Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
1981. február 22. Képújság 11 Események januártól decemberig Bartók szellemi arculatát felmutatni Beszélgetés dr. Kiss Kálmánnal Január 3-án a New York-i Carnegie Hallban Bartók- és Dohnányi-művekből álló koncerttel megkezdődött a Bar- tók-centenárium külföldi rendezvényeinek sorozata. Az ENSZ — elsősorban az UNESCO — kezdeményezésére emlékrendezvények zajlanak le az idén világszerte. A Magyarországon megalakult Bartók Emlékbizottság külügyi albizottságánál pedig 29 ország jelezte: megünnep- li a jubileumot; mindenüvé magyar előadóművészeket, tudósokat hívtak meg. Emlék- bizottság alakult a Szovjetunióban is a száz esztendeje született zeneköltő méltó megünneplésére; márciusban nagyszabású koncert, Bartók- emlékkiállítás, szobrának felavatása. A Melogyija Hang- lemezkiadó számos művét adja ki, a szovjet rádió és televízió több műsort szentel munkásságának. Szófiában is lezajlott az eseménysor első estje: a Gyermekeknek című ciklus és a Második vonósnégyes hangzott el. Mint egy rádióriportból értesülhettünk — még Honoluluban is Bartók emlékének áldoz az ottani szimfonikus zenekar. Az idehaza a múlt év derekán megalakult Bartók Emlékbizottság elnöksége: a magyar kulturális élet kiválóságai : elnöke Losonczi Pál, elnökhelyettese Pozsgay Imre, titkára dr. Tóth Dezső. Tagjai sorában B. Pásztory Ditta, ifj. Bartók Béla, Boldizsár Iván, Borsos Miklós, Denis Dille Bartók-kutató zenetudós és számtalan prominens művész és tudós foglal helyet. A centenárium eseményeinek lebonyolításában a társadalom legkülönfélébb rétegei vesznek részt. Az emlékbizottság tájékoztatási és propaganda albizottságának vezetője dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese. — Századunk legnagyobb magyar zenei géniusza napjainkban már világnagyság, akinek alkotó egyénisége, tudományos tevékenysége, hitvallása, emberi tisztasága — szellemi arculatának egésze: a zenét értő, szerető világ példaképe. Ezt a sokrétű arcát kell felmutatnunk, oly módon, hogy maradandó emléket hagyjon a legkülönbözőbb korú, érdeklődési körű emberek sokaságában. — Kérem, vázolja mindenekelőtt szőkébb pátriájának, a rádiónak részvételét a centenáriumi programban. — önálló rádiós- és tévésműsorok mellett számos nyilvános koncert közvetítésével, programok rögzítésével kapcsolódunk az eseménysorba. Az egész évre szóló program annyira átfogó, gazdag, hogy részletezését meg sem kísérlem. Két csúcspontja lesz: Bartók születésnapján, március 25-én, és szeptember 26- án, halálának 35. évfordulóján. A rádió bevezetőként sugározza az „így láttam Bartókot” című sorozatot, amelyet ifj. Bartók Béla nyitott meg. Hatalmas közönség- siker a Somfai László zenetudós és Kocsis Zoltán zongoraművész Bartókot értelmező, a tv nyilvánossága előtt zajló, elemző dialógusa. A Kossuth adó januártól decemberig 26 alkalommal sugározza a Népdalgyűjtőúton Bartók nyomában című sorozatot. Tíz műsorban hallhatják Bartók összes zongorafelvételeit, októbertől december végéig, s ugyancsak az év végén közvetítjük Szabolcsi Bence professzor hatrészes előadását. Miért szeretem Bartókot? E kérdésre az első válaszoló Ferencsik János volt, majd Donáti Antal, Yehudi Menuhin, Mihály András, Solti György. Pierre Boulez, Leonard Bernstein, Ránki Dezső. Jevgenyij Nyeszterenko, Witold Lutoslawski, s a Bartók Vonósnégyes tagjai fejtik ki a zeneköltőhöz fűződő kapcsolatuk titkait. Sorra kerülnek Bartók-művek legszebb felvételei, női és gyermekkórusművei, kamara- és szimfonikus zenéje, zenekari művei, zongoraszólói. Bartók emberi-művészi értékének sajátosságait tárják elénk tizenkét részes dokumentum- műsorunk fejezetei. Februárban nyolc alkalommal hallható a harmadik műsorban a Dupla vagy semmi; szintén népszerű-népszerűsítő program a Kocsis Zoltán szerkesztette Gyermekeknek sorozat is. — A március 25-i eseményekről is ejtsen néhány szót. — 18-án avatják fel Bartók utolsó hazájabeli otthonában, a II., Csalán utca 29- ben — ahol 1932-től 1940-ig élt — a Bartók-emlékházat, és Varga Imre Bartók-szob- rát. A több szintes villában rekonstruálják a zeneköltő egykori dolgozószobáját, itt kapnak helyet felbecsülhetetlen értékű kéziratai, könyvtára, maga gyűjtötte népi hangszerei, használati tárgyai; a nyolcvan férőhelyes koncertteremben pedig Bar- tók-kamarazenei, ifjúsági és közművelődési előadásokat tartanak a jövőben. 25-én felavatják Somogyi József Bartók-szobrát a budai Bartók Béla úton. Az ünnepi hangversenyen, a Zeneakadémián Ferencsik János vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart; a szólisták: Kocsis Zoltán és Ránki Dezső. A műsort természetesen közvetíti a rádió és a televízió. — Az egyéb programokról is szeretnénk informálni az olvasókat. — Talán valamit arról, hogy milyen széles spektrumú az a program, amely ezt az esztendőt átfogja — s hogy mennyire mindent felölelő a bartóki életmű. Ezernél többen jelentkeztek a nem hivatásos fiatalokat toborzó — s a Kulturális Minisztérium, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a KISZ által meghirdetett — nem hivatásos országos népdaléneklési versenyre. Június végére tervezi a Hajdú-Bihar megyei Tanács — hazai és külföldi, meghívott énekkarok részvételével — a kétnapos Bartók- kórusfesztivált. Szeptemberben „Pro Musica” nemzetközi rádiósműsor-verseny színhelye lesz a stúdió, e hó végén tartják meg a nemzetközi Bartók-szimpoziont is a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének rendezésében, a budai Vár kongresszusi központjában. Az előadógárda fele külföldi, a cél pedig a Bartók-életmű gondozásának, interpretálásának eredményei, s a további kutatások és egyéb feladatok jövőbeni meghatározása. — Végül egy személyes kérdés: szereti ön Bartókot? — Bartók népzene-feldolgozásain nőttem föl — és eljutottam oda. hogy a nehéznek tartott művei állnak szívemhez legközelebb; legkedveltebbek a Szonáta két zongorára és ütőhangszerre, és a Zene húros és ütőhangszerekre és cselesztára. Kedvelem az ilyen koordináló munkát is. A felsorolhatatlanul sok és sokféle megemlékezés fókusza: a március 25-i születés- napi rendezvények, az októberi zenei világhét, a júniusi debreceni Bartók-kórusfeszti- vál, a pécsi nyár, s a szeptemberben induló Liszt— Bartók nemzetközi zongora- verseny lesz (amelyre 400 érdeklődő jelentkezett a világ minden tájáról). Mindez híven tükrözi azt a tényt, hogy az emigrációba kényszerült magyar géniusz végre igazán hazatalált. PÉRELI GABRIELLA Neve korszakot jelöl Kondor Béla ötvenéves lenne Közel egy évtizede halott már, pedig csak 1981 február 17-én lett volna ötven éves Kondor Béla, akinek neve már korszlakot jelöl a modern magyar képzőművészetben. 1956-ban fejezte be főiskolai tanulmányait, diplomamunkája, a Dózsa parasztfelkelésről karcolt rézkarcsorozata már vihart fakasztott, indítója a modern magyar grafika új fellendülésének. Mint grafikus csakhamar iskolát is teremtett és számos díjat nyert külföldi és hazai grafikai bien- nólékon. De hiba lenne csupán vagy elsősorban grafikust látni benne — a kor legkiválóbb festői és költői közé is tartozott. Univerzális, zseniális tehetség volt, oly sokrétű, összetett egyéniség, amely ugyancsak ritka korunkban. összetett, bonyolultan sokrétű volt művészete is, nem is lehet a közkeletű stílusirányzatók, stíluskategóriék szerint osztályozni. Művé- szelténék egyformán rokona és szellemi előfeltétele a középkori freskók transzcendens világa, monumentalitása, az ikonok misztikus csöndje, Hieronymus Bosch apokaliptikus víziója, expresszív színvilága, Dürer és Rembrandt rézkarcainak rajzi szabatossága, Picasso grafikáinak kiféjezőereje vagy Dante, Blake, Rimbaud és Apollinaire költészete. Mindenit magába szívott és Apollinaire költészete. Mindent magáiba szívott és szuverén, egyéni stílussá formált. A nagy múltból merített, mégis ízig-vénig modern művész volt, aVantgarde annak ellenére hogy nem tartozott a kortáns avantgar- de irányok képviselői közé sem. Művei jelentésköre rendkívül gazdag, sokrétű szimbólumok, asszociációs utalások fogalmazódnak meg kompozícióiban. Már főiskolai tanulmány- rajzai remekművek, úgyszólván kész művész indulásakor is. Másfél évtized alatt gazdag életművet teremtett, amelyben nehéz fejlődésről beszélni, inkább bizonyos problémacsoportok váltakoznak benne. így például művészetében tipoló- giaülag elkülöníthetők az ikonszerűen zárt kompozí- ciójú, konstruktív szellemű, szigorú formaadású művek és a már-már kusza vonalvezetésű, a formai zártságot szüntelenül széttörő, romantikus ihletésű képek és grafikák. Épp a kettősségben rejlik Kondor művészetének belső feszültsége. E kettősség azonban nemcsak formái jellegű, hanem Kondor művészete eszmevilágának, művei tahtaílmának is a sajátja. A formakérdések ugyanis művészetében mindig tartalmi kérdések vetü- letélben jelentkeztek. Kondor nagy próbálkozása, úgyszólván „mode Hálás i kísérlete” volt, hogy mindent magába szívjon, valaVirág Szent Ágoston miféle médiummá váljon, amelyben a kor egész valósága viszaitükröződik. Az emberi egzisztencia léthelyzeteit élte át képzeleti világában, csakúgy, mint való életében. Maga1 tér ernte tte mitológiájában szüntelenül küzd egymás ellen az angyali és az ördögi, a jó és a gonosz. Életművének mottója lehetne nagy szellemi rokonának, a vizionárius költőnek, William Bllakenek néhány sora: „Rendszert kell alkotnom, különben más rendszere igáz le, nem okoskodni és hasonlitgatni fogok — az én dolgom a teremtés”. NÉMETH LAJOS Of album - Sopronról „Sopron olyan értékünk, hogy nem maradhat csak önmagáé” — írta neves régészünk, László Gyula vallomásában, írók, költők, tudósok, művészek harmonikus kórusa zengi dicséretét, bizonyságul, hogy a „hűség városa” megtalálta helyét nemzeti értékeink között és tudatunkban. Pihenést, üdülést, tudást és gasztronómiai élvezeteket kereső turisták hada jelzi a „birtokbavételt”. A felfedezést könyvkiadásunk növekvő buzgalma segíti. Alig múlik esztendő valamilyen soproni tárgyú kiadvány nélkül. Íme az újabb termés: Szerencsés János szép fotóalbuma. Közel száz fényképfelvételt foglal magába a Corvina Kiadó sikerre méltán számító könyve. A szerző (s szerkesztő) eleve kizárta a városalbumokat gyakorta jellemző bőbeszédűséget. Nem az egész település minden ágazatra figyelő, s így legtöbbször felszínes, bemutatását célozta meg. Felvételei és könyve egyértelműen csak a múlt, a műemlékek, a korábban itt lobogó emberi cselekvés maradékainak megörökítését, bemutatását vállalja. Ettől ugyan kicsinyég múzeumízű lesz munkája, de az Sopron esetében megbocsátható. Végre is, e város karakterét — mint azt Dávid Ferenc előszavában megállapítja — az egymásra települő századok, a mesteremberek és tanítók; az örökké alakító, szépítő emberek rajzolták ilyenre. Ez táplálja vonzását, indít felfedezésre. A képanyag elrendezése a térbeli bejárásra épül. Egy-egy pillérét nagyobb városképi egységeket (lElőkapu, Fő tér, Elő- kapu házsora, Belvárosi tetők, Ifcva part, Orsolya tér stb.) átölelő, többrétegű teret érzékeltető képek alkotják. Közéjük feszülnék érzékelhetően a hangsúlyos húrok, az összhangot biztosító utcák ívei (Templom utca, Űj utca, Kolostor utca, Várkerület), a tágabb környék felé kapcsolódó utak (Pozsonyi út, Balfi út) szétfutó házsorai. A fényképész lencséje, szemünket varázsolva követi e látszólag rendszertelen, ám nagyon is logikus hálózatot. Hatásos részletek felvillantásával igyekszik a változatos történelmű kisváros sokféle arcát, a képét formáló egyszerű mesteremberek és jeles művészek ke- zenyomát bemutatni. Mindvégig a „részben az egész nagysze- rűsége”-elvet követi. Tetők geometriáját, homlokzatok világos, tiszta szerkezetét, szépen rajzolt kapuíveket, támpilléreket, konzolokat és kőből gondosan faragott címereket, oszlopos, kövezett udvarokat, templomok homályát, csendjét, ménmű- ves ablakokat, esedőségükben is nagyon emberi szentek kő- figuráit, hivalkodó méretű ponzidhter-taapukat, szobrot rejtő fülkéket fotografáit. A gondosan megkomponált, fény—árnyék ellentéteket gazdaságosan hasznosító képsorok kellemes ritmusban követik egymást. A feketék ugyan itt-ott leragadnak ez a nyomda vétke!), de az átmenetek részlettónusokkal telítettek. A változatos élményt növeli a helyes arányban felvett térjellegű és kifejezetten síkban szerkesztett, hol tengelyes, hol meg ellensúlyos elrendezésű képek lüktetése. Számos új nézőpontot fedezett fel a szerző. Néhány meglepő felvételt is láthatunk( 22. 46. sz.), de akadnak szokványos kivágások, sőt kifejezetten gyatra, jellegtelen képek is (3. 59. sz.) E kis hibák az album erényeit és értékét lényegében mégsem befolyásolják. Szólnunk kell a képsorokhoz hasznos vezérfonalat kínáló Dávid Ferenc munkájáról. Pár oldalas műve alapvetően fontos ismereteket nyújt a könyvet lapozgató olvasónak. Szemléletes, egyszerű, érthető nyelven, a tudományosság igényét mindvégig tisztelve/vázolja fel Sopron építéstörténetét, a kezdetektől a XIX. századiig. A szűk terjedelemben is módot talál arra, hogy a változásokat társadalmi-gazdasági összefüggésbe ágyazza, s kiemelje az életmódifunkció kapcsolatait. Hasonló tömörségű képmagyarázatai mintául szolgálhatnak: miként lehet három mondatban hivatástudatot sugárzó erővel szólni „szíép mesterségünkről” — s szerényen, tárgyilagosan Sopronról. SALAMON NÁNDOR Háború Velencei sláger biennálé Kondor Béla portréja 1970- ből
