Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
A tfÉPÜJSÁG 1981. január 14. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 A garanciális javítás A vásárlók gyakran nem tudják, hogy mi a teendő, ha elromlik valamilyen készülékük. Erdősi György, a kajda- csi Aranykalász Termelőszövetkezet műszaki vezetőjének levele azt bizonyítja, hogy a garanciális javításokkal kapcsolatos teendőket a vállalatok, szövetkezetek sem ismerik pontosan. „Kérem — .írta levelében Erdősi György — szíveskedjenek tájékoztatni, hogy a termelő- eszközök garanciális javíttatását melyik rendelet szabályozza. Kérem, hogy külön tájékoztassanak arról, hogy a termelőeszközök nagy értékű alkatrészeinek meghibásodásakor mi a megfelelő eljárás a termelőszövetkezet részé- Től. Például egy erőgép külön vásárolt motorjának meghibásodásakor kitől kérheti a javítást és milyen határidőn belül kell a munkát elvégeznie a javító vállalatnak?” — Az AGROKER Vállalat által forgalmazott gépek és gépi berendezések vevőszolgálatának ellátására az AG- ROTRÖSZT a vállalkozókkal keretszerződést köt — kezdte válaszát Biczó Ernő, a Tolna megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat igazgatója. — A keretszerződésben nem szabályozott kérdésekben az 1977. évi, IV. tv., valamint a 7/1978. Mt. sz. rendeletben, és a Ptk-ban foglaltak az irányadók. A mezőgazdasági üzemek részére értékesített gépeket az AGROKER Vállalat minden esetben jótállási jegy kíséretében adja át. A jótállási jegy pontosan meghatározza a vevőszolgálati ellátással kapcsolatos teendőket, jogokat és kötelezettségeket. Telefonszámunk: 12-284 — A nagy értékű alkatrészek, például traktormotor vásárlásakor a vállalat a szállítólevélen tünteti fel a szavatossági idő mértékét, valamint a motor gyári számát. Traktormotor esetében a szavatossági idő a vásárlástól számított 12 hónap, vagy ezer üzemóra. Vitás kérdésekben a 13/1978. Mt., illetve a 4/1978. BKM. sz. rendeletben foglaltak az irányadók. — Ha a motor meghibásodik, ötpéldányos jegyzőkönyvet kell felvenni. Ebben közölni kell a szállítólevél keltét és számát, a motor gyári számát, az üzemóraszámot és a keletkezett hibát. A jegyzőkönyvet minden esetben az értékesítő vállalathoz kell továbbítani. A jegyzőkönyv alapján az értékesítő vállalat köteles azonnal intézkedni annak érdekében, hogy a gyártó a motor kijavítását mielőbb elvégezze. Miért nem indítanak több kocsit? Ezt a kérdést tette fel Lékai Andrásné, Szekszárd, Székely B. u. 35. szám alatti olvasónk abban a levelében, amelyben megírta: „December 10-én, Szekszárdon, a 9- es buszon (a 7.20-as járaton) a zsúfoltságtól rosszul lett egy gyerek. Ez mindennap megtörténhetne, hisz olyan nagy a tömeg. A kérdésem: A Volán miért nem sűríti a 9-es busz járatait, vagy csúcsidőben (reggel és délután 4 óra után) miért nem indítanak több kocsit? Egyre többen laknak Parásztán és Bottyán- hegyen, a helyi járat azonban erre — sajnos — nincs tekintettel.” Piegl Ferenc, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatója válaszolt a kérdésre. — A 9-es számú helyi járat útvonala a Séd-patak lefedési munkái miatt 1980. október 30-án nulla órakor megváltozott. Az új útvonal a Rákóczi, a Széchenyi utca, a Garay és Béla tér. A 9-es járatot az eddigi 2-es számú helyijárat és a helyközi járatok utasai is igénybe veszik, azért, mert ez a járat kedvező időben közlekedik... Emiatt a zsúfoltság az átlagosnál nagyobb ezen a járaton. Ennek enyhítésére a 9-es helyijáratra rásegítést biztosítunk. Ez a rásegítő járat szállítja a főiskolai, a postai, a Garay téri és a Béla téri utasokat. Ezzel az intézkedéssel az útvonalon — az újvárosi megállón kívül — biztosított az emberek utaztatása. Az újvárosi megállóban lemaradt utasok továbbutazását a vonalon pár perc követési idővel közlekedő 2-es számú helyijárat, illetve a nagy sűrűséggel közlekedő helyközi járatok biztosítják. — A Marx Károly utcai forgalomkorlátozás feloldásával a 9-es a rásegítő járattal együtt az eredeti útvonalon közlekedik majd. Ekkor szűnik meg véglegesen a 9-es járat zsúfoltsága és helyreáll az utazási biztonság. — A Parászta és Bottyán- hegy lakóinak utazására új járat beindítását tervezzük. Ezt azonban csak akkor tudjuk beállítani, ha a kijelölt útvonalon befejeződik az útépítés. Társadalmi munka bosszúsággal Kósik László bátai olvasónk egy cikkünkre reagálva, amelyben a bátai Mező Imre utca társadalmi munkában történő betonozásáról számoltunk be, megírta, hogy a társadalmi munka nemcsak örömöt, hanem bosszúságot is jelentett. öt-hét személy vette ki a szabadságát több napra, hogy részt vegyen a társadalmi munkában. Azonban napokig hiába várták az anyagot, nem jött. — Bátán, a Mező Imre utca bontását az utca lakói társadalmi munkában végezték, több ütemben — tájékoztatott bennünket dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke a kivizsgálás eredményéről. — Az utca első része a terveknek megfelelően, időben elkészült. A második rész elkészítését az előzetes elképzeléseknek megfelelő időpontban anyaghiány miatt nem tudták végrehajtani. A Bajáról megrendelt sódert és cementet a jelzett időre nem szállították le. A társadalmi munka időpontjának eltolódásáról a lakosságot kellőképpen nem tájékoztatták. A helyszíni bejáráskor megállapítottuk, hogy jobb szervező- munkával, nagyobb körültekintéssel az ilyen panaszok elkerülhetők lettek volna. Kósik László elmondta: azért hívta fel a figyelmet erre a jelenségre, hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő és ilyenek miatt ne veszítse el a kedvét a társadalmi munka végzésétől. — A községi tanács elnökének felhívtuk a figyelmét arra, hogy a társadalmi munkaakciókat a jövőben úgy szervezzék meg, hogy előzőleg a feltételeket is biztosítsák. Időközben a Mező Imre utcában az út betonozása elkészült. Ml VÁLASZOLUNK Gsipkorekf házak Mindenképpen igen szép kirándulásokat tehet, aki a 8-as úton Nyugat-Dunántúlt keresi fel. Elhagyva a Bakonyt, a közelebb s távolabb emelkedő vulkáni .hegymaradványokat is, átlépi Vas megye határát. Ott és Zala északi, nyugati részein változatos tájak, az év minden szakában különböző színekben pompázó vegyes erdők, gazdag arborétumok, régi templomok, kastélyok, a népi építkezés emlékei és más látványok várják. KEMENESHÄTON Duka szinte Vas megye kapujában áll őrt a 8-as és a 84-es utak kereszteződésében. Ha onnan folytatjuk az utat, elhagyva a nyájas Kemenesalját, a barátságosan változatos Kemeneshátra érkezünk. A Kemenes szót a szláv kamenból vezetik le, az egykori folyóhordalékból maradt kavicsos részek hajdani nevéből. A Kemeneshá- tot régebben inkább Hegyhátnak nevezték, ez a Vasihegyhát folytatása, az pedig az ausztriai Alpok nyúlványaié, a Schöcklé meg a Gleichenberger Kogelné. A Kemenesháton erdő húzódik végig délnyugatról északkelet felé, jórészt Farkaserdőnek nevezték hajdanán. Az erdős hátakat keresztezve ismét egy elágazás Kámnál: a 87-es út válik ki, s irányul a megyeszékhely, Szombathely felé. Itt az elágazás közelében, az ellentétes oldalon van mindjárt egy igen szép és gazdag látványosság, a kámi arborétum (össze nem tévesztendő a kámonival, amelyik Szombathelynek egy külvárosa immár.) Ez az arborétum mindenképpen megéri a látogatást, de akkora (s olyan változatos), hogy 2—3 órán belül aligha járjuk meg. Ha megtekintettük, ezúttal ne is menjünk tovább Vas megyében. (Hagyjunk belőle máskorra is: Vasvár várával, Körmend kastélyával, Ják templomával —, hogy csak a legjelesebbeket említsük — mind külön megéri, hogy felkeressük!) Ezúttal balra forduljunk a főútról a mégKám előtt Zalabér felé elkanyargó útra. CSIPKÉS KEREK ERDŐ ■Néhány kanyarulat után egy faluba ereszkedünk, amelynek érdekes neve biztosan felkelti a figyelmünket: Csipkerek. A földrajzi neveink szótára elhomályosult szóösszetételként a csipke = csipkebokor és a kerék szóból származtatja. Erdő volt, s van itt. Azt is feljegyezték, hogy Balogh Ádám és Kisfaludy László kuruc csapatai a Csipkerektől Sárvárig húzódó — említett — Farkaserdőben rejtőzve lep- tép meg és onnan ki-kicsap- va késleltették, fárasztották Rabutin generális császári csapatait 1707-ben. Az átutazónak a hangulatos falusi utcán bal kézről két egyforma tetőzetű, hasonló ház tűnik fel. Az egyiknek már korszerűsítették a homlokzatát, ablakait rolóval látták el, de a másikon még zsalugáterek díszlenek. Mindkettőn régi zsúpfedél van, amely a ház végén csonka- kontyban bukik az út felé Mégpedig úgy, hogy nemcsak a tető fölső része lecsapott, hanem a két tetőoldal is kinyúlik a fal felé. KALABUKOS, CSONKAKONTYOS Az ilyen tetőmegoldás nem Volt ritka hajdan Nyugat- Dunántúlon. Az oromfal lecsapott felső része, illetve a lecsapott, azaz lekontyolt fe- délelőrész folytán csonkakontyosnak nevezték az ilyen házormot. Csakhogy e két csipkereki háznál nemcsak lecsapott az orom fölött a tető eleje, hanem az egész a tetőnek mindkét oldalon előre — az oromfalon túl az utca fölé — nyúló felső részével ferdén előre is ugrik, illetve bukik. Ezt kalabukos csonkakontyos megoldásnak mondják. Ilyen épületeket számba vettek a néprajzosok a környéken több felé: Sárváron, Herényben, Perinten, Hegyháthodászon. Csipkere- ken pedig egy régi, a XVIII. század derekáról való présházat jegyeztek föl, amelynek nyeregteteje jórészt hasonló, két végén lekontyolt volt. Aki egyébként a szép régi népi épületeket igazán kedveli, annak érdemes úgy tervezni az utat, hogy Szombathelyről — ahol megnézi a vasi múzeumfalut — Csipkéteken át Zalaegerszegre megy — ott meg a göcseji falumúzeum vár rá. S aztán még folytathatja az utat az őrség vagy Hetés felé, ahol további régi épületekre talál. N. F. A felsőoktatási intézményék nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek munkába lépésével kapcsolatos egyes kérdéseket szabályozza a Minisztertanács 1051/1980. (XII. 12.) számú határozata, s ugyanezen szakemberek pályázati rendszeréről szól a munkaügyi miniszter 21/1980. (XII. 12.) MüM számú rendeleté. A minisztertanácsi határozat Szerint a munkáltató pályázat útján létesíthet munkaviszonyt, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyt a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett, tanulmányai befejezése után első ízben, felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben elhelyezkedő szakemberrel, a pályakezdő szakemberek iránti igényét köteles pályázati felhívás formájában a felsőoktatási intézménynél meghirdetni. A munkaügyi miniszteri rendelet szabályozza a pályázati eljárást, megjelöli, hogy mit kell tartalmaznia a pályázati felhívásnak és a pályázatnak, kimondja azt is, hogy a pályázati rendszer megkerülésével, közérdeket sértő módon alkalmazott pályakezdő szakemberek munkaszerződése érvénytelen. Mindkét hivatkozott jogszabály a Magyar Közlöny 1980. évi 93. számában jelent meg. A társadalombiztosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit, és e törvény végrehajtása tárgyában korábban kiadott jogszabályt módosítja a Magyar Közlöny 1980. évi 95. számában megjelent 1980. évi 20. számú törvényerejű rendelet, illetve a Minisztertanács 55/1980. (XII. 20.) számú rendeleté. A módosított törvény szerint öregségi nyugdíjra a hatvanadik életévét betöltött férfi és az ötvenötödik életévét betöltött nő jogosult, ha húszévi szolgálati időt szerzett. Kimondja azonban a módosítás azt is, hogy öregségi nyugdíjra jogosult átmenetileg az is, aki húsz évnél rövidebb, de legalább tízévi szolgálati időt szerzett. A munkaügyi miniszteri rendelet szerint pedig aki a fentebb megjelölt életkort 1990. december 30-ig betölti, és eddig az időpontig húsz évnél kevesebb, de legalább tízévi szolgálati időt szerzett, öregségi nyugdíjra jogosult, és nyugdíjának mértékét ebben az esetben az 1980. december 31-én érvényben volt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Kiemelendőnek tartjuk a módosító jogszabálynak azt a rendelkezését is, amely szerint az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szempontjából az 1980. december 31-ét követően munkában töltött időből & fizikai munkakörben töltött időt lehet figyelembe venni, s hogy a munkaviszonyon, a szövetkezeti tagsági és bedolgozói jogviszonyon kívül munkát végző öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig korlátozás nélkül kell folyósítani, amíg megbízásért vagy bármilyen egyéb munkavégzésért, tevékenységért kapott díjazása, tiszteletdíja stb. a naptári év folyamán a 30 000 forintot nem haladja meg. Fenti mindkét jogszabály 1981. január 1. napján lépett hatályba. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában olvasható a munkaügyi miniszter 26/1980. (XII. 20.) MüM számú rendelete, amely a dolgozó életének, testi épségének vagy egészségének sérelmével kapcsolatos károk megtérítéséről szól, tartalmazza a megtérítési kötelezettség alá eső károk körére és kiszámítására vonatkozó szabályokat, valamint a felelősség érvényesítésének részletes szabályait, melyék között első helyen említendő, hogy: „A dolgozó köteles a sérelmet azonnal, vagy akadályoztatásának megszűnése után a munkáltatónak nyomban jelenteni. Ez a kötelezettség a dolgozó közvetlen ■felettesét is terheli.” A munkáltató pedig köteles a sérelem bekövetkezését követő tizenöt napon belül a dolgozót — halála esetén a hozzátartozóját — felhívni a kárigénye előterjesztésére. Ez a rendelet is 1981. január hó 1. ■napján lépett hatályba. Dr Deák Konrád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke A Típusterv ajánlata magánépitkezőknek Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben több családi ház tervét készítették el. A képen látható modellház eredetijében négy és fél szoba és lakóelőtér van, gazdaságos tetőtér-beépítéses megoldással, csaknem száz négyzetméteren. Kalabukos csonkakontyos házak
