Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-25 / 47. szám
a Képújság 1981. február 25. Az útburkolástól a közművelődésig Eredményes községpolitikai munka Dunaföldvár lakossága _______________ az elmúlt tíz éviben hétszáz fővel csökkent. Elsősorban a községtől egyaránt 20—20 kilométerre fekvő két város — Dunaújváros és Paks — elszívó hatása következtében. Ez a csökkenés azonban már megállt, sőt, az utóbbi időben némi növekedés tapasztalható. Mind az évtizedes csökkenésnek, mind a mai növekedésnek számos oka van, a fordulatot azonban nagyrészt a jó, a lakosság közérzetét, magatartását, „helyben maradását” befolyásoló, céltudatos, tervszerű község- politika idézte elő. Többszörösen túlteljesítették az ötödik ötéves terv lakásépítési programját, folyamatban van újabb 150 közművesített telek 'kialakítása. Mag 1971 -ben a községi tanács hárommillió forintot fordított fejlesztésre, 1975- ben 8,3 milliót, 1980-ban ez már 23,2 millió forint volt. Javult az egészségügyi ellátás, teljesen megoldódott a lakosság vezetékes ivóvízzel Való ellátása, megkezdődött a szennyvíz-csatornázás. Jó a kereskedelmi ellátottság, az ötödik ötéves tervben fejlesztették a perifériális üzlethálózatot is. Megfelelő az dktató-nevelő munka színvonala az oktatási intézményekben. Felszámoltak 100 elavult óvodai férőhelyet és helyette 150 újiat építettek, előkészítés alatt áll egy újabb, 75 férőhelyes óvoda építése, 3,6 milliós beruházással, amire 2,7 millió — társadalmi összefogásból — már rendelkezésre áll. Négy éve közös irányítás alá vonták a közművelődési intézményeket, azóta éves költségvetésük ötszörösére, működési bevételük tízszeresére emelkedett, dolgozólétszámúk pedig háromszor akkora, mint négy évvel ezelőtt volt. Fejlődött a felnőttoktatás i:s, eredményes szakmunkásvizsgára előkészítő tanfolyamokat tartottak. Gyarapodott a vendéglátás — „belépett” 1978-ban a második zenés szórakozóhely, a Vár étterem — és a három termelőszövetkezet kooperációban, 3,5 milliós beruházással most építi az üzemi étkeztetést szolgáló 300 adagos konyhát-éttermet, ezzel 1981. nyarától megoldódik a mezőgazdasági dolgozók melegkonyhás étkeztetése. Csak egy töredék abból az adathalmazból, amit Duna- földváron, a városi pártbizottság ülésén a testület tagjai írásban megkaptak, mintegy kiegészítőként ahhoz a beszámolóhoz, amit a végrehajtó bizottság nevében Széles István titkár mondott el a pártbizottság községpolitikai irányító munkájának tapasztalatairól. Mint mondta, a nagyközségben hatékony községpolii- tiklai munka folyik, és ez is hozzájárult azokhoz a pozitív változásokhoz, amelyek megfigyelhetők a községben élő emberek többségének gondolkodásában, magatartásában és politikai arculatában. A lakosság politikai hangulata kedvező, mivel az életkörülmények pozitív irányban változnak. Természetesen az életkörülményeknél elsődleges a keresetek alakulása — az előző napirendiben a község gazdasági egységeinek munkájáról volt szó, és csaknem va'lameny- nyiét egyértelműen eredményesnek ítélte a pártbizottság. De igen nagy a szerepe a jó községpolitikának, ez pedig elengedhetetlenül megköveteli a pártdrányítást- elienőrzést. A községben ennek a feltételei megvannak. Bár a lakosság számla tíz év alatt hétszázzal csökkent, a párttagság létszáma kereken százzal emelkedett. Csak az elmúlt öt évben hétről huszonötre növelték a pártcsoportok számát. Míg 1970- ben a párttagság 26 százaléka rendelkezett politikai iskolai végzettséggel, 1975-ben már 43, ma pedig 64 százaléka. A felkészültebb, politikai tisztánlátásban is fejlettebb, többségében aktív és cselekvési egységében erősödő párttagság szerepe fokozódik mind a iközségpoliti- kai célkitűzések kialakításában, mind azok megvalósításában. A pártbizottság éves r _____________zL progr amjaifoian rendszeresen rögzítik a főbb községpolitikai tennivalókat. A munfcatervek napirendjeinek összeállítását széles körű, kölcsönös egyeztetés előzi meg az alapszervezetekkel és a községi szintű szervek, szervezetek vezetőivel. Ezzel elkerülik a formális vonásokat és a párhuzamosságot. Ugyanakkor a tanács — vagy más községi szintű testületek — napirendjén tárgyalt fontosabb témák értékeléséről, az ösz- szegezett tapasztalatokról mind a pártbizottság, mind az alapszervezetek tagsága rendszeres, széles körű tájékoztatást ikap. A tanács éves költségvetési és fejlesztési tervjavaslatai véleményezésre a pártbizottság elé kerülnek, a végrehajtás időszakában a tanácsi testületekbe irányított párttagok szereznek érvényt a pártbizottság állásfoglalásainak, erről saját taggyűlésük előtt adnak számot. A párttagság szoros kapcsolata a lakossággal gyakran gyümölcsöződik a tervek kialakításában. Például kommunista tanácstagok kezdeményezték a szűkös út-híd keret ésszerűbb felhasználását. Az új betonútépítés erőltetése helyett az alig járható földiburkolatú utcák ko- hókő-salakozását segítse elő a tanács. így mérsékelt költségráfordítással és nagymérvű társadalmi munka igény- bevételével a lakosság akarata és érdeke jobban kifejeződött. Segítette a pártbizottság ama gyakorlat kialakítását, hogy a párt, tanácsi, közművelődési, népfront és más községi szintű testületek intézmények vezetői — felkérésre — párttaggyűléseken adjanak tájékoztatást a községpolitikai munka egyes főbb területeit érintő kérdésékről. A taggyűléseken, ré- tegtlalálkoz'ókon szerzett tapasztalatokat e vezetők is jó'l hasznosíthatták további munkájukban. A - pártszervezetek aktív szerepet vállalnak a társadalmi erőforrások feltárásában, koncentrálásában és legcélszerűbb hasznosításában. Kezdeményezően léptek fel a tanács, valamint egyes szervek, szervezetek közti együttműködési megállapodások megkötéséért, azok időnkénti felújításáért. Az érvényben lévő 26 megállapodás alapján a közületek 1978-tól 1982-ig 9,2 millió forintot utaltak, illetve utalnak át a községpolitikai célkitűzések anyagi támogatására. De évről évre növekszik — és itt is a pártszervezetek, a kommunisták a kezdeményezők — a lakosság, a szocialista brigádok, a KISZ-szervezetek tagjainak társadalmi munkája. Ennek értéke 1970-ben 854 ezer forint volt, 1975-ben 3,6, tavaly 6,6 millió forint. Kezdeményeznek még a községben lakó, de eljáró dolgozók is. Dunaújvárosban dolgozók kezdeményezésére hozták létre társadalmi munkában a Bölcskei utcai játszóteret. A pártbizottsági ülésen azonban szóba került az is, hogy nemcsak e parkok, játszóterek, pihenőhelyek létesítéséhez van szükség társadalmi összefogásra, hanem ezek megőrzésére, a rongálások megakadályozására is. A beszámoló megálla_______________ _ pitotta, a kö zségpolitikiai munkában még sok a kiaknázatlan lehetőség. Egyes KlSZ-szer.ve- ték igen aktívak, mások alig tesznek valamit. A szakszervezetek is jóval nagyobb erőt képviselnek, mint ahogy az a községpolitikia alakításában, fejlesztésében hasznosul. Többet kell tenni a köziművelődésért, illetve annak egyes területein, mint például a felnőttoktatásban. Előfordult, hogy a munkahelyeik nem az eredményes vizsgát, hanem a jelentkezést jutalmazták, ami semmire sem ösztönöz. Javítani kell egyes szolgáltatások színvonalát is. J. J. A mezőgazdaság tavaszi gépellátása Az AGROTRÖSZT telepein megkezdődött a tavaszi készülődés: a megrendelt gépek egy részét már útnak indították a gazdaságokba, és az üzemek szakembereivel, anyagbeszerzőivel az újabb gépek, berendezések szállításáról tárgyalnak. Az év első felében országosan mintegy 2200 MTZ'— 80:82-es típusú traktor áll a vásárlók rendelkezésére. A gépeket, valamint a nagy teljesítményű T—150 K és a K—701-es mintájú erőgépeket a raktári készletekből azonnal szállítják. Az idén várhatóan újra kapható lesz a korábbi években már jól bevált T—100 jelzésű, szovjet gyártmányú lánctalpas traktor. Az erőgépekhez szükséges munkagépek is a termelők rendelkezésére állnak. A tavaszi vetésekhez többfajta gabonavető berendezést ajánlanak. Kukorica-vetőgépekből is megfelelő a kínálat. Az igények kielégítésére nyolcszáz SPC—6-os gépet szerez be a kereskedelem, amely a már raktáron lévő készlettel együtt elegendő lesz a tavaszi munkákhoz. Ugyanúgy a burgonyaültető gépekből is kielégítik a vevők igényeit. A zöldség- termesztés gépei közül van elegendő palántázó és új típusú fóliafektető is. A növényvédő-gépekből zavartalan ellátásra számíthatunk. Miután megnőtt az érdeklődés a takarmánybetakarító szerkezetek iránt, az AGROTRÖSZT jó választékot biztosított traktoros fűkaszából, az igényeknek megfelelően 1500-at, az úgynevezett rendsodrókból pedig 700-at bocsát a szezonra a gazdaságok rendelkezésére. Viszont az önjáró szálastakarmány- betakarító gép beszerzési lehetősége alatta maradt az igényeknek, összesen 200 E— 281 -es szecskázógép és előreláthatóan 100 KSZK—100-as betakarítógép szolgálja majd a takarmánytermesztést. Lesz elég bálázógép; a Szolnoki MEZŐGÉP megkezdte a Hesston mintájú hengeres bálázó sorozatgyártását és minden igényt kielégítenek. Az 1981. évi pótalkatrészellátás várhatóan a tavalyihoz hasonló lesz. Zárszámadások a megyében A szövetkezetek, amelyek zárszámadásáról ezúttal rövid tudósítást adunk, az eddigi legeredményesebb évet hagyták maguk mögött. Magas termésátlagok elérésével, korszerű termeléssel és a nyereség növelésével mindenütt nagyobb jövedelmet tudtak biztosítani a tagoknak, mint a korábbi esztendőben. Kocsolai Vörös Csillag Tsz Dinamikus fejlődés Kocsolán több mint háromszáz téesztag szombaton tartotta közgyűlését. A Vörös Csillag Mgtsz tavaly is növelte termelését, hatékonyan gazdálkodott, így a közös gazdaság vezetősége nevében Keller Ádám elnök szép eredményekről adhatott jelentést. Az ötödik ötéves terv idején Kocsolán dinamikus fejlődést láthattunk, ennek számszerű eredményei imponálóan bizonyítják, hogy korszerűen gazdálkodnak, a tagoknak kedvük van a munkához. Tavaly csaknem húszmillió forinttal nagyobb volt az árbevétel, mint a megelőző évben. A növénytermesztési ágazat négymillió forinttal termelt többet, mint 1979- ben. Sajnos, a költségek is nőttek, ám korántsem olyan mértékben, mint azt „indokolta” volna a mezőgazdasági termelésben felhasznált eszközök és anyagok árának növekedése. Ezt a jól szervezett munkával érték el, kevés volt az állásidő, a gépek mindig a legoptimálisabb körülmények között dolgozhattak. A termelés dinamikus növekedését mutatja, hogy amíg 1978- ban az üzemi termelési érték 89 millió forint volt, 1979- ben 92 millió, és 1980- ban 109 millió forintot tett ki. A dolgozó tagok átlagjövedelme 1978-ban 43 ezer forint volt, 1979-ben 44,6 és 1980- ban 45,6 ezer íorint. Jelentősen növelték a háztájiban is a termelést. A tejértékesítési prémium összege tavaly 3,9 millió forintot tett ki, míg 1978-ban 2,1 millió forint volt. A közgyűlésen tisztújító választás is volt, elnöknek ismét Keller Ádámot választották meg. A közgyűlésen számos termelőszövetkezeti tag mondta el véleményét a munkáról, tettek javaslatot a hatodik ötéves tervi feladatok végrehajtásához. Értékes tanácsokat adott a kocsolai gazdáknak K. Fapp József, a megyei pártbizottság első titkára, és a megyei vezetés elismerését tolmácsolta a kimagasló termelési eredményekért Paksi Dunamenti Egyesülés Négy és fél milliós takarékosság Bach Ferenc elnök küldött- gyűlésen adott számot Paks legnagyobb mezőgazdasági szövetkezetének tavalyi tevékenységéről, nagyon alapos és módszeres elemzéssél. A Dunamenti Egyesülés Tsz számára mindenképpen jobb a küldöttgyűlés, hiszen 750 tagja van, igaz, hogy közülük 388 már nyugdíjas vagy járadékos, de a dolgozó tagok száma is tekintélyes. A központi majorban tartották a zár- számadási küldöttgyűlést. Ezúttal tehát nem kellett kibérelni a mozit, illetve valamelyik nagy tanácskozótermet a városban. Részt vett az ünnepélyes munkaértekezleten dr. Mészáros István, a MÉM osztály- vezetője és Horváth József, a területi tsz-szövetség titkára. Mindketten méltatták a gazdaság eredményeit, korszerű módszerekkel való előrejutását, gyarapodását. A vezetőségi beszámoló mindenre kitért, a munkaerő- helyzettől és a pártszervezet munkájától az ágazatok eredményéig és a takarékossági terv értékeléséig. Ez utóbbi külön érdekessége volt a beszámolónak. Bach Ferenc elnök elmondta, hogy csaknem hárommillió forint értékű felajánlást tettek összesen a szövetkezet tagjai az MSZMP XII. kongresszusa és a fel- szabadulási évforduló tiszteletére. A takarékossági tervet, felajánlásukat másfél millió forinttal túlteljesítették. A tagok keresete 10 százalékkal nagyobb az előző évinél. Az egy dolgozó tagra jutó évi kereset átlagosan 54 ezer 144 forint. Nagy az állatlétszám a Dunamenti Egyesülés Tsz-ben. A juhászata törzstenyészet és a lótenyésztése is elismert. Az állati termékekből teljesítette Üj módon tartotta zárszámadását a dunaföldvári Virágzó Termelőszövetkezet, a nagyközségi pártbizottság székházában; küldöttgyűlés volt és a szövetkezeti tagság küldöttei előre megkapták a vezetőség beszámolóját, írásban. Ferenczi János elnök — a hagyományoktól eltérően — nem olvasta föl a gazdálkodás elemzését és rengeteg számadatát, hanem szóbeli kiegészítést fűzött az írásos beszámolóhoz. Ferenczi János elmondta egyebek között: egyre jobban tért hódít a tagok között a költségkímélő szemlélet. Tehát megtanulnak bánni az értékekkel, takarékoskodni, jól gazdálkodni. Mindezt persze a szövetkezet fiatal vezetőinek szemlélete, munkája hozta magával, közösen jutottak el arra a magas színvonalra, amelynek kifejezője volt például a tavalyi rekordtermés búzából, a legjobb eredmény a megye szövetkezetei közül. A színvonalnak és a költségkímélő szemléletnek a bizonyítéka, hogy egyik évről a másikra csaknem ötmillió foa tervét a szövetkezet. Az idei tervekkel kapcsolatban elmondta az elnök: „Megvalósítjuk a sertéstelep takarmányozási technológiájának korszerűsítését, amitől nemcsak a CCM-program révén előállított kukorica önköltségcsökkenését várjuk, de a loccsantott etetés bevezetése után a takarmány hasznosulás javulását is.” A juhászat árbevétele csaknem hatmillió forint volt, a nyeresége kétmillió 300 ezer forint, ami 21 százalékkal több, mint az 1979-es évben volt. rinttal nőtt a tsz-ben a mérleg szerinti eredmény. Az egy kiló hús előállításához felhasznált abrak kevesebb minden jószág esetében, mint amennyi 1979-ben volt. A növénytermesztés árbevétele 18 százalékkal nagyobb az előző évinél, az állattenyésztés bevétele pedig három százalékkal. A költségek növekedése csak 5 százalékos. Az írásos beszámoló úgy fogalmaz, hogy jelentős mértékben visszafogták a költségeket. Továbbá: „ ... a fegyelmezett munka biztosította a gyorsan változó körülményekhez való eredményes alkalmazkodást”. A kiegészítő részesedés ösz- szesen 15 százalék a Virágzó Tsz-ben: a nyereségrészesedés 7, a prémium 8 százalék. Felszólalt a küldöttgyűlésen dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára, kifejezte elismerését az egyenletesen fejlődő gazdaság tagjainak, vezetőinek, és tájékoztatást adott a megye többi szövetkezetének eredményeiről. (gemenci) Dunaföldvári Virágzó Tsz Költségkímélő szemlélet Szavaz a tagság
