Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-31 / 26. szám
1981. január 31. ^fePÜJSÄG 3 Hass, alkoss, gyarapíts! (V.) Egyéni boldogulás - közösségi érdek A változások, amelyeket a termelési és a gyártmány- szerkezet átalakítása, a munkaerővel, a szaktudással, a tapasztalattal és a tehetséggel való jobb gazdálkodás szükségessé tesz, elkerülhetetlenül érintik majd az embereket. Ezek nem mellettük, hanem velük történnek majd. Munkahelyet kell változtatni, esetleg új szakmával ismerkedni. A terv előírja, hogy a munkaerő átcsoportosítását a teljes foglalkoztatottság fenntartásával együtt kell megoldani. Főleg az iparból, építőiparból, kismértékben a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő a szolgáltatási ágazat hatékony fejlesztését, bővítését alapozza meg. MÁR NEM KEVÉS A LÉTSZÁM E mozgások öt év t alatt az iparban, építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatott mai teljes létszámnak 3—4 százalékát érintheti. Ez a létszám a háttériparban, a szolgáltatási ágazatban, a háztáji és kisegítő gazdaságban, az infrastuktúra számottevő javulását segítheti, hozzájárulva ezzel az élet- körülmények fejlődéséhez. Ahonnan pedig a munkaerő eltávozik, ott javul az élőmunka hatékonysága. Az iparban és az építőiparban felszabaduló létszám foglalkoztatását elsősorban helyben, a vállalat, vagy a település környékén kell megoldani. A kisebb települések esetleges foglalkoztatási gondjainak megoldásához a helyi tervezés számolhat a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének fejlesztésével is. A munkaerő-átcsoportosítás szükséges gyakorlatának kialakítása ugyanakkor megköveteli a vállalati, területi munkaerő-gazdálkodás, a rendszerszemléletű, előrelátó, és körültekintő munkaügyi tervezés kialakítását, színvonalának erőteljes emelését. A munkaerő-gazdálkodásban számottevőek a tartalékok. A 70-es évek elején, közepén szinte nem akadt vállalat, vagy ágazat, ahol a munkaerőhiányra ne panaszkodtak volna. Azóta az iparban (1979-től az építőiparban is) továbbá a mezőgazdaságban egyre csökkent a létszám, miközben jelentősen nőtt a termelés, mégis: ma már a termelőegységek alig-alig említik a létszám- hiány gondjait. (Az iparban 1980 elején csaknem 80 ezerrel, a mezőgazdaságban megközelítően 180 ezerrel kisebb létszámmal termeltek, mint 1971-ben. Az építőiparban 1979-től 10 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma.) Ez a hatékonyság javítása érdekében kibontakozó egyik legkedvezőbb, s a jövőt illetően is biztató folyamat. Jelzi, hogy egyre több vállalatnál tanulják meg az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. Ebben a jobb gazdálkodásra egyértelműbben ösztönző szabályozók mellett a viszonylagos munkaerő- hiánynak is szerepe volt. Lehet, hogy a fejlesztési alapok viszonylagos szűkössége pedig a gépi berendezések jobb kihasználására szorítja majd a vállalatokat, a termelőeszközök kihasználásának tudományában való elmélyülésre. CSOPORTOS FLUKTUÁCIÓ A szervezett, a népgazdaság érdekeivel megegyező, csoportos „fluktuáció” nem sérti az emberek személyes érdekeit. Egy lassan fejlődő termelőegységnél ugyanis a dolgozni tudó és szerető ember — hiába kiugró a teljesítménye — semmiképp sem kereshet annyit, mint egy gyorsan fejlődő korszerű gyárban. A személyes munkajövedelmek mértékét alapvetően a vállalati jövedelmek alakulása szabja meg. Ez a körülmény egyébkén! a kollektivizálás fontosságát is hangsúlyozza. A mai, korszerű gyáriparban, vagy az iparszerűen szervezett mező- gazdaságban egy-egy ember tisztességes munkája nem elég a boldoguláshoz: az egész kollektívának kell jól dolgoznia! Ez pedig azt jelenti, hogy az egyéni teljesítmények növelése sem egyszerűen mennyiségi kérdés többé: ügy is javítani kell a teljesítményt, hogy — ahol ez szükséges — vállalni kell a többiek serkentését, esetleg bírálatát, vagy szakmai megsegítését is. Csak a nagyobb kollektív teljesítmény adhat ugyanis módot a többet teljesítők differenciált bérezésére. Ez egyszersmind legsajátabb érdeke is az egész kollektívának, hiszen éppen legjobb tagjaitól várhatja el a vállalat, az üzem, a műhely, a brigád, hogy előrelendíti a közösség munkáját: példamutatással, tanácsokkal, ötletekkel, újításokkal, az átlagosnál nagyobb munkabírással. KÜLÖNBÖZŐ ESÉLYEKKEL A vállalatok közötti különbségtételnek is ugyanez, az egész ország érdekeit szolgáló összefüggésrendszer az alapja. A több tiszta jövedelmet produkáló termelő- egység többel járul hozzá a társadalmi közkiadásokhoz, például a VI. ötéves terv szociálpolitikai céljainak megvalósításához. Az ilyen vállalat tehát több jövedelmet érdemel, s több kedvezményt a hitelezési gyakorlatban, illetve a munkaerő-átcsoportosítás menetében. A saját erejéből is lendületesen fejlődő, versenyképes termelőegységeknél valóban kár lenne, ha létszámhiány miatt kellene a reálisan elvárható termelésbővítési ütemet mérsékelni, vagy az esetleg kínálkozó jó piaci lehetőségeket kihasználatlanul hagyni. A hatékonyság következetes fejlesztése felvet néhány társadalmi, szociálpolitikai, generációs, sőt: látszólag ideológiai gondot is. Kétségtelen, a termelőegységek eltérő starthelyzetből indulnak. Az ezekből adódó gondok ugyanúgy objektív következményei az előállott körülményeknek, mint például az egyensúlyi problémák: s nincs más kiút, mindegyikkel szembe kell nézni. Ezeket is a társadalmi munka, hatékonyságának javításával lehet és kell megoldani. Az állam szociálpolitikája a garancia arra, hogy a szocialista társadalomban a hatékonyság következetes javítása semmiképp sem vezethessen a dolgozó emberek helyzetének tartós romlásához, létbizonytalansághoz. (Következik: A vállalkozás: kötelező!) GERENCSÉR FERENC Újobb regionális vízügyi rendszerek A népgazdasági terv szerint az idén 9,8—10,2 milliárd forintot költünk a víz- gazdálkodás fejlesztésére. Az idén befejeződnek az építési munkák és az üzembe helyezésre is sor kerül egy-egy beruházási ütemben az északnógrádi, a pécs—mohácsi és a dél-borsodi regionális vízközműrendszerben. Átadják Kaposvár új vízellátó műveit, a debreceni szennyvíz- tisztító telep első ütemét, és a keszthelyi szennyvíztisztító telepet. Uj beruházásként megkezdik az idén a pécs— mohácsi regionális vízellátórendszer második ütemének, a győr-soproni rendszer első ütemének építését, s több vízmű létesítését az eocénkori új szénbányák körzetében. Az ilyesféle felismeréshez kélll némi szerencse. Méghozzá olyan szerencse, aimi eleinte egyáltalán nem tűnik annak. Laipuinkban napokon át megjelent az alábbi szövegű hirdetés: ,,'B” kategóriába tartozó döbröközi „Zöld Mező” Mgtsz 7228. pályázatot hirdet főag- ronóimusi, főkönyvelői, ttelső ellenőri munkakör Ibetöítésé- re. Követélmény: a 3111/11977. (IX. 22.) MÉM sz. rendeletben előírt Végzettségek, Fizetés: a 19/1977. (V, 25.) MÉM— MüM. sz. együttes rendelet szerint. Jelentkezés a tsz elnökénél személyesein' vagy írásiban,1” Mégcsak k ülő nősebben rossz szándékúnak se kell lenni ahhoz, hogy ilyesmi olvastán az ember ízes bélvillongások- ra gondoljon és természetesen útnak eredjen kipuhatolni a „döbröközi helyzetet”. Bel villongás okról szó sincs, csak balszerencsés véletlenek összejátszásáról. Hosszú évek munkája után egyszerre erőt vett a betegség három vezető szakemberen, ami külön-külön és együttvéve is épp elég bajji, de korántsem! tragédia, netán újságba 'kívánkozó szenzáció, Az újságíró jobban teszi, ha veszi a sátorfáját és — bosszúságát léhetőleg leplezve — emelt fővelt távozik. Nem ezt teszi. Elindul failúhosszat , gyalog - szerrel. Több okiból: 1. szép az idő, 2. régen járt Döbrö- közön, 3. valami már idejövet felirétoiett előtte a változásokból, 4.1 az újságírásnak csak segédeszköze, de nem eszköz az autó,, 5,i egy falut csak gyalogosan léhet megismerni. Persze így is felületesen, de jelen esetiben a célnak azért remélhetőleg megfelelően. Megállapít ások: il„ Döbröiköz tiszta, 2. Még távol a tavasz, de majd ha el- jőj, nem sok meszet, festéket kell az ilyenkor szokásos csinosításra elpocsékolni, mert a házak, épületek vidám, friss színekben pompáznak, 4. az iskola épületével annak idején valószínűleg le akarták pipálni néhány városi hasonlót. Sikerült. 5. A templommal Werbőczy egykori várát. Ez is sikerült. 6. Olvadáskor itt alig valamivel lesz több sár, minit Szekszártíon. Járdák, szilárd burkolatú utak. 7. A járdákat takarítják,! Jég, hóborda, elfelejteti! szakasz sehol, Nem úgy, mint Szekszárdim. 7. A Kossuth utca sarkán egy orsó és madzag, továbbá félbevágott műanyag flakonból készült leereszthető madáretető szolgálja a cinkéket. Látogatják. Aztán a negyedik-ötödik utcában a siétálás meghozza legfontosabb eredményét. A régi magyar falura a többnyire rövidehb végükkel az utcára támaszkodó, hosz- szú, gazdasági épületekhez csatlakozó házak voltak jellemzők. M'a (sajnos) az unalmas, jellegtelen., sátor-, vagy nem sátortetős kockaházak azok.1 iDöbrökiöziöni nemi Az országútróli bekanyarodva — ezt képiünk is bizonyítja — a látogató Olyan faluképet talál, melyben a régi épületekhez ízléssel!, jó elosztásiban, jórészt egyedi tervezés eredményeiként csatlakoznak az újak. A végeredmény: a falu képére se az un álom, se az ízléstelenség nem jellemző, hanem ennek ellenkezője. És természetesen a jómód. Döfarököiz „bánlkjában”, a takarékszövetkezetben, Katus Gyula vezető kérésemre ki- gyűjteti az utolsó öt év lakásépítési, -felújítási kölcsönösz- szegeit: —■ 128 tétel, összesen 3 millió 850 ezer forint összegben., • Ez nem is sok, de tudná kell, hogy egyáltalán nem mindenki szorul kölcsönre építkezéskor. Inkább berakják a pénzüket, sémmint kivennék. A „bank” egyébként furcsa egy pénzintézet. Körzetébe tartozik Dombóvár városa, áhová 9 millió forint költsönt folyósított talvaly, de ahol még egy sárki trafik méretű kirendeltséget se sikerült nyitniuk idáig.. Hadd jöjjenek pénzért a dombóváriak Döbröközre. A tanácselnök nincis otthona, a vb-títkár szántén nincs, az egész falúba vonatkozó adatokat nem lehet szerezni. Staúidt Jenő, a hirdetést feladó Zöld Mező tsz elnöke: — Az elmúlt 5 éves1 terv időszakában 411 téesztag vett, vagy épített új lakást, 16 pedig felújította a régit. A termelőszövetkezet két éve kamatmentes ifjúsági lakásépítési állapot képezett. Egy-egy jelentkező 30 ezer forintot vehet fel1, csak 1 szá— Ne kelljen a rászorulóknak Dombóvárira buszozni uk! A termelőszövetkezeti és állam igazgatási vezetés „ösz- sziefomódását” sok más településen megirigyelhetnék. Az összefogás jóvoltából tavaly például egyetlen eszltendőben öt utcát köveztek Ki. Bármilyen! jó is a Zöld Mező, a falukép ilyetén alakuláséiban a háztáji gazdálkodásnak óriási szerepe van, 'Ebben viszont a termelőszövetkezetnek. iDöbrököz mindig nagy állattenyésztő falu volt, tavaly a .termeiőlszövetkezeten keresztül értékesített állatokból a bevétel 112 és fél millió forint volt. i(Városil'akök figyelem! Ne csak az összegeket tessék iri- gyeM! A portánként néhány bik'a, több tucat sertés eladása mögött rejlő egész évi munkát ilsi!)1 — A termelőszövetkezet 2 tejibegyűjtőt tart fenn. Táp- bóltljábán — 50 kilós csomagolásiban — évente 80—120 vagon takarmányt ad el a tagoknak. Az érdeklődésnek ideje végét szakaszt amik mert félő, hogy egy .napsütéses téli napon tett körsétából száraz, agrárgazdasági tanulmány kerekedik.! BúcHÚkérdés Katus Gyula .takarékszövetkezeti vezetőhöz: — Ha szeretnék házat venni Dölbröközön, milyen vastag pénztárcával induljak öl? — Félmillió forintnál kevesebb semmiképp se elég az olcsóbbik fajtáihoz. IMég egy záró megállapítás. Nemcsak a koékaházak „'hiányzanak” Döbrüközrői (azaz pontosabban fogalmazva: ,a falú belltenüilétén nem uralkodók)', hanem az ostoba kerí- tés-kultuisz is. — Ehelyett nálunk most a központi fűtés szerelése a divat. Nem olajra, hanem fára, szénre. Ez takarékosabb! Werbőczy egykori jobbágy- falúja máhölhap központi fű- télses nagyközség lesz. ORDAS IVÁN Fotó: Czakó Sándor. zalék kezelési költséget kell fizetnie. Idáig Ihárom fiatal házas vette igényibe ezt a lehetőséget. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy a termelőszövetkezet szerepet váülál a falú összképének alakításában. Természetesen! nem elsősorban a kölcsön1, hanem az innen nyerhető nagyon' jó jövedelem révén: — Tavaly 56 ezer forint volt az egy dolgozó tagra jutó, közösből származó jövedelem. Az idei zárszámadás előjelei szerint most 8 százalékkal magasabb lesz. Tehát az 1080-as évben felülmúlta a hónapra számított 5000 forintos átlagot: — A termelőszövetkezet az orvosi rendelőre és várára negyedmilliót bocsátott a tanács rendelkezésére, útépítésre félmilliót. A sizúróhélyre vettünk egy 2000 literes hűtőpultot: Az orvosi! rendelő egyébként egy drága, ultrarövid hullámú kezelésre szolgáló géppel gyarapodott.' A termelőszövetkezet; vásárolta. Hagyományos magyar városkép nincs, de valahol a lelkünk mélyén, emlékezetünkben, tudatunk alatt, vagy ki tudja, hogy hol, ilyen falukép annál inkább él. Aztán, ha nem találjuk a valóságban, csodálkozva pislogunk, felháborodunk és neheztelünk a tényekre, melyek semmiképpen se akarnak idomulni előzetes elképzeléseinkhez. Például Döbröközön sem ... Döbröközi utcarészlet A tsz az orvosi rendelő felszerelésénél is segített
