Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

XXXI. évfolyam, 32. szám. ARA: 1,40 Ft. 1981. február 7., szombat. Mai számunkból ÜZEMI ÉS ISKOLAI ÉTKEZTETÉS (3. old.) TÄNCPRÖBA BOGYISZLÓN (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT JAVULÓ FELTÉTELEK, NÖVEKVŐ könyvállomány (3. old.) Lassan vagy gyorsan? Azt mondja a fejlesztőmérnök, kétszer is vigyázzak, mielőtt a műszaki fejlesztés fontosságáról írók: nehogy kelepcéibe essek és erénynek fogjam föl a kényszerűsé­get! Mostanság sokszor elhangzik különféle fórumokon és íróasztalok mögül, hogy mérsékeltebb növekedési ütem vár a gazdaságra, és ez talán még jó is, mert visz- szafogott tempó mellett nagyobb lehetőség nyílik az ésszerűbb műszaki fejlesztésre. „Lassúbb iramnál — úgymond — komótosan körülnézhet az ember, rendez­heti sorait, kétszer is meggondolhatja, mit hova te­gyen.” Ez így logikusan hangzik, csakhogy ennek az ellen­kezője is igaz. Vagy talán rohanó tempó mellett nincs ugyanakkora esély a termékeny gazdálkodásra, a szel­lemi-anyagi erők okos felhasználására? Miért ne volna, mondja a fejlesztőmérnök, a műszaki fejlesztés sikere végül is nem a tempón, hanem a gazdaság mindenkori életképességén múlik. Nehogy azt higgye valaki, hogy a mérsékelt tempó már eleve megalapozza a sikeres műszaki fejlesztést, s hogy a reális terv egyúttal min­denkor ideális terV is. Lehet ez a terv kényszerű is. Igaz, a népgazdasági lehetőségek ismerete a gondol­kodás középpontjába kényszeríti a műszaki fejlesztés elismerését. Annak felismerését, hogy műszaki fejlesz­tés nélkül képtelenség lépést tartani a világgal. Néha már úgy tűnik, mintha a technika teljesen külön utat járna, s gazdasági fellendüléstől, recessziótól, válságtól függetlenül halad a maga útján, s nap-nap után újjal, korszerűbbel lepi meg a világot. Fellendülés idején azért, mert van pénz, recesszió idején meg éppen az erőforréshiány okán; hiszen kevesebb ráfordítással kell ugyanazt az értéket letenni a társadalom asztalára, így aztán egyetlen ipari ország sem teheti meg, hogy a mérsékelt növekedési ütemre hivatkozva ne törődjék a kutatással, fejlesztéssel. Azt, hogy milyen lesz a 80-as évek világgazdasága, milyen meglepetéseket tartogat a világpiac, senki se j tudja. Egy azonban biztos: a gazdasági recessziót min­denütt felváltja majd egy fellendülési folyamat, s a > ma még csak kutató és fejlesztő intézeteikben ismert tu- i lajdonság holnap már a piacon kínálja magát termék l formájában. Az is bizonyos, hogy felértékelődnek az j anyag- és energiatakarékos gyártási technológiák, s te- j rét hódít a miniatürizálás és az eLktron'ika alkalmazása. Ilyen helyzetben kell a magyar népgazdaságnak lépést i tartania a világgal. Ugyanakkor az is igaz: a világ egyetlen országa sem j engedheti meg magának azt a luxust, hogy elaprózza j műszaki, fejlesztő, kutató apparátusa erejét. Hazánk különösen nem. De minden országban akad olyan terű- I let, ahol a hagyományok, az anyagi és szellemi erőfor- j rások alapján minden esély megvain a korszerű terme­lés kialakítására. Ilyen terület nálunk egyebek között az elektronika, amely, ha több éves késéssel is, de végre méltó helyet kapott a kiemelt fejlesztési programok | között. Az ésszerű szelekció, a kutató-fejlesztő tévé- j kenység súlypontozása előfeltétele a sikeres műszaki fejlesztésnek. S nemcsak korszerű, eladható termékekről van szó. A világpiacon voltaképpen ma már nem is annyira az ] egyes termékek, mint a háttérben meghúzódó termelési rendszerek versenyeznek. Ez a legtöbb magyar termék esetében tapasztalható, hiszen — a többnyire követő jellegű műszaki fejlesztési politikánk miatt — a termé­keink döntő része akkor kerül Világpiacra, amikor már nem az újdonságáért veszik. A magyar termékek ver­senyre kényszerülnék hasonló külföldi termékekkel, s a verseny kimenetelét a minőség mellett a magas ter­melékenység, az alacsony önköltség vagy éppen a rövid szállítási határidő dönti el. Éhért nemcsak a korszerű termék előállításához szükséges műveleteket, hanem az egész gyártási rendszert, iparági folyamatot kell a le­hető legmagasabb szintre és szervezettségre emelni. A műszaki fejlesztésben is szakítani kell a termékköz­pontúság elvével, s felcserélni a fejlesztés, a gyártás, sőt az értékesítés folyamatának egységével. A műszaki fejlesztés fogalmába tehát voltaképpen a korszerű, szer­vezett gazdaság valamennyi tényezője beletartozik. Közismert, hogy a most kezdődött ötéves terv fő cél­ja, a külgazdasági egyensúly megteremtése. Ám előfor­dulhat, hogy egy-egy műszaki, fejlesztési döntés elha­tározásánál nem a világpiaci körülményekből, hanem a távlati érdekekből ésszerű kiindulni. Hiszen a mérsé­keltebb növekedési ütem ellenére is hosszabb időszak­ra csakis a nagyobb növekedés, a gyorsabb fejlődés le­het az ország célja. MEGYESI GUSZTÁV Mezőgazdasági könyvhónap Megnyitóünnepség Palánkon Negyvennégy szakkönyv jelent meg, négyszázezres példányszámban az elmúlt évben , Tegnap délután a szek- szárd-palánki mezőgazdasági szakközépiskolában tartották az immár huszonnegyedik al­kalommal megrendezésre ke­rülő mezőgazdasági könyvhó­nap megyei megnyitóját, me­lyen megjelent Isttván József, a megyei tanács elnökhelyet­tesre. Dr. Szűcs Kálmán tanár, a MÉM Mérnök és Vezetőto­vábbképző Intézetének fő­igazgatója megnyitójában a korszerű élelmiszertermelés és ia szakember-továbbképzés fontosságát hangsúlyozta. A Föld népessége gyors ütem­ben gyarapodik és az ólelmi- szer-termelésnek lépést kell tartania a növekvő igények­kel. A jelenlegi előrejelzések alapján a termelés jelentős növelése tudja csak meg­menteni az emberiséget az éhezéstől. Ebben a világ me­zőgazdasági ' termelésében élen járó államaira nagyobb felelősség hárul. így hazánk­ra is, hiszen 'az egy főre jutó gabonatermelésben és hús­termelésben az elsők között vagyunk. Az alapvető élelmi­szerek megteremtésével élet- színvonalunk emelésének egyik fontos tényezőjét bizto­sítjuk. Ugyanakkor jelentős az ágazat exportja is. A mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonala egyre in­kább szükségessé teszi, hogy a biológiai ismeretek mellett a szakemberek rendelkezze­nek korszerű technikai, üzemszervezési képzettség­gel. A lendületes fejlődés, a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása meg­kívánja, hogy az ismeretek, információk gyorsan és szé­les körben jussainak el a szakembereikhez. Ennek egyik fontos, alapvető eszkö­ze a könyv. Losonczi Pál fogadta liter lurkment-Pénteken az Országházban Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szívélyes lég­körű találkozón fogadta liter Türkment, a Török Köztársa­ság külügyminiszterét, aki kollégájámlak, Púja Frigyes­nek a meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Ma­gyarországon. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke ugyancsak a Par­lamentben szívélyes légkörű találkozón fogadta a török diplomácia vezetőjét. A parlamenti találkozón részt vett Púja Frigyes kül­ügyminiszter. liter Turkmen látogatást tett a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban, ahol Veress Péterrel, a tárca vezetőjével a magyar—török kereskedel­mi kapcsolatok és a gazdasá­gi együttműködés fejlesztésé­nek kérdéseit tekintették át. Cornel Burtica Lázár Györgynél Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Cornel Burticát, a Román Szocialis­ta Köztársaság miniszterel­nök-helyettesét, külkereske­delmi minisztert. A találko­zón jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Victor Boiojam, a Román Szo­cialista Köztársaság magyar- országi nagykövete. M N B-tájékoztató Hitelpolitika és devizagazdálkodás Salvador A junta rémtettei Megdöbbentő tényekkel cáfolta az amerikai propa­ganda Salvadorral kapcsola­tos állítását a washingtoni kongresszus három képvise­lője, akik most tértek vissza hondurasi útjaikról, és alkal­muk volt salaviadori mene­kültekkel beszélni. Rámutat­tak, hogy Washington félre­vezeti a közvéleményt, ami­kor azt állítja, hogy a sal- Vadori .junta a szélsőséges baloldali és jobboldali irány­zatokkal szemben „mérsékelt politikát képvisel”. Az egyik képviselő, Gerry Studds, demoknatapárti tör­vényhozó sajtóértekezletén leszögezte: „A s alvad őri jun­ta kegyetlen és módszeres terror révén tartja fenn ha­talmát.” A junta fegyvereseinek és a biztonsági szolgálat embe­reinek fő célpontja a védte­len polgári lakosság — mond­ták a képviselők. Tudo­másukra jutott többek közt a junta halálosztagainak egyik különös kegyetlenséggel el­követett „akciója”: a katonák egy terhes nőt vallattak, fel­vágták a hasát, előbb mag­zatát, majd a nőt is meggyil­kolták. A gazdaságirányítás és a vállalati gazdálkodás na­gyobb hatékonysága nyomán az elmúlt évben kedvezőbbé vált a népgazdaság egyen­súlyi helyzete — mondotta pénteki sajtótájékoztatóján Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Nem rubelelszámolású külkereske­delmünk lényegében egyen­súlyba került, tartozásaink némileg csökkentek. Ehhez az is hozzájárult, hogy rubel- viszonylatú külkereskedel­münkben — a cserearány­romlásból eredő vesztesé­geink egy részére — a Szov­jetuniótól transzferábilis ru- belberv úgynevezett konszoli­dációs hitelt vehettünk igény­be.' Az export árualapokat bő­vítő hitelkonstrukció kereté­ben az V. ötéves terv folya­mán az eredetileg tervezett 45 miliárd forinttal szemben 54 milliárd forintot bocsátot­tak a vállalatok rendelkezé­sére, s ezt az összeget saját erőből és más hitel-, illetve támogatási forrásokból ki­egészítve körülbelül 95 mil­liárd forint értékű beruházást valósítanak meg. 1980 végéig e beruházásoknak körülbelül kétharmada fejeződött be és a folyamatban lévők készült­ségi foka is 85 százalékosra tehető. Ami a devizagazdálkodást illeti, 1980-ban kötelezettsé­geinknek tervszerűen eleget tettünk. Az egész év folya­mán megfelelő likviditással, vagyis azonnal lehívható kö­vetelésekkel rendelkeztünk. 1980-ban három nagyobb hi­telfelvételre került sor: há­romszázmillió, 250 millió, il­letve 50 millió dollárt vet­tünk fel egy-egy bankkonzor­ciumtól. Az MNB 1981-ben is felvesz külföldi hiteleket. További hiteleket szándék­szik igénybe venni a KGST Beruházási Bankjától és a Szovjetuniótól. Konvertibilis valutákban az exportnövelő kapacitások bővítése céljából lesz szükség hitelekre. A magyar bankrendszer szervezetileg is törekszik a külgazdasági feladatokat mind jobban megalapozni. A múlt év elején kezdte el te­vékenységét Budapesten a Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB) összesen 20 mil­lió dollár alaptőkével, amely­ből a Magyar Nemzeti Bank 34 százalékkal, japán, fran­cia, NSZK-beli, olasz és oszt­rák bankok 66 százalékkal részesednek. A bank nyeresé­ge az első évben meghaladta a 2 millió dollárt. A bank el­sősorban nemzetközi koope­rációkat, közös vállalkozáso­kat hivatott elősegíteni, s tevékenységi köre nemcsak a magyar vonatkozású ügy­letekre terjed ki, hanem a világ bármely részével léte­síthet bankkapcsolatokat. A múlt évben bővült az MNB tulajdonában lévő Központi Váltó- és Hitelbank tevé­kenysége is. (Ez a bank a bécsi Central Wechsel und Creditbank AG anyaintéze- te.) Ez a pénzintézet kezeli az úgynevezett innovációs alapot, amit az MNB több központi szerv által rendel­kezésre bocsátott összegekből hozott létre. Ebből az alap­ból finanszírozzák egy-egy jó ötlet gyakorlati megvalósítá­sát. Eddig 50 millió forint folyósítására kötöttek megál­lapodást, ebből 22 millió fo­rintot már ki is fizettek, ösz- szesen 170 kérést vizsgáltak meg, 55-tel volt érdemes fog­lalkozni, ebből 20 szerződés született, további 18-at most készítenek elő. Az eddigi ta­pasztalatok szerint az inno­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom