett egy év alatt átlagosan, tehenenként. Mégpedig jó minőségben, hiszen 28 százalék tej prémiumot kapott a gazdaság. A bevételekhez, a nyereséghez természetesen nagyban hozzájárult a szarvasmarha-ágazat is, meghálálta a fejlesztést és a fegyelmezett munkát. Egyébként 1980-ban nem tudtak Alsótengelicen számottevő fejlesztést végrehajtani — a tehenészeti kicsit korábban történt —, mivel 1979-ben gyenge volt az eredmény. Változtatni kellett a dolgokon. A változtatások, a sikerek most aztán lehetővé teszik a fejlesztést is: 1981- ben sok értékes gépet akarnak vásárolni. Ennek alapja, mint mondotta Prancz József, hogy további módosítást hajtanak végre a növénytermesztésben, növelik a konvertálható export árualapokat, ehhez igénybe vehetnek beruházási hitelt is, és a saját forrással együtt nagyobb összeget fordíthatnak gépekre. Jó eredmény, fejlesztés, további előrelépés — összetartozó fogalmak, tények. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Mióta viselünk gyűrűtt A gyűrűt ősidők óta ismeri és kedveli az ember. A bronzkoriból felszínre került gyűrűk eleinte hajiból, fűszálból, bőiből, csontból, agyagból, fából készültek, majd fémekből. A gyűrű a mondák és ősi vallási hagyományok szerint megtestesíti a világmindenséget, annak tökéletes és befejezett voltát, Kerek, mint a Nap, a Hold, a bolygók és a Föld, és zárt, miint az évszakok visz- szatérő változási rendje. Mágikus és delejes hatású, alkalmas gonosz szellemek elűzésére, betegségek gyógyítására... Az első gyűrűt, a görög mítosz szerint, maga Zeusz főisten készítette Prométheusz számára, aki ellopta az égből a tüzet, és megtanította az embereket ennek haszná tatára. A bibliában a gyűrű a hatalom jelképe. Így az egyiptomi fáraó gyűrűjének átadásával Józsefet helytartóvá nevezte ki. Zsidó mondák szerint Salamon királynak varázsgyűrűje volt, ennek segítségével győzte le ellenségéit és vált hatalmas uralkodóvá. Más keleti mondákban is gyakran szerepel a varázsgyűrű, melynek elforgatásával földöntúli szellemeket idéznek meg, és állítanak a hősök szolgálatába. A gyűrű sokszor volt a történelem során valamelyik hatalom képviselője. Felmutatója előtt kinyitották a zárt ajtóikat, és úgy fogadták, mintha az őt küldő személy jelent volna meg. Az egyiptomi jósok az ember életét kapcsolatba hozlták az égitestek, főleg az állatöv jegyeivel. Szerintük mindegyik övnek valamilyen drágakő felel meg. A jegyben születettek sorsát, jövőjét ilyen ékköves gyűrűk segítségével jósolták meg. Arábiában, Perzsiában a főurak drágaköves, személyi jeleket feltüntető gyűrűiket barátaiknak is kölcsönadták, hogy az akkori viszonyok között — a gyűrű felmutatása alapján — oltalmat, segítséget kapjanak utazásaik alkalmával. Az ókorban szokásos volt a rontó szellemeknek elűzésére varázslatokat végezni, és ezekhez a gyűrűket is felhasználták. Egyik ismert eljárás volt, hogy a gyulladásos sébek felett gyűrűs ujjal Végeztek elhárító mozdulatokat. A középkorban Európában is divatossá váltak azok a különleges gyűrűk, melyeket szemméLverés, megigézés, átok távoltartására viseltek. (Érdekes, hogy a divat sokszor vissza-visszanyúlik az ősi időkibe, onnan „ás elő” változtatásra alkalmas ötleteket és azokat a divat felfrissítésére használja fel... Ez jut az ember eszébe, amikor a betegségűző gyűrűkről beszélünk: az elmúlt években világszerte elterjedtek a „japán” gyűrűk vagy karpere- cek, melyek különféle betegség ellen védtek...) A gyűrű a házasság jelképe, a hűségé, a kapcsolaté, mely a keleti népektől és a zsidóktól származik, és melyet a kereszténység is átvett. Mózes könyvében a pap házasságkötéskor megáldja a jegygyűrűt, mint a házasság jelképét. Az élet más területein is ilyen kapcsolatot jelképez. Az V. században a püspöki hivatal jelvénye a pásztorgyűrű volt. Erről először I. Miklós pápa tett említést: a gyűrű jelzi és érezteti azt a kapcsolatot, mely az egyház és a püspökök között fennáll. A bíborosok közvetlenül a pápától kapják pásztorgyűrűiket kinevezésük alkalmával. Később az alsóbb papság is bevezette a gyűrűk használatát. Elterjedt nemcsak a jómódú polgárság, hanem a papság körében is a drága gyűrűk viselése, a gazdagság fitogtatása. Ennek egyik emlékeztetője Szent Jeromos kifakadása a gyűrűkkel Való hivalgás ellen. Megemlítik, hogy VIII. Henrik angol királynak 234 gyűrűje volt, és ^naponta másikat Viselt. A reneszánszban a gyűrűkészítésnek nagy és ismert mesterei voltak, mint például Benvenuto Cellini, a kor egyik legnagyobb művésze. A gyűrű formája általában kerek. Régebben széles aranygyűrű volt a divat, pecsétgyűrűnek kiképezve vagy simán, mint jegygyűrű. Részben az arany árának állandó emelkedése, részben az elmúlt 80—100 év divatváltozásai miatt a jegygyűrű keskeny lett, sima vagy enyhén cizellált felületű. Elmaradtak a néhéz, drágaköves gyűrűk. Bár a kígyóformájú vagy spirálalakú gyűrűk a népvándorlás korának jellegzetes ékszered voltak, de kimentek a divatból, mégis időnként újra felbukkannak, de sokkal egyszerűbb és főleg simább és könnyebb kivitelben. A primitív népeknél ma is divatosak a láb, nyak, orr, fül, ajak, csüklógyűrűk vagy karperécék. Ami pedig ott divatos, az megvan a modern világban is, mint például kar- perecék, fülkarikák, stb. hiszen a divat felfrissítésére onnan veszünk át lehetőségeket, ahol ezek megvannak. A gyűrű ősi ékszer, jelkép, kapcsolat, mely együtt él az emberiséggel, és újra még újra változatos formában jelenik meg. RUDNAYJÁNOS . - -» _.__.. . __.„ ., m*amm.... „...__ __________ „ Alkalmas” gonosz szellemek elűzésére ...
