Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

1981. február 8. NÉPÚJSÁG 9 BHMBBBBO BMÜ Olaj a tenger alatt Uszo ffurotelep A jövő közlekedési eszközei Szovjet Azerbajdzsánban újablb taggal gyarapodott az olaj munka.sok által a kászpi- tengeri fúrásodhoz felhasz­nált technikai eszközök csa­ládja. Első üzemijáratára ké­szülődik a „Kaszpmornyefty” egyesülés félig süllyesztett szerkezete, amelynek fedélze­téről 6 kilométer mély fúró­lyukak hajthatók ká olyam övezetekben, ahol a vízréteg vastagsága 200 méterig ter­jed. 'Mi tette szükségessé ennek az ácélkolosszusnak az alkal­mazását? Hosbaiht Juszif- Zade, a „Kaszpmornyefty” egyesülés főgeológusa a kö­vetkezőket mondja: — Hidrotechnikai rakodó- hidak, állandó rámpák, va­lamint úszó fúróberendezések segítségével már tucatnyi olajlelőhelyet tártunk fel. A Kaszpi-tenger geológiai tér­képén azonban még sok „fe­hér folt” van. Különféle ku­tatómódszerekkel több mint 20 olyan „csapda-struktúrát” találtunk, amelyek alkalma­sak a kőolaj és a földgáz fel- halmozódására. Valamennyi olyam részlegekben található, ahol 100—200 méteres a víz­vastagság. Az új, félig sül­lyesztett szerkezet lehetővé teszi, hogy bepillantsunk a természetnek ezekbe a titkai­ba:.. Több mint fél évszázada folyik az olajkitermelés a Kaszpi-tangerben. Szeszélyes mintát alkotnak a vízfelszín felé nyúló, utcaszerűen el­amelyeknek hossza együttvé­ve 300 kilométer. A róluk és a sok száz állandó rámpáiról megfúrt olajkutak adják napjainkban 'a köztársaság­ban kitermelt kőolaj kéthar­mad részét, Az új olaj lelőhelyek felku­tatása folytatódik, s évről évre egyre több úszó fúróbe­rendezést alkalmaznak. A Kaszpi-tengeren jelenleg öt ilyen berendezés működik. Ez a mozgó fúróüzem a munká­hoz és a műszak utáni pihe­néshez minden szükségessel el van látva. Egy-egy fúrólyuk kihajtása után a berendezést hajókkal új helyre vontatják. Képzeljünk el egy repülő vonatot amely mintegy egy centiméter magasan függ a levegőben a pálya felett. Ilyen lesz a jövő közlekedési eszköze: a Magnetolet, ame­lyet a Szovjetunióban „ fej­lesztettek ki, a Transzprog- ressz Össz-Lszövetségi kutató és tervező intézetben Ez a vo­nat sínek helyett két sor per- mlanens mágnesen fog mozog­ni, amelyeket mintegy em­bermagasságú tartóoszlopo­kon helyeznek el. A repülő vagonokat lineáris aszinkron- motor vontatja és óránként eléri a 450—600 kilométeres sebességet is. A mágneses re­pülő vonatot először Alma Áfában próbálják ki. Előnyéi közé tartozik az, hogy há­romszor olcsóbb, mint a met­ró, inem szennyezi a levegőt, csendesen mozog és a mere­dek lejtőkön fel is tud ka­paszkodni. Egy másik új közlekedési eszköz a Fermobil, amely el­sősorban az örök hó vidé­kén alkalmazható jól. Ezt a közlekedési eszközt az ir- kutszfci politechnikai intézet­ben dolgozták ki. A Fermobil olyan tartóhídon közlekedik, amely két-három méter ma­gas oszlopokon nyugszik és két-hárm pilon tartja, ame­lyet a nem fagyott földbe vernek be. Minden tartóosz­lopra rövid irányító hornyo­kat szerelnek fel a kerekek­hez. A Fermobil alkalmazása pályaépítési költségeket taka­rít meg, és ezenkívül még az is előnye, hogy a pillérekre összekötőkábeleket, távolsági villamosvezetékeket is fel lehet szerelni, sőt még kő­olaj- és gázvezetéket is fel le­het függeszteni rájuk. Ha nem is tekinthető köz­lekedési eszköznek, mégis a különleges járművek közé tartozik az a traktor, ame­lyet a kijevi konstruktőrök szerkesztettek a kábelek lera­kásához. Négy keréken mozog, ame­lyek átmérője 3,3 méter, magassága 1,5 méter és fém­lemez borítja őket. Ez a trak­tor át tud menni a mocsáron, úszni tud, fel tud kapaszkod­ni a meredek dombra és ugyanakkor a kerekek nem pusztítják el a növényeket, amelyeken keresztülhalad­nak. Terhet és embereket le­het vele szállítani és külön­böző berendezéséket lehet hozzácsatolni. Ami a legfon-, tosabb: ez a traktor 60 szá­zalékkal növeli a kábelfera- kási munka termelékenysé­gét. Ugyancsak mocsaras terü­letekre szánták a kijevi szak­embernek a Pászomobilt, amely a hagyományos her­nyótalpas traktortól abban különbözik, hogy a talpakon a fémelemék helyett felfúj­ható részek vanna. Az így ki­képzett pneumatikus gumi­talp jóval könnyebb, olcsóbb, zajtalanabb és gyorsabb, mint a fómhernyőtalp. A jár­A „Kaszpmornyefty” egyesülés félig süllyesztett fúró­berendezése helyezkedő rakodóállványok, mű nyomása négyzetcentimé- terenként 100—200 gramm. Az is előnye, hogy sok vasat takarít meg a népgazdaság­nak. A felfújható talpúkkal ellátott t rák to rókát széles- körűén lehet alkalmazni a különböző kertészeti és me­zőgazdasági munkáikban. Az utóbbi időben az NSZK, Franciaország és a Szovjet­unió különböző városaiban megfigyelhető a Villamosok reneszánsza. Az új, tökélete­sített villamostípust a nla- gyobb sebesség, a zajtalan- ság és a nagyobb szállítási kapacitás jellemzi. Ezeknek a gyors villamosoknak azonban külön közlekedési útvonalra Van szükségük, és hogy útju­kat ne keresztezzék a vas­utak, és más közlekedési vo­nalak, aűagutakat vagy felül­járókat építenek, s ezeken helyezik el a gyors villamo­sok vonalait. Az új villamo­sok sebessége, zajtalan moz­gása, nagy kapacitása mind­azt bizonyítja, hogy a villa­mosközlekedés ideje véglege­sen még nem járt le. Negyedszázada kezdődött Tudósok összefogása = „BEMA” A kezdet kezdetét ma már üehés lenne felkutatni, de az biztos, hogy most éppen ne­gyed százada a nálunk tanul­mányúton lévő dr. Hans Baumann, a Humbold Egye­tem professzora, Budapesten, az Agrártudományi Egyesü­letben nagy sikerű előadást tartott. A belterjes zöldmező- gazdálkodásról beszélt, az NDK-ban akkor elterjesztett szakaszos legeltetésről. Arról, hogy módszerükkel csaknem háromszor annyi szarvas- marhát lehet legeltetni adott területen, mint korábban. Akkor, 1955-ben, tetszett az előadás a magyar szakembe­reknek, s bizonyára megerő­sítette a gondolatot: az agri- kultúrában feltétlenül együtt kellene működnie a két or­szágnak. A gondolat nem maradt parlagon. Nem egészen egy év múltán, 1956 nyarán ma­gyar mezőgazdasági kormány- küldöttség az NDK-ban meg­egyezett szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermelési kooperáció­ban, az állatgyógyászati esz­közök gyártásának szakosítá­sában, a vetőmagtermesztési és az állattenyésztési együtt­működés szakosításában. VENDÉG ELSTERBÖL Ismét egy évvel később, 1957 nyárutón a magyar sajtó már arról adott hírt, hogy milyen gyümölcsei vannak az Elba-menti Elster „Einheit” tsz-e és a koppánymonostori Dózsa Tsz közötti kapcsolat­nak. Josef Schumacher, az Einheit akkori elnöke itt járt és a mieinkkel a közös állat­állomány fejlesztéséről is szót értett, sőt a közös erőfeszítés­nek szervezett keretet adtak. Teltek az évek, s a két tsz kapcsolata nem maradt el­szigetelt. Az ilyen találkozá­sok alapozták meg a két or­szág agrár-együttműködését. Tizennyolc évvel később, 1975-ben, már a parlament ülésén, a kormány program­jában esett szó róla. Dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági mi­niszter a világgazdaságot ak­kor már erősen beárnyékoló felhők alatt az NDK-koope- rációval összefüggésben így szólt: — örüljünk annak, hogy kezdünk gyorsak lenni a tudományos-technikai ha­ladás eredményeinek megis­merésében. De annak nem örülhetünk, ha lassúak va­gyunk szocialista lehetősé­geink hasznosításában.” MIT TUDNAK A VEGYSZEREK? Beszédét kiegészítette a bu­dapesti sajtó. Több lap rá­mutatott: „Felmerül az igény, hogy gyorsabban valósítsuk meg a magyar—NDK egyez­ményben foglalt terveket.” És felvázolták a lehetőségeket. Elsősorban szóba került a közös mezőgazdasági gépgyár­tás, miután két ország köl­csönösen kilenc—kilenc-féle ilyen gépet szállít egymás­nak. A magyar szakemberek felhívták a figyelmet, hogy az NDK vegyiparának nö­vényvédő szerei pontosan „azt tudják”, amit a tőkés országokból származó vegy­szerek. Még abban az évben, ősz­szel, a Parlament gobelin- termében aláírták az 1990-ig érvényes kormányegyezményt a mező- és erdőgazdasági és az élelmiszeripari komplex együttműködésről. Ez beta­karító és az élelmiszeripari feldolgozó gépek közös gyár­tásáról, cseréjéről, a műtrá­gya és a növényvédő szerek szakosított előállításáról in­tézkedett. Magyarország, a többi között vetőburgonyát, káposzta-, karfiol- és fű- magvat, kocát és kost kap az NDK-ból, cserébe vetőkuko­ricát, lucernát, naposcsibét, tenyésztojást szállít. Az ipar­ban NDK gyártmányú kom­bájnokhoz, továbbá édes­ipari, tejipari, sütőipari gépekhez, csomagolóberen­dezésekhez, káliumtrá­gyához jutunk. Ellentétel­ként egyebek között vágó­hídi berendezést, zöldségfel­dolgozó gépeket, sajtgyártó eszközöket szállítunk. A tu­dományos együttműködés 50 témára terjed ki. És lássuk az első, most már népgazdasági méretben is je­lentős eredményeket. A ne­ves Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, amelynek az NDK 1967 óta vásárlója, kezdetben Az NDK betakarítógép Devecser határában 380—400 mázsa silókukoricát vág le hektáronként I hizlalásra való naposcsibét szállított. A tudományos koo­perációban azonban a német kollégák megismerték a bá­bolnai technológiát, s 1976-ra áttérhettek a kifizetődőbb együttműködésre; ettől kezd­ve bábolnai baromfiszülő, majd nagyszülő párok érkez­tek a Magdeburg melletti möckemi baromfikombinát­ba. Az utóbbi öt évben, év­ről évre 50 ezer nagyszülő párt szállítanak oda, amiből mintegy 160 millió napos­csibét lehet előállítani. Ez annyit jelent, hogy ma az NDK pecsenyecsibe-piacán a csirkék 80 százaléka már bá­bolnai fajta. ÉGHAJLATCSERE Az állat a múlandóságé — mondhatja bárki. Ez igaz, de a két ország a növényneme­sítésben is együtt halad, s ez évtizedekben számítható perspektívával ajándékoz meg minket. 1977-ben jelen­tették, hogy a magyar—né­met tudományos fejtörés és kísérletezés öt új kukorica­hibridet produkált. A győze­lem vitathatatlan volt, de a tudósok arra is rájöttek, hogy ez kevés; együtt kell működ­niük az elszaporításban is. Mivel az NDK éghajlata alatt a kukorica nem hoz vetőmag­nak alkalmas szemtermést — ott a kukoricát inkább siló­zásra használják —, a vető­magot Magyarországról szál­lítjuk, évente mintegy ötezer tonna tömegben. Az egyik új hibrid kukorica neve min­dent kifejez: „Bema” — az­az Bemburg és Martonvásár: az itteni és az ottani tudósok összefogása testesül meg benne. Talán etimologizálhatnánk a „vertibenda” nevű új né­met—magyar lucernahibrid nevét is, inkább azonban a további tervekről tudósítunk. Biztató eredményt várnak a német és a magyar cukor­répa- és a burgonyanemesí- tők munkájától. Olyan egy- magú cukorrépát kísérletez­nek ki, amely alkalmas a gé­pi-termesztésre, a közös bur­gonyától pedig azt Várják, hogy nemcsak magas fehérje- tartalma lesz, hanem ellen­áll a vírusoknak is. ÉDESVÍZI KOOPERÄCIÖ A gépesítésben a lipcsei Fortschritt gépgyártó kombi­náttal elsőrendű a kapcsolat. Évente 150 magyar munkás tanul és dolgozik ott kint. Másfelől nálunk, Szarvason, a haltenyésztési kutatóinté­zetben van az édesvízi hal- tenyésztési NDK—magyar program egyik bázisa. Hal­nemesítés, vízhőfok-szabályo- zás, angolnatenyésztés, gépe­sítés — ez szerepel program­jukon. S akkor még nem szóltunk — sok más mellett — arról, hogy a magyar szak­emberek milyen lelkesen in­dulnák az NDK-ba a tehené­szetek, a tejtermelés tanul­mányozására. És a legújabb, idei jelen­tés, a Szegedi' Gabonater­mesztési Kutató Intézet a bemburgiakkal együtt két évig vizsgálta a háromvona­las, magas genetikai értékű kukoricahibridet, s megál­lapította : országos méretek­ben 6—7,5 százalékkal több termést hozott, mint a kont- rollfajta. Külön előnye, hogy szilárd a szára, tehát géppel betakarítható. A „bema” az NDK-ban állami elismerést kapott. (firon) Jugoszlávia Új élelmiszerek Jugoszláviában olyan hús­konzervek és virslikönzervek gyártását kezdték meg, ame­lyekbe fűszerek helyett gyógy­növényeket tesznek,, például kamillát galagonyát, stb. Eze­ket a konzerveket elsősorban a kórháziakban és a bölcső­dékben használják fel. Húszezer tonnás teherhajó A namphói hajógyárban új nagy teljesítményű fehérhajót építettek. A „Csangzaszan Csongnion-ho” nevű hajó húszezer tonnás. A hajógyár dolgozói ezzel a Korea Mun­kapártja VI. kongresszusára tett munkafelajánlásukat tel­jesítették. A munkában külö­nösen élenjártak a fiatal ha­jóépítők. A hatalmas új hajóval to­vább bővül a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ke­reskedelmi flottája, amely a tengeren történő áruszállítás­sal segíti az ország további dinamikus fejlődését. aoszban Amíg mi Európában a téli faggyal és hóval küszködtünk, Laoszban szüretelték a kávét. Eddig csak Dél-Laoszban foglalkoztak kávétermeléssel, újabban a délről áttelepített cserjékkel északon is próbálkoznak. Noong Lan község határában a januári kávészüret, ha hihetünk a mosoly­nak, pompás termést adott. mám

Next

/
Oldalképek
Tartalom