Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-15 / 63. szám

1981. március 15. a Képújság Laosz Kéziratok - pálmalevélen A Mekong festői völgyében száz és száz áttetsző patak ömlik a hatalmas folyóba; itt terül el Délkelé t-Azsi a alighanem legszebb városa, Luangprabang. Az egykori főváros ma a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kereskedelmi központja, amely éberen őrködik mű­emlékeinek védelmén. AZ ARANY BUDDHA Luangprábangot a XII. században alapították. A Miamg Sua-i hercegség köz­pontja lett, majd 1353-tól In­dokína egyik legnagyobb ál­lamának, Lanszongna'k a fő­városa. Langszong íannyit je­lenít: millió elefánt. Maga a város egyébként az ismert szoborról, az Arany Buddhá­ról kiapta a nevét, amelyet 1489-ben Vieratiánéból hozták el ide. A XV. században kez- dőtött el a város messze föl­dön híres templomainak, pa­godáinak építése, közülük jó néhány — a gyakori tűzvész ellenére — eredeti fényében pompázik. Az ország kormánya 1975- ben múzeumvárossá nyilvá­nította Luangprábangot. A közelmúltban elkezdődött a műemlékek komplex helyre- állítása. Az egyik leghíresebb pagodát könyvtárrá alakít­ják át, s benne őrzik majd a pálmálévelekre írt közép­kori kéziratokat. Az egyik műteremben pedig már ké­szítik a fafaragók a cirádás pannókat az épületek díszí­tésére. FARAGÓ GYERMEKEK A fafaragás az egyik leg­ősibb mesterség Laoszban. Valamennyi templom, köz- . épület fametszetekkel díszí­tett. Általában meseszerű fi-, gurákat, madarakat, állato­kat faragnak ki az ügyes mesterek. Ez az elfoglaltság ma is népszerű. Luangpra- bangban művészeti iskola működik, ahol a 10—16 éves gyerekeket tanítják őseik szép mesterségére. A diákok speciális képzést kapnak. Festészetet, grafikát, kerá­miaművészetet és fafaragást tanulnak. Mint az iskola mű­vész-igazgatója, Buasi Cbau- rnani elmondja, az előadások egyaránt magukban foglal­ják a természetes anyagok klasszikus megformálását és a mai korszerű anyagokkal, fémekkel, műanyagokkal való bánást. Legfontosabb felada­tuknak mégis az ősi művé­■ szét ébrentartását érzik. így érthető, hogy a legnagyobb érdeklődés a fafaragást öve­zi. A KÉZMŰIPAR PIACA Laoszban minden család foglalkozik kézművességgel. Az utcáról belátni a házak udvarára, ahol fazekak és I egyéb cserépedények szárad­nak a napon. A piac valósá­gos kézműipari kiállítás. Le­heletfinom fafaragások, bam­busztálkák, nádkosarak, szal­makalapok. A nők ügyes ke­zét a tarka textíliák dicsérik. (s. a.) A számok és tények tükrében Moszkvában jegyzőkönyvet írtak alá a Szovjetunió és Magyarország 1981—1985. évi állami terveinek koordinálá­sáról. A tervek szerint a köl­csönös áruforgalom volume­ne az előző ötéves tervidő­szakhoz viszonyítva 1,5-sze- res növekedés mellett eléri a 34 milliárd rubelt. Ez a nö­vekedés a szocialista gazda­sági integráció komplex programjában szereplő alap­vető határozatok és az 1981 —1990. évi termelési specia- lizácjós és kooperációs prog­ram teljesítése révén válik lehetségessé. Az együttmű­ködés a legnagyobb lendület­tel a gép-, a gyógyszer- és a vegyiparban folyik. Magyarország ebben az év­ben közel 6500 kényelmes Ikarus autóbuszt szállít a Szovjetunióba. A KGST ke­retében Magyarország ennek a többi szocialista országban is nagy keresletnek örvendő terméknek az egyetlen elő­állítója. Az autóbusz egyes alkatrészeit és részegységeit "azonban taz integrációs part­nerek gyártják. A Szovjet­unió egyebek között elsőhi- dafcat és hidraulikus sebes­ségváltókat gyárt. * A plzeni. Skoda-kombinát gépgyártói szovjet megrende­lésre új villamos mozdonyt fejlesztenek ki. E gép üze­meltetése évente több mint 50 millió kilowattóra villa­mosenergia-megtakarítást tesz lehetővé. A csehszlovák gépgyártók jelszava a megbízhatóság és a jó minőség. A vállalat vdl- lamosmozdony-exportjának közel a fele a Szovjetunióba kerül. A szovjet vasútvona­lakon több mint 1800 Skoda védjegyű mozdony közleke­dik. * Románia és Lengyelország aláírta az 1981. évi árufor­galmi és fizetési jegyzőköny­vet. A dokumentum a két fél áruforgalmának további növelését irányozza elő, amelynek volumene 15,6 szá­zalékkal bővül laz 1980. évi szinthez viszonyítva. A for­galom több mint felét gép­ipari termékek teszik ki. Nö­vekszik a termelési speciali­zációban és kooperációban gyártott termékek volumene is. 1981-ben Románia szer­számgépeket, elektrotechni­kai és elektronikai terméke­ket, kőolajipari berendezése­ket, személyautóikat, mozdo­nyokat, vaskohászati termé­keket, alumíniumot és alu­mínium félkésztermékeket, vegyipari és petrolkémiai ipari termékeket, valamint közfogyasztási cikkeket szál­lít Lengyelországba. Lengyelország szerszám-, bánya-, építő- és textilipari gépeket, elektrotechnikai ter­mékeket, szenet, kokszot, ként, rezet és rézfélkészter- mékeket fog exportálni Ro­mániába. * A Katowice kohászati kombinát számára a Szovjet­unió gyártja a nagy kapa­citású 2000-es hengersort. A gépsor évi kapacitása 6,5 millió acéllemez. A lengyel kohászok már a hetedik gépsort kapják. Az eddigieket szovjet szakembe­rek közreműködésével már beszerelték és beindították. A gépsorok sok részegységét a testvéri országok vállala­tainál gyártott alkatrészek­ből szerelték össze. A Katowice tovább erősö­dik. Több tucat szovjet gép­ipari üzem szállított ide nagy termelékenységű acélöntő gépsorokat, keverőket és más berendezéseket. A kombinát a második sor üzembe helye­zésével évente 9 millió ton­na acélt fog gyártani. * 1977. december 31-én szü­letett meg Bulgária és Laosz gazdasági együttműködési megállapodása. Bulgária pénzügyi és műszaki segítsé­get nyújt Laosznak állat- tenyésztő és baromfitenyész­tő telepek építésében, s egy körülbelül 6000 hektár szán­tóterületű mezőgazdasági szövetkezet létesítésében, Csampaszak tartományban. Bulgária illatszergyár épí­téséhez is szállít Laoszha be­rendezéseket. * Az elmúlt évek során je­lentősen bővült a kereskedel­mi és gazdasági kapcsolat Lengyelország és Vietnam között. Az árucsere-forgalom az 1975. évi 55,6 millió zlo- tyról, 81,8 millió zlotyra emelkedett 1976-ban. Az 1976 és 1980 közötti időszakra szóló hosszú lejáratú keres­kedelmi egyezmény előirá­nyozta, hogy a kölcsönös szállítás az 1971—1975. évi ötéves tervhez viszonyítva 22 százalékkal bővüljön. Lengyelország gépeket és berendezéseket (szerszámgé­peket, dízelmotorokat, ércbá­nyászati, hajógyári berende­zéseket, útépítő gépeket), ko­hászati és vegyipari termé­keket Okarbamid és kén), te­levíziós készülékeket, gyógy­szereket, szöveteket szállít Vietnamba. A Lengyelország­ba irányuló vietnami kivitel 80 százaléka fogyasztási cikk: köt-szövöttáru, bőráru, se­lyem, tea, kávé, konzerv. Lengyelország ezenkívül ju­tát, cinket, higanyt és nyers­gumit is kap Vietnamból. Lengyelország műszáki és pénzügyi segítségével több üzem épült Vietnamban, töb­bék között vasúti vagonokat, illetve hajókat javító üze­mek, szilikát téglát, illetve vasbeton árut gyártó üzemek. A marokkói piacon a hat­vanas évek elejétől Csehszlo­vákia a gépek és berendezé­sek legjelentősebb szállítója. 1961-ben a két ország egyez­ményt kötött a gazdasági együttműködésről. Marokkó útépítő és magasépítési gé­peket, dízelmotorokat, szi­vattyúkat, ércbányászati, textil- és cipőipari berende­zéseket, mezőgazdasági gépe­ket, elektrotechnikai beren­dezéseket (köztük turbiná­kat), hengerelt vasárúit, szö­vetet, gyógyszereket, szinte­tikus gumit és műtrágyát importál Csehszlovákiából. Marokkó viszont elsősor­ban foszfátot exportál Cseh­szlovákiába; a szállított mennyiség az 1960. évi 48 000 tonnáról 330 000 tonnára emelkedett 1975-ben. Cseh­szlovákia vas- és mangánér­cet, citrusféléket és szardel­lát is kap Marokkótól. Vízszállító csővezetéket fektetnek a Nyugat-Szlovákiában épülő atomerőmű és a Vág folyó között Bármilyen új ipari létesít­mény, s így aiz erőművek gazdaságos voltának egyik fontos feltétele az, hogy meg­felelő helyre telepítsek. Ha például egy szénnel táplált hőerőművet valami ok miatt nem szénbánya közelében építenek fel, a tüzelőanyag szállítása az energia terme­lését megdrágítja. Ugyanígy fontos a közlekedési hálózat­tal való szoros kapcsolat, az emberi .munkaerőt biztosító településhez való közelség, és az elegendő víz, hiszen az erőművek hűtővízszükség­lete jelentős. Az ipari telepítésnek ezek az általános feltételei az atomerőművekre is vonat­koznak, la vízellátás azonban itt különösen fontos. Volta­képpen az atomerőmű is hő­erőmű, de 30—100 százalék­kal még több hűtővízre van szüksége, minit az azonos teljesítményű hőerőművek­nek. _ Legcélszerűbb ezt az úgynevezett frissvizes hű­téssel, Vagyis közvetlenül va­lamely nagyobb folyó vizé­ből biztosítaná, és mert a víz szállítása is sokba kerül, leg­jobb annak közelébe tele­pülni. Az a folyó, amelyből a hűtővizet kiemelik, radioktív vagy vegyi szennyeződést nem szenved. A visszaveze­tett, s a folyamnál 6—8 C- fokkal melegebb hűtővíz azonban egy kisebb folyót 5—6 C-fokkal is felmelegít­het, .amit nyáron a halak és más vízi élőlények aligha vi­selnének el. Ez a „-biológiái korlát” tehát megszabja, hogy a frissvizes hűtéshez mini­málisan mekkorának kell a folyónak lennie. Ahol nincs elég nagy folyó, ott -más hű­tést alkalmaznak, de ez költ­ségesebb megoldás. Folyó kö­zelsége azért is előnyös, mert az atomerőművek berende­zésének sok darabja nagysá­ga miatt hajóval egyszerűb­ben szállítható. Nem közömbös az sem, hogy milyen méretű össze­függés van a talajvíz szintje és mozgása, és a közeli fo­lyó vízellátása között. Ha szoros a kapcsolat, a folyó­víz emelkedésével a talajvíz áramlási sebessége és ma­gassága is erősen megnőhet. Ezért a telephely kiválasztá­sánál figyelembe veszik a talaj vízálló rétegeinek szi­getelő hatását, és műszaki megoldásokkal is gondoskod­nak -a 'biztonságos szigetelés­ről. Atomerőművek vízellátása Vietnam A Ho Si Minh-városi javaslat Délkelet-Ázsia békéje az egész világot érdekli, érinti. Konferenciák és regionális tanácskozások, két- és több­oldalú megbeszélések foglal­koztak a puskaporos hordó­hoz hasonlított övezettel — mindeddig kevés sikerrel. A közelmúltban a felszított fe­szültség által leginkább súj­tott három ország, Vietnam, Laosz és Kambodzsa külügy­minisztere találkozott Ho Si Minh-városban. A tárgyalás­ról, az ott elfogadott doku­mentum jelentőségéről nyi­latkozott Nguyen Co Thatch, vietnami külügyminiszter. A Ho Si Minh-városi ta­nácskozásról kiadott közle­mény tárgyalást javasol az indokínai országok és az ASEAN-országok között. Az ASEAN ugyanebben az idő­ben Manilában ülésezett, s s ugyancsak regionális kon­ferenciára tett javaslatot. Van-e hasonlóság a két ja­vaslat között? — hangzott az első kérdés. — Sajnos nincs — válaszol­ta a vietnami külügyminisz­ter. — Az általunk javasat tanácskozás ugyanis a térség problémáinak átfogó rende­zésére tenne kísérletet, míg az ASEAN csak a „kambod­zsai kérdéssel” hajlandó fog­lalkozni. — Az ENSZ-nek szintén van egy konferenciajavaslata a térséggel kapcsolatban. — Valóban, de lényegében az is csak Kambodzsával fog­lalkozna, márpedig a hivata­los kambodzsai kormány fel­hatalmazása nélkül senkinek nincs joga Kambodzsáról tár­gyalni. S egyáltalán, ideje lenne felhagyni azzal a törek­véssel, hogy bárki ráerősza­kolja akaratát a másikra. — Kína militarista körei­nek valamennyi cselekedete a légkör mérgezésére, a térség békéjének aláásására szolgál. Miért gondolja, hogy egy olyan tanácskozás, amelyen Kína képviselői is jelen van­nak, sikert hozhat? — Kína a térség országa, ezért Indokínáról csak jelen­létében lehet átfogóan tár­gyalni. Arról nem beszélve, hogy a térség biztonsága, s az egyes országok Kínához való viszonya összefüggő kérdések. Ezért javasolta Vietnam, La­osz és Kambodzsa kétoldalú egyezmény aláírását Kínával, a békés egymás mellett élés gyakorlatáról. (s. a.) Koreai NDK Az üvegipar termékei Az üvegfúvásnak és -meg­munkálásnak régi hagyomá­nyai vannak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban. Üveggyárai sokszázféle művészi kivitelű üvegtárgyat készítenek: ivópoharakat, kelyheket, virágvázákat, pa­lackokat, üvegkosarakat, ha­mutartókat és sokfajta dísz­tárgyat. Az itteniek szívesen díszítik lakásukat a tetszetős tárgyakkal, de ezeknek a ko­reai üvegeknek nagy a kelet­je külföldön is. Különösen keresettek az át­látszó kemény üvegből ké­szült kelyhek, a kék és vilá­gosszürke színű poharak, a szebbnél szebb mintákkal ékesített vörös és rózsaszín teáscsészék, amelyeket külön­böző méretekben és alakban készítenek. Különösen szépek a kristálypoharaik, kristály­tárgyaik. Az üveggyártás alapanya­gai bőségesen, jó minőségben találhatók meg a KNDK-ban: Kumipo és Monggumpo vidé­kén, a nyugati partvidéken szinte kimeríthetetlen készle­tek- vannak kvarctartalmú homokból, bőven található itt fehér kovaföld és márvány is. Üveggyárak az ország min­den részén működnek. A leg­nagyobbak, leghíresebbek: a phenjani, a namphói, csong- dzsini, a kaeszongi és a szari- vongi. Az UNICEF segélyalapjából épült ez az impozáns óvoda a dél-vietnami Ho Si Minh-vá rosban , —' ■ ........■— " 1 ..........■ I ..... ' -........ — '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom