Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-04 / 53. szám
1981. március 4. Képújság 3 Bányamentők Ilyenkor lent minden rendben van Pártélet A bizalom címletei A sok egyéb megállapítás és határozat között a tagság alig figyelt fel arra, hogy a XII. pártkongresszus — a taggyűlésekről, pártértekezletekről érkezett javaslatok alapján — a párttagdíj-fizetés szabályozását a Központi Bizottság hatáskörébe utalta. Ma már beszélünk róla. A kőpadló meg a tisztára mosott betonlépcső itt feketébb a megszokottnál. A repedésekbe és a lépések koptatta apró gödrökbe eltávo- líthatatlanul beette magát a szén. A kőszén, amit félezer méterrel lejjebb, a föld gyomrában bányásznak a bonyhádiak, izményiek, gyö- reiek, váralj aiak, meg a többi közeli — tolnai, baranyai — településről érkezők. Négyszázötvenen járnak ide naponta, s közülük hat- vanan nemcsak a szenet fejtik, hanem másik nyolc órán át vigyáznak azokra, akik a mélyben dolgoznak, öten állandó készenlétben állnak, hogy mentsék társaikat, ha támadásba lendül a föld mélyének rakoncátlan „szelleme”. Ök a bányamentők. Amikor a Mecseki Szénbányák vezérigazgatójával beszéltem telefonon, azt tanácsolta, Rattai Györgyöt, a máza- szászvári bánya főmérnökét keressem meg. Azt már csak a bánya lejáratánál tudtam meg, hogy nem azért, mert ő a főnök, hanem, mert régi, tapasztalt bányamentő is. Ismeri nemcsak a bánya minden zugát, hanem a szakma, a bányászélet minden részletét is. Negyedszázaddal ezelőtt, a vájáriskolából érkezett, aztán végigjárva a ranglétra minden fokát, lett főmérnök. Komor, első pillanatra úgy tűnik, rideg ember. Csak, amikor már jócskán belemelegedtünk a beszélgetésbe, kezdek rájönni: szigorúsága nagyon is racionális, és mély emberszeretetet takar. Tulajdonképpen ez a szigorúság, fegyelem, a vele párosuló emberszeretet a bányamentők legfontosabb tulajdonsága. A bányamentőké, akik a bányán belül is zárt egységet alkotnak. Mindenki önként vállalja ezt a hivatást. A sok túlórát, azt, hogy minden harmadik, negyedik héten kétszer nyolc órát tölt el a bányában. Az első műszakot — általában — készenlétben, a felszínen, a másikat pedig munkában, a megszokott helyén. — Emberpróbáló, bányászpróbáló — jellemzi a bányamentők munkáját Rattai György. — Itt az első feladatnál kiesik az, akinek nincs a szíve a helyen, akiben nincs hivatástudat, vagy kévés az akaratereje. Egy-két évvel ezelőtt én is bejártam a mázaszász- vári bánya egy-két részét. Amikor a szűk gu- rítón préseltem magam felfelé az egyik munkahelyre — ma már bevallom — a szokottnál hevesebben dobogott a szíyem. Pedig a levegőben nem volt egy gramm metán sem és nem omlott a kő, a szén. A bányamentőket pedig akkor riasztják az ügyeleti teremmel szomszédos diszpécserszobából, ha valahol baj van. Ha telefonon segélykérés érkezik a föld mélyéből, vagy ha a műszerek jelzik, hogy veszélybe kerültek a lenn levők. S akkor ők indulnak lefelé, miközben társaik a felszínre igyekeznek. Utoljára február 3-án kellett lemenniük J mentőfelszerelésben. A provokálás nyomán gázkitörés keletkezett. Provokálásnak hívják, ha műszakváltáskor, ' amikor üres a bánya, a vágat végén azért robbantanak, hogy megmozdítsák a szénréteget, s ha gázt rejt az ásvány, az kiszabaduljon. Az akkori provokálásra huszonötezer köbméter gáz tört elő. A vágatokban három százalékra ugrott a metán-koncentráció. A délutáni műszak nem szállhatott le. A bányamentők mentek felderíteni, mi történt a föld mélyén. Százharminckét csillényi púder- finomságú szénport dobott ki a gáz. 1976. január 30-án este műszak alatt tört ki a metán. Akkor száz ember dolgozott a föld alatt. Közülük tizennégyen nem tudtak feljönni. Éjfélre hozták ki őket a bányamentők. Négyüket holtan ... A gázkitörés pillanatában életüket vesztették. Azóta nem történt Máza- szászváron katasztrófa. De a föld mélye mindig rejtegethet meglepetést. A készenléti szobában most öten ülnek. Kártyáznak. Az a jó, ha tehetik. Mert akkor lent minden rendben van. — De közelebb is kerülünk emberileg egymáshoz, az együtt töltött nyolc órákban. S a mentésnél az is szükséges, hogy szinte tudjuk a másik gondolatát. Savanya Ferenc villamostechnikus, Susi György gépésztechnikus, Ropoli László vájár, Wieder Ferenc műszerész Szászvárról és Neubauer János vájár Váraljáról négy órája jött ügyeletbe. — Mit szól a család, hogy ezen a héten alig vannak otthon? — Amikor elvállaltuk, megbeszéltük. — S ahhoz, hogy maguk, amikor mindenki menekül, szembe mennek a veszéllyel? _— A bányászfeleség, amikor elengedi a férjet, tudja a veszélyt. Ezért talán a bá- riyászfeleségek mások is, mint a többiek. Keményebbek. A tréning kerül szóba. Az elméleti meg a gyakorlati felkészülés. A mentőgyakorlat, amikor teljes felszerelésben két óra alatt harmincezer méterkilopond munkát kell elvégezniük a füstkamrában. S lassan egyre messzebb kerülünk a kártyától, a vidámabb témáktól. — A mentés rendkívüli idegfeszültséget jelent. — Torokszorító érzést. — Csak az jár az eszünkben, élnek-e, s hogy meg kell mindenképpen menteni őket. S közben figyelni, mindenre! Csend lesz. Órámra nézek: ha most elköszönök, talán még három órát alhatnak a műszakváltásig. Ennyit aludtak otthon is, délelőtt. S eny- nyit alszik az ügyeletes héten mindenki. Brandt János, a parancsnokuk, Borbély Sándor bányamester, Derner Béla vájár, Nagymányokról, Németh István vájár Bony- hádról, a többiek, összesen hatvanan. SZEPESI LÁSZLÓ A pánttagsági díj — mivel a tagság hosszú évek óta rendszeresen és fegyelmezetten tesz eleget e forintokban kifejezhető kötelességének is — valóban nem olyan alapvető ügy, hogy a fizetés szabályozásának jogát a kongresszus magának tartsa fenn. Van annyira fontos azonban, hogy fizetésének rendjét — a politikai munka és a szervezeti élet más szféráihoz hasonlóan — célszerű legyen a társadalmi-gazdasági élet változásaihoz, továbbá a kommunisták érettségéhez és a velük szemben támasztott mindenkori politikai, erkölcsi követelményekhez igazítani. Felhatalmazásával élve lényegében ezért módosította a Központi Bizottság — október 16-i határozatában — a tagdíjfizetés rendjét, elegendő időt hagyva a határozat megismerésére, végrehajtására is. Ezekben a napokban kell az irányító pártszerveknek e feladat elvégzésére felkészíteniük az alapszervezetek vezetőségeit és a pártcsoport-bizalmiakat. A párttagokkal való személyes beszélgetésekre, a tagdíjak megállapítására e napokban kerül sor, majd a márciusi alapszervezeti taggyűlések lesznek hivatottak összegezni a tagdíjbesorolások tapasztalatait. Mi a lényege ennek a határozatnak? Ügy gondolom, hogy a kölcsönös bizalom. tézkedésről adott hirt. — A legfontosabb tudnivalók, változások?-— Március 1-től emelkedett valamennyi konvertibilis elszámolású valuta nem kereskedelmi forintárfolyama — közölte Hajdú György- né, az MNB főosztályvezetőhelyettese. — Az emelkedés valutánként eltérő mértékű, 11—18 százalék között mozog. Az eltérés abból származik, hogy a bank — az 1980. január 1. óta folytatott gyakorlatának megfelelően, — e hónapban is átvezette az árfolyamokon azokat a változásokat, amelyek a pénzpiacokat az utóbbi hetekben jellemezték: a dollár jelentős erősödését, s az európai konvertibilis valuták gyengülését. — Miként érinti az intézkedés a magyar állampolgárokat? — Több forintot kapnak valutájukért a külföldön dolgozó magyar szakemberek, vendégszereplő művészek, s azok, akik külföldről nyugdíjat, rokoni támogatást, szerzői jogdíjat, stb. kapnak konvertibilis devizában. A külföldre utazókat is érinti az intézkedés: úgy tűnik, az árfolyamok emelése forintban többletkiadást jelent, ha azonban figyelembe vesszük, hogy a többletvalutára és a gépkocsival utazók üzemanyagköltségeihez eddig 40 százalék illetéket kellett fizetni és ez a magasabb illeték megszűnik (egységesen minden utazási valutavásárlásra 10 százalék lesz), úgy az lényegében kiegyenlíti az árfolyamok emelését. — Változnak-e a valutavásárlási lehetőségek? Természetesen az is fontos — ami egyébként a pártonkí- vüliek számára sem érdektelen —, hogy a pártvezetés a tagdíjkategóriák közötti különbségek mérséklésével — gazdasági nehézségeinkhez igazodva — a pártmunka költségeinek csökkentését is vállalta, hiszen e költségek túlnyomó részét mindig a tagdíjakból befolyt összeg fedezte, s ez az összeg most kevesebb lesz. És fontos az is, hogy áprilistól elsősorban a fizikai munkakörökben dolgozó kommunisták fizetnek kevesebb tagdíjat, hiszen a túlóradíjból, a műszakpótlékból, a veszélyességi pótlékból mindenekelőtt ők részesülnek, márpedig a bérjellegű juttatások közül ezek azok a nyugdíjjárulékkal csökkentett pluszjövedelmek, amelyek után nem kell tagsági díjat fjzetni. De a legfontosabb a bizalom. A Központi Bizottság és a tagság közötti kölcsönös bizalom, amelyet a tagdíj- fizetés rendjének egy igen lényeges új eleme is kifejez, nevezetesen az, hogy a jövőben a tagdíj összegét nem adminisztratív úton, hanem a párttagok önkéntes kereset- bevallása alapján, velük egyetértésben kell megállapítani. Ez a bizalom egyúttal nagyobb önállóságot ad a pártalapszervezeteknek, amelyeknek vezetőségei — adott — Az árfolyamok emelése eleve szükségessé tette a valutavásárlási forintkeretek emelését. Tekintettel a nyugati országokban továbbra is magas inflációra, némileg növeltük a vásárolható valutaösszeget is. így pl. 257 ezer líra helyett 289 ezret, 3838 schilling helyett 4282, 542 NSZK-márka helyett 602 márkát, 1252 francia frank helyett 1408 frankot vásárolhatnak a turistalevéllel utazók, s ezzel az eddigi 6700 Ft-os valutavásárlási keretük 8500 Ft-ra növekszik. A benzinárak folyamatos emelkedése szükségessé tette az üzemanyagköltség céljára vásárolható fizetőeszközök keretének emelését; pl. a Spanyolországba személygépkocsival utazók 11 ezer Ftért (az utasok személyenként 3000 Ft-ért), az Olaszországba utazók 5700, illetve 1500 Ft-ért vásárolhatnak valutát. Arányosan emelkedett az a forintkeretösszeg is, amelyet a vasúton utazók menetjegyvásárlásra fordíthatnak (pl. Nagy-Britannia 12 000, Olaszország 5800). — Mit jelent mindez egy ,,turista”-csa Iádnak? — Vegyünk egy olyan példát, amely eléggé általánosnak tekinthető. Ha egy házaspár egy 14 éven aluli gyermekkel gépkocsival Olaszországba utazik, úgy eddig összesen 745 ezer lírát vásárolhatott, s ezért 25 ezer forintot kellett fizetnie. Március 1—tő] 874 ezer lírát vásárolhat, ami 29 ezer forintba kerül. Ez mind forintkiadásokban, mind valutaösszegben 17 százalékos növekedést jelent, vagyis egy-egy líra ugyannyi forintba kerül átlagosan, mint korábban. esetekben, egy-egy párttag helyzetének ismeretében —a fokozatosság elvét kellő rugalmassággal maguk is érvényesíthetik, hiszen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy — kiugróan magas előző évi átlag- kereset esetén — a fizetendő tagdíj összege ne több, hanem csak egy kategóriával növekedjék. Ezért is állapított meg a pártvezetés a korábbi 13 helyett 22 tagdíjkategóriát, amelyek révén a tagdíj növekedésének mértéke — noha progresszív marad — a keresetnövekedéshez is arányosabban igazodhat, amennyiben a pártszervezetek, a bizalmiak munkájára építve megfelelőképpen előkészítik. A párttagokat a keresetek önkéntes bevallásának joga felelős pontosságra és őszinteségre kötelezi, olyasmire tehát, ami a politikai munkában egyébként sem nélkülözhető. A párttagbélyeg éppen azért a kölcsönös bizalom jelképe is, mert a tagsági díj korántsem jelképes, hanem — önként vállalva az elviselhető terhet — anyagi hozzájárulás is a párt működéséhez. A tagdíjfizetés persze ezután sem pusztán pénzügyi művelet: továbbra is nélkülözhetetlen része a pártfegyelemnek, a párthoz való tartozás kifejezője. És ez a bizalmi kapcsolat független attól, hogy egy-egy párttag- bélyeg címlete hatszáz, vagy éppenséggel egyetlen forint. ACZÉL GABOR Ha vasúton teszik meg ezt az utat, úgy ez kb. 3 százalékkal több -kiadást jelent. Közelebbi vagy távolabbi országokba utazóknál „erősebb”, vagy „gyengébb” valutát vásárlóknál az egy kocsiban ülő személyek számától függően, kisebb eltérések is adódhatnak, többlet- költség azonban csak minimális mértékben jelentkezhet. — Társasutazók, látogatók? — Az utazási irodáknak jogában áll ugyan az árfolyamemelkedéseket az utasokra áthárítani, de mivel kalkulációik az úgynevezett szabadáras körbe tartoznak, nyilvánvalóan mérlegelik majd, hogy éljenek-e ezzel a lehetőséggel. Költőpénz céljaira a társasutazások résztvevői több valutát vásárolhatnak, mint eddig: az első 3 napra félpanziós ellátás esetén 1200, teljes panziónál 900 Ff összegű valutát vehetnek, további időre pedig naponként 300, illetve 200 Ft a keret. Ez egy ötnapos útnál 60, illetve 43 dollárnyi ösz- szeget jelent. A látogató-útlevéllel utazók az eddigi 1000 Ft helyett 1300 Ft-ért vásárolhatnak valutát, ami pl. 81 márka helyett 92 márkát, 1210 jugoszláv dinár helyett 1354 dinár. — Egyéb változás? — A pénzügyminiszter ugyancsak március 1-i hatályú rendelete ezentúl nem tesz különbséget az engedély nélkül birtokban tartható és kivihető rubelelszámolású, illetve konvertibilis valuták forintösszege között, vagyis konvertibilis valutából — az eddigi 200 Ft helyett személyenként 400 Ft- nak megfelelő valuta vihető ki külön engedély nélkül külföldre, ami pl. a március 1-i árfolyamon 202 schillingnek, 28 NSZK-márkának, vagy 13 dollárnak felel meg. TÖKE PÉTER ^SÁWAMfifg \ VlHiéHisouin. 1 K BAJBA mÖLmsz ! Z ÍLS°A HnmÁc,HUTÁN A MUNKA ! ' 3 MvHmminmsmmmltmmm * KIADÓNÁL LÉGV ELSŐ! 5. KIZSGALD MEG készülékedet! 0. SZÉKELJ NYUGODTAN ! 7. MENTÉSNÉL SOHASEEGVEDÜL! 6. nézd a feszmékot! 9. CSAK JÓ LEVEGŐBEN VEDD LE AZ Álarcot vagva szaJcsutokát! 10, IDEJÉBEN TÉRJ TISSZA / A főszabályok Árfolyamváltozások, módosítások A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank vasár napi közleménye a konvertibilis elszámolású valutákkal kap csolatos árfolyamváltozásokról és ezzel összefüggő néhány in
