Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-28 / 50. szám
A NÉPÚJSÁG 1981. február 28. Pofon az autóbuszon Az eset megtörftént. Sajnos. A szereplő valóságos, csak a nevét változtattuk meg. A tényállás a következő. 1981 egyik januári napján Török Károly buszvezető teljesített szolgálatot a 32-es járaton, amelyen Bódog Jozefina is utazott. Bódog Jozefina egy tanyán élt két gyermekével. A közlekedési vállalat, iskolába járó gyermekeire való tekintettel — szívességből engedélyezte, hogy a tanya bejáratánál, ha a gyerekek utaznak, feltételesen megálljon az autóbusz. Az említett napon Bódog Jozefina egyedül utazott. Hogy mi történt, azt ő a következőképpen adta elő: — Mikor a tanyánk közelébe értünk, közöltem a sofőrrel, hogy szíveskedjen megállni, mivel itt meg szokott állni a busz, mert ez feltételes megálló. A sofőr új volt, kijelentette, itt nem áll meg. Ez a kijelentés engem olyan dühbe kergetett, és olyan idegállapotba kerültem, hogy alig tudtam uralkodni magamon. Amikor aztán a következő megállóban, ahol szintén nem volt tábla, megállt, mielőtt kiszálltam volna a buszból, pofon vágtam a sofőrt. Mérges voltam és azért vágtam pofon, mert nekem miatta egy kilométert kellett gyalogolnom. De amikor én a pofont adtam, máris kaptam egyet helyette. Szerintem ezzel egyenlítettünk. Én adtam neki egyet, ő adott nekem egyet, talán nagyobbat is, mint amekkorát tőlem kapott! Mély lélegzetet vett és így folytatta: — Azt gondolja, hogy ezzel vége lett az ügynek? Téved! Másnap ugyanezzel a busszal utaztam haza. Nem az előző napi sofőr volt, hanem egy másik. Kértem, hogy álljon meg. ö közölte: nem állhat meg, mert tegnap valami zűr volt a buszon. — Megint pofozkodott? — Nem. Most nem! De kérdezem én, visszavonhatják-e a feltételes megálló jogát, ha egyszer már megadták? Most, ha esik, ha fúj, mehetnek a gyerekeim gyalog a másik buszmegállóhoz, meg én is, mivel én is más községbe járok dolgozni! Ezt az ügyet én nem hagyom. Ha nem állítják vissza a feltételes megállót, elmegyek én Budapestre, a minisztériumba, meg mindenhová, mert mégis csak tűrhetetlen, hogy egy pofon miatt így kiszúrnak az emberrel. Ha a pofon miatt nem állhat meg, akkor menjen a sofőr a bíróságra, majd ott eldöntik, kinek van igaza! A közlekedési vállalat illetékesei a következőképpen foglalták össze az esetet: — Bódog Jozefina, gyerekeire való tekintettel korábban kérte, hogy a lakása előtti útszakaszon álljon meg az autóbusz. Mi ezt a kérést teljesítettük, természetesen a gyerekek érdekében, méltányosságból, mert az út forgalmas is, a gyerekek mindennap iskolába járnak. Természetesen nem létesítettünk szabályos megállóhelyet a lakás előtti útszakaszon. Csak megengedtük azt, hogy az autóbuszvezető megálljon ott olyankor, amikor a gyermekek leszállni, vagy felszállni szándékoznak. Ennek megfelelően igazítottuk el az útvonalon közlekedő személyzetünket. Az autóbusz személyzete minden olyan esetben megállt és megáll, amikor az a gyermekek érdekében történik. A gyermekek utazása esetén természetesen a méltányosság előnyeit a le- vagy felszálló felnőtt utasokra is kiterjesztettük. — A pofon egy vasárnapi napon csattant. Bódog Jozefina a gyerekei nélkül utazott. Ennek ellenére durva hangon követelte az autóbusz vezetőjétől: álljon meg a lakása előtt, tehát megállóhelyen kívül, mert ott le akar szállni. Az autóbusz vezetője ezt a kérést két okból nem teljesítette: a ház útkanyaru- latban van, a mögöttes forgalom akkor nem tette lehetővé a megállást, az úttest csúszós, síkos volt, de az utas kérését azért is megtagadta, mert ezzel megszegte volna a munkaköri szabályokat. Bódog Jozefina, aki a gépkocsivezető mögött állt, elvesztette önuralmát — az autóbuszon számos utas tartózkodott, a jármű haladt — és megütötte a sofőrt. Ez a minősíthetetlen magatartása nemcsak az utasok felháborodását váltotta ki, hanem vállalatunk dolgozóiét is. — Köztudott, hogy a közforgalmú autóbuszok vezetőit megilleti a fokozott büntetőjogi védelem. A szolgálatuk teljesítése alatt vagy amiatt történő bántalmazásuk ugyanúgy üldözendő, mint a hivatalos személy bántalmazása. Bódog Jozefina ellen hivatalos személy elleni erőszak miatt büntető feljelentést tettünk. Sz. J. Diákkönyvtár Dombóváron Sermann Erika Jókait szereti A dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium tanulói a mintegy 16 700 kötetes szabad- polcos könyvtárban is gyarapíthatják tudásukat. Az 1975- ben átadott könyvtárban folyóirat-, kutatószoba és olvasóterem áll a diákok rendelkezésére. Évente 30 000,— Ft-ot fordít a gimnázium a könyvállomány gyarapítására. A könyvtár szolgáltatásait az iskola tanárai, tanulói és dolgozói vehetik igénybe. Az olvasóteremben mindenki kedve szerint válogathat A vásárlók jogai A vásárlás mindennapi tennivalóink közé tartozik. S ahogy életkörülményeink javulnak, az élelmiszerek, a ruházati cikkek mellett egyre több nagy értékű tartós fogyasztási cikk is a tulajdonunkba kerül. Nem mindegy tehát, hogy tudjuk-e, milyen jogok illetnek meg bennünket, amikor például egy színes tv, egy új gépkocsi tulajdonosai leszünk, vagy amikor új bútorgarnitúrát vásárolunk. A Házi Jogtanácsadó következő két száma: a februári és a márciusi részletesen foglalkozik majd ezekkel a jogokkal. Milyen minőségű árut szabad forgalomba hozni? Milyen jogokkal élhet a vásárló, ha a megvásárolt termék hibásnak bizonyul? Mi a különbség a szavatosság és a jótállás között? Milyen termékekért vállal jótállást a kereskedelem? Ki és hol javítja meg a hibás terméket? Mennyi idő alatt kell megjavítani a hibás terméket? Mikor kérhetjük a hibás termék kicserélését? Milyen különleges szabályai vannak a jótállásnak, ha gépjárművet vásárolunk? Melyek a bútorokért vállalt jótállás szabályai? Hogyan alakulnak a szavatossági jogok jótálláskor? Mikor kérheti a vevő a vételár visszatérítését? Menynyi időn belül kifogásolhatjuk az áru minőségét? Mikor jár kártérítés a vásárlónak? Melyek az élelmiszerekkel és a háztartási vegyi árukkal kapcsolatos jogok? Mennyi ideig kell gondoskodni az alkatrész-ellátásról, illetve a javítószolgálatról? Az olvasók többek között ezekre a kérdésekre kapnak most részletes választ. A TIT paksi szervezete a helyi közművelődési intézményekkel együttműködve oldja meg feladatait — tájékoztatott Gosztonyi Zsolt, az ismeretterjesztő társulat városi-járási titkára, majd így folytatta: — Ez az együttműködés lehetővé teszi a színvonalasabb ismeretterjesztési alkalmak megteremtését, az esetleges párhuzamosságok kiküszöbölését. Az ismeretterjesztő előadások túlnyomó részét a közművelődési intézményekben tartjuk meg. — Milyen az érdeklődés az előadások iránt? — Tavaly 11 hónap alatt a városban 311 előadásra került sor. összehasonlítást téve: például a művelődési központban 1979-ben 132 ismeretterjesztő előadás volt 4 ezer 300 résztvevővel, s 1980-ban 178 előadást 6 ezer 890-en hallgattak meg. — Kiknek és miről szól az ismeretterjesztés ? — Tevékenységünk nagy része 1979-ben a művelődő kis csoportokban a szakirányú ismeretek terjesztésével Gosztonyi Zsolt valósult meg. Többek között kismamáknak a gyermek- nevelésről, a szocialista brigádoknak a munkahelyi közösségi kérdésekről szólt a tájékoztatás. 1980-ban már jobban tudtunk igazodni a felmerült igényekhez, s úgy véljük: nyitottabbá vált az ismeretterjesztés. — Mit ért ezen ? — A hagyományos ismeretterjesztési formák mellett tárlatvezetéseket, konzultációkat, író—olvasó találkozókat rendeztünk, s bekapcsolódtunk a társadalmi film- forgalmazásba is. Ez utóbbi kapcsán: a látottakat a jelenlévők a vetítés után vitavezető irányításával elemezték, dolgozták fel. — Milyen programokat szerveztek még? — Több kiállításra került sor, valamint audiovizuális műsorokra. A műszaki és természettudományi hónap, illetve a csillagászati hetek alkalmából főként az élővilág, a pszichológia, valamint az űrkutatás témaköréből szerveztünk programokat. 1980-ban alakult meg Pakson a tudományosfantasztikus klub, s nagy érdeklődés nyilvánult meg az adminisztrátorképző tanfolyam iránt. A nyelvtanfolyamokat az atomerőmű vállalattal és a művelődési központtal kötött megállapodások alapján szervezzük. Visszhang Valamit mégiscsak teszünk A Népújság 1981. február 21-i számában megjelent „Szakmakóstolgató V.”, valamint az 1981. február 22-i „És megdöbbentem” cikkekre válaszolva szeretném közölni az alábbiakat. A Bátaszék és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a bátaszéki általános iskola 1980. október 2-án „Szocialista együttműködési megállapodást” írt alá, „kereskedelmi üzemi pályaválasztási szakkör” rendszeres és folyamatos működtetése érdekében. Az iskolában az úttörőcsapat, az áfész keretén belül pedig a KISZ- szervezet patronálja a szakkört. A kereskedelmi szakkörbe 11 nyolcadik osztályos tanuló adta be jelentkezési lapját. A szakkör nem laposodott el, rendszeresen 9— 10 tanuló jelenik meg a foglalkozáson. Élénk érdeklődést mutatnak a kereskedelmi szakma iránt. A szakkör vezetője munkáját igen nagy lelkesedéssel végzi. Jártak már hálózati egységben is. Az áfész és az általános iskola között jó kapcsolat alakult ki, és ezt szeretnénk továbbra is fenntartani. Munkánkhoz segítséget adtak, támogatták az irányú tevékenységünket, hogy a tanulókat a kereskedelmi pálya felé irányítsuk. Az érdeklődő szülők számára szülői értekezletet tartottunk, részletesen tájékoztattuk a szülőket a szakmunkástanulók kötelességeiről és jogairól, a kereskedő szakma fény- és árnyoldalairól. Tehát valamit mégiscsak teszünk annak érdekében, hogy megismertessük és meg- kedveltessük a kereskedőszakmát a pályaválasztás előtt álló tanulókkal rendeletek nélkül is, a magunk szerény keretei között. CZINER GYÖRGYNÉ Bátaszék és Vidéke ÁFÉSZ Felvételi: június 24-től július I l-ig Befejeződött a jelentkezés az egyetemekre A középiskolákban lezárult a jelentkezés a felsőoktatási intézményék nappali tagozataira: az utolsóéves tanulók, illetve a tavaly érettségizettek február 25-ig adhatták be felvételi kérelmüket. Az 1979-foen, vagy az ennél korábban érettségizett fiataloktól a felsőoktatási intézményekben március 30-ig fogadják el la jelentkezéseket. A pályázók tehát még csaknem négy hónlapig készülhetnek a nagy erőpróbára, mivel a felvételi vizsgákat júniius 24. és július 11-e között tartják. A felsőoktatási intézmények egyébként -idejében tájékoztatják a pályázókat a vizsgák időpontjairól. A bölcsészettudományi karok pszichológia szakára jelentkezőknek a felvételi vizsgált megelőzően alkalmassági vizsgát kell tenniük. Korábban kezdik a vizsgázást azok is, akik matematikából, fizikából és biológiából felvételiznek, nekik ugyanis — május 25-én és 26-án — közös érettségi-felvételi dolgo- gozatot kell írniuk. A vizsgaeredmények döntik el: a pályázók közül kik folytathatják majd tanulmányaikat az ország felsőoktatási intézményeinek első évfolyamain, ahol összesen mintegy 16 ezer hallgatót fogadnak szeptemberben. A tudományegyetemek természettudományi karain — -az utóbbi évek tapasztalatai szerint — Budapesten a legnagyobb a túljelentkezés, itt a kollégiumi helyek száma is korlátozott. Ezért az iskolákban felhívták a pályázók figyelmét: a vidéki jelentkezők közül nagyobb a felvételi esélyük azoknak, lakik a lakóhelyükről a legjobban megközelíthető vidéki egyetemre nyújtják be felvételi kérelmüket. A humán — főleg az idegennyelvű és pszichológiai — szakokon, ahol szintén többszörös túljelentkezés várható, szorosabb lesz -a felvételi verseny, mint ia műszaki szakokon. A jelentkezők csak egy hazai felsőoktatási intézménybe adhatták be kérelmüket, jelentkezési lapjaikon azonban — az elutasítás esetére — kérhették átirányításukat más főiskolára vagy szakra. Az orvostudományi egyetemre jelentkezőik például feltüntethették, hogy ha nem nyernek felvételt, az egészségügyi főiskolán a gyógytornász szak kivételével melyik szakon kívánnak továbbtanulni. A tanárképző főiskolákra pályázók másodsorban a területileg illetékes tanítóképző főiskolát, a tanítóképző főiskolára jelentkezők pedig a területileg illetékes óvónőképző intézetet is megjelölhették jelentkezési lapjukon. A felvételi bizottság határozatáról írásban értesítik a jelentkezőket. Az elutasító határozat ellen — ennek kézbesítésétől számított nyolc napon belül — fellebbezhetnek azok, akik a szükséges pontszámoit elérték, tehát eredményesen vizsgáztak, de felvételi kérelmüket a bizottság más okból nem teljesíthette. Egy szép, régi könyv
