Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

1981. február 8. InÉPÜJSÁGJI A király nyomdásza A pesti Trattner Nyomda A Trattner família híres nyomdászcsalád volt. Alapí­tója, János Tamás 1717-ben született a Kőszeg melletti Gyímótfalván. Korán árva­ságra jutva, Bécsújhelyen ki­tanulta a nyomdászszakmát, azután segédként dolgozott Bécsiben 9 évig, majd 1748- ban megvásárolt egy kis nyomdát és nekllátot fej­lesztésének a 'rendkívül sze­rencsés kezű üzletember. Mű­helyét többször bővítette, ré­szére külön házat építtetett, öt városban alapított nyom- diaifiiókot, 16 helyen könyvke­reskedést, két papírgyárat vett, betűöntő- és -metsző műhelyt rendezett be. A hasznot a művészi kivitelnél fontosabbnak tartotta és sza­badabb szellemű művet, amelybe a cenzúra beleköt­hetett, nem adott ki. Sikereihez hozzájárult, hogy elnyerte Mária Terézia jó indulatát, könnyen kapott engedélyt új üzemek létesí­tésére, privilégiumokat bizo­nyos fajta könyvék kiadásá­ra. -A királynő ezüst betűk­kel ellátott kis nyomdát rendezett be fia, a későbbi II. József számára, s ebben Trattner a trónörököst meg- tanítota a nyomdászat ele­meire. 1783-ban királyi engedél­lyel Pesten is alapított nyom­dát. Ezt azonban — úgy lát­szik — nem tartotta jó üzlet­nek, mert, noha nem volt adakozó természet, 1789-ben ajándékba adta keresztfiá­nak, Mátyás nevű rokona gyermekének, akiit tiszteleté­re ugyancsak János Tamás­nak keresztelték. A nyomdát a tulajdonos nagykorúságáig apja vezette. Trattner Má­tyás jól képzett nyomdász volt, akit íróink is sokra be­csűitek, különösen Batsányi. Tizenkét évig Párizsban ta­nult, majd a budai Egyetemi Nyomda üzletvezetője lett. Fia műhelyében évente átlag 10 könyvet' adott ki, többek közt Szemtjőbi Szabó László költeményeit, eredeti és for­dított színdarabokat, színházi zsebkönyveket. Itt készült a Merkur von Ungarn és a kas­sai Magyar Museum is. A nyomda vezetését 1813- han nagykorúságát elérvén átvette ifjabb Trattner János Tamás. Ö nemcsak -üzletnek, hanem hivatásnak érezte a nyomtatást. könyvkiadást. Érzését, a következőképp fo­galmazta meg: „Egész életem­nek célja kedves hazámnak erőmhöz képest, használni, s én azt másképp nem tehetem, minit ha hasznos, szépen írott, s gyönyörködtető munkákat saját költségemen nyomtatta­tok, s ezáltal iparkodom ha­zai l'itera túránk at kedveseb­bé, az olvasó közönséget szá­mosabbá tennem, s végül tu­dósainkat és íróinkat munkák írására serkentenem.” És ezek nem voltak üres szavak. Mindjárt működése elején sa­ját költségére kiadott sok olyan művet, amelyre koráb­ban. nem akadt vállalkozó, így Dayka Gábornak, Bá- róczi Sándornak, Kiss János­inak a munkáit, és a Bánk bánt... Barátjának, Helmeczy Mihálynak a tanácsára hoz­záfogott Kazinczy összes munkájának a megjelenteté­séhez 20 (!) kötetben. Noha 1814—16-ban csak a kilenc kötetből álló első sorozat ke­rült ki sajtója alól, ez a vál­lalkozás az akkori viszonyok közit így is példátlan. íróink régi óhajának tett eleget, amikor elvállalta egy havamként megjelenő tudo­mányos folyóirat kiadását saját költségén. A Tudomá­nyos Gyűjtemény — ezt a cí­met kapta a lap — a szer­kesztőnek évi 600 Ft, a mun­katársaknak ívenként 4 ezüst forint tiszteletű íj at fizetett, ami iákkor szokatlanul ma­gas volt. A korra jellemző, 'hogy a nemesi származású írók egy része bántónak ta­lálta a tiszteletdíj felajánlá­sát, mert szerintük csak ne- * mesi kötelességüket teljesíti az írással adózás és vér­áldozat helyett. A folyóirat első száma 1817-ben került ki a sajtó alól és 36 évig állt fenn. Szerkesztője a meginduláskor Fejér György történetíró. Szellemi .irányítását a pest­budai írók vállalták, támoga­tására Tudományos Egyesüle­tet alapítottak és minden be­érkező közleményt a tárgy­körhöz leginkább értő tagnak adták elbírálás végett. A kö­zölt tanulmányok többségé­nek tárgya a magyar történe­lem, irodalom, nyelvészet volt, de helyet kaptak termé­szettudományi, filozófiai ér­tekezések is. Trattnernól sok egyéb fo­lyóiratot 'is nyomtak, így a Hasznos Mulatságokat, az Ifjúság Barátját, a Széplite­ratúrai Ajándékot, a Heliko­ni Kedvtöltést, az Auróra év­könyvet. Ez utóbbi kiadását az írók Trattner 1821-ben tartott farsangi vacsoráján határozták el. Nagyságára jellemző, hogy 1817—25 közt a Tudomá­nyos Gyűjtemény füzetein kívül 310 magyar, 259 latin, 127 német és 33 egyéb (fran­cia, szlovák, stb.) nyelvű ki­adványt készített. Trattner sokat adott ki, szép tisztelet­díjakat fizetett, de megvolt a józansága, ügyessége is, a nyomdáira nem fizetett rá. Nem ment tönkre az iroda­lomért, de ennek érdékében nála többet egy kiadó sem tett. A fiatal kiadó sókat bete­geskedett, korán halt meg, 36 éves korában, 1824. már­cius 1-én. Elhunyta után új­ból Trattner Mátyás vette át a vezetést, de nem sokáig, mert 1828-ban ő is eltávozott az élők sorából. A vállalatot Mátyás veje, Károlyi István örökölte. Károlyi ügy véd volt, maga is írt epigrammákat, cikkeket. Kicsinyesebb volt, mint sógora és apósa, de azért tudott áldozni is, külö­nösén Vörösimartymak fize­tett a szokásosnál jóval ma­gasabb tiszteletdíjakat, A család iránti tiszteletből felvette a Trattner-Károlyi nevet, a nyomdát és a kiadó­vállalatot is így nevezték. Károlyi Széchenyi híve volt, konzervatív gondolkozású ember, s ez meglátszik kiad­ványain is. Ilyenek a nyom­dájában készült lapok is, a Nemzeti Újság, a Világ, a Je­lenkor... Mint ügyvéd és vá­rosi tanácsos elérte, hogy a királyi és a hétszemélyes tábla, valamint Pest város és megye nála nyomtatta min­den kiadványát. Nagy gondot fordított a technikai fejlesztésre, az el­ső gőzüzemű gyorssajtót ő hozatta Magyarországra. Al- fcalmazottáit ő -fizette a leg­jobban. Hild Józseffel fél­építtette a máig fennálló Trattner-Károlyi házat az Úri (ma Petőfi Sándor) és a Gránátos (ma Városház) utca közt. Ez lett a város legna­gyobb klasszicista stílusú épülete, két hatalmas udvar­ral. A középső szárnyon ka­pott helyet a nyomda. A szabadságharc után ha- nyatlani kezdett a Trattner- Károlyi nyomda, tulajdono­sa nem kezdett új vállalkozá­sokba, csak régi kiadványa­it nyomtatta újra. Károlyi 1863-ban halt meg. Családja még pár évig vesződött a nyomdával, majd 1867-ben potom pénzen, 16 000 Ft-ért eladta Buosánszky Alajos­nak. Bartók-év a televízióban „Zenét szereztem, s zenét szerzek, amíg csak élek; ez a zene aztán álljon helyt magáért és beszéljen magáért,.« nincs szüksége az én segítségemre." Bartók Béla szavai ezek, aki jól tudta: a mű a lényeges, az emberből az al­kotás maradandó, ez a halhatatlan. Az idézet egy szerény kis füzetből való, amelyet a Ma­gyar Televízió jelentetett meg, s amely a Bartók-évfor- duló televíziós műsorait tartalmazza. A programfüzet naptárában az első műsor 1981. január 1-i, az utolsó december 26-1 dátummal jelzett. Bizonyít­va ezzel a televíziónak azt a szándékát, hogy nem Bar- tók-kampányt szervez, hanem a képernyőn eddig is je­lentkező Bartók-műveket ezúttal még jobb előadásban, minél több ember számára kívánja hozzáférhetővé ten­ni. — A Bartókhoz való köze­lítés különböző fokán álló né­zők mindegyikének szeret­nénk örömet szerezni , — mondja Szekeresné Kelemen Magda, a Tv Zenei Főosztá­lyának osztályvezetője. — A kicsinyeknek például a Gyer­mekeknek című Bartók-mű előadásával. Ez a ciklus ma­gyar és szlovák népdalokból áll, Kocsis Zoltán válogatott belőlük, előadóik pedig gye­rekek ! — Kocsis Zoltán, Ránki De­zső előadóként is sokat sze­repel az év folyamán. — Amikor tavaly leültünk ezekről a műsorokról beszél­getni, kiderült, hogy évek óta nem csináltak velük új tévé- felvételt. De nemcsak azért örültünk, hogy vállalták több zongoramű előadását. Ez a két fiatal művész tökéletesen beszél azon a zenei anyanyel- ven, amely Bartók előadásá­hoz szükséges. Volt olyan eset, hogy egyszerre három műsort is felvettünk: olyan jókedvvel dolgoztak, hogy nemegyszer mást is eljátszot­tak, ráadást is adtak — ami televíziós felvételnél ismeret­len fogalom volt. — Az idén bemutatásra ke­rül A kékszakállú herceg vá­ra, de megismétli a tévé Bar­tók másik két színpadi mű­vét is. — Az évforduló ürügyén sort kerítettünk néhány fon­tos alapmű televíziós felvéte­lére is. Elsősorban a színpa­di művek kínálkoznak tele­víziós feldolgozásra: A fából faragott királyfi című tánc­játék Seregi László koreog­ráfiájával, Horváth Ádám rendezésében és A csodálatos mandarin Eck Imre koreog­ráfiájában és Szinetár Miklós rendelésében már régebben elkészült, ezeket az idén fel­újításban mutatjuk be. Űj, nagyszabású produkció A kékszakállú herceg vára, amely Sass Sylvia és Kováts Kolos részvételével ugyancsak Szinetár Miklós rendezésében kerül képernyőre. A fertőrá­kosa kőfejtő adja meg a mű meghökkentően természetes, bartóki hangulatú környeze­tét. A London Symphony Orchestre működik közre, ve­zényel Solti György. — Törekszik-e a televízió a teljes bartóki életmű televíziós változatának felvételére? — Nem minden Bartók- mű igényli a képernyőt, sőt, majdnem azt mondtam, hogy nem mindegyik viseli el. A koncerteken csak kis, igazán értő közönségnek játszott vo­nósnégyesek a képernyőn is csak rétegműsorként szere­pelhetnének. Inkább törek­szünk az alapművek felvéte­lén túl néhány fontos kon­cert közvetítésére és az élet­pálya bemutatására. — A színpadi műveken túl mi tekinthető alapműnek? — Elsősorban á Cantata Profana! A Magyar Rádió és Televízió énekkara és szim­fonikus zenekara előadásá­ban. két fiatal szólista, Gu­lyás Dénes és Miller Lajos közreműködésével olyan ki­váló mű született, hogy a két fiatal énekes már végigéne- kelte a felvétel óta Európát, most éppen New Yorkba hív­ta meg őket Doráti Antal. — A jubileumi év legtöbb közreműködője magyar... — ...és nem azért, mert minden szentnek maga felé hajlik a keze! A művek leg­jobb előadóit kerestük meg és ezek vagy magyar énekesek, pianisták, karmesterek, vagy éppen magyar származásúak, mint Doráti Antal, Solti György. — Mi várható a dokumen­tumok terén? — Sok felújítás. Bartókné Pásztory Ditta, ifj. Bartók Béla visszaemlékezései mel­lett egy sorozat a pályatársak emlékeiből; azok beszélnek Bartókról, akik műveit bemu­tatták vagy akiknek a művek ajánlása szólt. Bemutatásra kerül a Bartók nyomában a Szovjetunióban című film. Kevesen tudnak Bartók Bélá­nak a második világháború idején ilyen irányú kapcsola­tairól. Bartók- ugyanis nagy sikerű koncertkörúton járta be a Szovjetuniót. A szerkesz­tő, Ruitner Sándor megkere­sett magyar emigránsokat, akik ezeken részt vettek, ze­nészeket, akik játszottak vele, több dokumentum kerül itt először publikálásra: nyilat­kozatai, levelek, cikkek, egy orosz népdalgyűjtemény, amelyet akkor kért el, s el­látott saját jegyzeteivel. A másik, szintén kooprodukciós alkotás a kanadai CBC Tv-vel közösen készült és címe: Bar­tók Concerto — a zenekari mű tételeire komponálta meg a rendező, Curtis Davis. — Az évforduló tiszteletére rendezett koncerteket közve­títi-e a televízió? — Két olyan pólusa lesz az évnek, amikor sűrűsödnek a Bantők-programok, ez a tava­szi időszakban a születési év­forduló és az őszi zenei he­tek eseménysora. Természe­tesen közvetítjük az ünnepi hangversenyt március 25-én, amelyet Ferencsik János ve­zényel. Októberben pedig a zenei heteken például a He­MŰVÉSZET gedűversenyt, melynek szólis­tája Yehudi Menuhin lesz. — A programfüzetben ez áll: a Nemzetközi zenei köz­pont Budapesten rendezett ülésszaka. Mit jelent ez? — Az IMZ-ben eddig is je­lentős szerepet vállalt Ma­gyarország. (Az egyik aielnök például a rádió szerkesztője: Meixner Mihály.) Meghívtuk a központ tagországait, hogy vegyenek részt személyesen is egy bemutatón, amelynek témája Bartók élete és mű­vei a televízióban. (Három kategória: Bartók zeneművek színpadi és koncertszerű elő­adása, dokumentumfilm- és egyéb kategória.) — Mit láthatnak ebből a tévénézők ? — Az ilyen jellegű bemu­tatók mindig rendelkeznek kulturális csere, illetve üzleti oldallal is. Ha jelentős, jó al­kotással találkozunk, termé­szetesen megvesszük a ma­gyar nézők számára. — Ezek a műsorok már nem a jubileumi évben lát­hatók... — Mindenki számára sze­retnénk hozzáférhetővé tenni Bartók zenéjét, de nem akar­juk túladaigolni! Terveink szerint az év Bartók-műsorai mindössze 1200 percet tesz­nek ki, éppen annyit, ameny- nyd tavaly a karmesterver­seny háromheti közvetítései­nek időtartama volt. Bízom abban, amiben Bartók is bí­zott, hogy ez a zene helytáll magáért. Aki megszereti, az utánamegy, megkeresi rádió­ban, lemezen, koncerten... TORDAY ALIZ Medgyessy-emlékkiállítás a Galériában Súroló asszony Medgyessy Ferenc-emlék- kiállítós nyílt a Magyar Nemzeti Galériában, a művész születésének 100. évfordulója alkalmából. Képeink a kiállításon készültek. Táncosnő Hortobágyi bika Részlet a kiállításról VÉRTESY MIKLÓS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom