Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-15 / 63. szám

1981. március IS.

2 NÉPÚJSÁG

Megkezdődött a Hazafias Népfront VII. kongresszusa

(Folytatás az 1. oldaliról.)

mi és az erkölcsi javainkat gyarapító tevékenységiből. Részt kérünk mindenből, ami javít a meglévőn és ami segít a rossz, a nem, megfelelő kiküszöbölésében. Ez a törekvés jellemezte választott testületeink tagjainak és .aktivistádnak munkáját az utóbbi években, s a mai kongresszus előkészítése során is. Munkájukért köszönet, elismerés illeti őket.

iNépben és nemzetben gondolkodunk, amikor a Hazafias [Népfront kötelességeiről szólunk. Arra törekszünk, hogy tetteink és szavaink között meglegyen az az összhang, amelyre a dolgozó embereknek és a szocialista építő munkának szüksége van. Arra törekszünk, hogy a milliók vágyait és törekvéseit megértsük; hogy a vállalt szolgálatunkban érthető és

elfogadható programot dolgozzunk ki.

Kongresszusunkon — küldöttei révén — jelen van az egész nép. Munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, kisiparisok, kiskereskedők, egyházi emberek, magyarok és nemzetiségiek vesznek részt tanácskozásunkon, hogy hitet tegyenek népünk szocialista jelene, jövője mellett.

Állampolgáraink ismerik és jelentősnek tartják eredményeinket, de ismerik életünk nehézségeit, valamint annak okait is. Mindebből azt a következtetést vonták le: az eddiginél jobban és fele- lősségtetjesehben kell dolgoznunk, ha ákár csak egyet is előre akarunk lépni. Százezrek megnyilatkozásai, milliók jó munkája tanúsítja: népünk egyetért szocialista céljainkkal.

Béke - együttműködés

A világ állandó mozgásban, fejlődésben van. Ebben a folyamatban meghatározó a szocialista országok szerepe, amelyek az államok egyenlőségén alapuló enyhülési politikát képviselik. Az emberiségnek békére, barátságra, megértésre van szüksége. Az enyhülés ellenfelei fegyverkezéssel és rágalomhadjárat- tal, átmenetileg elérhetik ugyan a békés folyamatok megtorpanását — de az emiatt kialakuló politikai, gazdasági összecsapások leleplezik szándékaikat. Valljuk: végül is el fogunk jutni az enyhülés új szakaszához.

A szocialista világ által hirdetett és képviselt politika, a békés egymás mellett élés a népek és a kormányok közötti párbeszédet, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldását és az emberiség jelentős részét sújtó elmaradottság közös erőfeszítéssel történő felszámolását igényli és eredményezheti. Az enyhülés a fejlődésnek egy olyan korszaka, amely a szocialista országok kezdeményezésére jött létre. Ezek a törekvések nemcsak a szocialista közösség, hanem valamennyi nép érdekeit is szolgálják. Ez a magyarázata annak, hogy a más társadalmi rendszerű országok józanul gondolkodó vezetői is elfogadták és helyeselték ilyen irányú kezdeményezéseinket.

Az SZKP XXVI. kongresz- szusa ismét hitet tett e politika mellett. Leonyid Brezs- nyev főtitkári beszámolója jelentős javaslatokat tartalmazott a két- és többoldalú tárgyalások folytatására, a fegyverkezési hajsza visszafogására, a rakétatelepítési program elhalasztására, a fegyverzetcsökkentési tárgyalások továbbvitelére, s a bizalomkeltő intézkedésekre. Mindez világos, kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok továbbra is a béke, az együttműködés ügyét kívánják szolgálni. A mi kongresszusunk is üdvözli az SZKP XXVI. kongresszusának béketörekvéseit, kezdeményező lépéseit.

Tesszük ezt annái is inkább, mert azonosulunk a Magyar Szocialista Munkáspárt, s a magyar kormány külpolitikájával. Egyetértünk ezzel a külpolitikával, mert hazánk kapcsolatainak szélesítésére törekszik anélkül, hogy elveinkből engedményeket tenne. Helyeseljük, mert világos és érthető magyarázatát adja szándékainknak, s mert — a többi szocialista országgal összhangban — feltárja minden kérdés tárgyalások útján történő feloldásának lehetőségét; mert feltétel nélkül támogatja a világ népeinek függetlenségi, valamint szabadságharcát.

A Hazafias Népfrontnak jók a kapcsolatai a határainkon kívüli, a miénkéhez hasonló törekvésű mozgalmakkal, a velünk sok mindenben azonos nézetet valló politikai pártokkal. A kereteinken belül működő Országos Bóketa- nács és a Szolidaritási Bizottság révén összeköttetésben állunk több mint száz külföldi bizotítsáíggal, amelyekkel

— elsősorban a béke fenntartása és az elmaradottság felszámolása érdekében — igyekszünk szót érteni.

Nemzetközi tevékenységünkkel azt a küzdelmet is támogatjuk, amelynek célja az éhség, az analfabétizmus, az egyes népeket megtizedelő járványok és a mindannyiunk életét zavaró emberiségellenes politika felszámolása. Ezzel egy időben és folyamatosan tájékoztatunk mindenkit

— akit a mi sorsunk érdekel —, arról, hogy miként formáljuk a jelenünket, valamint arról is, hogy miképp készülünk fel a jövőt formáló teendőkre. Olyan feladat ez, amely — állampolgáraink egyetértését és támogatását igénylő — tőlünk is jelentős erőfeszítéseket lyván. De teljesítését vállaljuk, mert ez hazánk, népünk érdeke.

A szocialista népi-nemzeti egység

A Hazafias Népfront a szocialista népi-nemzeti egység megvalósításának és fejlesztésének politikai mozgalma. Ezért vállalkozott a társadalmi osztályok és rétegek, a magyarok és a nemzetiségiek, a különböző világnézetű emberek, a műveltség, a jólét más-más fokán élő állampolgárok összefogására és együttes tevékenységének a megszervezésére.

Kongresszusunkon arról adunk számot, hogy a népinemzeti egység erősödőben van, s ma már minden településünkön érezteti a jobb munkára és a teljesebb emberi életre serkentő hatását.

A szocialista nemzeti egység a szövetségi politika jegyében valósul meg. Ez történelmi szövetség, amely

mindaddig fennmarad, míg megszűnnek előbb az osztályok és a rétegek közötti különbségek, majd végül maguk az osztályok.

A nemzeti egység állampolgáraink együttes, megfontolt, azonos módon való gondolkodását és cselekvését jelenti a közösen elfogadott cél megvalósítása érdekében. Népünk egysége olyan tudatos törekvés eredményeként jött létre, melynek alapja a nagy többség által elfogadott, követett politika. Ehhez szükséges az a politikai erő, amely a célt megfogalmazza, a módszereket kidolgozza, az embereket meggyőzi, az együttes tevékenységet szervezi. Ez az erő nálunk a Magyar Szocialista Munkáspárt, a társadalom köréje csoportosuló intézSarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a HNF OT beszámolóját.

(Képtávírónkon érkezett.)

ményrendszere, s maga a szocialista állam.

Meggyőződéssel valljuk, hogy a szocializmus az emberek mind teljesebb szabadságát, egyéni fejlődésük széles távlatait, a népek közötti egyenlőséget, á háború kiküszöbölésének lehetőségét teremti meg. Ez e cél minden hazáját őszintén szerető embernek elfogadható.

Már kezdjük elfelejteni azt a múltat, amelyben az osztályellentétek, a társadalmi és a vagyoni helyzet, a felekezeti különbségek, a szakmai képzettség és a politikai érdeklődés megosztotta a lakosságot, és azt az érzést keltették, hogy mi magyarok csak a széthúzásban vagyunk egységesek. Az egység igazi érvényesüléséhez olyan korszaknak kellett elkövetkeznie, melyben a szocializmust építjük.

A nemzeti egység erősödésének alapfeltétele, hogy — az egyetértés mellett — mind szélesebb körben együtt gondolkodjunk, döntsünk és cselekedjünk a napi és a távlati, a helyi és az országos kérdésekben.

Mi hazánk hű fiaiként a népi-nemzeti egységet, nemzeti függetlenségünk, demokratikus, majd szocialista társadalmi rendünk megteremtése érdekében hoztuk létre. Büszkén valljuk, hogy mi egy valóban hazafias népfront képviselői, munkásai vagyunk. A hazához való ragaszkodás általános és jellemző vonása az öntudatosan gondolkodó állampolgároknak. Korunk nagyszerűsége az, hogy egy időben lehetünk a szocializmus következetes harcosai és magyar hazánk hű állampolgárai. Az egység erősítése érdekében éppen ezért vesszük figyelembe minden teendőnknél hazánk és népünk sajátosságait is.

Ha Magyarországon akarjuk a nemzeti egységet erősíteni, akkor a fejlődés minden szakaszában a vállalt feladat kidolgozásakor — az általános politikai cél kijelölésén és a nemzetközi munkásosztály tapasztalatainak átvitelén túl — érvényesülnie kell mindannak, ami a magyarokat magyarrá teszi. Jelen kell lennie minden történelmi ta- - pasztalatunknak, a magyar nép múltja minden megpróbáltatásának és sikerének. Szerepet kell, hogy játsszanak azok a mélyen gyökerező hagyományok és szokások, amelyeket a múltban és a jelenben, a társadalmi együttélésben kialakítottunk. Meghatározó szerepe kell lennie annak, amit a magyar ember alkatának szoktunk nevezni.

Gyakran vitatják: lehet-e egységet teremteni a különböző világnézetű emberek között. A válaszunk természetesen az igen, mert világnézettől függetlenül vannak olyan célok, amelyeket minden dolgos, tisztességes és a hazáját szerető ember elfogadhat, Ilyen a haza önállósága, függetlensége és felvirágzása. Ugyancsak ide tartozik a béke, a szabadság, a létbiztonság, az emberi jogok érvényesülése, a kizsákmányolás megszűnése. Politikai célok ezek, s csak egynek az elfogadása is az egység aktív részesévé tehet valakit.

A helyesen alkalmazott elveink, a jó politikai munka és az emberek együttműködési készsége tette lehetővé, hogy — az állam és az egyházak közötti megállapodás szellemében — vallásos emberek és egyházi vezetők, lelkészek, főpapok is részt vegyenek a Hazafias Népfront munkájában. Ez a részvétel azt is jelenti, hogy — a képviseleten túl — az egyházak is támogatják a művelődési, az életszínvonalunkat és az életkörülményeinket tervszer rűen javító, vagy a környezetvédelmet biztosító tevékenységünket. Örömmel nyugtázzuk, hogy itthon is és külföldön is képviselik a kormány békepolitikáját és azt a törekvését, hogy erősítse barátságunkat más népekkel.

A hazánkban élő nemzetiségiek — németek, szlovákok, délszlávok és románok — velünk, magyarokkal egyenlő jogú és ezért azonos lehetőségekkel rendelkező állampolgárok. Ök gyakran hivatkoznak erre, mert meggyőződtek arról, hogy . hűségük nemzetiségi kultúrájukhoz, ragaszkodásuk történelmi hagyományaikhoz és az a tény, hogy művelik anyanyelvűket, nem lazítja, hanem erősíti a közös hazához való kapcsolatukat. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy határainkon kívül is sok millió magyar él. Azt kérjük, hogy legyenek új hazájuk dolgos, és a haladást szolgáló állampolgárai. Reméljük, hogy ismerik hazánk mai életét, és bízunk abban, hogy egyetértenek célkitűzéseinkkel és törekvéseinkkel. Mi azt valljuk, hogy a szocialista országokban élő nemzetiségiek az összekötő híd szerepét töltik be, ezért kölcsönös érdekünk a nemzetiségi lét és kultúra fejlődésének serkentése és támogatása.

Érdeklődéssel figyeljük a határainkon túl élő magyarság sorsának alakulását, függetlenül attól, hogy hazájuk milyen társadalmi rendszerű ország, örülünk minden sikerüknek és művészeik alkotásait az egyetemes magyar kultúra fontos alkotóelemének tartjuk.

A szocializmus az emberre irányítja a figyelmet

Tudjuk, hogy olyan egység, amelyben minden ember mindennel és minden időben egyetért, szinte elképzelhetetlen. De az ellentéteket és a

vitákat, a meglévő érdekellentéteket a jól kidolgozott és alkalmazott politika jegyében fel lehet oldani. Az érdekek esetleges és olykor átmeneti

ütközése gondokat okoz mindenkinek, még akkor is, ha ismerik a feloldásukat elősegítő programokat. A tudatosság és a szervezettség, az okos célok érvényesülése teszi lehetővé, hogy ami ma még csak az egyik csoport érdeke, az éppen az ő munkájuk, emberi magatartásuk révén, előbb vagy utóbb, közvetve vagy közvetlenül a közösség, a társadalom javára váljék. A dolog természetéből következik, hogy a Hazafias Népfront munkájában erre minden területen lehetőség nyílik, ha nyitott szemmel járunk a világban, s látjuk, hol került vagy kerül sor az érdekek ütköztetésére.

A szocializmus az emberre irányítja a figyelmet. Az emberre, aki érez, dolgozik, jövőt formál és felkarolja mindazt, ami szép és jó. Ezzel a törekvéssel fejleszti az ösztönös hazaszeretetei tudatossá, olyan magatartássá, amely a saját népével együtt, de sohasem más népek rovására, akarja boldoggá, gazdaggá tenni a hazáját. E törekvésben keres és talál szövetségest más országok népeiben s válik a szó legnemesebb értelmében a haza hű képviselőjeként nemzetközivé.

A magyar nép a szocializmust építő országok népeivel ebben a szellemben erősíti baráti kapcsolatait, örülünk annak, hogy a kialakult baráti kapcsolatrendszer kölcsönösen biztosítja a jó módszerek és eredmények megismerését és felhasználását. Hazánk tekintélye vijágszerte figyelemre méltó. Ebben a sikerben nemcsak á mi jó munkánknak van szerepe, hanem annak is, hogy részei vagyunk a szocialista világnak és szövetségesei vagyunk a Szovjetuniónak és a többi baráti országnak. Barátaink életét ismerjük és tudjuk, hogy ők is hozzánk hasonlóan tesznek erőfeszítéseket a saját országuk felvirágoztatásáért.

A folyamatos és általános fejlődés, valamint a társadalmi szabadság előfeltételének az emberiség haladó szellemi nagyjai — mindig a néphatalom teljes körű megvalósulását tekintették.

A különböző társadalmak

— jellegüktől függően — ehhez a népuralomhoz vagy közel kerültek, vagy tőle rendkívül messze távolodtak. A mi történelmi múltunkban az 1848—49-es és az 1918—19-es forradalmakat leverték, mielőtt demokratikus vívmányaik kibontakozhattak volna. A felszabadulás előtti fasiszta kormányzat kegyetlenül üldözött minden demokratikus törekvést. Olyan tényezőként beszélt a demokráciáról, amely erkölcstelen és idegen a magyar nép arculatától. A demokratikus gyakorlat nálunk lényegében a munkások, a parasztok és a fiatalok forradalmi mozgalmaiban érvényesült. Történelmünk így nem hozott létre elégséges demokratikus hagyományokat

— ezért ezen az úton a kezdő lépéseket ■ 1945-ben kellett megtennünk. A mi társadalmunk a teljes népuralom megvalósítására törekszik. Következésképpen napi és távlati programja egyaránt a nép érdekeit fejezi ki és szolgálja.

Elvben mindenki egyetért ezzel. De az alkalmazásáért nem mindenki buzgólkodik a kötelességének megfelelően. Pedig aki a szocializmust akarja, az szükségszerűen demokrata is, mert szocializmus és a demokrácia elválaszthatatlanul összetartozik és feltételezi egymást. Vannak és a jövőben is lesznek viták a szocialista demokrácia jellegéről, érvényesülésének módozatairól. Szükség van ezekre a vitákra,, mert érlelik a jó gyakorlatot. De arra is, hogy ezek során az egyes részkérdéseket illetően döntések szülessenek, hogy a helyes elvek általánosan elfogadottá váljanak.

Vannak kiskirályi magatartást tanúsító emberek, akik lekezelik társaikat, akik parancsolgatnak, nem veszik figyelembe mások véleményét, megsértik önérzetüket. Ez ellen minden esetben fel kell lépni. Mi nem tűrjük a pozícióval, a hatalommal való visszaélést. A hatalom a népé és ha a gyakorlására megbízást ad valakinek, akkor ez nem az uralkodásra, hanem az ügy szolgálatára kötelez.

Közös gondolkodás és cselekvés

Mindenki akkor válik teljes értékű emberré, ha érzi, hogy a többiekkel egyenjogú, függetlenül attól, mi a képzettsége és a beosztása, milyenek az anyagi viszonyai, milyenek a családi körülményei. Akkor lesz jó minden tekintetben az együttélésünk, ha az egyes ember értékét az dönti el, hogy tudásából és tehetségéből mennyit ad át a közösségnek.

Alkotmányunk biztosítja a demokrácia érvényesülésének lehetőségét, de csak a lehető^ ségét. A törvények szerepe jelentős, de ugyanilyen fontosnak tekinthető, hogy az intézményeink külön-külön és együttesen is demokratikusak legyenek.

A demokráciához az is szükséges, hogy a munkafolyamatokban a fegyelmezettség, a szervezettség és ha kell, az utasítás érvényesülése legyen a jellemző. A demokráciát nem szabad úgy értelmezni, hogy az nem róhat kötelességet az egyes emberre. Hazánkban minden állampolgárnak vannak jogai és kötelességei. Ezek nem elkülönítve és nem egymástól függetlenül, hanem egymást feltételezve érvényesülnek. Minél jobban és eredményesebben teljesítik az emberek kötelességeiket, annál tágabb tere nyílik a jogok bővítésének és gyakorlásának.

Évek óta bevált gyakorlatunk, hogy a legfontosabb törvényeket és intézkedéseket határozattá emelésük előtt helyileg, vagy országosan széles körben megvitatják az állampolgárok. Ezekben a vitákban az a döntő, hogy az érintettek és a hozzáértők egyaránt részt vegyenek a megbeszéléseken. A Hazafias Népfront dolga, hogy a rendszeres tájékoztatással, a társadalmilag fontos ügyék nyilvános megbeszélése útján növelje a hozzáértők táborát. A részvétel és a hozzászólás még nem a demokrácia teljessége — ezt egy nagyon fontos lépés kell, hogy .kövesse. Ennek megtétele a vezetők kötelessége: nyilatkoznak kell az elhangzott véleményről, vagy javaslatról. A válasz nem mindig elfogadást jelent. Jelentheti az elhangzott javaslat vagy észrevétel elutasítását is, de csak megfelelő érvekkel és körültekintéssel. Természetesen azt is igényeljük, hogy a szóban jelzett egyetértést tettek kövessék.

Az utóbbi években kialakult fórumrendszer alkalmas arra, hogy az állampolgárok ott kifejtsék véleményüket és ugyanakkor megkönnyítse a testületek munkáját a döntések meghozatalában. Azonban olykor előfordul az is, hogy az elképzelést vitára bocsátó szerv eleve kialakította a maga megdönthetetlen állásfoglalását, és a vitát úgy és olyan körülmények között szervezi, hogy az az ő álláspontja helyességét igazolja. Ez játék a demokráciával, amit elfogadni nem szabad, amit fel kell cserélni a tényleges vitával. Ahhoz, hogy ez így legyen, az szükséges, hogy a különböző szinteken dolgozó vezetők ne csaik hirdessék a demokrácia szükségességét, hanem éljenek — méghozzá jó szívvel — az ezáltal adott lehetőségekkel.

(Folytatás a 3. oldalon.)