Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
1AÜ1ÉPÜJSÁG 1981. március 1. Mai sportműsor Kosárlabda: A Szekszárdi Dózsa NB I-es csapata a Testnevelési Főiskola gárdáját látja vendégül 11 órakor. Az NB II-es DVSE férfiegyüttese 11 órakor lép pályára Veszprémben. Mezei futóbajnokság: A megyei atlétikai szövetség Öcsényben a repülőtéren tartja — 9 órai kezdettel — mezei futóbajnokságát. Természetjárás: A Bonyhádi Zománcárugyár természet- járói a Mecsekbe látogatnak. Találkozó Bonyhádon, az autóbusz-pályaudvaron 8.50- kor. Sakk-CSB: I. osztály: Szedres—TÁÉV I., Paks I.— DVSE. II. osztály: Pincehely —Magyarkeszi, Bölcske— Bonyhád, Regöly—Tolna, Paks II.—TÁÉV II., Báta I — Báta II. Györköny együttese szabad. Labdarúgás: NB II: A Szekszárdi Dózsa Sopronban mérkőzik 14.30-kor. A Dombóvári MSC Nagykanizsán az Olajbányász vendége lesz. Kezdés: 14.30. Megyebajnokság: Kisdorog—Bonyhád 14.30 (Dra- vecz), Fadd—Tengelic 14.30 (Paplauer), Paks—Nagymá- nyok (csak felnőtt) 14.30 (Kleiber). Téli kupa: Báta—Zomba 15 (Lehel), Bogyiszló—Alsó- nána 15 (Ruppert), Sz. Dózsa ifi—Tolna 15 (Fülöp), Öcsény—Izmény 15 (Dobra). Ma avatnak őszi bajnokot A megyei labdarúgó-bajnokság hivatalos tavaszi idénynyitója március 8-án lesz. Ma délután három mérkőzéssel azonban már folytatódik a pontvadászat. Mint ismeretes, az őszi utolsó fordulóban három találkozó a pályák használhatatlansága következtében elmaradt. Így aztán hosszú idő után ' első alkalommal nem került sor bajnokavatásra. Mindezt pótolandó, a mai Paks—Nagy mányok, a Kisdorog—Bonyhádi MSC, valamint a Fadd— Tengelic összecsapások választ adnak majd az őszi végső helyezések sorrendjére. Értesüléseink szerint valamennyi együttes háza táján bizakodó hangulat előzi meg a rajtot. Igyekeztek maximálisan kihasználni a téli felkészülési időszakot, néhány együttesnél új játékosokkal erősítettek. A bajnokság tétje is közismert: az élcsoportban végző csapatok számára megnyílik a magasabb osztályba kerülés lehetősége az augusztusban kezdődő területi bajnokság bevezetésével. Jelenleg a Paksi SE egypontos előnnyel áll a táblázat élén az őt szorosan követő Bonyhád előtt. A mai „matiné” keretében mindkét csapat pályára lép. A formák ismerete hiányában nehéz lenne megjósolni: tovább nő, avagy elfogy a paksiak előnye? A hazai pálya előnye kétségtelenül mellettük szól, míg a bonyhádiakra nagyon nehéz 90 perc vár az örök rivális Kisdorog otthonában. A harmadik találkozó a faddiak számára ígér felzárkózási lehetőséget a kieső zónából. Más kérdés, hogy miként vélekedik erről Palatínus János edző tengelici legénysége. Kíváncsian várjuk az őszről elmaradt három mérkőzés eredményét, a megkésett félidei bajnokavatást. Kosárlabda NB I Verejtékes győzelem Kérünk egy sztorit (X.) Bemutatjuk Szekszárdi Dózsa—Zalaegerszegi TE 72-64 (33-34). Szekszárd, 300 néző. V.: dr. Garamvölgyi, dr. Páli. Sz. Dózsa: Varga (6), Pártos (4), Daróczi (9), Tóth (4), Palotás (17). Csere: Harsányi (10), Grószné (22). Edző: Szittya Imre. ZTE: Antóni (32), Ger- gály (4), Rákosa (10), Zobor (4), Misszóri (2). Csere: Ker- kai (12), Birinyi (—). Edző: Lázár Béla. Három kihagyott szekszárdi helyzet után a 2. percben Palotás révén 2-0. Egyenlített, majd 3-2-re a vezetést is átvette a ZTE. Az 5. percben 9-6-ra elhúzott a vendégcsapat, amikor Szity- tya edző időt kért. A folytatásban fej fej melletti küzdelem folyt, egy-egy ponttal felváltva vezettek a csapatok. A 12. percben 19-18, két perccel később 23-22 volt az állás az ellenfél javára. Ekkor Tóthot Harsányi váltotta fel és a dózsások szereztek hárompontos előnyt: 26-23. Palotás nagyszerű egyéni teljesítményével a 17. percben 32-25-re növelte előnyét a hazai gárda. Még a 19. percben is három pont volt a dózsások előnye, ám a hajrában a ZTE fordított, és 34-33-as vezetés birtokában vonulhatott pihenőre. A második félidő ZTE-ko- sárral indult, de Palotás büntetőből gyorsan szépített. Az Nemzetközi osztályba sorolás Magasabbra állított mérce talos világversenyen elért 1—6. helyezés mellett világcsúccsal, vagy a világranglista huszadik helyezésének megfelelő eredménnyel lehet majd a jövőben a legmagasabb osztályú minősítést megszerezni. Közben néhányszor még az I. osztályú szintet is teljesíteni kell a szövetség által előre meghatározott minősítő versenyeken.. A nemzetközi osztályba sorolás szintjeinek ilyen mértékű felemelésére vonatkozó tervek is csak helyeselhetők, hiszen ha a magyar atlétika fel akar zárkózni az élvonalhoz, akkor a legjobbaknak ilyen eredményeket kell elérniük. így ezek a szintek már az utánpótlás felkészítésében is bizonyos változásokat követelnek, elsősorban azt, hogy fiatalabb korban ne az eredmények álljanak a középpontban, hanem a későbbi, nagyon kemény edzések elbírására való felkészítés legyen a cél. Ennek érdekében nemcsak az atlétikában, hanem más sportágakban is bevezetik az úgynevezett junior minősítést. Eddig ugyanis még sok tehetségesnek mondott és tartott ifjúsági aranyjelvényes is csak nehezen, olykor-évek alatt jutott el az I. osztályú minősítésig. A junior kategória bevezetésével most az ifjúsági korból kiöregedők hároméves haladékot kapnak a felnőttek között való helytállásra. S amíg általában a nemzetközi, az I. osztályú, a junior és az ifjúsági aranyjelvényes szinteredmények megállapításánál a nemzetközi fejlődéssel való lépéstartást veszik figyelembe, addig közép- és alsó fokokon olyan szinteket jelölnek meg, amelyeket könnyen, viszonylag rövid felkészüléssel is teljesíteni lehet, hogy ezzel növeljék -a rendszeresen sportoló, minősített versenyzők táborát. Az atléták tehát más sportágakhoz hasonlóan megemelik azt a bizonyos mércét, mert tisztában vannak azzal, hogy a magyar sport csak így a hazai követelmények emelésével tarthat lépést a rendkívül felgyorsult fejlődéssel. A szabályzat kidolgozás alatt álló részleteit az OTSH még a szabadtéri versenyidény kezdete előtt jóváhagyja és ismerteti az érdekeltekkel, de a felkészülés már az újítások szellemében folyik — ezt szeretnénk remélni... Paragi Ferenc, a világcsúcstartó, akinek „nem jött ki a lépés” a moszkvai olimpián. A sport világában ma már egyre inkább négyéves időszakokban, olimpiától olimpiáig mérik az időt. Az egyes sportágakban az olimpiai játékok befejezése után már a következő ötkarikás randevú előkészületei kerülnek a középpontba. A magyar sport is természetszerűen alkalmazkodik ehhez az olimpiai időszámításhoz. Ennek egyik legjobb bizonyítéka, hogy a három évtizede Magyarországon is bevezetett egységes minősítési és osztálybasorolá- si szabályzat ma már négy- évenként, az olimpiák utáni esztendőkben változik. Ez a minősítési szabályzat tulajdonképpen a sport egészséges fejlesztésének egyik alapvető összetevője. Így van ez az atléták háza táján is ... Az elmúlt év végén például mintegy harminc magyar atléta szerepelt a nemzetközi minősítést szerzett magyar sportolók között, 150 volt az I. osztályú, s 400 az ifjúsági aranyjelvényesek száma. A 62 000 igazolt versenyzőből azonban csak alig 9600, tehát tizenöt százalék szerzett valamilyen minősítést. Ugyanakkor az olimpiai játékokon csupán a távolugró Szalma László (negyedik), valamint az ötpróbás Papp Margit és a női 4x400 m-es váltó (egyaránt ötödik) szerzett pontot érő helyezést és alig hét további versenyző jutott a döntőbe. Kisiklás, rossz formaidőzítés mindig előfordulhat, de az a tény, hogy a harminc nemzetközi minősítésű versenyzőnek alig a fele tudjon számottevő eredményt elérni az olimpián, az már egyben a minősítési szintek hibáira is utal. A szövetség időközben csaknem teljesen kicserélődött vezérkara ezekből a tapasztalatokból is okulva nagyon helyesen magasabbra kívánja tenni azt a bizonyos mércét. A-jól megalapozott szakmai vélemények szerint ugyanis a jövőben nemzetközi minősítés és az ezzel együtt járó rendkívüli támogatás csak valóban nemzetközi színvonalú eredménnyel érhető el. Az elképzelések szerint olimpián, vagy hivaAz első félidőben szorosan zárt a ZTE. Tóth (9-es mezben) próbál támadást indítani 5. percben 42-39-re, két perccel később 44-43-ra a vendégek vezettek. Lelkesen, nagy becsvággyal küzdött a zalaegerszegi gárda és mindenképpen vissza akart vágni az otthonában elszenvedett vereségért. A félidő felénél azonban rákapcsoltak a hazaiak és Grószné eredményessége révén a 14. percben 15 pontos előnyt szereztek: 63-48. Két perc alatt tíz pontra csökkent az előny, ekkor időt kértek a dózsások. Sorozatos személyi hibák, mindkét oldalon több eladott labda. A nagy tét rányomta bélyegét a kiesési rangadó színvonalára. Jól hajráztak a vendégek, a 18. percben 68-60-ra felzárkóztak. A lila- fehérek irányítottak, a szoros emberfogást alkalmazó ZTE ellen az utolsó két percben így sikerült megőrizni a nyolcpontos előnyt. Az utolsó harminc másodpercben Pártos és Daróczi is kipontozódott. Verejtékes, nehéz győzelmet aratott nagy riválisa ellen a Dózsa együttese. Az újabb két pont megerősíti a bentmaradás reményét. VAD DEZSŐ NB-s játékvezetőinket NÉVJEGY Kovács Péter, 1950. április 11-én, Bonyhádon született. Nős, két gyermeke van. Foglalkozása tanácselnök, munkahelye: Aparhant községi Tanács. — Melyik „pályán” kap több szidalmat, és kritikát? — A sportpálya előnye elvitathatatlan. Itt nyíltan, fülem hallatára, mondhatni szemtől szembe és kendőzetlenül minősítik tevékenységemet. Hogy a belépőjegy megváltásával néhányan arra is jogot formálnak maguknak, hogy a játékvezetőt Válogatás nélkül szidalmazzák? Ez elítélendő, de kollégáimmal együtt az évek múltával mindehhez hozzáedződünk. — Tanácselnök és játékvezető. Hogyan egyezteti össze a kettőt? — Miért? Nincs ebben semmi különös. Kikapcsolódást jelent számomra hétvégeken a bíráskodás. Egyébként is, aki egyszer belekóstolt a sport szeretetébe, az aligha tud máról ’holnapra elszakadni vonzásától. — Mit sportolt aktívan? — 1963-tól 1975-ig kosárlabdáztam. Előbb a Bonyhádi Vasas úttörőcsapatában, majd később a Vasas, illetve a Botond NB III-as felnőtt gárdájában. 1972—75. között játszottam, mellesleg a női csapat edzőjeként tevékenykedtem. Büszke vagyok a lányok akkori 4. helyezésére. Az utóbbi három évben a Botond SE utánpótlás korosztályú csapatánál edzőskö- döm. 1977-ben vizsgáztam játékvezetésből, 1980-ban kerültem az NB Il-es keretbe. — Kérünk egy sztorit! — Talán az első NB Il-es mérkőzésemet idézzük fel. A Szigetvár—Győri Közlekedési Főiskola férfitalálkozón debütáltam. Nagy-nagy izgalommal készülődtem. Minden okom megvolt az idegeskedésre: tíz perccel a kezdés előtt játékvezető kollégámnak híre-hamva sem volt. Később sem érkezett meg, így egyedül bíráskodtam. Alig tel el 30 másodperc, amikor a győriek két méter feletti középjátékosa úgy startolt a palánkról lepattanó labdáért, hogy közben könyökével „rendet vágott” a szigetvári védők gyűrűjében. Sípszó, jeleztem a szabálytalanságot. Ebben a pillanatban a győri csapat edzője és a kispadon helyet foglaló cserejátékosok ingerülten ugráltak fel helyükről. Megjegyzések, reklamálások. Mielőtt azonban teljesen beleélték magukat a vélt sérelmükbe, a szabálytalankodó játékosuk saját térfelére ügetve kiszólt a pályáról : „Mester, valóban faultoltam!” Ez az epizód megnyugtatott, visszaadta önbizalmamat. A mérkőzés további részében egyetlen ítéletemet sem vitatták, éreztem, jól megy a bíráskodás. A végén mindkét csapat vezetői gratuláltak. Pedig ők nem tudták, hogy életem első NB-s mérkőzése volt. — fekete — Körzeti labdarúgó-bajnokság PAKS Március 15.: Simonitornya —Gerden, Alsótengelic— Bölcske, Dunaföldvár—Tol- nanémedi, Pusztahencse— Nagydorog, Kajdacs—Németkér, Gyönik—Paiks II., Pálfa —Miadocsia. Március 22.: Paiks II.—Pálfa, Németkér—Gyönk, Nagydorog—Kajdacs, Tolnanémedi—Pusztahencse, Böllcs- ke—Dunlaföldvár, Gerjen— Alsótengelic, Madocsa—Si- monltornya. Március 29.: Dunaföldvár— Gerjen, Pusztahencse—Bölcske, Kajdacs—Tolnanémedi, Gyönk—Nagydorog, Pálfa— Németkiér, Madocsa—P.alks 11., Alsótengelic—Si mo n tornya. Április 5.: Siimontornya— Paks II., Németkér—Madocsa, Nagydorog—Pálfia, Tolnanémedi—Gyönk, Bölcske —Kajdacs, Gerjen—Puszlta- henose, Alsótengelic—Duma- földvár, Április 12.: Kajdacs—Gerjen, Gyönk—Bölcske, Pálfa— Tolnanémedi, Madocsa— Nagydorog, Paks II.—Németkér, Pusztahencse—Alsótengelic, Dunaföldvár—Si- momtornya. Április 19.: Simontomya— Németikér, Nagydorog—rPaks 11., Tolnanémedi—Madocsa, Böilcslkie—Pálfa, Gerjen— Gyönk, Alsótengelic—Kajdacs, Dunaföldvár—Puszta- heincse. Április 26.: Pálfa—Oerjen, Madocsa—Bölosíke, Paks II. —Tolnanémedi, Németkér— Nagydorog, Kajdacs—Duna- földivár, Gyömik—Alsótengelic, Pusztahencse—Simontor- nyia. Május 3.: Siimontornya— Nagydorog, Tolnanémedi— Németkér, Bölcske—Paks II., Gerjen—M ad oc s'a, Als óten- g éli c—P álfa, D ucn.af öldvár— Gyönik, Pusztahencse—Kajdacs. Május 10.: Paks II.—Gerjen, Németkér—Bölcske, Nagydorog—Tolnanémedi, Gyönik—Pusztahencse, Pálfa —Dunlaföldvár, Madocsa— Alsótengelic, Kajdacs—Si- mantonnya. Május 17.: Simomtornya— Tolnanémedi, Bölcske— Nagydorog, Gerjen—Németkér, Alsótengelic—Paks II., Dunaföldvár—Madocsa, Pusztákén őse—P álf a, Ka j dacs— Gyönk. Május 24.: Nagydorog— Gerjen, Tolnanémedi—Bölcske, Pálfa—Kajdacs, Madocsa —Pusztahencse, Paks II.— Dunaföldvár, Németkér— Alsótengelic, Gyönk—Simon- tomya. Május 31.: Simontornya— Böflcslke, Gerjen—Tolnanémedi, Alsótengelic—Nagydorog, Dunaföldvár—Némett- kér, Pusztahencse—Paks II., Kajdacs—Madocsa, Gyönk— Pálfa. Június 7.: Bölcske—Gerjen, Madocsa—Gyönk, Paks II.—Kajdacs, Németkér— Pusztahencse, Nagydorog— Dunaföldvár, Tolnanémedi— Alsótengelic, Pálfa—Siimon- torinya.
