Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

XXXI. évfolyam, 27. szám. ÄRA: 1,80 Ft 1981. február 1., vasárnap I Belső cserearányok _ Kis túlzással azit állíthatjuk: Magyarországon aiz ér­dekelteik (a keresők-fogyasztók milliói) az elmúlt né­hány évben többet tanultak „közgazdászul”, mint elődeik hosszú évtizedék alatt. Többi közit ma már nélkülözhe­tetlen szakkifejezések tucatjait sajátították el (begyűrű­zés, árrobbanás, mérleghiány, konvertibilitás, stb.), s •nyelvismeretük mostanában új fogalommal bővült: cse­rearány. így, egyedül a szó persze ritkán használatos, állandó 'társai a „tovább romlik”, vagy „javítani kell”, esetleg a „legalább jelenlegi szintjét tartsuk meg...”. Miről van szló tulajdonképpen? Némiképp egyszerű­sítve azt mondhatnánk: ugyanazon mennyiségű külföldi termékért ma több magyar árut kell exportálnunk, mint tegnap, a nemzetközi árucserében megmérettünk és az eddiginél könnyebbnek 'találtattunk. (A magyar külkereskedelem 1970-es cserearányait száznak véve, je­lenleg körülbelül nyolcvannál tartunk ...) A „miiért”-'re adható válaszok meglehetősen sokré­tűek. Kezdjük az úgynevezett objektív körülmények­kel: a világpiac — 'immáron nyolcadik éve — kedVe- ^ zőtlén változásokkal lep meg többnyire bennünket. Ezek közül egy (igaz, alighanem a leglényegesebb) az energiahordozók ára, amely a csillagos éghez közele­dik. Ehhez járul (pontosabban összefügg ezzel) az, hogy a piacokon minden korábbinál élesebbé vált a ver­seny, az importőr 'kegyeinek elnyeréséért folyó küzde­lemben. Sikert elérni ma már csak mások rovására, a konkunrenoia kiszorításával lehet, s ebben a harcban nem egyenlőék aiz esélyék. Mi magyarok néhány fronton, gyengén állunk. Indokolatlanul szerény ma is a nemzetközi kooperá­cióban gyártott-forgalmazott termékeink részeránya (a Bizottságokban folytatta munkáját a hét végén a mad­ridi találkozó. Mint a TASZSZ tudósítója madridi saj tókörökből nyert értesülé­sekre hivatkozva jelenti, pén­teken a katonai enyhülés és a leszerelés problémáit, az információs együttműködés kérdéseit, továbbá a Földkö­zi-tenger térségével kapcsola­tos kérdéseket vitatták meg a résztvevők. Az európai katonai enyhü­léssel és leszereléssel foglal­kozó konferencia összehívásá­ra tett lengyel és francia ja­vaslat fontos helyét kap a találkozón folyó tanácskozá­sokon. A szocialista országok kül­döttségei a hétvégi munka- üléseken érveket sorakoztat­tak fel az információs együtt­működés témakörében koráb­ban tett javaslataik mellett: igen fontosnak tartják, hogy az újságírók nagyobb felelős­séggel vegyenek részt az enyhülés és az együttműkö­dés, a népek közötti megér­tés és barátság eszméinek terjesztésében. Konferenciakörökben is­meretessé vált, hogy egyes nyugati országok képviselői a helsinki záróokmány szelle­mével és betűjével össze­egyeztethetetlen javaslatok mellett álltak ki. Salvador Válasz Haig-nek A Farabundo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front (FMLN) főparancsnoksága a salvadori független sajtóügy­nökségnek (AIP) adott nyi­latkozatában válaszolt Alexander Háig-nek, az Egye­sült Államok külügyminisz­terének arra a szerdai kije­lentésére, amely a salvadori junta segélyezésének további fokozásét helyezte kilátásba. Victor Guerrero, az FMLN szóvivője rámutatott, hogy az „észak-amerikaiak szemmel láthatóan nem tanulnak a történelemből. Ez abból is nyilvánvaló, hogy ha tanul­tak volna, akkor tiszteletben tartanak népünk jogát a sa­ját kormányzási forma meg­választására.” Az UPI hírügynökség a sal­vadori junta hadügyminiszté­riumának tájékoztatására hi­vatkozva közölte, hogy a lé­gierő pénteken gyúj.töbom- bákkal támadta a felkelők álltai ellenőrzött északikeleti vidékeket. 'Heves összecsapá­sokról érkezett hír a San Sal­vadortól 70 kilométerre levő Cinquera városából is. Mai számunkból AMNÉZIA 4. old. AMATÖRFILMESEK A MUNKÁJUKRÓL 4. old. TÖRÉKENY ÉLET 5. old. VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS 6. old. ÉLETŰT 7. old. KÜZDELEM A TÉLLEL 8. old. SIKERÜL? 13. old. A MAGYAR SÍSPORT 14. old. HE JÓCSABAI VÁLTOZÁSOK 8. old. ISKOLAPÉLDA: A VAJDASÄG 9. old. ARCCAL AZ ATOM­ENERGIA FELÉ 9. old. TALÁLKOZÁS 10. old. HUSEK REZSŐ KÖSZÖNTÉSE 11. old. ELEKTRONIKA A GÉPKOCSIBAN 12. old. HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE 3. old. SZÁZ ÉVE SZÜLETETT LÉGER 11. old. KIS ÜZEM A HATOS ÜT MELLETT 3. old. KGST-n belül kfo. 25, a dollárelszámolású piacokon mindössze 7—8 százalék), jóllehet ennek növelése — mint tudjuk — újabb műszaki fejlődéssel járna, kül­piaci pozícióinkat erősíthetné. Az exporthoz kapcsolódó szolgáltatások (szerviz, alkatrészellátás, az üzemeltetők betanítása, a folyamatos kapcsolatok fenntartásához nélkülözhetetlen piaci munka stb.) színvonala elég rit­kán éri el a kívánatosnak tartott nemzetközi szintet... Az exportcélú fejlesztések egy része előkészítetlen, ke­véssé számol a várható piaci helyzettel, a konkurreneia megerősödésével ráadásul a fejlesztési döntés meghoza­talától a termék elkészültéig tairtó átfutási idő indoko­latlanul hosszú. (Ide kívánkozik még egy megjegyzés: némely vállalatnál erősen tartja magát az a szemlélet, hogy a piacra bejutni csak vadonatúj, frissiben kifej­lesztett termékkel lehet, ök azok, akik meg sem kísér­lik, hogy adott gyértmányskálán belül, tartalékaikat mozgósítva próbáljanak az importőr számára elfogad­ható árut előállítani...) Sorolhatnánk a gondokat, melyék egy, a nemzetközi munkamegosztásra erősen ráutalt országban hatványo­zottan jelentkeznek, s melyek megléte az életszínvonal alakulására nagy hátast gyakorol. Közismert: jelenlegi életszínvonalunk megtartása (vagy szerény emelésle) a kormány idei és a VI. ötéves tervben szereplő programja1. Eléréséhez — többi közt — a szabályozórendszer ésszerű módosításiával, az eddigi­nél jobb (ámde még mindig alapos „kiigazításra” szo­ruló) érdekeltségi viszonyok kialakításával járultak hozzá. Változatlanul gond azonban: mi, a közgazdaság dolgai iránt igencsak érzékeny milliók mit teszünk élet- színvonalunk megőrzéséért, jobbításáért? Mennyire tartjuk „istencsapásnak”, hogy számunkra kedvezőtlenül változik a világgazdaság, s mennyit teszünk gazdasági megerősödésünk érdékében. Unos-urttialan emlegetett fogalmak (jelszavak?): ta­karékosság, szervezettség, hatékonyság, munkafegye­lem, szakmái felkészültség... Tegyünk most egyet hoz­zájuk: „belső cserearányok”. Képletünk egyik oldalán álljon az egyén életszínvonala, a másikon az eléréséhez — cserébe adott — szükséges munka* alkotó tevékeny­ség. S ha ezéken javítunk — s ez nem a világpiacon, hanem rajtunk múlik — a külső cserearányon, s ezzel együtt életszínvonalunk kedvezőbb lesz. PUSKÁS L. TAMÁS Úttörők Zankan A téli Zánka más örömöket kínál az úttörőknek, mint a nyári Balaton. Erről szól képriportunk lapunk 5. oldalán. Bizottsági ulesek a madridi találkozón

Next

/
Oldalképek
Tartalom