Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

SÜfePÜJSÄG 1981. február 15. Laosz Testvéri együttműködés Közel 10 ezer vietnami mérnök, technikus és szak­munkás dolgozik útépítésen Laosz hegyvidékein. A két testvéri ország együttműkö­dése az útépítésben az öt év­vel ezelőtt aláírt egyezmény alapján valósul meg. Nehéz lenne méltán meg­ítélni, mit is jelent ez a se­gítség Laosz gazdasági fej­lődése szempontjából, hiszen az ország területének 80 szá­zaléka nehezen megközelít­hető hegyes vidék. A for­radalom előtt csalk a Me- kongnfolyó völgyében építet­tek utakat. így, ez a sűrűn lakott vidék gyakorlatilag el volt szigetelve az ország többi részétől. Az útépítés rendkívül ne­héz körülmények közt folyik. Ennek ellenére az elmúlt öt év alatt a vietnami szakem­berek 1500 kilométernyi út­hálózat terveit készítették el és több mint 400 kilométer hosszúságú autóutat adtak át a hegyekben. Felújítottak és felépítettek 1500 hidat, 4 ja­vítóműhelyt. öt év alatt a vietnami mérnökök közel 400 laoszi útépítő szákembert képeztek ki. Jugoszlávia Múzeumok könyvtárak A jugoszláviai Cetin je a művészetkedvelők és az ol­vasók városa. Központi könyvtárában több mint 1 100 000 kötet található. Sok közülük bibliográfiai ritka­ság. Az arab stílusban épült régi épületben egyedülálló könyvtármúzeum található, ahol a régi és új könyvek ál­landó kiállítását rendezik meg. Gyűjteményében ősi kéziratok, régi délszláv köny­vek találhatók. Közülük né­hány 1495-ből származik, amikor Dzsurdzse Cernoje- vics herceg, akinek a nevét ma a könyvtár viseli, nyom­dát vásárolt Velencéből. Az évszázad fővonala A Bajkáltól a Csendes-óceánig Jurij Szoboljev, a közgaz­daságtudományok kandidátu­sa, az OSZSZSZK Állami Tervbizottsága mellett műkö­dő Központi Gazdasági Ku­tatóintézet részlegvezetője el­mondja J. Spakovnak, az APN tudósitójának kérdésére, hogyan fejlődik majd a Baj- kál—Amur vasúti fővonal övezete a tizenegyedik öt­éves tervciklusban. A jelenlegi ötéves terv grandiózus építkezései között a Bajkáltól a Csendes-óceán partjáig vezető vasútvonal megépítése párját ritkítja mind a munkálatok méretét, mind pedig azt a szerepet te­kintve, amelyet ez a népgaz­dasági objektum a Szovjet­unió és egy sor testvéri szo­cialista ország gazdasága szempontjából játszani fog. MÍNUSZ 50 FOK ALATT A BAM problémáját a köz­gazdászok nemcsak magának a fővonal építésének szem­pontjából vizsgálják: nem ke­vésbé fontos a vasútvonal övezetében felvetődő kérdé­sek egész komplexuma. Ahhoz, hogy fogalmat al­kothassunk a Bajkál—Amúr vasútvonal övezetében meg­oldandó problémák nagysá­gáról, elég megemlítenünk, hogy 1,6 millió négyzetkilo­méternyi területről van szó, ahol a három legnagyobb nyugat-európai ország — Anglia, Olaszország és Fran­ciaország — kényelmesen el­helyezhető lenne. A munká­latok megkezdéséig munka­erő úgyszólván egyáltalán nem volt itt: az egy négyzet- kilométerre számított átlagos népsűrűségi mutató mind­össze 0,6 volt. Aztán itt van­nak a szélsőséges természeti viszonyok: a térség három­negyed részén fokozott a földrengés veszélye (néhol a Richter-skála 10. fokozatáig terjedő), s az egész területen örök fagy honol, a téli hó­napokban heteken át mínusz Épül a BAM 50 fok alá süllyed' a hőmérő higanyszála. Az év nagy ré­szén át fagyot tördelnek a markológépek fogai. Mindez természetesen meg­nehezíti az új városok építé­sét, egy sor problémát állít az ipar elé. Ennek ellenére egész sor feladat megoldását igen rövid idő — egy-két öt­éves tervciklus — leforgása alatt tervezik. A SZÉN ÉS VAS BIRODALMA A BAM-övezet, mint nyers­anyagforrás jelentőségét az udokani rézlelőhely példájá­val illusztrálhatjuk. Az Udokan hegység közelében feltárt lelőhely a Szovjet­unióban a legnagyobbak kö­zé tartozik. A rézkészletek lehetővé teszik párját ritkító üzem létrehozását. A BAM-övezet másik gyöngyszeme a dél-jakutiai szénmedence. Ebből a szén­ből kiváló minőségű kohó­koksz nyerhető, ami pótolha­tatlan nyersanyaggá teszi a vaskohászat számára. A szén- lelőhely központjától, Nyer- jungrintől pedig mindössze 30 kilométernyi távolságra három nagy vasérclelőhely van: Tajezsnoje, Pionyersz­Jakut SZSZK. Óvoda és iskola Tindában kője és Szivanglinszkoje. Tudvalévő, hogy a földkerek­ségen ritkák az olyan helyek, ahol a természet egymás kö­zelében „helyezte el” a sze­net és a vasércet. A tizen­egyedik ötéves terv folyamán megkezdődnek a Távol- Keleten egy nagy kohászati üzem létrehozásának előké­szítő munkálatai. ÜJ IPARÁGAK Jakutia déli részén a most befejeződött ötéves tervben megkezdődött az ország egyik legnagyobb, dél-jakutiai te­rületi-ipari komplexumának kialakítása. E feladat meg­oldásának meggyorsítása a legközvetlenebb módon hoz­zájárult a „kis BAM” — a BAM és Ugolnaja állomáso­kat összekötő vasútvonal, amelynek körzetében van a ■külszíni fejtőhely, ahol éven­te mintegy 13 millió tonna kiváló minőségű szenet ter­melnek ki. A szóban forgó területi­ipari komplexum másik ob­jektuma a nyerjungrini vízi erőmű, amelynek első üteme 630 ezer kilowatt teljesítő- képességű. Az erőmű máso­dik üteme lehetővé teszi a kapacitás megkétszerezését, a harmadik pedig, amelynek felépítési határidejét 1990 utánra tervezik, a kapacitás újabb megkétszerezését fogja jelenteni. A körzet komplex fejlesz­tése keretében a szénkiter­melésen, az energetikán kí­vül új iparágakat is létrehoz­nak itt. Déi-Jakutia gazdag fában, ami az erdő- és fa- feldolgozó ipar kialakítását teszi lehetővé. Jelentős csil­lámkészletek is rendelkezés­re állnak, s így e körzet á csillámkitermelés központjá­vá válhat. Egész sor kisegítő jellegű ágazat létrehozására is sor kerül; egyebek között nagy gépjavító bázist fognak itt létrehozni. Hana birodalma Erdész, erdőőr, vadász — a köz'tudatban ezeket a hi­vatásokat csak férfiak tölt­hetik be. Csehszlovákiában azonban több példa van rá, hogy a női egyenjogúság e pályákra is behatolt. Tegyünk egy kis látogatást a közép-csehországi Sázava folyó menti Kostelec város­kában. A vidék nyáron az üdülök paradicsoma. Szépsé­gét terjedelmes erdők fokoz­zák. Ezek egyikének gazdája — immár húsz esztendeje — Hana Schillerova mérnöknő. Az erdészház irodájában ta­láljuk; zöld egyenruháján négy csillag jelzi rangját. — 'Eleinte bizony elég bi­zalmatlanul fogadtak, hiszen valamennyi beosztottam fér­fi: az üzemvezető, 'az erdé­szek, a műszaki alkalmazot­tak és természetesen a favá­gók. Bizonyítanom kellett a szaktudásomat, rátermettsé­gemet, munkabírásom. Az erdőt éppúgy 'kell tervezni, mint egy lakótelepet, vagy gyárat. Az erdők gondozói­nak feladatai közé tartozik a telepítés, az állomány vé­delme és végül a kitermelés. Az erdőgazdasági terv elő­írja: mit, mikor, milyen sor­rendben kell az erdőben el­végezni. Hana Schillerova majdnem 3000 hektár ’ terü­letű erdejéből évente mint­egy 13—14 ezer köbméter fát termelnek ki és legalább húsz hektárt erdősítenek. A mérnöknő Prágában szü­letett, ott végezte tanulmá­Hana két kedvence kísé­retében vadászatra indul nyait a Mezőgazdasági Fő­iskola erdészeti tanszékén. Három évig erdőtechnikus volt, 1961 óta vezeti az er­dőgazdaságot. Kedvtelései ? Gyakran meglátogatja Prá­gában élő édesanyját — ek­kor színházba, hangverse­nyekre, kiállításokra is eljut. Itt ‘a horgászat, ia sport és az olvasás jelenti számára a 'kikapcsolódást. Munkatársai hozzáfűzik, hogy Schillerova a helyi vadásztársaság tagja és a környék elismerten leg­jobb vaddisznó-vadásza. íme, a „gyenge nem” egyik képviselője. Ugye, nem is olyan gyenge? ÁT Korszerűen és gazdaságosan építkezni Repülőterek a kétezredik évre A hat moszkvai főrepülő­térről naponta fcb. 50 ezer utas indul el a Szovjetunió valamennyi részébe. Csupán az idén az Aeroflot légitár­saság és egyes kirendeltsé­gei fcb. 13 millió utast szál­lítanak a legkülönbözőbb tí­pusú szovjet repülőgépekkel. A légiszállítás iránti igé­nyek azonban évről évre nö­vekszenek és ezért egyre újabb javításokra és módo­sításokra van szükség. Ez nemcsak a szolgáltatások fejlesztését jelenti, hanem a repülőgéppark és a repülő­terek korszerűsítését is. így például az olimpiai előkészü­letek időszakában a moszk­vaiaknak el kellett búcsúz­niuk a Seremetyevo II. régi nemzetközi repülőtértől, amelynek helyén új, jóval nagyobb kapacitású és a leg­modernebb technikával fel­szerelt repülőtér létesült, ahonnan évente 6 millió utas tud útnak indulni. Most a legnagyobb moszk­vai repülőtér, a Domogye- dovo átalakítása folyik, és e folyamat végrehajtásakor már a kétezredik évre gon­dolnak. A Domogyedovo 15 évvel ezelőtt épült és akkor az egész Szovjetunióban ez volt a legnagyobb repülőtér. Tavaly erről a repülőtérről kb. 6 millió utast indítottak el. De már ez sem elég. 1995-ben az utasok már az új Domogyedovót üdvözöl­hetik, amelyen a legkorsze­rűbb technikai újdonságok­kal fognak találkozni. Nem olyan régi még a---------------­------ felismerés, h ogy az építkezések során, az anyag- és energiatakarékos­ság szempontjait figyelmen kívül hagyni nem csupán ad­dig pazarlás, míg a lakóház, a lakótelep, az ipari üzem felépül. Hosszú távú követ­kezményekkel — az üzemel­tetés költségeinek nagyará­nyú növekedésével jár példá­ul a megfelelő szigetelés hiá­nya, a nem eléggé célszerűen megválasztott világítási, fű­tési rendszer és sorolhatnánk. A takarékosság: pontosabban az ésszerű anyag- és energia- gazdálkodás ma már egyfor­mán követelmény a tervezés­ben, az építőanyag gyártásá­ban, a kivitelezésben és az üzemeltetésben. Korszerűen építkezni tehát egyet jelent az anyaggal és az energiával való takarékossággal. A drá­guló nyersanyagok és ener­giahordozók új eljárások, új megoldások kimunkálását és alkalmazását követelik meg a szakemberektől. Csehszlovákiában kétéven­ként rendezik meg az építő- és építőanyag-ipar legújabb eredményeit felvonultató nemzetközi kiállítást, a CON- NECO-t. A korszerű építési módszereket, szerkezeti meg­oldásokat, új építőanyagokat és gépeket felvonultató be­mutató — mint a neve is jel­zi: a CONNECO ugyanis a gazdaságos építkezést jelentő szavak rövidítése — az építő­ipar világszerte növekvő fel­adatainak gyors elvégzéséhez, a kivitelezés minőségének és gazdaságosságának javításá­hoz nyújt segítséget. Az idén Pozsonyban 15 ország 170 ki­állítója 20 ezer négyzetméter­nyi kiállítási területen mu­tatkozott be. A KGST-tagor- szágok — köztük a Szovjet­unió, az NDK, a házigazda Csehszlovákia és Magyaror­szág bemutatójának közép­pontjában elsősorban azok az építő- és építőanyag-ipari irányzatok, szerkezeti megol­dások, gépek, berendezések, technológiai eljárások és kor­szerű új építőanyagok álltak, melyek a nyersanyagok és energiahordozók ésszerű, ta­karékos felhasználását, alkal­mazását szolgálják. A kiállításon kiemelt he- --------------------------lyet foglal­tak el az újfajta szigetelés- technikai anyagok és eljárá­sok, s mindazok a gépek és építőanyagok, melyek nem­csak a lakóházak, hanem az ipari és mezőgazdasági léte­sítmények energiafelhaszná­lásának csökkentését segítik elő. A magyar építő- és építő­anyag-ipar helyzetéről, fejlő­déséről tizenöt vállalat és szövetkezet, valamint tervező és kutatóintézet bemutatója adott képet, felvonultatva a korszerű építési rendszerek alkalmazásának lehetőségeit, az építőanyagok újszerű al­kalmazásának módjait, a mű­szaki-tudományos fejlesztő- munka legújabb eredményeit. A Fémmunkás Vállalat pél­dául azokat az újfajta nyílás­záró szerkezeteket mutatta be, amelyeket a vállalat Sza­bolcs megyei, új telepén gyártottak. A nyílászáró szer­kezetek gyártásának fejlesz­tésére 600 millió forintos be­ruházással létrehozott üzem­ben — mely az év második felében kezdett termelni —, az idén 30 ezer, jövőre pedig 200 ezer négyzetméternyi acélkeretes hőhídmentes DO­ROG „B” típusú ablakot gyártanak. A jelenleg kifej­lesztés alatt levő korszerű ajtó-ablak-portál termékcsa­lád felkeltette a szlovákiai Zier-ben működő, nyílászáró szerkezeteket gyártó vállalat szakembereinek figyelmét is. A Tabi-Építő- és Vegyes­-------------ipari Szövetkezet e ddig csak Magyarországon alkalmazott, olajjal működő infrahősugárzója is — kedve­ző műszaki tulajdonságaival — jelentős külföldi érdeklő­dést váltott ki. Az Axicolor hősugárzó ugyanis egyaránt alkalmas szárításra és fűtés­liana Schillerova mérnök, az erdőgazdaság vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom