Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

XXXI. évfolyam, 34. szám. ARA: 1,40 Ft. 1981. február 10., kedd. Mai számunkból ÜJ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT (2. old.) KERESŐK ÉS ELTARTOTTAK (3. old.) LABDARÚGÓ HDN-KUPA (5. old.) külföldi Írókat varnak hazánkba (4. old.) MIT ÉPÍT A FŐNÖKSÉG? (3. old.) Öreg házban új lakás Öcska, régi bérház, ahol fényes nappal is korlátot ke­res az ember a lépcsőházban. A folyosó egy részét alá­dúcolták, vakolatpor és törmelék a kövezeten. Türel- - metlen kopogás az ajtón, hogy mihamarabb szabadul­junk a látványtól, igaz, odabent se számíthatunk jobb­ra. Szoba-konyhás lakás, lavór a kisszéken, a fogkefe­tartót a konyhai vízcsap fölé szerelték, a vécé a folyosó végén balra. öreg házban öreg lakás. Hány ilyen lakás van az or­szágban? A statisztikák szerint az ország lakásállomá­nyának a fele elavult. Ödön, komfort nélküli. Ha nem félünk a szótól, leírhatjuk: szegényes. Meghökkentően hangzik? Ha meghökkentő is, csak azért az, mert év­tizedeken át az új lakások bűvöletében élt az ország. Arra figyeltünk, hány új otthon, toronyház épült, hány család lett honfoglalóvá. A kockaházak árnyékában nem sok figyelmet szenteltek az ódon bérházaknak. A hírek, nyilatkozatok szívesebben tudatják azt, hogy a lakások fele komfortos, mint azt, hogy a lakások »fele komfort nélküli. Nézőpont kérdése volna az egész? A statiszti­kákat nem érdekli a nézőpont, s a statisztikák azt mond­ják, hogy 760 ezer tanácsi lakás között százhetvenötezer olyan akad, amelyen harminc éve semmiféle felújítást nem végeztek. Annak ellenére, hogy az állomány két­harmada még az ötvenes évek, de inkább a második világháború előtt épült. De térjünk vissza az öreg házba, ahol érhet meglepe­tés is. A kopogásra ajtó nyílik, s odabent festékszag, parkettalakk bűze fogad. S harsány nevetés, öregem, ne erre menj, hanem arra. Mert ahol a konyha volt, ott most kisszoba áll, a kamrából konyha lett, emitt át­törték a falat, amott viszont fürdőszobát takar a válasz­fal. Lehet kezet mosni, meleg vizet engedni a kádba, igaz még rengeteg a tennivaló, szalad a lakás. A bérlők három évig güriztek, futottak, kőművesért, vizesért, gá­zosért, de a lakás végül is lakás lett, nem is rossz :— komfortos. öreg házban új lakás? Miért ne. Azt, hogy a régi lakásokat meg lehet fiata­lítani, a hetvenes évek elején fedezte fel az ország. Elég későn, de talán még idejében. A lakáskérdés nem csu­pán mennyiségi, egyre inkább minőségi kérdés. Az igé­nyek változását sohasem szabad figyelmen kívül hagy­ni; a mai ember, főképp ha (fiatal és családos; aligha elégszik meg a komfort nélküli, igénytelen hajlékkal. S ha van fedél a feje felett, ez még nem ok arra, hogy elégedettnek higgyük. Normális otthont szeretne; tága­sat, meleget. Ahol élni lehet, pihenni, alkotni, s reggel jókedvűen ébredni. Legföljebb meglepő, de semmiképp se véletlen, hogy az új lakások átadásával — 1961—75- ig több mint egymillió lakás épült! — nemhogy csökkent volna, de egyenesen nőtt a lakásigéhylők száma. Több mint négyszázezer lakásigénylőt tartanak számon Ma­gyarországon, igaz, javarészt lakásnélküliek, szükség­hajlékok bérlői, de egyre többen minőségi változást szeretnének. Komfortot. A lakásfelújítás és korszerűsítés az építéssel egyen­rangú feladat. Ezt az elvet az 1975-ben elfogadott 15 éves lakásépítési programban fogalmazták meg. A ki­lencvenes évek fordulóján az 1,2 millió épülő új lakás mellett 300 ezer régit felújítanak, százhúszezret korsze­rűsítenek; két vagy több kis alapterületű lakás össze­vonásával jól fölszerelt otthonok születnek. A lakás- építési program első harmada véget ért. Lelkendezés nélkül is elismerhetjük az eredményeket: az első öt év­ben 445 ezer új otthon .fölépülte mellett 70 ezer meg­fiatalodott, s -több mint húszezer korszerűbb, komfor­tosabb lett. Az ország lakásállományában 39 százalék­ról 49-re nőtt a komfortos otthonok aránya. Elindult hát egy folyamat, amely az új ötéves terv szerint remélhetőleg felgyorsul. A nyolcvanas évek kö­zepére százezer lakás felújítását tervezik, s mintegy 50 ezer komfortosítását. Ha ez valóra válik, a nyolcvanas évek derekán száz lakásból már hatvan lesz komfortos. Az idő sürget. Egyrészt mert a lakásigényeket jobb mi­nél előbb kielégíteni, másrészt egyre szaporodnak az újabb felújításra váró lakások. Mintegy kétszázezer olyan tanácsi lakás van például, amelyet az elmúlt 20 évben fölújítottak ugyan, de közben ismét megkoptak a falak, tönkrement a parketta. S arra is gondolnunk kellene, hogy lassan a hatvanas években épült panel­házakra, otthonokra is fiatalítás vár. Az idő sürget. Az IKV-k, a szövetkezetek, a tanácsok aligha győzik majd a tempót. Ezért olyan fon tos, és reménykeltő az a nem­régiben életbe lépett rendelkezésgyűjtemény, amely kü­lönböző kedvezményekkel lakásfelújítási, korszerűsítési munkákra, emeletráépítésre, tetőtérhasznosításra ösz­tönzi a lakosságot. MEGYESI GUSZTÁV Az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek értekezlete Brezsnyev üzenete a tanácskozás atkaimábói P. V. N. Rao indiai külügyminiszter Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszterrel tárgyalt a kambodzsai kér­désről. (Képtávírónkon érkezett.) Hétfőn Űj-Delhiben négy­napos előkészítő vita után az érdemi munkához látott az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete. A Vigyan Bhavanban, a kul­túra palotájában a világ or­szágainak kétharmada talál­kozik: teljes jogú résztvevő kilencvenhárom ország és két felszabadító mozgalom; meg­figyelőként van jelen tizen­két ország és kilenc szervezet; meghívottként pedig rajtuk kívül még nyolc állam és ti­zennyolc nemzetközi szerve­zet foglalhat helyet a kon­ferenciaterem ülésein. Ez a nagy tábor azonban számos nemzetközi kérdés megítélé­sében megosztott. Pakisztán és Irán sokat fá­radozott azon, hogy a kül­ügyminiszteri értekezlet mondjon ítéletet az Afganisz­tán kérésére nyújtott szovjet katonai segítség fölött. Kína a hét végén fokozta a nyo­mást több ASEAN-tagállam- ra, hogy ezek követeljék a tömeggyilkos Pol Pót—leng Sary-klikk bekapcsolását a kilencvennél is több ország nemzetközi mozgalmába. A helyzetet bonyolította az iráni—iraki háború .is, amely arra késztette Iránt, hogy ne csak Afganisztán távol tartá­sát követelje, hanem Irakét is. A Szilárdság Frontjának arab országai ugyanakkor — korábbi álláspontjukat meg­erősítve — Egyiptom kizá­rását szeretnék kieszközölni, miközben Egyiptom a ven­déglátó India mérsékletében és egyes afrikai országok tá­mogatásában reménykedett. Az indiai államelnök, Szandzsiva Reddi egyébként a napokban vette át a Heng Samrin vezette törvényes kambodzsai kormány nagy­követének megbízólevelét. A nagyköveteknek, Didh Mun- tynak is joga van arra, hogy mint többi. Üj-Delhibfen mű­ködő kollégája, részt vegyen a helyi idő szerint hétfőn dél­előtt tíz órakor kezdődött ün­nepélyes megnyitón. A ha­vannai csúcsértekezlet hatá­rozata szerint azonban a kambodzsai szék az el nem kötelezett mozgalomban: üres. A konferenciát megnyitó Isidoro Malmierca Peoli ku­bai külügyminiszter (jelen­leg Kuba államfője a mozga­lom soros elnöke) üdvözlő szavai után Indira Gandhi, a házigazda India miniszter- elnöke lépett a szónoki emel­vényre. Nagy érdeklődéssel várt beszédében az indiai kormányfő arra szólította fel a konferencián részt vevő (Folytatás a 2. oldalon.) Palme és Arbatov a SALT- envezménvről Becsben vasárnap befeje­ződött a biztonsági és lesze­relési kérdésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság kétna­pos tanácskozása. Az Olof Palme, volt svéd kormányfő vezette, tavaly szeptember­ben alakult bizottság ezúttal a hadászati támadó fegyve­rek korlátozása kérdésének, valamint a Bécsben folyó kö­zép-európai haderőcsökken­tési tárgyalások alakulásá­nak szentelte figyelmét. A Palme-bizottság megíté­lése szerint a hadászati tá­madófegyverek korlátozásá­ról folyó tárgyalások sorsa nem csupán a két érintett nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok ügye. A SALT-folyamat az egész világot, valamennyi népet érintő nagy jelentőségű kér­dés. Palme szerint nagy vissza­esés következne be a lesze­relési erőfeszítéseikben és bé­ketörekvésekben, ha az új amerikai vezetés kitérne a nagy jelentőségű SALT—2. egyezmény törvénybe iktatá­sa elől. Georgij Arbatov akadémi­kus, a moszkvai Amerika- kutató intézet igazgatója az ülést követő vasárnapi sajtó- értekezleten kijelentette, hogy ha Washington elveti a három amerikai kormánnyal kidolgozott SALT—2 egyez­ményt, akkor aligha lehet szó a SALT-tárgyalások foly­tatásáról. Elutazott Magyarországról a török külügyminiszter Közlemény a látogatásról liter Türkmen, a Török Köztársaság külügyminisz­tere Púja Frigyesnek, a Ma­gyar Népköztársaság külügy­miniszterének meghívására 1981. február 4. és 8. között hivatalos látogatást tett Ma­gyarországon. A török külügyminisztert fogadta Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. liter Türkmen meg­beszélést folytatott Veress Péter külkereskedelmi mi­niszterrel. A két külügyminiszter szí­vélyes légkörben folytatott megbeszélésein áttekintették a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseit, és megvitatták a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének, a két ország kö­zötti együttműködés bővíté­sének lehetőségeit. A miniszterek állást fog­laltak amellett, hogy a je­lenlegi feszültségekkel és konfliktusokkal terhes világ- helyzetben különös jelentő­sége van az enyhülést erősí­tő törekvéseknek. A nem­zetközi politikai tevékeny­ségnek alapvetően arra kell irányulnia, hogy gyakorlati lépések történjenek a lesze­relés terén. A két külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—török kapcsolatok az elmúlt idő­szakban számos területen ör­vendetes fejlődést mutatnak. Különös figyelmet fordítot­tak a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése terén mutatkozó további le­hetőségek vizsgálatára. A török külügyminiszter megtekintett több kulturális létesítményt, köztük a ma­gyar—török kapcsolatok né­hány emlékhelyét. A külügy­miniszteri látogatás során Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes és Oguz Gökmen, a Török Köztársa­ság budapesti nagykövete aláírta az 1981—83-as évekre szóló magyar—török kultu­rális és tudományos csere­program jegyzőkönyvét. A török külügyminiszter viiszontlátogatásra hívta meg a magyar külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. liter Türkmen vasárnap befejezte magyarországi hi­vatalos látogatását, s a dél­utáni órákban elutazott Bu­dapestről. Utjának követke­ző állomása Párizs. Búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Púja Fri­gyes 'külügyminiszter és Rosta László, a Magyar Nép- köztársaság ankarai nagykö­vete. Jelen volt Oguz Gök­men, a Török Köztársaság és Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagy­követe. Huszonöt méter mélységű kutat fúrt a Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulat a tengelici Petőfi Termelőszö­vetkezetnek. A kút percenként 600 liter öntözésre alkal­mas vizet ad a szövetkezet kertészetének. A vízgazdálko­dási társulat dolgozói a kúttisztítást és kompresszorozást végzik. (Fotó: Bakó Jenő) Kút, öntözésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom