Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-07 / 56. szám

1981. március 7.

^ÉPÜJSÁG 3

Hova vezetnek az utak?

Az Óvoda utcának mindkét oldalán van járda

A NEB életéből

Utóvizsgálatok

Megbeszéltük a találkozást, mégis várakoznunk kell a dunaszentgyörgyi községi tanácson. Az elnök elment a faluba, az építkezésekre, a vb-titkár pedig az üzleteket ellenőrzi. Nem kell azért sokáig üldögélnünk. Herman János tanácselnök sietve érkezik és jöttünk célját tudakolja, majd a község fejlesztési terveiről beszélgetünk. Csatlakozik hozzánk Kartai István, az általános iskola igazgatója is, aki már több ciklusban képviselte és képviseli a tanácsban körzetének lakóit.

Amikor a község útjainak építésére terelődik a szó, a Kossuth Hajós utcai elmaradt munkálatainál időzünk. Indokoltan. Szerkesztőségünk ugyanis levelet kapott, amiben ez áll:

„Szeretnénk választ kapni aura, hogy a dunaszentgyörgyi tanács miért változtatta meg az 1980-as tervét? Ebben határozott ígéret volt a Kossuth Lajos utca kikövezéséről. Az 1981-ben megtartott tanácsülésen pedig másik két utcát jelöltek meg: a Dózsa Györgyöt és az Óvodát. Az igazsághoz tartozik, hogy a Dózsa utcában az elnök, az Óvoda utcában a vb-titkár lakik... Ezekben kizárólag az utcabeliek közlekednek... A tanácstagok ezt erősen kifogásolták, ugyanis a tanács vezetősége érdemleges indokot felhozni nem tudott. Az egyik tanácstag ragaszkodott a Kossuth utcához, indokolta annak jelentőségét. Ebben az utcában van a kultúrház, a sportkombinát, s ez az az utca, amelyből még hét másik utca is a legjobban megközelíthető. Itt még a helyből 5 óra 20-kor induló autóbusz megfordulási lehetősége is biztosított lenne. Sok, munkába induló embernek nem kellene 1—2 kilométert gyalogolnia a felső megállóig...”

— Hát innen fúj a szél? — nevet fel az idézet elhangzása után az elnök. — Ha szabad érdeklődni, ki írta a levelet? Vagy ezt nem tudhatjuk meg?

— Nem hiszem, hogy jelentőséggel bírna a levélíró személye — mondom. — Egyébként a levél névtelen.

— És a névtelen levélnek van jelentősége?

— A panasztörvény értelmében igen.

— Kérem, az Óvoda utca megépítése már 1974-ben is tervbe volt véve. Pénz hiányában nem készült el.

— Idén van rá forint?

— Nincs. Viszont a lakók portánként úgy ötezer forintot fizetnék az építésért és még társadalmi munkát is végeznek.

—■ A Kossuth utca szilárd burkolattal való ellátása is

jóval korábbi terv része. Hiszen évekkel ezelőtt, pontosan három esztendeje már megvásárolták és oda is hor- datták a szegélyköveket.

— Felhasználjuk majd valamelyik másik utcába, mert a szóban forgó utca építésénél változtatni kellett a terven. A legmélyebben fekvő részében vízderítőt • kell építeni.

Hogy mikor? Nehéz volt megtudnunk. Az utcát érintő kérdések kapcsán előbb az derült ki, hogy a tanácselnököknek milyen nehéz a munkájuk. Érteniük kell mindenhez: egészségügyhöz, oktatáshoz, építészethez... Végül belenézhettünk a tanács fejlesztési terveibe. Először az 1973—76-osba, majd a két évvel későbbibe. Hosszas keresés után elénk került az

1981—85-ös munkaprogram is. Ez szerint idén az Óvoda utcát, 1983-ban a Dózsa György utcát látják el szilárd burkolattal. (A tervben nem szerepel, viszont a tanácselnök elmondta, hogy a Kossuth utcában 320 métert idén építenek meg.) A munkaprogramban csupán az áll: derítőépítés a Kossuth utcában: 1984; szilárd burkolat ugyanitt: 1984. (A megyei tanács eddig még nem döntött a községek út- és hídépítéséről !)

— A derítő tervének készítését Bese Antalra, a Tolna megyei Beruházási Vállalat munkatársára bíztuk törvényes összegért — teszi hozzá az elnök.

— Az építésre csak 84-ben lesz kapacitásunk — egészíti ki az iskola igazgatója. — Egyébként mondhatnák az emberek, hogy a Várdomb utcát is azért burkoltuk, mert ott lakik az igazgató, vagyis én, no meg a volt tanácselnök.

Az Óvoda utca építése 250 ezer forintba, a Dózsa György utca hasonló összegbe kerül. A derítő elkészítése 500 ezer forint... Lehet, hogy az utcák építésének sorrendiségébe csúszott hiba? Viszont a tanácstestület megszavazta az évre vonatkozó tervet.

— Tudom, hogy ki írhatta ezt a levelet — mondja az iskola igazgatója. — Egyetlen tanácstag tartózkodott a terv megszavazásakor...

Az egyetlen „tartózkodó” tanácstag Sebestyén István, tanár volt.

— Nagyon bántott, hogy a tanácsülésről készült jegyzőkönyvbe nem került be, hogy tartózkodtam — mondja. — Szeretem a tanácselnököt és a feleségét is, aki kolléganőm. Mindketten tanítványaim voltak. A tanácsülésen elmondtam, féltem az elnököt a közvéleménytől... Hiszen, ha valaki szóvá teszi a tervek módosítását, az jogos lesz. Szerintem és a lakosság jó részének az a véleménye, hogy a Kossuth utcával kellene már valamit csinálni, mert mélyen fekvő részében az új porták közül legalább négyet áztat a víz. Egyébként is, ez az utca igen fontos szerepet tölt be a faluban. Ezért a Dózsa György utca várhatna még néhány évet. Az elnök indokai nem valósak.

(Ez így igaz. Az orvosi rendelő homlokzata a Várdomb utcára néz, vagyis szilárd úton lehet oda eljutni. A gázcseretelep ugyancsak a Várdomb utcában van. Úgyszintén az új általános iskola is.)

„Nem akarom, hogy a falu a szájára vegyen” — szólt Sebestyén István figyelmeztetése az elnöknek...

Fiatal nőt állítok meg az Óvoda utcában. Neve Szabó Imréné. Foglalkozása körzeti ápolónő.

— Az utca egyik oldalán fiatalok laknak. A másikon idősek. Az utca kövezésének örülünk. De a költségeket sokalljuk. Társadalmi munkát vállalunk. Viszont, ha hathavi részletben kell kifizetni az építéshez szükséges öt—hatezer forintot, akkor sem megoldható mindenkinél.

Papp Illésné, szintén az Óvoda utcában lakik:

— Szívesen vállaljuk a munkát. Van gépkocsink,* s bizony néha alig tudunk kijutni innen. Hivatalosan még nem mondták, hogy mennyit kell fizetnünk... De az utcában lakók által említett ötezret sokallom.

Idős asszony:

— Kérem, nekem elegem van az egész építésből. Mondja meg, miből fizessem ki azt az összeget? Dolgozni sem tudok úgy, mint a fiatalok. Rám nem kötelezhetik, hogy ennyit fizessek. Nekem nem szóltak — teszi hozzá enyhültebben, de érzem, hogy szívesebben látna bennünket odakint.

A.

Utunk végén a Dózsa György utcában sétálunk. Az utca elején néhány ház... „Csakugyan várhatnának még pár évet” — gondolom, amikor a tanácselnök siet el mellettünk. '

— Na, megtudtak mindent? — kérdezi.

— Egyetlen dolgot nem. Hova lett az a sok szegélykő a Kossuth utcából?

— Ott van az mind — válaszol ellenségesen.

— A lakók azt mondták, hogy teherautókra rakták és elszállították. Paksra.

— Dehogy vannak Pakson.

— Állítólag kölcsön adták.

— Dehogy! Mindössze néhány napra a KÉV-nek. Remélem, tudja mit jelent a KÉV? De már vissza is hozták. Eltettük jó helyre...

V. HORVÁTH MÁRIA

Fotó: Cz. S.

A népi ellenőrzés munkájának igen fontos alkotó eleme, hogy bizonyos idő elteltével visszatérnek az eredeti helyszínre, ellenőrizni a változásokat. Ezáltal szinte folyamatos egy-egy téma áttekintése, és igazság szerint így jobban is lehet biztosítani, hogy a változások valóban bekövetkezzenek.

*

TAKARÉKOS

ÜZEMANYAGGAZDÁLKODÁS

Országos vizsgálat volt 1976-ban annak ellenőrzésére, hogy takarékosan gazdálkodnak-e a folyékony üzemanyagokkal a termelőszövetkezetekben. A szekszárdi járási-városi NEB immár másodszor tért vissza a téma áttekintésére. A bátaszéki, nagymányoki, mőcsényi és a sióagárdi termelőszövetkezetben jártak a népi ellenőrök. Megállapították, hogy jelentős változás következett be. A termelőszövetkezetek többsége az előírt intézkedések nagyobb részét megvalósította. A közben megjelent központi rendelkezések is ez irányba hatottak. A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet takarékossági és ésszerűsítési intézkedéseit példaszerűnek találta a NEB és a módszereket más termelőszövetkezeteknek is megismerésre ajánlja. A gazdaságban határozott és célratörő munka folyik az üzemanyaggazdálkodás optimális megszervezésére. Ellenpélda a nagymányoki Gábor Áron Termelőszövetkezet. ahol e téren még kellő eredményt nem értek el.

PAKSI

JÁRÁSI-VÁROSI NEB

Ugyanezt a témát ellenőrizte a paksi NEB is. Lényeges javulást tapasztaltak a népi ellenőrök a két paksi, és a

három másik ellenőrzött termelőszövetkezetben is. Az ötből két termelőszövetkezet alkalmaz például főállású, két szövetkezetben pedig kapcsolt munkakörben van energetikus. Javulás van a tárolásban és felhasználásban is, de még nem minden esetben értékelik folyamatosan a fogyasztás alakulását. Az elmúlt évtől kezdődően négy szövetkezetben értékelik havonta, illetve negyedévenként a folyékony üzemanyagok felhasználásának alakulását. Különféle pontrendszerrel mérik és premizálják a takarékosságot a paksi Dunamen- ti Egyesülés Termelőszövetkezetben.

*

JÁRÁSI NEB, TAMÁSI

Hat termelőszövetkezetben tért vissza a Tamási járási Népi Ellenőrzési Bizottság a gépüzemelés, -javítás, -tárolás helyzetét elemző vizsgálat eredményeire. Kedvezőnek ítélték azt a tendenciát, hogy az üzemek általában nagyteljesítményű erő- és munkagépeket szereztek be, szállítási kapacitásukat pedig tehergépkocsik vásárlásával növelték. Meglepő viszont, hogy a beszerzés szóródása még nagyobb lett, mint az alapvizsgálat időszakában volt. Nem erősödött például számottevően a felsőnyéki és gyönki Petőfi tsz szállítóparkja. A tamási Széchenyi és az ozorai Egyetértés Tsz-ben viszont átlagon felülien jó gépellátást tapasztaltak. Javult a szakemberellátottság is. Változatos képet mutat a tárolás és a vagyonvédelem helyzete. A tolnanémeli Kossuth Tsz-ben romlott, másutt szinten maradt, a tamási Széchenyi és a magyarkeszi Petőfi Tsz-ben viszont lényegesen javult a helyzet.

A Kossuth Lajos utcában a szegélykövek

fi löröl

Nem -találkoztam -még ollyan lóval, amelynek ne lenne két oldala, s ahonnan gyakorta átesünk egyikről a másikra. Most nem ilyen lóról lesz szó.

Arról, amelyik az embernek több -mint hatezer éve háziállata, — ha jól emlékszem lótudományi olvasmányaimból —, s amelynek vad faja csak égy-kettő él, valahol Belső-Ázsáéban. És nem Amerikában, mint a cowboyfittimekiből gondolhatjuk, hiszen a ló csak a kontinens felfedezése után került oda, mlvél -az ott élő lovak iaz európai ember megjelenése idejére már kipusztultak. Ügy tudom, legalább tucatnyi lófajta máris kipusztult földrészünkön.

S mégi-s nagy-nagy örömmel járom körül azokat a szép lov-akait, amelyeket megyénk jó néhány gazdaságában tenyésztési célra, spontlónlak és egyszerűen munkára -tartanak, nevelnek. Mintha szaporodnának a gazdaságokban a lovak.

A hét valamelyik napján a dalroandi gazdaság egyik tehenészetében láttam, amint az istálló elől a Ikaparó- szaliag kihordta a trágyát, a lőrén vitték szarvasba. (Lóré; ez olyan vaskerékű, szállítóeszköz, mint a vasúti vágón, sínen fut, és kerekei éppolyan acélból készülnek, mint azoké a teherkocsiké, amelyek hú-siz- har-minc -tonnát is elvisznek.)

Szeretik ,a lovat, -mert könnyebb vele boldogulni, mint a gépészeti ágazattól „levetett” rissz-ro-ssz traktorral. És elvégezhetnek vele -más munkát is. A „más” munkára két termelőszövetkezetben is választ kaptam. Azt -mondták az első helyen: „A parasztember szereti a lovát. Háza táján mindig akad valami dolog — tápszállítés, tüz-előfuivar, -hízószállításkor is olcsóbb, mint a traktor. És a lószeretet azzal is együtt jár, hogy külön abrakra, szálas takarmányra nincs szükség, enélkül is „megél a ló”, úgy mint la nagycsaládnál, ha betéved a váratlan vendég: jut neki is leves és hús. „A másik szövetkezetben az érvet nyugodtan' a gazdasági-hatékonysági témák közé sorolom-: A ló a sárban is elmegy, nem kell n-eki betonút.”

A márciusi vásár Szekszárdon, most hétfőn lesz. A múltkori, a két hónappal ezelőtti gyönge vásár volt, de lóból la kínálat a régi időkre emlékeztetett. Igaz, többnyire inkább csiszároktól hangos a vásártér, mint ...node, valahol él kell kezdeni. Mert a ló nemcsak a nagygazdaságban jó, már számos közös gazdaság alapszabályában „lefektették” tartható a háztájiban, ha a tag rendesen dolgozik, stfo. A ló különösen f-a-l-un nagyon jó szállítóeszköz, hiszen ott nincs Volán-tehertaxi — igaz Szek-szárdon is nehéz találni, csak két-három napos előjegyzés után tudja az ember a holmiját elvitetni... És ott vannak még a községi tüzéptelepek... Csak lóval', -kocsival lehet ott dolgozni.

Igaz, egy időben a szekszárdi telepen is próbálkozott a Volán, hogy majd így, meg -úgy megoldja a lakosság szállítási igényeit — de már fuvarosok vannak ott, szakszerűen dolgoznak, megelégedésre — lóval. Az más kérdés, hogy inkább a miaguk hasznára, mint a fuv-a- roztatóéra.- Pj —