Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-20 / 67. szám
1981. március 20. frocKA' ^NÉPÚJSÁG 3 Afészkütdöttgyíílés Simontornyán A népfrontkongresszus után Az élmények és tapasztalatok elevenen A kongresszus befejezését követő napon beszélgettünk három Tolna megyei küldöttel, amikor az élmények még frissek voltak. Emlékeztek a szép és mértéktartó dekorációra, a kongresszus nyílt, demokratikus légkörére. Ha olyan jó módszerről hallottak, amit még nem ismertek, menten elhatározták, hogy otthon is alkalmazni fogják. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Megtartotta 1980. évi mérlegismertető küldöttgyűlését a Siómenti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Az igazgatóság beszámolóját Péti Imre elnök, a felügyelő bizottság jelentését Böröck Aladár a felügyelő bizottság elnöke terjesztette elő. Pozitív vonása volt mindkét előterjesztésnek, hogy őszinte, kritikus, önkritikus hangvétellel nemcsak az eredményeket ismertette, hanem szólt a meglévő fogyatékosságokról, a még felszínre hozható tartalékokról. Kereste a beszámoló annak az okait, hogy a szövetkezet kiskereskedelmi forgalmának alakulása elmaradt a megyei és országos átlagoktól. A ruházati forgalom mindössze 1 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, de visszaesett rz iparcikkforgalom is. Kedvezőtlen az is, hogy a készletek az indokoltnál nagyobb mértékben emelkedtek, ugyanakkor a forgási sebesség szinten maradt. A vendéglátóipari forgalom növekedése 13,5 százalékkal volt magasabb az előző évinél, meghaladta a megyei és országos átlagokat. Kiemelkedő volt a felvásárlási üzemág forgalma, amely 26,8 százalékkal haladta meg az előző évit, annak ellenére, hogy egyes cikkek felvásárlásában a kedvezőtlen időjárás éreztette hatását. Gyümölcsből pl 6 vagon volt a felvásárlási kiesés. A takarékossági intézkedések eredményeként a szövetkezet 8,1 százalékkal nagyobb nyereséget ért el, mint az előző évben. A beszámolókat élénk vita követte. Tizennégyen mondtak véleményt a szövetkezet munkájáról, tettek konkrét javaslatokat, vagy tolmácsolták a tagtanácskozásokon felvetett sérelmeket. A küldöttgyűlés jóváhagyta az 1980. évi mérleget, s oatározatot hozott a nyereség felosztására. Megbízta az igazgatóságot, hogy az országos tanács felhívása alapján tegyen intézkedéseket a rokkantak és csökkent munkaképességű szövetkezeti tagok és dolgozók életkörülményei megsegítésére. —i —ö KOLESZÁR ISTVÁNNÉ, ÓVÖNÖ, TOLNA A selyemgyár óvodájának vezetője. Olyan ember, akinek mindenhez köze van, ami ebben az országban történik. Sok funkciója közül kettő is köti a népfronthoz, tagja a nagyiközségi és a megyei bizottságnak. Három gyerek édesanyja. Bírja erővel, szervezőkészséggel és lelkesedéssel a tennivalókat. Ha volna jelszava, az is lehetne, hogy miként a nevelésbén, úgy a közéletben is a jó példa a leghatásosabb. Szinte minden felszólalásban talált valamit, ami saját mondanivalója' is lehetett volna a kongresszuson, — Elsősorban a társadalmi munka a iszívügyem. Az üzemeken belül, még megy, de a községben már nehezebb megszervezni az akciót. A művészek, politikusok szép gondolatain kívül nagyon tetszett az az elképzelés, hogy a társadalmi munkát ne általában egy főre esően számolják el, hiszen nem iaz egész község veszi ki a részét belőle. Növelné a munka rangját, ha csak azok részesülnének az elismerésben, akik valóban részt is vettek benne. Nem biztos, hogy a forintérték mindent elmond egy településről, lehet, hogy többet számítana, ha tudnánk, hány embert is sikerült mozgósítanunk. — Sajátomnak érzem a ré- tegmunlkia feladatait is. Már sok minden történt, felmértük a Vöröskereszttel és más szervekkel közösen a gondozásra szoruló öregek körét. Most a pártvezetőség kezdeményezésére kérdőíves módszerrel éppen a társadalmi munka és a közéleti aktivitás dolgát szeretnénk megismerni. Nem is fáz a legfontosabb, hogy mindenki kitöltse azt a papírt, hanem az, hogy elgondolkozzon ezeken a dolgokon. — Azt hiszem, többet kellene törődnünk, például a cigányság nevelésével is. És még hosszasan sorolj a mindazt, amit számára a kongresszuson' elhangzottak is megerősítettek, és ami munkájában meg ,is vallásul. GYÖRKI ISTVÁN KERTÉSZ, TENGELIC-SZÖLÖHEGY Végzettsége szerint valóban kertész, de a beosztása ágazatvezető. A szőlőhegyi népfrontbizottság elnöke már 13 éve. Csendes, hialkszavú, de a beszélgetésből kiderül, hogy amiben biztos, abban következetes, mint minden jó kertész, akinek kell, hogy türelme legyen megvárni a termést. Közben „csak” a megfelelő körülményekről kell gondoskodnia. — Engem legjobban a kis községek sorsáról elhangzottak ragadtak meg. Jóformán itt sem -marad más a 600 ember számára, mint a nép- frontbizottság. Minden ránk tartozik, a mii feladatunk, á társadalmi ünnepségektől kezdve az öregek napjáig. Mi még igen jó helyzetben is vagyunk. Tettrekész, szorgalmas émberék között élek, a közös tanács évék óta megőrizte elsőségét a megyei te- 1 épül ésfej 1osztási versenyben. Szinte mindenünk van is. Itt van például a szép művelődési ház. Az ünnepi tanácsülés is 'itt lesz nálunk, ahol átadjuk a legjobb társadalmi munkások jutalmát. Kitűnő a kapcsolatunk a termelőszövetkezet vezetőségével, a pártszervekkel, de- azért kisközségi gondjaink is akadnak bőven. Már elintéződött, de szerintem jellemző, hogy nem lehetett tüzelőt kapni ‘a faluban. Az ÁFÉSZ azt mondta, nem hozza ki, vagy ha igen, drágábban adijla. Ebbe nem nyugodhattunk bele és a tsz- elnöfc segítségével szereztünk is szenet. Koieszár Istvánná Mondtam, hogy tulajdonképpen megvan mindenünk: nem sok 600 llakosú község dicsekedhet törpevízművel, és van orvosi rendelőnk is. A járdát a lakosság maga építi mindig hosszabbra. Az anyagra a tanácsnak van pénze, a településfejlesztési verseny díjából — mondja jogos büszkeséggel. — Most már csak rendes út kellene az Ady utcában, és lehet, hogy még az idén el is kezdődik az építése. Akaraterőben gazdag ez a község, de a szellemi ereje lecsökkent, először a pedagógusok, majd az agrárértel- miiSég is elköltözött. A szellemi erő az hiányzik, és ez, mindig fájó pont marad a község életében. DR. VESZÉLY JÓZSEF, KÖRZETI ORVOS, KAPOSSZEKCSÖ Azt kellene mondani róla, hogy olyan, mint a régi körzeti orvosok, akik tisztában voltak az emberek gondjaival, bajaival és többek voltak ia betegségek elűzőinél, mert minden problémával hozzájuk lehetett fordulni. De ez így nem igaz, hiszen az 6 magatartása sok minden lehet, de régies nem. A közéletben részt venni., abban funkciót és munkát vállalni a lehetséges legkorszerűbb magatartás. Űigy lett népfrontos, hogy sóikkal előbb végezte ezt a Györki István munkát, mint arra megválasztották. A Vöröskereszt tevékenységének irányítása a .körzeti orvosok kötelessége, és ezt a kötelességet 25 évvel ezelőtt, a községbe érkezve dr. Veszély József komolyan vette, és megszervezte az alapszervezetet. Miután már jól működőit, a népfrontbizottság pedig sehogy, megválasztották nép- frontelnöknek. Mindkét munkában, és ráadásul a magánéletben igazi társa van, aki pedagógusként az iskolai vöröskeresztes munka szervezője, feleségként pedig megértője a sokszor késő estig elhúzódó társadalmi el- f oglailtság oknak.. A megye másik végében ott folytatjuk, ahol Szőlőhegyen abbahagytuk. Lehet szépen, jól és korszerűen élni kis községekben "is, ha ennek megvannak a feltételei. Jógának húsz évvel ezelőtt virágzó község volt, ma majdnem felére csökkent a lakosság, csak azért, mert nincs megfelelő útja Kapos- szekesőre és ezzel Dombóvárba. Az ellenbizonyítók is itt van a körzetben, azt is Szőlőhegynek hívják, 400 lakosról fejlődött fel 700-ra, mert van útja. Veszély doktor kért szót és írásban el is mondta azt a módszert, amit immár öt éve alkalmaznak. Tény, hogy a környezetvédelem és -tisztaság az egyik legfontosabb orvosi, vörösbeélnek Dr. Veszély József resztes és. népfrontfeladat. Ennek .a mozgalomnak az értékelésére szerveződött meg az a módszer, ami másutt is alkalmazható. — öt év előtt is értékeltük a tisztasági mozgalmat, de sok volt az átfedés, és egyeseket többször zaklattak, másdk meg kimaradtak. Akkor tanácstagi körzetek szerint szerveztük a tavaszi szemlét. Egy-egy bizottság végzi az értékelést, .ami áll a tanácstagból, két népfront- és kiét vöröskeresztes aktívából, egy iskolás ifjú egészségőrből, egy képviselője van a KISZ-nek és egy nyugdíjas is részt vesz a bizottságban. Lehetőség szerint úgy osztottuk be a csoportokat, hogy az ellenőrzött területen is lakjainak. A bizottság tagjai köztiszteletben álló, ismert emberek. A tanácstag ilyen módon rendszeresen találkozik a körzetében lakó emberekkel, folyamatos az információcsere, megszűnnek az átfedések, egy-egy aktivistára kisebb terület jut, amit az évek folyamán jól megismert. Végül sokkal több embernek van igazi és fontos funkciója. Természetesen ezek a kialakult csoportok minden más szervezési feliadat elvégzésére is alkalmasak. Éppen ezért nincs is már sok dolgom, mert csak irányítani kell, a csoportok önállóan dolgoznak... — IHÁROSI IBOLYA — Kastélyok - ma (111.) Hőgyész, Iregszemcse, Bonyhád vezető út is. Kastélyok fényképezésére tett megyei kőrútunk során Bonyhád város legközepén, a Perczel-kertben volt az egyetlen hely, ahol gépkocsink majdnem megsüllyedt a kátyúban... O. I. Fotó: Cz. S. (Következik: Szedres, Mik- lósvár, Alsótengelic) A Hőgyészre érkező sajnos csak meglehetősen hosszú szemlélődés után veszi észre, hogy a megye községeinek talán legszebb műemléki hangulatú terére jutott. Ezt a teret ugyanis néhány új épülettel elrontották, pedig a dombosabb részen lévő régi házak, a gazdag növényanyag és a parkban lévő kastély páratlan összhatású: — volt. A kastélyt, melyet gróf Mercy Claudius építtetett 1760-ban. Genthon István is említi „Magyarország művészeti emlékei” című munkájának I. kötetében. A kastély később az Apponyiaké lett, akik Ybl Miklóssal restauráltatták. Méltó párja a Lengyelben lévőnek, de ez zártabb, négyszögletű tömbje robusztusabb, várszerű. A megyei levéltárban őrzik a hozzá csatlakozó park régi kerttervét. Még állatkertje (nem vadaskert!) is volt. A kastélyban jelenleg a Petőfi Sándor nevelő- otthon működik. Az új funkció velejárója, hogy a parkban sportolásra, játszásra alkalmas területet kellett kialakítani, ezt nem is kárhoztathatja senki. Az egyik óriási, védett platánmatuzsálemet kerítés óvja. A műemléki becsű épület tőszomszédságában gyűjtött moslék, vö- dörtartó állvány, a gépkocsik túrta körbejáró út azonban nem nyújt esztétikus látványt... Pedagógiai célt szolgál az iregszemcsei volt Viczay, később Kornfeld kastély is. Parkja éppúgy természetvédelmi terület, mint a hőgyé- szi. A kastély a napóleoni háborúk utáni években, 1820 körül épült, korai klasszicista stílusban. Most kisegítő iskolának és nevelőotthonnak biztosít helyet. A bonyhádi Perczel-kert középpontjában lévő épületet olvasóink jelentős részének valószínűleg nem kell bemutatni. A művelődési központ már kiköltözött belőle, az*ál- lami zeneiskola megfelelőbb elhelyezésére — erről már írtunk lapunkban — egyelőre még csak tervek vannak. Nemcsak az épület szorul restaurálásra, hanem a park, összedőlt szökőkútja és a be2+3+3+3+2... ez a hőgyészi kastély ablakai elrendezésének képletben kifejezett aránya Az iregszemcsei kastély homlokzata Kertészekre vár a Perczel-kert...
