Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
1981. március 6. /tolna'A iniÉPÜJSÁG 3 A kenéstechnika jelentősége Tanácskozás és bemutató Szekszárdon Változó idő, változó társadalom Családok, házta rtások A terv: 1560000 pár cipő „Optimista vagyok” — mondja Tréber Tibor, a Bonyhádi Cipőgyár igazgatója, amikor arról beszélgetünk, hogy milyennek látja a hatodik ötéves terv kezdetét, vállalati vonatkozásban. — Mire alapozza, igazgató elvtárs, az optimizmusát? — teszem fel a kérdést, ismerve a vállalat gondjait, nehézségeit. — A vállalat célkitűzéseit nemcsak a felső vállalati vezetés, hanem a középkáderek is jól ismerik, és hasonlóképpen, mint én, ugyancsak optimisták valameny- nyien. A vállalat mennyiségi terve ebben az évben 1 580 000 pár cipő, Botond minőségben gyártva, ami nagy felelősséggel jár, hisz ez a márka már elfogadott és minőségi garancia is a hazai és a külföldi piacon egyaránt. A tervezett teljes termelési érték ebben az esztendőben 520 millió forint. — Ismerve a hatodik ötéves terv feladatait, nem szólam, ha azt mondom: nagyon komoly átszervezésekre van szükség ahhoz, hogy a vállalat helyt tudjon állni. A vállalattól jelenleg 400-an vannak gyesen. Ez jelentős létszám, ha figyelembe vesszük, hogy az állományi létszám 1550, a jogi létszám közel kétezer. A helyzet könnyítésére már korábban bevezették a tüződé- ben a kismamaszalagot, most kerül ugyanez bevezetésre az aljaüzemben. — A vállalat profilja lényegében változatlan: ragasztott és varrott eljárással készült cipők kerülnek ki ezután is a gyárból. Ide tartozik még, hogy évente körülbelül ezer modellt tervezünk, melyből háromszáz kerül piacra. — Nagyon fontos körülmény, hogy a vállalatnál valamennyi felső- és középvezetői munkakörben magasan kvalifikált szakemberek dolgoznak. A munkafegyelemmel kapcsolatban a megállapítás az, hogy jó. eltekintve attól, hogy kisebb munkaügyi problémák előfordulnak. — Az a célunk, hogy valamennyi vezető — legyen az felső-, vagy középkáder —, ismerje a rá háruló feladatokat. Tartson szakmai fegyelmet, támaszkodjon a dolgozók kezdeményezőkészségére, figyeljen rendszeresen oda az újítási mozgalomra, s akkor megálljuk helyünket a jövőben, talán még jobban, mint az elmúlt időszakban, és erre alapozom az optimizmusomat is. HORVÁTH JÓZSEF A MÉM közleménye Az osztrák állategészségügyi hatóság hivatalosan jelentette, hogy a Bécstől 60 km-re fekvő St. Pölten körzetében száj- és körömfájást állapítottak meg. A szükséges intézkedéseket a járvány felszámolására megtették. Az illetékes magyar állategészségügyi hatóságok ezzel kapcsolatosan kérik azokat a nagyüzemeket és egyéni gazdákat, ahol, akik e betegség iránt fogékony állatokat — szarvasmarhát, sertést és juhot — tartanak, hogy fokozott gonddal figyeljék az állományt és idegen látogatókat ne engedjenek az állattartó helyekre. A megyei állategészségügyi állomások a szükséges megelőző intézkedésekről rendelkezést adtak ki. Az Ausztriával közvetlenül szomszédos megyék határ- állomásain belépő egyes osztrák állat- és terményszállító járművek fertőtlenítését elrendelték. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Gépipari Tudományos Egyesület szekszárdi szervezete legutóbbi összejövetelét az 505. sz. Ipari Szakmunkás- «képző Intézetben tartotta. A közel hetven résztvevő érdeklődéssel hallgatta Ferke Mihály okleveles kenéstechnikai szakmérnök előadását „A kenéstechnika szerepe a gépek üzemeltetésében” címmel. Ezzel az előadással megkezdődött — mint ahogy azt Csík Attila a szekszárdi szervezet titkárhelyettese elmondotta, — az 1981-es év rendezvénysorozata. Ez alkalomból több vállalattól, mint pl. az MMG, a BHG, a Paksi Atomerőmű Vállalat, a dombóvári Csavaripari Vállalat, is hívtak meg vendégeket, sőt a szakmunkásképző intézet forgácsoló és műszerész tanulói is szép számban foglaltak helyet az érdeklődők soraiban. Az előadás, a sokak által nem ismert, és ezért feleslegesnek tartott, de a valóságban nagyon fontos dologról szólt, a gépek kenéséről. Megfelelő típusú és minőségű olajat? A gyártó cégek táblázatokat bocsátanak ki. A viszkozitás és termelhetőségi táblázatból minden olaj kiválasztható. Tehát nem terméknevet kell keresni, hanem minőségmutató adatokat. Nemzetközi szabvány tartalmazza a viszkozitás és felhasználási szempontok szerinti csoportosításokat. Ezt előbb-utóbb minden ország kénytelen lesz alkalmazni. Magyarország évi kenőanyag-behozatala hétmillió dollár évenként. Az előadó szerint jobban oda kellene figyelni, hogy mit hozunk be, Nagyüzemek segítsége nélkül ma már elképzelhetetlen a háztáji és kisgazdaságok tevékenységé. Utóbbiak tehát függőségben vannak és termelésük meghatározója, hogy a nagyüzem milyen mértékben tudja divatosan szólva integrálni őket, vagyis bevonni egy szakszerűen irányított és szervezett munkába. Egy jól gazdálkodó' tsz több szolgáltatást tud adni a háztájinak, mint egy kevésbé jó, hiszen a nagyobb anyagiműszaki bázis több mindent tesz lehetővé. Imigyen a jól gazdálkodó szövetkezetek nemcsak a munkabérben, hanem a háztájiban is több jövedelemhez tudják juttatni tagjaikat, persze plusz munka, szaktudás, vállalkozókedv és férőhely kell hozzá. Ez utóbbit a kisgazdaság, illetve a háztáji gazdaság adja. És mit ad a tsz? A pincehelyi Vörösmarty * Tsz elég sokat ad. Megteheti, mert a gazdaság tavalyi tevékenysége alapján az eddigi legjobb eredményt érték el. A háztáji ügyeit két szakember intézi. Egyik az állat- tenyésztés, másik a növény- termesztés dolgait. Hegedűs Pál háztáji-ügyintézővel beszélgettünk a szövetkezet tagjainak otthoni tevékenységéről. A tsz vállalja a háztáji és belterületek, zártkertek művelését. A tagok műtrágya-ellátásában döntő szerepe van, hasonlóképpen a növényvédő szer beszerzésében. A közös gazdaság betakarítja a kukoricát, de ugyanígy levágja a tagok kaszálóterületét, illetve a lucernát. Mindezeket házhoz is szállítja, évente közel százhúszezer forint érté-’ kű szálas takarmányt. Természetesen bálázott szalmát is igényelhetnek a tagok. Van legeltetési lehetőség is a szezonban. A fő profil a háztájiban az állattenyésztés. Több évre mert ez a 7 millió dollár három módon jön össze: 1. Nálunk nem létező anyagot hoznak be. 2. Nálunk is gyártott kenőanyagot vesznek. 3. A mi kenőanyagainknál rosszabb minőséget hoznak be. Mit tesznek a kutatók az olaj betegségek megelőzése érdekében? Vállalatok miért nem alkalmaznak kenéstechnikust? Miért bízzák milliós értékű gépeiket segédmunkásokra? Válaszként Ferke Mihály elmondta, hogy a műszaki egyetemen — ott ahol a tervezők tanulnak — is visszamenőleg megnézve az állomány alakulását, egyértelmű a következtetés, hogy csökken a szarvasmarhalétszám és meglehetősen dinamikusan fejlődik a sertés- tartás. Ennek oka többek között az, hogy bár a közös a takarmányellátást ^egyaránt vállalja mindkét tevékenységnél, a tagok mégis a disznóhizlalást választják, mert kevesebb a befektetés, így a kockázat, és a pénz jóval hamarabb megtérül, valamint a munka eredménye is hamarabb realizálódik. Egy vemhes üsző ára ma húszezer forint körül van és négyéves korában lesz értékesíthető szaporulata. Igaz, közben ott a tejért kapott pénz, de több a munka és igényesebb is. így jelenleg mintegy ötven marhát hajtanak ki a tagok a közös legelőre. A tejből eredő bevételen is látszik az állomány csökkenése, hiszen 1978-ban egymillió forintot jelentett a háztáji tej, tavaly ennek fele volt az összeg. Szívesebben foglalkoznak bikahizlalással, ebből tavaly egymillió forint származott. A tsz háztáji ágazata tavaly tizenhét és fél millió forint árut állított elő. Ennek zömét (tizenötmilliónyi) a leadott hízók jelentették. Az elmúlt négy év alatt a háztáji termelése hízóból háromszorosára emelkedett. Ebben nagy szerepe van a közösnek, hiszen elmondható, hogy a gazdának „csak”a férőhelyet és a munkáját kell adnia, a többit a közös magára vállalja. Előhasi kocát ad a termelőnek — hatvan százalékot kell fizetni átvételkor, a többit az első szaporulat leadásakor. Amennyiben a tag igényt tart rá, nyolcszáz forintot szerződési előlegként megkaphat — meg kell jegyezni, hogy erre kevesen tartanák igényt. Fontos a takarmányellátás. Ezt a közös gazdaság saját csak öt éve oktatják a kenőanyagokat. Egy nemzedék elmaradt ebből. Most van feljövőben, fontosságát tudva ez a szemlélet. Mindezeket ösz- szegezve értékes, érdekes előadást hallhattunk. A Gépipari Tudományos Egyesület szekszárdi szervezete két előadást tart negyedévenként. A GPE-be a MTESZ Dózsa György u. 3. szám alatti irodájában lehet jelentkezni. A következő előadás címe: „Hűtő kenőanyagok szerepe az anyagmegmunkálásban.” NAGY VENDEL terményeiből keveri, a négyféle tápot csak igényelni kell, a befizetés után egy nap alatt házhoz szállítják, ha lehet így mondani a vályú mellé. A meghizlalt jószágot elszállítják a háztólj erre a célra négy speciális lovas kocsi szolgál. A leszállított jószágokért járó pénzt napokon belül megkapja a termelő. A termelői kedvet jellemzi, hogy a mostanában épülő házak mellett megtaláljuk a disznóólát is. Kevés a régi hidas, többnyire mindenki áldoz arra, hogy korszerűbb körülmények között, az állategészségügyi szempontoknak jobban megfelelő helyen tartsa a disznót. Gyakori az önetető, sőt önitató. A szövetkezet kimutatása szerint háromszázhatvan portán foglalkoznak árusertés termelésével Pincehelyen. Ebből kétszázötvenhárom aktív tsz- tag, hatvan fizikai dolgozó — nem szövetkezeti tag, vasutas éppúgy van köztük, mint fuvaros — negyven szövetkezeti nyugdíjas is hizlal és tanító is akad köztük. A háztáji gazdaságok -állománya átlag tíz—tizenkettő, vagyis egy koca szaporulata. özvegy Pintér Istvánná tíz éve foglalkozik hizlalással. Kezdetben az áfészen keresztül értékesítették a hízókat, néhány éve azonban a szövetkezettel kötnek szerződést. Az istállóban rácsokkal különített férőhely van a sertéseknek és önetető, ön- itató könnyíti a munkát. Évente harminc, negyven hízóra köt szerződést. Ott jártunkkor nyolc hízót adott le. Pintémé minden kiadást pontosan feljegyez és így könnyedén kiszámítja a hasznot. Ha nincs elhullás, megbetegedés, hízónként öthat, esetenként nyolcszáz forint a haszon, vagyis ha úgy vesszük, á munkadíj a nyugdíj mellé. Az 1980. évi népszámlálás adatai szerint az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett a háztartások száma, de csökkent azok átlagos nagysága. Míg 1970-ben országosan száz háztartásban 295 személy élt, a múlt év januárjában ez a szám 280 volt. Tovább vizsgálva az adatokat, megállapítható, hogy a fővárosban ez a szám a legalacsonyabb, itt száz háztartásban mindössze 242 személy él, a megyék közül Csongrád megyében 265, a legmagasabb pedig Szabolcs- Szatmár megyében, ahol 317 személy él száz háztartásban. Mi az oka ennek a „létszámcsökkenésnek”? Az egyik, hogy az elmúlt évtizedben erőteljesen nőtt az egyszemélyes háztartások száma. Jelenleg 720 ezer ember él egyedül, akiknek mintegy kétharmada nő, és 70 százalékuk az idősebb korosztályhoz tartozik. Az egyszemélyes háztartások száma Budapesten a legmagasabb. A másik ok, hogy az elmúlt évtizedben csökkent a két és több családból álló háztartások száma, ami azt mutatja, hogy a lakáshelyzet fokozatos javulásával a korábbinál kevesebb családban kényszeA családösszetétel alakulását a gyermekszületések alakulása mellett az is befolyásolja, hogy az életkor meghosszabbodásával, a gyermekek önálló keresővé válásával és korai házasságkötésével egyre több idősebb házaspár maradt velük együtt élő gyermek nélkül. Az adatok ugyanakkor azt bizonyítják, hogy az ideálisnak tekintett háromgyermekes családtípus még nem vált általánossá, sőt, az elmúlt évtizedben a három- és több gyermekkel élő családok aránya csökkent. Budapesten van a legkevesebb három- és többgyermekes család, az összes családoknak mindössze 3 százaléka. A közSzigetszentmiklóson, a Csepel Autógyár főegység- és alkatrészgyárában állítják elő az Ikarus autóbuszok szervokormányát. A kormányzást megkönnyítő hidraulikus betartásban élni. Egyébként a több családot egyesítő háztartások száma és aránya a községekben a legmagasabb, számuk azonban az elmúlt évtizedben ott is csökkent. Ha a háztartások összetételét a keresők száma szerint vizsgáljuk, a legszembetűnőbb, hogy jelentősen és folyamatosan növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben csak nyugdíjasok élnek. Jelenleg a 3 millió 718 ezer háztartás egynegyede aktív kereső nélküli. Ugyanakkor a háztartások több mint egyharmadában két kereső van. Más összefüggésben vizsgálva, a száz háztartásra jutó keresők száma tíz *év alatt átlagosan 143-ról 134-re csökkent. Ez a szám Zala és Fejér megyében a legmagasabb, itt száz háztartásban átlag 148, illetve 146 kereső van, míg Békés megyében a legalacsonyabb: 125 fő. A népszámlálás adatai azt mutatják, hogy hazánkban több év-tizede folyamatosan csökken az átlagos család- nagyság. Jelenleg a családoknak több mint egyharmada gyermek nélkül él. A családok összetételének alakulását szemlélteti az alábbi táblázat: ségekben ez az arány 8 százalék. A családok gyermekszám szerinti összetétele megyénként jelentősen eltérő. A száz családra jutó gyermekek száma Szabolcs-Szatmár megyében átlagosan 127, Veszprémben 120, míg Csongrád és Heves megyében mindössze 97. Baranya és Heves megyében a legtöbb az „egyke”, az itt élő családok 35 százalékában egy gyermek van. A három és több gyermekkel élő családok aránya kiugróan magas Szabolcs-Szatmár megyében, 12 százalék, míg a nagycsaládok,aránya Somogy megyében mindössze 5 százalék. rendezésből nemrég készült el a kétszázezredik darab. A több mint tíz éve gyártott — az ATUKI-ban kifejlesztett — kormányszerkezet felét a KGST országaiba exportálják. Tizenhatmillió a ház körül Pincehelyen így csinálják rül több generáció közös hazCsaládösszetétel: Az összes család százaléka 1970-ben 1980-ban házaspár gyermek nélkül 33,7 34,9 házaspár gyermekkel 56,1 54,0 apa gyermekkel 1,3 1,7 anya gyermekkel 8,9 9,4 GYERTYÁNOS ZOLTÁN Csepeli szervokormány a KGST-országokba Zsírozzák a fogaskereket A szervokormány működésének ellenőrzése