Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

2 NÉPÚJSÁG 1981. január 5. Kissinger ingázása flz Egyesült Űllamok növeli katonai erőit a Közel-Keleten Külpolitikai BÚ ÉK Vasárnap esti kommentárunk. lAz esztendő fordulója mindig is egyszerre volt a vissza­tekintés és az előnepillántás ideje, Imind a kisebb közösségek i(csailád', vállalat), mind a nagyobbak' (nemzetek, szövetségi rendszerek) számára. Ma már régen a múlté „az én házam az én várain” tévíhite: modem korunknak megfelelő sebességgel terljed a felismerés, hogy a hazában, és a viliágban szinte sem­mi nem független egymástól, hogy a jelenségek nagyonis ösz- szefiüggenek, 19811 legelején aligha él Magyarországon olyan ember, akit meg kellene győzni arról: köze van ahhoz is, ami tőle — vagy unokáitól — sokezer kilométerre történik; visz- szalhiatlhat rá, adott esetben a húsába vághat, vagy éppen el­lenkezőleg, gyógyírnak bizonyulhat honi gondjai egy részére. (Nyugodtan éltai. csak békében lehet és az egészség mellett fajra, világnézetre, nemzetre való tekintet nélkül elsősorban békességet kíván magának és embertársainak 1981-re minden becsületes, józan ember. Ez a látszólag egyszerű, valójában azonban létfontosságú igazság ihlette Leonyid Brezsnyevnek a szovjet rádióban és televízióban elhangzott újévi köszöntő­jét; Annák az .államnak az első embere szólt népéhez és a viliághoz, amelyre óriási mértékben, nehezedik a béke meg­őrzésének terhe. „A Szovjetunió külpolitikája — hangzott az üzenet — világos célokat követ. Azit kívánják, hogy a világ valamennyi népe békében éljen. Elkötelezettségünk a szabad­ság, az igazságosság és a haladás eszíméi iránt megingatha­tatlan.” iűjévi üzenetet intézett az amerikai népihez Reagan, a megválasztott elnök is. Az AP hírügynökség szerint a január 20-án hivataliba lépő elnök egy „öreg francia katona” törté­netét idézte, aki az első világháború verduni pokla után azt toondta: „Most már semmi nem lesz löhetetlen.” Mire gondolt pontosan Reagan? Nem tudjuk. De hisszük: a világ egész jól el tudja képzelni, hogy nem lesznek új Verdün-ök. HARMAT ENDRE Barcelona Vita a PSUC kongresszusán Egyiptom jelentős mennyi­ségű fegyvert, köztük harcko­csikat szállít Szomáliának és katonai tanácsadókat is álló. másoztat az Etiópiával szem­ben területi követeléseket táT masztó kelet-afrikai ország­ban. Erről nyilatkozott szom­baton este Kairóban Ahmed Badavi egyiptomi hadügymi­niszter, miután megbeszélést folytatott a Szomáliából- elő­ző nap visszatért Henry Kis. singerrel. Ar volt amerikai külügyminiszter nemhivata­los megbízatással ugyan, de a hamarosan hivatalba lépő Reagan elnök jóváhagyásá­val jelenleg ..magánlátogatá­son” tartózkodik a Közel-Ke­leten, s útja érinti mindazo­kat ’ a térségbeli országokat, amelyeknek az új washingto­ni kormányzat a jövőben még hangsúlyozottabb szerepet szán az Egyesült Államok A Japán—dél-koreai titkos fegyverkereskedelem leleple­zése politikai vihart keltett a szigetországban. A baloldali és a polgári ellenzék pártjai egyöntetűen rendkívül veszé­lyes precedenst látnák abban, hogy jlapán cégek — a fegy­verek kivitelének állami tilal­mát megszegve — aknavető­csöveket és ágyúalkatrészekét szállítottak a népelnyomó dél­koreai diktatúrának. Az ellenzék á törvénysértő gyakorlat határozott elítélé­sét, egyértélmű színvallást követel a kormánytól, mivel ennek elmaradása véleménye szerint azt bizonyítaná, hogy a kabinet — a szélsőjobbolda. li körök nyomásának enged­közel-keleti katonai behato­lásának előmozdításában. Reagan leendő külpolitikai tanácsadója a hét közepén, egyiptomi tartózkodását meg­szakítva 24 órás villámlátoga­tást tett Szomáliában. Az ere­deti útiprogramban nem sze­replő mogadishui megbeszé­lések egyetlen napirendi té­mája az Egyesült Államok Szomáliái katonai jelenlété­nek megszilárdítása volt. Szi- ad Barre elnök a múlt év őszén, katonai segélyek fejé­ben, s Etiópiával kapcsolatos agresszív terveinek támogatá­sa reményében Washington rendelkezésére bocsátotta a vörös-tengeri Berbera hadi­tengerészeti kikötőt. Kissin-, ger mostani látogatása alkal­mából Barre a két ország ka­tonai együttműködésének to­vábbi elmélyítését szorgal­mazta. ve — a fegyverexport korlá­tozásának általános enyhíté­sére készül. Aszukata Icsiro, a Japán Szocialista Párt Központi -Végrehajtó Bizottságának el­nöke hangot adott gyanújá­nak, hogy más jlapán cégek is űzik az illegális fegyverkeres, kedelmet. Egyben bejelentet, te: a JSZP megyei és városi szervezetei országos vizsgá­latot kezdenek. A kommunis­ták és a buddhisták szintén jelezték, hogy a parlament januári ülésszakán erélyesen számon kérik a Szuzuki-kor. mányzattól a köntörfalazás nélküli állásfoglalást. Az ország legnagyobb na­pilapja, a Jomiuri Simbun, Egyiptomba visszatérve Kissinger úgy nyilatkozott, hogy az új republikánus ve­zetés a „katonai egyensúly híve”, feladatának tekinti, hogy „szembeszáll jon a szov­jet expanzionista törekvések­kel” Afrikában és az Indiai- óceánon, s ennek keretében célul tűzte ki, hogy megdup­lázza a körzetben katonai je­lenlétét. Nyilatkozatában Kissinger ismét állást foglalt az Egyesült Államo^ afrikai és közel-keleti pozícióinak megerősítése mellett, amelyet — úgymond — „a Szovjetunió terjeszkedő politikája”, tesz szükségessé. „Barátaink elbi­zonytalanodnak, ha nem lé­pünk fel a Szovjetunió politi­kájával szemben” — hangoz­tatta Kissinger, aki Egyip­tomban és Szomáliában a kérdés katonai vonatkozásai­ról is tárgyalt vendéglátóival. amely elsőként tájékoztatta a közvéleményt az osakai ke­reskedelmi . cég üzelmeiről, vasárnap megnevezte a japán fegyvergyártó céget is. Az ak. navetőcsövék és a tüzérségi lövegek alkatrészei a Himeji városban levő Szanjo Tokuso Szeiko üzemben készültek. A Japánban példátlan bot­rány kipattanásával egyidő. ben derült fény arra is, hogy bizonyos amerikai kongresz. szusi körök szeretnék, ha Ja­pán hadihajókat gyártana az Egyesült Államok flottája számára. Megfigyelők szSrint a megkeresés még inkább fel­szítja Japánban a fegyverex. port-vitát. A politikai szélső, jobb hónapok óta követeli a tilalmak érvénytelenítését. PANORÁMA BUDAPEST Szekér Gyulának, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökének meghívásá­ra vasárnap hazánkba érke­zett Damdinzsavin Majdar, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának első elnök, helyettese, a tudományos és műszaki állami bizottság el­nöke. * Az Elnöki Tanács Vigovsz. ki Ferencnek, a Magyar Táv­irati Iroda famunkatársának 60. születésnapja és nyugállo­mányba vonulása alkalmából — több évtizedes, eredményes munkásságának elismerése­ként — a Szocialista Magyar- országért Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést va­sárnap Óvári Miklós, az MSZMP PB tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a KB osztályveze­tője. BELGRAD Az elkövetkező egy eszten­dőre Miodrag Vukovicsot vá­lasztotta meg a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség elnökévé a szövetség orszá­gos választmánya. HAVANNA Rekord mennyiségű 53,38 ezer tonna grapefruitot ta­karítottak be Kubában 1980- ban. Ebből 36,9 ezer tonnát exportáltak. Úgyszintén az eddigi legnagyobb mennyisé­get — 54,4 ezer tonnát — ta­karítottak be narancsból, mandarinból és citromból is. — A TOTÓ 1. heti 13 plusz 1 találatos szelvénye: 2, x, x, 1, x, x, 1, 1, 1, 1, x, x, x,. Pótmérkőzések: 2, 1, x. Az Egyesült Katalán Szo­cialista Párt (PSUC) V. kong. resszusa szombaton este 419 szavazattal, 78 ellenében és 282 tartózkodás mellett jóvá­hagyta a központi bizottság beszámolóját. A jelentős számú tartózko­dás és ellenszavazat annak a következménye, hogy a kong­resszus elnöksége előzetesen elutasította az indítványt: szavazzanak külön az „euro- kommundsta” jelző megtartá­sáról a központi bizottság be­számolójában. A beszámolóról folyó vitában ugyanis a bar­celonai és a környező nagy ipari övezetekből jött küldött­ségék többsége e kifejezés el­hagyását javasolta, mert az „a megosztás és az ellentétek tényezőit” viszi be a pártba,, és a nemzetközi munkásmoz­galomba. A kongresszus vasárnap megkezdte a tézisek, a szer­vezeti szabályzat tervezete és a kongresszus többi doku­mentumának megvitatását. Politikai vihar Japánban „Harcérintkezésben” - Európa közepén (I.) Ki kit fenyeget? Történelmi eseményt megörökítő felvétel: a lengyel fő­városban 1955 májusában a szocialista országok képvise­lői aláírják a Varsói Szerződést. A nyugati rádióadók, a ha­diipari körökhöz közéi álló bulvárlapok — a NATO-han megindult új fegyverkezési húlllálm „szükségességét” iga­zolandó — a legképtelenebb koholmányokat tálalják fel hallgatóiknak és olvasóiknak a Varsói Szerződés hadsere­geiről. Az atlanti tömb had­ügy- és külügyminiszteréinek legutóbbi brüsszeli tanácsko­zásán sem volt hiány a há­borús pszichózist szító „stra­tégiai elemzésekben”. A töb­bi között azt hallottuk, hogy a NATO leghőbb vágya az európai biztonság fenntartá­sa. s a több milliós haderő gyorsított felkészítését, a „korlátozott” nukleáris hábo­rú hadászatára való áttérést egyedül kizárólag a „keleti fenyegetés fokozódása” indo­kolja. Két, időközben félre- álllított hivatásos stratéga — Robert Close belga és Sir John Hackett brit dandártá­bornok — a képzeletbeli har­madik világháború rémképe­it ecsetelve, nem kevesebbet hirdettek, mint hogy a Varsói Szerződés hadseregei le akar­ják rohanni Nyugát-Európát és „ha egyszer elindulnak, meg séta állnának a La Manche-csatornáig.” „AGYBOMBAZÁS” Ennek a politikai-pszicho­lógiai „agybombázásnak” a veszélyét hiba lenne lebecsül­ni. Már csak azért is, mivel a fiatalabb nemzedéknek nincs közvetlen, személyes tapasztalata a 30—35 eszten­dővel ezelőtt történtekről', az 50-es évek hidegháborús idő­szakáról, a Varsói Szerződés aláírását megelőző európai fejleményekről. A „ki kit fenyeget?” és a „kinek vannak agreszív, s ki­nek védeltai céljai?” — kér­désre a válasznál abból kell kiindulnunk, hogy a 'máso­dik világháború után azonnal elkezdett fegyverkezésnek az imperialista hatalmak voltak a kezdeményezői. Nem a Szovjetunió, hanem az Egyel sült Államok dobta le 1945- ben az atombotafoát, nem a Szovjetunió, hanem az USA fogott hozzá világméretű ka­tonai támaszpont rendszer ki­építéséhez; nem a népi de­mokratikus országok, hanem a nyugat-európai tőkés álla­mok alakították meg először szűk körű csoportosulásukat 1948-ban (ez volt az úgyneve­zett Brüsszeli Paktum), majd szervezték meg 1949-ben az addigi legnagyobb katonai szövetséget, a NATO-t. A tömb alapító okmányát 12 állam képviselői írták alá. A szövetséghez később — 1952-ben — csatlakozott Tö­rök- és Görögország, de ak­kor még hiányzott a tizenötö­dik szövetséges, a felfegyver- zendő Nyugát-Németország... MOSZKVA JAVASLATA A szovjet kormány, látva a nemzetközi helyzet éleződé­sét, 1952-ben leszerelési vi­lágkonferencia összehívását kezdeményezte. A nyugati vá­évvel később — 1954 márciu­sában — Moszkva javasolta, az Atlanti Szövetséget alakít­sák át védelmi szervezetté és ez esetben kész maga is részt venni a NATO tevékenységé­ben. A csatlakozási javasla­tot a nyugati hatalmak eluta­sították, ezzel beismerve, hogy ezt a tömböt a szocialista or­szágok kizárásával és éppen ellenük alakították. Ellenben még ugyanazon év októberé­ben jóváhagyták a nyugat­német újrafelfegyverzés előtt szabad utat nyitó párizsi szer­ződést, majd az európai biz­tonság ügyében Moszkvába szóló meghívót visszautasít­va, megkezdték a szerződés parlamenti ratifikálását. 1955 májusában az akkoriban nyílt területi követelésekkel fellé­pő NSZK-t teljes jogú tag­ként felvették a NATO-ba és engedélyezték számára fél­milliós hadsereg felállítását. Európában súlyos háborús feszültség állt elő. Ilyen hely­zetben a Szovjetunió és a többi szocialista ország már nem várhatta tétlenül a vészt- jósló fejlemények teljes ki­bontakozását. A háborús erők egyesített frontjával szembe kellett állítaniuk az európai béke és biztonság kollektív védelmének frontját. Ennek tett eleget 1955. május 14-én a varsói tanácskozás, ame­lyen nyolc baráti állam kép­viselői aláírták barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésü­ket, a Varsói Szerződést — a NATO megalakítása után hat esztendővel. SERFÖZÖ LÁSZLÓ alezredes (Következik: Beszéljenek a tények.) A NATO megalakításában és kibővítésében annak idején jelentős szerepet játszó két nyugat-európai politikus: Adenauer nyugatnémet kancellár (balra) és Churchill, az egykori brit miniszterelnök. laszt így hangzott: nem! Két Az US News and World Report így ábrázolja az egész világot behálózó amerikai katonai támaszpontrendszert... Tavaly az Egyesült Államok haderőinek minden ötödik katonája külföldön állomásozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom