Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám
Mai számunkból XXXI. évfolyam, 72. szám. ARA: 1,40 Ft. 1981. március 26., csütörtök TÉZISEK A BÉKÉÉRT (2. old.) TAKARÉKOS GAZDÁLKODÁS (3. old.) IFJÚSÁGI NAP VOLT TAMÁSIBAN (5. old.) LABDARÜGÖ- TAVASZ ’81 (6. old.) HURKA, KOLBÁSZ, TŐKEHÚS (3. old.) Jó érzékkel, nyitottsággal Napjainkban — amikor az élet jónéhány vonatkozásban bonyolultabbá, nehezebben áttekinthetővé vált, mint akár az utóbbi évtizedben bármikor, — különösen megnő az emberi tevékenység tervezésiének a jelentősége. És mert a világon általában nyugtalanítóbb a politikai légkör, több veszély fenyegeti a békés egymás mellett élés lenini politikájának érvényesülését, az enyhülést, az emberi életre, sőt az emberiség életére több és nagyabb veszély leselkedik, mint a második világháborút követő hidegháborús időszak óta bármikor; nos, ilyen időszakban még nyilvánvalóbb, hogy az élet minden területének előtérbe kerül a politikai hatása, jelentősége. Akár a gazdaság, akár a kultúra, akár a nemzetközi politika vagy a belpolitika kérdéseiről van szó — a döntések és határozatok, Sikerek és kudarcok úgy- i nevezett politikai vonzata sokkal inkább szem előtt van, erre az emberek érthetően érzékenyebbek is. Észleljük ezt idehaza is. Érmék megfelelő sok itthoni gazdasági, szervezési intézkedés és ennek na- • gyón is átgondolt ismerete alapiján születtek meg pártunk XII. kongresszusának azok a dokumentumai, amelyek megszabják hazánk politikáját. A párt vezető szerveinek politikai stílusa, és a feladatmeghatározás módja csak akkor válhat általánossá, ha hasonló átgondoltság és felelősség munkálkodik a legkisebb közösségekben is, ott tehát, ahol politikailag az első számú felelős irányító a helyi pártalap- szervezet. Éppen ezért rendkívüli fontossága van napjaink- ' ban annak, hogy a párt-alapszervezetek megfelelő politikai nyitottsággal, érzékenységgel felismerjék a területen adódó politikai és más, elsősorban a közösség munkájával kapcsolatos feladatokat. Ezt a fontos politikai munkát nagy mértékben segítheti, ha a pártszervezet maga is gondoskodik önmaga kellő informáltságáról. Ha rendszeresen él a vezetőkkel szembeni 'beszámoltatási jogával, ha szüntelenül érdeklődést tanúsít a párttagok s általában a dolgozók napi gondjai iránt éppen úgy, mint aziránt, hogy milyen hazai vagy nemzetközi politikai probléma érdekli-izgatja az embereket. Ha figyelmességet tanúsít a kommunisták emberi, családi és más természetű ügyes-bajos dolgai iránt, tehát ha arra törekszik, hogy a kommunisták közösségének politikai-cselekvési egységét az őket összekötő emberi kapcsolatok, a megértés és az elvtársiasság szelleme is segítse. Az alapvető és szüntelen tájékozottság mellett az úgynevezett nagypolitika ismerete, megértése, egységes értelmezése a másik döntő tényező. Hiszen a nagypolitika helyi adaptálása, egyben a helyi gondoknak a nagypolitika szűrőjén, szellemén és irányelvein való megméretése adja azt az eleven, mozgéI kony, alkotó politikai légkört, amelyben egyáltalán szóba jöhet a helyi tennivalók helyes felismerése. Ehhez — tegyük hozzá feltétlenül — természetesen nemcsak a fentiekre, hanem egy nagyon lényeges szubjektív tényezőre is szükség van: a tehetségre. Ügy is szokták mondani: szemre, amely lát, fülre, amely hall, kézre, amely cselekedni kész és képes. Ezért a pártalapszervezet kommunistái azzal is alkalmasabbá tehetik a párt helyi osztagát a szó- banforgó tennivalóra, ha ügyelnek rá, hogy soraikba vagy soraik közé tömörítsék környezetük legműÍ veltebb, legtehetségesebb embereit. Nemcsak szabad pártnapokra, hanem egyik-másik fontos napirendjük tárgyalására (taggyűlésen vagy vezetőségi ülésen) is meghívhatják őket, hiszen minél több embert tudnak mozgósítani a közös gondolkodásra, annál több ember fog felelősséget érezni a közös cselekvésért. És itt el is érkeztünk mondandónk második részéhez, nevezetesen, hogy a felismert feladatok azután azt a felelősséget hárítják ránk, hogy megszervezzük a feladatok végrehajtását. Ez még akkor is politikai kérdés — amint azt bevezetőnkben is említettük, — ha nem a hagyományosan értelmezett politikai munkáról van szó, hanem gazdasági, kulturális, szociális vagy más természetű feladatról. A pártszervezet számára, amely felelősséget érez azért a területért, amelyen működik, mindez — politikai kérdés. CSERHALMI IMRE Bartók Béla centenáriuma Emlíkműavatás és díszimepség Aczéf György beszéde a Zeneakadémián Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából, a centenárium napján, szerdán felavatták a. zeneszerző emlékművét, Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész alkotását, a XI. kerületi Bartók Béla út és Fadrusz János utca kereszteződésénél lévő parkban. A Himnusz hangjait követően a Vándor- kórus előadásában Bánták két kórusműve csendült föl, majd Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke mondott avatóbeszédet. Ezt követően az emlékműnél a Bartók Béla-emlékbi- zottság nevében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Pozsgay Imre művelődési miniszter, Szépvölgyi Zoltán és Láng István, a-Magyar Zeneművészek Szövetségének főtitkára helyezett el ‘koszorút. Az ün nepség az Imtemacio- nálé hangjaival ért véget. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakja, a világ zeneirodalmának korszakos hatású alkotója, Bartók Béla születésének 100. évfordulóján, szerdán este emlékhangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A Bartók Béla-emlékbizottság ünnepi estjén részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Bartók Béla-emlékbizottság élnöke, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Bartók Béla-emlékbizottság tagjai, politikai, társadalmi és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei. Ott volt Bartók Béláné Pásztory Ditta, valamint ifjú Bartók Béla. Az ünnepségen részt vettek a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői is. A díszünnepségen beszédet mondott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Tisztelt ünneplő közönség! Barátaim, itthon és a nagyvilágban! Akik most tíz-, százmillió- nyian a rádiók, televíziók segítségévéi együtt ünnepelnek velünk. Bartók Bélára emlékezünk, aki 1940 őszén e terem falai közt búcsúzott szülőhazájától, mert úgy érezte, hogy csak így maradhat hű önmagához, népéhez, eszméihez, eszményeihez. Kora legnagyobb zeneszerzője, az előadóművész, a tudós, a nevelő utolsó hazai hangversenye végén, amikor a lámpák fénye kialudt, lehajtotta a zongora fedelét; százak voltak tanúi megrendítő búcsújának. Tíz évvel korábban nagy értője, Tóth Aladár arra figyelmeztetett: „Szavunk nem lehelt hangos ünnepi aktus, hanem csak tolmácsa annak, amiről az 50 éves Bartók'körül a némaság” beszél. Ez a némaság a magányos, de mégsem egyedülálló szembe- szegülőnek szól, annak aki halhatatlanként tért vissza szellemével és személyével. Új Magyarország ünnepid ma nagy zenész fiát. Országnyivá tágul ez a terem, öt világrésszé bővül és velünk együtt milliók köszönnek neki, köszöntik őt, százesztendős fiatal kortásunkát, gyermekeink, és unokáink, kantársát. Akár egy ember, egy nemzet is jelenét kutatja és jövőjére tekint, azt formálja múltjára emlékezve. Bartókot ünnepeljük. Szavakkal el nem mondható, közös emberi dolgaink megszólalta tóját, mégsem erről akarok beszélni, nem is tudnék, amit ő (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 26-ra ösz- szehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztató és a belpolitikai élet időszerű kérdéseinek megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Beoke Valéria köszöntése Benke Valériát,, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnökét, a munkásmozgalom régi harcosát, párttagsága 40. évfordulója alkalmából, szerdán Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Óvári Miklós, a Poiiitikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Cipőgyár, Bonyhád Minőségellenőrzés bérmunkában is Joggal várjuk el, hogy a drágán vásárolt cipőnk talpa ne váljon le időnap előtt, két csepp esőnél ne ázzon be. A bonyhádi cipőgyár ezeknek a követelményeknek a tapasztalatok szerint eleget tesz. Országos átlagban a legyártott cipők 1,1 százalékát viszik vissza a vásárlók. A bonyhádiak az elmúlt év első félévében 0,7, a másodikban pedig mindössze 0,4 százalékban adtak rossz cipőt. Jó eredménynek mondhatjuk ezt, de azért figyelemre méltó adat az is, hogy tavaly 12 ezer pór cipő került vissza a gyárba és a fogyasztód reklamációból, a visszáruból négymillió forint veszteség keletkezett. Azon kívül, hogy minden dolgozónak kötelessége a minőséggel törődni, még 35-en foglalkoznak a gyárban minőségellenőrzéssel. Komoly laboratóriumi felszereléssel vizsgálják a kész cipőt. A gyári szabvány szigorúbb az országos előírásnál, ezért is tudnak 95,1 százaléknyi első osztályú cipőt küldeni a kereskedőknek. , A me ázás komoly dolog, fordítanak is rá energiát a gyárban. Ez annál is inkább fontos, mert a négymüliányi veszteség minden ember zsebét érinti. A másik ok: gyártmányaik felét a Szovjetunióba exportálják, ott a szabványok szigorúbbak, mint a hazai előírások. A gyár laboratóriumában vizsgálják a szakítószilárdságot. A talpat a cipő fejrészéről egy mérőszerkezettel felszerelt géppel leszakítják. Ebből megállapítható a talpragasztás minősége és milyensége. Van beázást mérő műszerük, amely már az első csepp víznél is jelez. Végeznek méréseket bérmunkában a BONY—KS, a pécsi és a nagykanizsai szövetkezetek részére. Ez a bérmunka nem hoz hasznot a gyárnak, de a jó kapcsolatokhoz és a gépek kihasználása érdekében szükséges ezt a munkát vállalni. Az elmúlt évben 12 ezer pár cipő került vissza a gyárba a vásárlótól. Ezen az 1981-es gazdasági évben feJ- tétűén ül akarnak és tegyük hozzá, szükséges is, változtatni. Márcsak azért is, hogy a veszteségeket csökkentsék és a vásárlók bizalmát megtartsák. H. J. — G. K. Szakítószilárdság-ellenőrzés Beázik? Nem ázik?
