Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

8 Képújság 1981. március 22. Az SZKP XXVI. kongresszusa határozata: Tovább épülnek a lakások Jugoszláv mozaik Nemrég tette közzé a Ju­goszláv Szövetségi Végrehaj­tótanács, a kormány, az enjergiarendszer december 8-i összeomlásának okáról szóló jelentést. Azon a na­pon az áramellátásban csak­nem országos méretű zavar és kimaradás következett be. A jelentés most megállapít­ja: az üzemzavar oka az volt, hogy csúcsidőben több erő­mű, több áramfejlesztő egy­sége egyszerre mondta fel a szolgálatot, tartalékkal pedig nem rendelkeztek, illetve azt időben bekapcsolná nem tud­ták. A jövőben az iparral és a lakossággal egyetértésben úgy hangolják össze az áramfogyasztást, hogy állan­dóan legyen beindítható tar- tartalék. A rendelkezést a különö­sen hideg időben nem köny- nyű végrehajtani. Bosznia- Hercegovinában például egy­két hete állandósult a csúcs- fogyasztás. Volt olyan nap, amikor 28 millió kilowatt­óra fogyott, hét százalékkal több, mint tavaly az adott napon. Az Ivan 'Milutinovics munkaszervezt Irakban 198 millió dollár értékű szivaty- tyútelepet épít egy öntöző­rendszerhez, amelynek be­rendezéseit egy zágrábi és egy ljubljanai gyár szállítja. Elmaradást jelentenek a cementgyárak. A terv szerint évi 10,5 millió tonna cemen­tet kellene termelniök, de ezt a célt csak megközelíteni tudták. Az elmaradás egy­két millió tonna. Importra nem számítanak, s így a csa­ládiházépítőket előre figyel­meztetik a várható hiányra. A Szerb Szocialista Köz­társaság közzétette jelenté­sét a tavalyi kukoricater­mésről. E szerint a Vajda­ságban négy millió tonna ku­koricát törték, Szerbiában 2,36 millió "tonnát, Kosovó- ban 184 ezer tonnát. A 6,5 millió tonnás termés 3,7 szá­zalékos csökkentést jelent az 1979-eshez képest. Az átlag­hozam 4646 kilogramm hek­táronként, ezen belül a Vaj­daságban 6007 kilogramm, összesen egymillió 409 ezer hektárról szedték. le a kuko­ricát, arról azonban nincs adat, hogy hány hektáron hagyták kint. A Vajdasági tartományi kormány foglalkozott a me­zőgazdaságot évről évre érő jégkárral. Megállapította, hogy csupán 1963-tól 1974-ig a jég 215 ezer tonna ter­ményt pusztított el. A leg­nagyobb kár a magántulaj­donban lévő földeken kelet­kezett, mert a földművesek a bevetett területnek csa'k mintegy kilenc százalékát biztosították. A vajdasági kormány úgy döntött, hogy mielőbb hozzanak törvényt a kötelező jégvédelemről. A jégfelihöket jelző radarháló­zat és jégrakéta-kilövők fel­állítását tervezik. Gyógyító napsugár A népjólét szocialista garanciái országában újból emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az NDK-ban például 3,4 szá­zalékkal nőtt. Romániában a munkások reáljövedelme 2,1 százalékkal, a parasztoké 3,1 százalékkal gyarapodott. A KGST-tagországok egészét tekintve a dolgozók reáljö­vedelme az ötéves Időszak négy éve alatt 15 százalékkal növekedett. A pénzjövedelmek gyarapodása az anyagi fo­gyasztás növekedéséhez ve­zet, amit szemléletesen mu­tat a kiskereskedelmi áru­forgalom és a szolgáltatások volumenének bővülése. Bul­gáriában a kiskereskedelmi áruforgalmi volumen 1979- ben az előző évhez viszo­nyítva 2,9 százalékkal, Ma­gyarországon 1,7 százalék­kal, az NDK-ban 3,2 száza­lékkal, Mongóliában 5,5 szá­zalékkal, Lengyelországban 8,3 százalékkal (folyó ára­kon), Romániában 5,8 száza­lékkal, Csehszlovákiában 3,6 százalékkal nőtt. A Szovjet­unióban a kiskereskedelmi áruforgalom 1980-ban 5 szá­zalékkal volt nagyobb 1979- hez képest és 267 milliárd rubelt tett ki. Kubában a kiskereskedelem volumene 1980-ban 20 százalékkal volt több, mint 1975-ben. A kiskereskedelmi árufor­galom szerkezetében tovább­ra is fennmarad az a tenden­cia, hogy gyorsan nő a nem élelmiszer jellegű cikkek el­adása. Ez a népjólét növeke­dését tanúsítja. Jelentősen megnőtt a lakossági kereslet a drágább, kiváló minőségű és divatos termékek iránt, ami megfelel a növekvő igé­nyeknek. Az életmód minőségi olda­la napjainkban egyre inkább előtérbe kerül. E feladat realizálásában hatalmas sze­repet játszik a társadalmi fogyasztási alapok bővülése. Az NDK-ban ezek az alapok tavaly 5 százalékkal, Mongó­liában 3,8 százalékkal, Cseh­szlovákiában 4 százalékkal növekedtek. A KGST-tagországokban széles körű szociális fejlesz­tési programok valósulnak meg, Intenzív lakásépítés fo­lyik, szanatóriumokat, óvo­dákat, kórházakat, rendelő- intézeteket, színházakat, klu­bokat és más társadalmi és kulturális rendeltetésű ob­jektumokat létesítenek, ja­vul a .nyugdíjbiztosítás. Bulgáriában például fel­emelték a nyugdíjakat, az ösztöndíjakat, a családi pót­lékot. Az NDK-ban több mint 3 millió ember nyug­díját növelték. Mongóliában a nyugdíjbiztosítást kiter­jesztették a mezőgazdasági üzemek dolgozóira is. Egyre bővül alaplakása testvérországokhan, javul a lakások minősége. Bulgáriá­ban 1979-ben több mint 71 ezer, Magyarországon 88 ezer, az NDK-ban. közel 163 ezer, Romániában mintegy A KGST- tagországok ------------------ vezető kom­munista és munkáspártjai­nak kongresszusai az _ elkö­vetkező öt évben az egyik legfőbb feladatul tűzik ki a dolgozóik jólétének további emelését. A munkások, a, parasztok és az értelmiség önfeláldozó munkájának eredményeként, annak köszönhetően, hogy a KGST-tagországok vezető pártjai minden egyes ország konkrét sajátos feltételeinek figyelembevételével alkotó módon alkalmazzák a szocia­lizmus építésének általános törvényszerűségeit, megvaló­sulnák a szociális progra­mok: a lakosság reáljövedel­me emelkedik, növekszik az ingyenes oktatásra, az orvosi ellátásra, a nyugdíjbiztosí- tásraj a dolgozók szervezeti pihenésére fordított társa­dalmi fogyasztási alap. A KGST-tagországok több­ségében a felhasznált nemze­ti jövedelmen belül megnőtt a fogyasztási alap részará­nya, amelynek legnagyobb hányada a lakosság szemé­lyi fogyasztására került, be­lőle képződik a dolgozók sze­mélyi jövedelme. A Szovjet­unióban például az 1930-ban a 436 milliárd rubelt megha­ladó nemzeti jövedelem négyötöd része közvetlenül a népjólét biztosítását szolgál­ja. 1979-ben — az ötéves terv utolsó előtti évében — az egy Iákosra jutó reáljövede­lem a közösség valamennyi Gyógyítás koncentrált napsug arak segítségével Ahhoz, hogy teljességgel ki­elégíthessék a lakosság lakás­igényeit, a Szovjetuniónak még mintegy 50 millió új la­kásra van szüksége. E hosszú lejáratú program mintegy egyötödét szándékozzák meg­valósítani a tizenegyedik öt­éves tervben. A 10 millió la­kás felépítése több, mint 50 millió szovjet állampolgár la­káskörülményeinek megjaví­tását teszi lehetővé. Az 1990- ig terjedő tízéves periódus alatt pedig a Szovjetunió el­érkezik arra a szintre, hogy minden család számára saját lakást tud biztosítani. Ma az ország lakosságának csaknem 80 százalékának van saját la­kása. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa által elfogadott prog­ram reális. Hiszen már több, mint negyed évszázada a Szovjetunió házgyáraiban minden évben átlagosan 2— 2,2 millió lakást állítanak elő, tehát minden ötéves tervidő­szak alatt valamivel több, minit 10 milliót. Az ország la­kásállományának ilyen ütemű növekedése csaknem ötszörö­se a lakosság száma nö/veke- désének. A Szovjetunióban jelenleg mintegy 500 hatalmas kombi­nát többszáz féle lakás elő­állítását biztosítja. Az építési munkák körének körülbelül 60 százalékát házgyárakban végzik el. A házépítési technológia ál­landóan tökéletesedik. Sikerült megoldani azt a problémát, amely hosszú ide­je az üzemi házépítés „Adhil- les-saika” volt. Az iparnak az új technológiára való átál­lítása széles távlatokat nyit az építészetileg és külső ké­püket tekintve is változatos új lakótelepek és városok fel­építésére, amelyek a korábbi években bizony gyakran egy- sí'kúak és monotonok voltak. Változik a vidéki házépítés technológiája is. A városhoz hasonlóan a falu is gyárt sza­Változatos külsejű házak épülnek Kazahsztánban. Alma- Ata egyik új kerülete. lagrendszerre állt át. A pa­rasztok, akik a korábbi évek­ben egyszerre voltak építé­szek és építők, nagyon elége­dettek az új munkaszervezés­sel. Kétségtelen előnnyel ren­delkeznek azok a falusi laká­sok, amelyeket gyári körülmé­nyek között állítottak elő, hi­szen magas színvonalú kom­fortjuk van —, amellyel a ha­gyományos módon épült la­kások igen gyakran nem ren­delkeztek. A soron következő ötéves terv feladata az, hogy a vi­déki lakásépítés egészét ipa­rt alapokra helyezzék, meg­tartva a falusi ház hagyomá­nyos architektúráját és ön­álló, egyedi jellegét. A tizenegyedik ötéves terv­re előirányzott lakásépítési program szilárd pénzügyi ala­pokon is nyugszik. Még a ti­zedik ötéves tervben lakás­építésre 87,2 milliárd rubelt, azaz évente átlagosan 17,4 milliard rubelt fordítottak, addig a tizenegyedik ötéves terv első évében erre a cél­ra majdnem másfél milliárd rubellel többet fordítanak. A középítkezésekre és a lakás- állomány fenntartására fordí­tandó kiadások figyelembe­vételével az éves ráfordítá­sok ölsszege eléri ta 28 milliárd rubelt. Ekkora összeget az állam a szovjet gazdaság egyik ágába sem fektet be. Feltűnik, hogy a beruházások összegszerű növekedése mel­lett a lakások felépítési üte­me a korábbi szinten marad. A lakásprogram megdrágulá­sát mindenekelőtt a lakások konfortszint jenek emelése váltja ki. Ma a házépítő vál­lalatok szalagjáról jobb ter­vezésű és kivitelezésű laká­sok, tökéletesebb kommuná­lis- és műszaki berendezésű házak kerülnék ki, mint ko­rábban. Ez természetesen megnöveli a kiadásokat. ALEKSZANDR GYEDÜL A régészet fiatal tudomány. A régmúltra vonatkozóan az emberi társadalom mindenfé­le megnyilvánulásával foglal­kozik, vagyis annak anyagi és szellemi oldalával egyaránt. A régi élet lehető teljes meg­ismerése vagy rekonstrukció­ja sokoldalú munkát követel Forrásfeltáró tevékenysége elsősorban az, hogy az ásatá­sok révén felszínre hozza ré­gi népek, kultúrák emlékeit. E feladat óriási felelősséget ró e tudomány művelőire. Amit ugyanis egyszer feltár­tak és jól, rosszul, írásban, képben rögzítettek, az már eredeti helyzetébe soha nem kerülhet, és nem its kerül visz- sza. Vannak, akik azt tart­ják: a régészet az ásó tudo­mánya. Ez azonban csak rész­ben igaz, valóságosabb ez a megállapítás, ha az „ásó” szót komplex módon értelmezzük. Az iásó ma egyrészt gépeket, másrészt érzékeny műszere­ket, búvár- és egyéb felsze­relést stb. jelent. Európában a régészeti iku- tatások a XVIII. századiban indultaik (pl. Pompejiben), s a múlt századiban érték el el­ső virágkorukat. A technika, a természettudományos kuta­tások terén lejátszódó ugrás­szerű fejlődés a régészetre is hatóitt. Meggyorsította és új lehetőségekkel gazdagította a feltárás és a feldolgozás mun­káját. így ma már könnyű­szerrel meg tudják állapítani például egy régi agyagedény korát (amit régebben csupán becsülni lehetett). Egyszerűen azon az alapon, hogy az agyagban lévő minimális mennyiségű radioaktiv fémek sugárzásának hatására bizo­nyos fokú roncsolódási folya­mat indul meg a kerámia­gyártmányban, s az. anyag kristályszerkezete károsodást szenved, és annak állapotától — azaz korától — függően változik a lumineszcenciája. Itt azután már az érzékeny műszereken a sor, hogy segít­ségükkel elvégezzék a pontos kormeghatározást. A régmúlt időkből származó agyagedények törmelékekből való összeállításán fáradozó szovjet régészek munkájuk során ugyancsak élnek a modern technika adta lehetősé­gekkel. ,oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc ooooc'

Next

/
Oldalképek
Tartalom