Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 4. szám
Mai számunkból XXXI. évfolyam, 4. szám. ÁRA: 1,40 Ft. 1981. január 6., kedd AMIT A TANÁCSOK ELKÖLTHETNEK (3. old.) MIT BÍR EL AZ EMBER? (4. old.) TENGELICI ÁLTALÁNOS ISKOLAI DIÁKOTTHON (5. old.) REGI HÁZAK A FERTŐ PARTJÁN (4. old.) Valóságismeret A népi ellenőrzés alig valamivel több, mint két- évtizedes történelme társadalmi viszonyaink változásának a tükörképé is. A vizsgálatok nem csupán az életkörülményeinkben, hanem a tudatunkban végbement változásokról is számot adnak. Egy mai fiatal szinte el sem hiszi, hogy a népi ellenőrök az első években gyakran arra kerestek választ; miből futotta a szomszédnak autóra és nyaralóra? Aztán az ilyen jellegű ellenőrzéseket fokozatosan felváltották az ellátás — később a szolgáltatás — hiányosságaival kapcsolatos vizsgálódások. Míg napjaink elemző vizsgálatai többnyire boldogulásunk forrásáról, a munkáról készülnek, és társadalompolitikai tennivalóinkra keresnek választ. Hosszú út vezetett idáig. Kár lenne tagadni: az első időszakban gyakran kemény csaták árán dőlt el, hogy milyen képet ismerjen meg a közvélemény a valóságról. Voltak olyanok, akik — ki tudja miért — a valóságosnál komorabb szavakkal ecsetelték meglévő nehézségeinket, mások pedig arra törekedték, hogy az összefoglaló jelentések egy rózsaszínűre festett képet nyújtsanak a valóságról. Végül azonban rá kellett jönnünk, hogy nehézségeink megoldásának egyik alapfeltétele, társadalmi valóságunk reális ismerete. Ennek hiányában ugyanis aligha képzelhető el, hogy a gondjaink megoldását célzó döntések valós alapokra épülnek. Másra van szükség. Napjaink elemző ismeretére és — ha kell — könyörtelen szembenézésre. Vezetőnek és beosztottnak egyaránt. Mert a gyorsan változó világban, a gazdálkodás gyakran változó feltételei között szinte naponta ösz- sze kell vetnünk az elméletet a valósággal, hogy megtudjuk; meddig jutottunk a magunk által kijelölt úton. Ennek az elemző munkának pedig nélkülözhetetlen láncszeme a társadalmi ellenőrzés! Tudjuk ezt jól, sőt, ha másokról van szó, zokszó nélkül el is fogadjuk. Mégis gyakori a panasz, amely szerint az indokoltnál lassabban valósulnak meg a társadalmi aktivisták által tett javaslatok. Jó lenne tudni, miért van ez így. A miértre sokféle magyarázat kínálkozik. Vannak, akik azt mondják, hogy a kelleténél nehezebben viseljük el a bírálatot. Mások azzal magyarázzák a realizálás nehézségeit, hogy sokan még ma is laikus ellenőrzésnek tartják a népi ellenőrzést. Pedig már régen nem így van, hiszen a napjainkban dolgozó társadalmi ellenőrök hetven százaléka felsőfokú végzettség birtokában ellenőrzi és javasolja a társadalmi viszonyaink tökéletesítését. Megint mások szerint félünk a személyes felelősségrevonás- tól, s néha indokolatlanul nagyobb tisztelet övezi a hivalkodás által felnagyított személyes érdemeket. De akadnak szép számmal olyanok is, akik — a gyakran nemlétező — kapcsolataikra hivatkozva gátolják a társadalmi ellenőrök munkáját. Néhol pedig azért okoz nehézséget a javaslatok megvalósítása, mert egyes vezetők a tévedhetetlenség látszatát akarják megőrizni beosztottaik előtt. Pedig számos példa igazolja, hogy az intézkedések elhúzódása és elmaradása károsan befolyásolja a közhangulatot és az érintett közösség közéleti aktivitását. Tusakodni kell hát a rossz beidegződéssel, hiszen az ellenőrzés nem csupán a vezetés elengedhetetlen eleme, hanem egyben a demokratizmus fóruma is, amely lehetőséget ad az állampolgároknak arra, hogy beleszóljanak társadalmunk formálásába. És az állampolgárok igényt tartanak erre. Ezt bizonyítja, hogy a népi ellenőrzési bizottságokhoz évente 7000 —8000 közérdekű bejelentés érkezik. És a panaszosok (már régóta) nem arra kíváncsiak, hogy miből vette a szomszéd az autóját. Gazdálkodásunk hiányosságait, a munkaszervezés fogyatékosságait teszik szóvá, vagy a gazdálkodás rendjét sértő vezetői magatartásokat. Azaz: valós gondjainkat! A jövőben erre az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítanunk, hiszen bejelentésével, közérdekű észrevételével és javaslatával — még ha névtelenül is — az állampolgár kifejezi bizalmát, jelzi, hogy társadalmi viszonyaink alakulása nem közömbös számára. Ez pedig olyan tényező, amelyről céljaink ismeretében sem ma, sem pedig társadalmi fejlődésünk magasabb fókán nem lehet — és nem is szabad — lemondanunk. CSÁSZÁR NAGY LÁSZLÖ Barsi Mihály osztályvezető köszönti a hallgatókat Tegnap délelőtt 9-kor kéz. dődött Tengelicen, a Tolna megyei Tanács oktatási központjában a mezőgazdasági termelőszövetkezetek elnökeinek továbbképző tanfolyama. A továbbképzés célja: hathatós segítséget adni a termelőszövetkezeti vezetőknek egyre bonyolultabb gazdálkodási, irányítási feladataik sikeres végzéséhez. A tanfolyam szervezői meghívták ezúttal a továbbképzésre a megyében tevékenykedő állami gazdaságok Igazgatóit csakúgy, mint a megye gazdasági életének számos más vezetőjét is. Az" ötnapos tanlfolyamot dr. Kálmán Gyula, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd Barsi Mihály osztályvezető köszöntötte a résztvevőket. Ezután dr. Kovács Imre, a MÉM miniszterhelyettese tartott előadást a mezőgazdasági termelés időszerű feladatairól, majd dr. Kiss Emil, az MSZMP KB munkatársa a párt XII. kongresszusa határozatáról, továbbá a káder- és személyzeti munka javítását célzó tennivalókról tájékoztatta a továbbképzés hallgatóit. Dr. Kovács Imre miniszter- helyettes előadása Ma délelőtt három előadás hangzik el. Az első a polgári védelem feladatairól, a második a tűzoltóságnak a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben szerzett tűzrendvédel- mi tapasztalatairól, a harmadik pedig a munkavédelemről szól — lehetőséget biztosítva természetesen a konzultáció, ra is. Holnap — szerdán — délelőtt K. Papp József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, majd délután a Tolna megyéi Tanács elnöke, dr. Szabópál Antal lesz a továbbképzés előadója. K. Papp József az aktuális kül-, bélés gazdaságpolitikai kérdésekről, dr. Szabópál Antal pedig a mezőgazdasági nagyüzemek és helyi tanácsok kapcsolatrendszerének a helyi fejlesztésben betöltött szerepéről beszél. Csütörtökön dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, a VI. ötéves terv időszakára érvényes hitelpolitika irányelveiről tart előadást. Délután a tanfolyam hallgatói a Szekszárdi Húskombináttal ismerkedhetnek meg Kiss Gyula igazgató vezetésével. A tanfolyam zárónapján, pénteken réggé; 8-kor kezdődik az a fórum, amelyet dr. Gyugyi János, az MSZMP megyei bizottságának titkára vezet. Lengyel helyzetkép Termelés Molnyija után Horizont Új típusú mesterséges holdak üzembe helyezésével, a földi állomások hálózatának bővítésével és korszerűsítésével fejlesztik tovább az elkövetkező években a szocialista országok közös űrtávközlési hálózatát. J. I. Krupin, az In- terszputnyik nemzetközi űr- távközlési szervezet vezér- igazgatója a Pravdának adott nyilatkozatában elmondotta: A korábban használt Mol- nyija típusú mesterséges holdak helyett — ezek ellipszis alakú pályán keringnek, s így az adások továbbítására és vételére nem. minden időpontban használhatók — Horizont típusú, úgynevezett geostacionárius, vagyis a Föld forgási sebességével azonos időtartammal keringő, így egy adott pont fölött álló, holdakat alkalmaznak. Jelenleg az Interszputnyik mesterséges holdjai segítségével bonyolódik le az intervíziós műsorcsere 40 százaléka, de a jövőben az arány tovább növekedik. Kelemen István, az' MTI tudósítója jelenti: Az óév utolsó és az újév első munkanapjain jó ütemű termelésről számolták be a Lengyelország különböző körzeteiből érkezett jelentések. Mint a Trybuna .Dudu hétfői száma is közölte, országszerte az üzemek többségében eredményes munkával járulnak hozzá a piaci ellátás javításához, az exportkötelezettségek teljesítéséhez. A chorzowi vagongyárban például az idén nemcsak a Szovjetunió és Bulgária, hanem Irak számára is készítenek önrakodó vasúti teherkocsikat. A foedzini cipőgyárban - a napokban helyezték üzembe a Szovjetunióból kapott félautomata gyártósort, amelynek segítségével egy műsZak alatt 900 pár férfiCi- pőt készítenek. A jelentések ugyanakkor a nehézségekről is beszámolnak: helyenként és időnként gondok vannak az energia- ellátással és változatlanul probléma a szénhiány. A kollektívákat továbbra is foglalkoztatja a húsjegyrendszer, amelynek bevezetését eredeés viták tileg január 1-re tervezték, de a széles körű társadalmi vita során felmerült számos módosító javaslat nyomán későbbi időpontra halasztották. Ugyancsak közérdekű téma a szabad szombatok kérdése. Ezzel kapcsolatban a PAP .hírügynökség kommentárja nyomán több lap is emlékeztet rá, hogy aligha lehetséges a szabad szombatok számát „egyik pillanatról a másikra” 16-ról 52-re emelni. A lengyel gazdaság jelenlegi helyzetében ez különösen irreálisnak tűnik. Mint a fémipari dolgozók ágazati szakszervezetének kongresszusán elmondták: ha minden szombatot szabaddá tennének, akkor ez egyedül a gépiparban éves szinten 28 milliárd zloty értékű veszteséget jelentene a népgazdaságnak. A Trybuna Ludu is hosszabb cikkben foglalkozik a szabad szombatok történetével és emlékeztet arra, hogy a világ más országaiban a szabad szombatok bevezetését hosszas előkészítő folyamat előzte meg. A kérdésről tehát folytatódik az eszmecsere. Almi január hónapot illeti, hivatalosan három szabad szombat mellett döntöttek. Beruházások a szovjet iparban A Szovjetunió XI. ötéves tervidőszakának beruházási politikáját két fő tendencia jellemzi: az előző években megkezdett beruházások befejezése és a már működő gyárak, üzemek rekonstrukciója, továbbfejlesztése. így az 1981-re előirányzott 140,2 milliárd rubeles beruházási összeg jelentős hányadát e két célra fordítják, 39 százalékot szánnak például a gyárak gépparkjának modernizálására. A tudományos-műszaki haladás meggyorsításában, a népgazdaság fejlődésének fokozásában, a termékszerkezet javításában fontos szerepet játszó iparágakat — köztük az energetikát, a kohászatot, a gépgyártást, a vegyipart és a közlekedést — az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlesztik. Továbbra is gyors ütemben fejlődik a Szovjetunió fűtőanyag- és energetikai komplexuma: a tervek szerint az elektromos energia termelése ez évben eléri az 1335 milliárd kilowattórát — azaz 3,5 százalékkal haladja meg a tavalyit —, a kőolaj- és gázkondenzátum-termelés a 610 millió tonnát, a földgáztermelés a 458 milliárd köbmétert, a szénkitermelés pedig a 738 millió tonnát. A XI. ötéves tervidőszakban az ország európai területén elsősorban az atom- és a vízienergetikát fejlesztik, s már az idén áramot ad a kurszki atomerőmű két, egyenként félmillió kilowattos turbinája. A keleti körzetekben a vízi erőművek mellett a hőerőművek építése kap hangsúlyt: ebben az évben helyezik üzembe a Szaiano—• susenszkojei vízi erőmű egyik energiablokkiát. s az ekibasz- tuzi hőerőmű két, összesen egymillió kilowatt kapacitású egységét. A kőolaj- és földgázkitermelés fokozódásával párhuzamosan erőteljesen fejlesztik a vegyipart és az olaj- vegyészetet is. Uj üzemegységeket indítanak be, illetve modernizálják a már működőket többek között a ferga- nai, a Don menti, a kemero- vói, az acsinszki és az almali- ki vegyipari kombinátot. A gépgyártás termékszerkezetének javítása, a nagyobb kapacitású berendezések, az automata és félautomata gépsorok termelésének növelése céljából elsősorban az európai területen — Moszkvában, Leningrádban, az Ural térségében, a Volga mentén és Ukrajnában — korszerűsítenek számos gépgyárat. Ennek meggyorsítására szakosított építővállalatok létrehozását tervezik. MSZMP-kiildöttség utazott Finnországba A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának meg. hívására hétfőn pártküldöttség utazott Finnországba Gye- nes Andrásnak, az MSZMP Központi Bizottsága Ititkárá- nak vezetésével. A delegáció tagja Veszprémi István, a KB tagja, a Tatabányai Szénbányák Vállalat vájára, valamint Zimborás Károly, a KB munkatársa. Tsz-elnokok továbbképzési
