Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

A budai Várszínház Hazánkban sok közintéz­mény került átalakított, ere­detileg más célra készült épületbe. így lett főúri palo­tából könyvtár, templorrfból börtön, lakóházból iskola, lo­vardából mozi... Ilyen a bu­dai Várszínház múltja is. Helyén a XIII. századtól templom állt, ebben tartotta a híres hitszónok, Temesvári Pelbárt a királyi udvar rom­lottságát ostorozó beszédeit. A török uralom alatt átala­kították a budai basa dzsá­mijává, imaházává. Buda fel­szabadítása után a dzsámi romjait a karmeliták kapták, s ők a régi alapok fölé új templomot építettek. Noha alapkövét már 1725-ben le­rakták, a felépítés, belső dí­szítés soká tartott, csak 1763- ban szentelték fel. Egyhajós templom volt, boltozatát két­oldalt négy-négy pillérköteg tartotta. A karmeliták alig 21 évig imádkozhattak benne, mert II. József császár rendjüket 1784-ben feloszlatta, az épü­let templom jellegét meg­szüntette, berendezését elad­ta. így került főoltára Sáros­patakra, orgonája a víziváro­si Szent Anna templomba. Az épületet katonai raktár­nak használták. II. József egységes birodal­mat akart teremteni, de be­látta, hogy ennek minden ré­szét nem lehet közvetlenül Bécsből irányítani. Szüksé­gesnek érezte területi köz­pontok kiépítését. Magyar- országon erre a célra Budát tartotta a legalkalmasabb­nak. Ide helyezte át Pozsony­ból a főhivatalokat, a hely­tartótanácsot, az udvari ka­marát és a magyarországi hadi kormányt. Hogy tiszt­viselői ne nélkülözzék a szín­házi előadásokat, 1786. au­gusztus 23-i rendeletével a karmelita templomot szín­házzá alakíttatta át. Utasítot­ta Kempelen Farkas udvari tanácsost, a sakkautomata, feltalálóját, hogy készítsen tervet az átalakításra. Kempelen nemcsak a ter­vet csinálta meg, hanem fel­ügyelt a munkálatokra is. A budai .iparosok — Hikisch Kristóf vezetésével —1 bravú­ros gyorsasággal dolgoztak, s így az átalakítás a követ­kező, 1787. év őszére be is fejeződött. A barokk templom külső homlokzatát copf stílűre for­málták át, talapzatát kváder kövekből alakították ki, a fő­bejárat fölé erkélyt emeltek, az oromzatra Buda címerét helyezték el. A belső tér 47,3 méter hosszú és 17 méter széles lett, 1200 néző befoga­dására vált alkalmassá. Há­rom emelete közül kettőn páholyok sorakoztak. A szen­tély alatti kriptából süllyesz­tő lett, a templom melletti kolostor celláiból öltözők és színészi lakások. A mennye­zetet a különféle művésze­teket jelképező freskók dí­szítették, a főhelyet egy Apolló-fej foglalta el. Az ak­kori viszonyokhoz képest szép, nagy modern . színház lett a templomból. A megnyitó előadás 1787. október 17-én német nyelvű volt. Budán, amelynek lakos­sága 1720-ban még magyar többségű volt, a bécsi udvar nagyarányú betelepítési és elnémetesítő politikája kö­vetkeztében (osztrákokat és délnémeteket telepítettek ide) — a magyarság aránya öt százalékra csökkent. Pesten már az előző évek­ben számos színházi előadást tartottak, időnként Budán 'is rendeztek színdarabot Raischl ács deszkabódéjában. II. József a színházi élet fel­lendítésére elrendelte, hogy a két város színházügye közös legyen, mindkét helyen vál­takozva ugyanaz a német tár­sulat szerepeljen. ' A magyar színjátszás nem részesült semmiféle hivatalos támogatásban. Elsőnek a pes­ti piaristák adtak elő magya­rul iskoladrámákat. A nem­zeti játékszín kérdését 1788- tól a lapok állandóan napi­renden tartották. Az első társulat az egyetemi ifjak egy csoportjából alakult meg. Élükre Kelemen László jo­gász állt, aki már piarista diák korában az iskoladrá­mák szereplője volt. A szí­nészet kedvéért lemondott jól jövedelmező ügyvédi ál­lásáról — Grassalkovich her­ceg jogtanácsosa volt —, és sikerült társulatának meg­szerezni a játszási engedélyt. Egy előadásra megkapta a Várszínházát is. Kazinczky, aki tevékenyen részt vett a magyar színját­szás megteremtésében, azt szerette volna, ha első elő­adásul a Hamletet választ­ják. Kelemennek azonban volt annyi gyakorlati érzéke, hogy belátta: a Hamlet elő­adása csupa kezdő, tapaszta­latok nélküli színésszel, ele­ve kudarcra van ítélve. Ezért Simái Kristóf idegenből át­dolgozott darabját, az Igaz- Házi című „érzékeny játék”- ot hozta színre, kétszáz esz­tendővel ezelőtt, 1780! októ­ber 25-én. Ezt a napot te­kinthetjük a magyar színé­szet születésnapjának. Kele­men egy verbunkos káplárt játszott az Igaz-Háziban. Sajnos, Kelemen társula­tának előadását a Várszín­házban sokáig nem követte több. A színészek hiába aján­lották fel a jövedelem har­madrészét, a német vezetőség nem engedte őket játszani. Az első budai előadást nagy késéssel követte 1792-ben a második, de ezt csak a ’ Raisch-féle faépületben tud­ták megtartani. Pesten több­ször játszották, de kellő tá­mogatás hiányában a ma­gyar előadások rossz üzlet­nek bizonyultak, és több évi nélkülözés után az első ma­gyar színtársulat 1796-ban feloszlott. Nevezetes napja volt a Várszínháznak 1800. május 7-e, amikor Beethoven sze­repelt benne. Kürtszonátájá­nak zongoraszólóját játszot­ta, s ezt az eseményt emlék­tábla örökítette meg. Magyar előadás hosszú ideig csak ritkán hangzott el a Várszínházban. 1833—37- ben azonban a kassái társu­lat bérelte ki, s ekkor szín­padán olyan kiválóságok lép­tek fel, mint Egressy Gábor, Déryné, Megyeri Károly, Lendvay Márton és felesége, Hivatal Anikó, Laborfalvy Róza, Szigligeti. Az előadá­sok véglegesen azonban csak 1870 után váltak magyar nyelvűvé. Főleg a Nemzeti Színház társulata játszott benne, de rendszeresen ven­dégszerepeit az Opera' a Nép­színház és néhány vidéki tár­sulat. A színház belsejét többször átfestették, restaurálták, így 1815-ben, 1854-ben és 1884- ben. 1924-ig tartottak benne előadásokat, ekkor leszakadt a karzat egy része. A rend­őrség a tűzveszélyre és a né­zőtér rozoga állapotára hivat­kozva a további előadásokat betiltotta. Az épületből má­sodszorra is katonai raktár Tett. Ma azonban több mint félszázados szünet után visz- szakapta színház jellegét és a Népszínház otthona lett. i Ügyeletek Az orvosi ügyeleteket az illetékes vegészségügyi szer­vek tájékoztatása alapján az alábbiakban közöljük: ORVOSI: a Szekszárd vá­rosi körzeti gyermekorvosi ügyelet helye a Hunyadi ut­cai körzeti gyermekorvosi rendelő. Az ügyelet naponta 17 órától másnap reggel 8-ig tart. Telefon: 12-373. Szek- szárdon január hónapban sürgős ellátás céljából ügye­letet hétfőtől péntekig 12 órá­tól 13 óráig a Mikes u. 9. szám alatti körzeti orvosi rendelőben tartanak. Tele­fon: 11-558. A felnőtt körze­ti orvosi központi ügyelet a Kölcsey ltp. 24. szám alatti körzeti orvosi rendelőben van. Az ügyelet naponta 17 órától másnap reggel 8 óráig tart. Telefon: 11-992. Dombóváron a központi orvosi ügyelet látja el a fel­nőtt- és gyermekbetegeket szombaton 12 órától hétfő Elnézést kérünk azoktól, akik eddig még nem kaptak szót lapunk hasábjain, de hogy ők se maradjanak ki a vitából, ezen az összegző ol­dalon gondolataikat közisme­retre adjuk. Pócza István szekszárdi horgásztársunk megírta, hogy a dombori víz gazdálkodásá­ra hivatott szervek sokat tet­tek a halasítás és a víz álla­gának megóvása érdekében. Ami a mondanivalónk sum- mázatát illeti, köszönjük Pó­cza horgásztársunk hivatko­zását Sellye -János profesz- szorra. Ö ezt írta: „...a ter­mészet —1 amely minden tu­dás forrása — vonakodva vá­laszol, s csak ha a kísérlete­zés szabatos nyelvén fagga- tózunk, mond egy-egy halk ,igen’-t vagy ,nem’-et.” Perényi Miklós szekszárdi sporttársunk levele széles­körűen foglalkozik Dombori- val. Sajnos, kivonatolva tud­juk csak ismertetni. Szóvá teszi az amúr, a bu­reggel 7-ig. A felnőtt körzeti orvosi ügyelet helye a kór­ház bőrgyógyászati, a gyer­mek körzeti ügyeleté a kór­ház gyermekszakrendelési helyisége. A városban körze­ti orvos, illetve gyermek- szakorvos csak az ügyeleti helyeken található. Házhoz hívás is ott jelenthető be. Telefon: 13-67, vagy a 14-52- es telefon 188, illetve^ 194-es mellékén. Az ügyelet Dom­bóvár városon kívül kiterjed Attala és Kaposszekcső orvo­si körzeteire is. GYÓGYSZERTÁRI: Szek- szárdon a 11/1-es (Széchenyi u. 49.) számú gyógyszertár tart éjszakai ügyeletét. Bonyhádon, Dombóváron, Pakson és Tolnán a helyi két gyógyszertár felváltva tart ügyeleti szolgálatot. A nagydorogi és sárszent- lőrinci gyógyszertár heti vál­tásban látja el az ügyeletet. sa és az angolna kártételét, ugyanakkor hiányolja az ezüstkárász telepítését a fad- di vízbe. Javasolja, hogy a telepítések idején általános horgászati tilalmat rendelje­nek el. Kéri az ellenőrzés szi­gorítását azzal a megjegy­zéssel, hogy a két függetle­nített halőr jól végzi munká­ját, a terület nagysága azon­ban a társadalmi halőrök ak­tivizálódását is megköveteli. Örömmel vesszük, amiről Perényi sporttárs beszámol, hogy az óra-ékszer vállalat egy szocialista brigádja rend­szeresen végez az üdülő előtt téli nádvágást. Ezt követen­dő példának tartjuk és ajánl­juk. Geősel Antal faddi hor­gásztársunk — akinek levele nyomán indítottuk meg vi­tánkat — ismét jelentkezett. Védelmébe vette a faddi hi­vatásos halőröket, ezzel egyetértünk, ők valóban tisz­tességgel látják el munkáju­kat. Horgászat Bélyeggyűjtés A külföldi tervek után vég­re hírt adhatunk a legfonto­sabbról: Juhari Istvánné, a Magyar Posta vezérigazgató­helyettese hivatalosan nyilat­kozott az 1981. évi bélyeg­kiadásról. Hatvanhat bélyeg, köztük 5 blokk megjelenése várható, ezek névértéke 212 forint lesz. Bartók Béla születésének centenáriumát 20 forint név­értékű blokk ünnepli. A magyar lobogó történelmi változásait hat bélyeg tárja elénk. Kittenberger Kálmán Afrika-kutató emlékét 7 név­értékű sorozat örökíti meg. Az ENSZ felhívására 1981- ben a világ a testi fogyaté­kosok sok milliós seregének megsegítésére fog össze. Ezt a gondolatot is bélyeg nép­szerűsíti. Az első telefonköz­pont üzembe helyezésének jubileumáról, a vasút felta­lálójának, a penicillin felfe­dezőjének születési évfordu­lójáról egy-egy bélyeg emlé­kezik meg. A filatelistamoz- galom bélyegei közül emelke­dik a névértéke az ifjúsági bélyegnek, a bélyegnapi ki­adványok mellett blokk hir­deti a bécsi nemzetközi kiál­lítás jelentőségét. A hazai Vöröskereszt 100 éves mun­káját az európai országok ha­sonló szervezetei kongresszu­son köszöntik, az ünnepsé­gekhez csatlakozik a Magyar Posta 20 forint névértékű blokkja. A munkásmozgalom hősei közüj Szántó Béla, Fiedler Rezső, Vágó Béla, arcvonásai kerülnek bélyeg­re. A filatélia és a repülés barátai együtt várják a Zep­pelin-sorozatot, amely a kor­mányozható léghajó magyar- országi körrepülését idézi fel. A zenekedvelőknek bizonyá­ra örömet szerez az a soro­zat, amely Kacsóh Pongrác, Kálmán Imre, Jacobi Viktor és Szirmai Albert operettjei­nek színpadképét mutatja be. Az esztendő folyamán is­mét kicserélnek néhány cím­letet a tájakat, városokat be­mutató forgalmi sorozatból. Az év első bélyege a szabad­ságharc kormányának tragi­kus sorsú miniszterelnökét, Batthyány Lajost állítja elénk. ÚJDONSÁGOK Tart még a karácsonyi bé­lyegek áradata. San Marino három értékű sorozata And­rea del Sarto műveit mutat­ja be. A sorozatot az osztrák állami nyomda készítette, a festményeket A. Bocskor al­kalmazta bélyegre. Egy pat- mosi kolostor festményének részlete gyönyörködtet a gö­rög posta három bélyegén. Az olaszok 120 lírás címle­te is templomi képet repro­dukál, Federico Brandini 16. -századi mester alkotása. Két további olasz festménybélyeg is gazdagítja a gyűjtők albu­mát, Palma Vecchio (festmé­nye szerepel a Magyar Pos­ta 1968. évi blokkján) és G. L. Bemini művei díszítenek bé­lyegpárt. Az új évet ünnepli Formo- za. 1968-tól folyamatosan be­mutatták a távol-keleti állat­kör jelképeit. Most kakas­ábrával újat kezdenek, de ezúttal blokk is kapcsolódik az újévi bélyegekhez. Jugoszlávia a madridi kon­ferenciát két címlettel kö­szönti, amelyet kilences ív­ben hoznak forgalomba. Az NDK négy címlete a szén, a víz, az olaj kinyeré­sével és a földkéreg vizsgá­latával foglalkozó geofizikai kutatásokra hívja fel a figyel­met. Hatértékű sorozatuk ehető gombákat mutat be. RÖVIDEN December 12—20. között nagy sikerrel zajlott le a Bé­lyegmúzeumban az ENSZ postájának kiállítása. Az ér­dekes bemutató alkalmából az ott feladott küldeménye­ket a Szt. István szobrot áb­rázoló bélyegzővel díszítet­ték. A kiállítás emléklapját, az ún. fehér kártyát a gyűj­tők a szövetség útján is be­szerezhetik. Az USA-ban a legújabb statisztika szerint 22 millió gyűjtőt tartanak nyilván. Az amerikai filatelisták az el­múlt évben 1,3 milliárd dol­lárt költöttek bélyegre és gyűjtési kellékre. t A nézőtér A mai Várszínház' színpada

Next

/
Oldalképek
Tartalom