Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám

1981. január 31. ^fePÜJSÄG 3 Hass, alkoss, gyarapíts! (V.) Egyéni boldogulás - közösségi érdek A változások, amelyeket a termelési és a gyártmány- szerkezet átalakítása, a mun­kaerővel, a szaktudással, a tapasztalattal és a tehetség­gel való jobb gazdálkodás szükségessé tesz, elkerülhe­tetlenül érintik majd az em­bereket. Ezek nem mellettük, hanem velük történnek majd. Munkahelyet kell változtatni, esetleg új szakmával ismer­kedni. A terv előírja, hogy a munkaerő átcsoportosítását a teljes foglalkoztatottság fenn­tartásával együtt kell megol­dani. Főleg az iparból, építő­iparból, kismértékben a me­zőgazdaságból felszabaduló munkaerő a szolgáltatási ágazat hatékony fejlesztését, bővítését alapozza meg. MÁR NEM KEVÉS A LÉTSZÁM E mozgások öt év t alatt az iparban, építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoz­tatott mai teljes létszámnak 3—4 százalékát érintheti. Ez a létszám a háttériparban, a szolgáltatási ágazatban, a háztáji és kisegítő gazdaság­ban, az infrastuktúra számot­tevő javulását segítheti, hozzájárulva ezzel az élet- körülmények fejlődéséhez. Ahonnan pedig a munkaerő eltávozik, ott javul az élő­munka hatékonysága. Az iparban és az építő­iparban felszabaduló létszám foglalkoztatását elsősorban helyben, a vállalat, vagy a település környékén kell megoldani. A kisebb telepü­lések esetleges foglalkozta­tási gondjainak megoldásá­hoz a helyi tervezés számol­hat a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysé­gének fejlesztésével is. A munkaerő-átcsoportosítás szükséges gyakorlatának ki­alakítása ugyanakkor meg­követeli a vállalati, területi munkaerő-gazdálkodás, a rendszerszemléletű, előrelátó, és körültekintő munkaügyi tervezés kialakítását, szín­vonalának erőteljes emelését. A munkaerő-gazdálkodás­ban számottevőek a tartalé­kok. A 70-es évek elején, kö­zepén szinte nem akadt vál­lalat, vagy ágazat, ahol a munkaerőhiányra ne panasz­kodtak volna. Azóta az ipar­ban (1979-től az építőipar­ban is) továbbá a mezőgaz­daságban egyre csökkent a létszám, miközben jelentő­sen nőtt a termelés, mégis: ma már a termelőegységek alig-alig említik a létszám- hiány gondjait. (Az iparban 1980 elején csaknem 80 ezer­rel, a mezőgazdaságban meg­közelítően 180 ezerrel kisebb létszámmal termeltek, mint 1971-ben. Az építőiparban 1979-től 10 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma.) Ez a hatékonyság javítása érde­kében kibontakozó egyik leg­kedvezőbb, s a jövőt illetően is biztató folyamat. Jelzi, hogy egyre több vállalatnál tanulják meg az erőforrá­sokkal való ésszerű gazdál­kodást. Ebben a jobb gaz­dálkodásra egyértelműbben ösztönző szabályozók mellett a viszonylagos munkaerő- hiánynak is szerepe volt. Le­het, hogy a fejlesztési ala­pok viszonylagos szűkössége pedig a gépi berendezések jobb kihasználására szorítja majd a vállalatokat, a ter­melőeszközök kihasználásá­nak tudományában való el­mélyülésre. CSOPORTOS FLUKTUÁCIÓ A szervezett, a népgazda­ság érdekeivel megegyező, csoportos „fluktuáció” nem sérti az emberek személyes érdekeit. Egy lassan fejlődő termelőegységnél ugyanis a dolgozni tudó és szerető em­ber — hiába kiugró a telje­sítménye — semmiképp sem kereshet annyit, mint egy gyorsan fejlődő korszerű gyárban. A személyes mun­kajövedelmek mértékét alap­vetően a vállalati jövedelmek alakulása szabja meg. Ez a körülmény egyébkén! a kollektivizálás fontosságát is hangsúlyozza. A mai, kor­szerű gyáriparban, vagy az iparszerűen szervezett mező- gazdaságban egy-egy ember tisztességes munkája nem elég a boldoguláshoz: az egész kollektívának kell jól dolgoznia! Ez pedig azt je­lenti, hogy az egyéni teljesít­mények növelése sem egy­szerűen mennyiségi kérdés többé: ügy is javítani kell a teljesítményt, hogy — ahol ez szükséges — vállalni kell a többiek serkentését, eset­leg bírálatát, vagy szakmai megsegítését is. Csak a na­gyobb kollektív teljesítmény adhat ugyanis módot a töb­bet teljesítők differenciált bérezésére. Ez egyszersmind legsajátabb érdeke is az egész kollektívának, hiszen éppen legjobb tagjaitól várhatja el a vállalat, az üzem, a mű­hely, a brigád, hogy előre­lendíti a közösség munkáját: példamutatással, tanácsok­kal, ötletekkel, újításokkal, az átlagosnál nagyobb munka­bírással. KÜLÖNBÖZŐ ESÉLYEKKEL A vállalatok közötti kü­lönbségtételnek is ugyanez, az egész ország érdekeit szol­gáló összefüggésrendszer az alapja. A több tiszta jöve­delmet produkáló termelő- egység többel járul hozzá a társadalmi közkiadásokhoz, például a VI. ötéves terv szo­ciálpolitikai céljainak meg­valósításához. Az ilyen vál­lalat tehát több jövedelmet érdemel, s több kedvezményt a hitelezési gyakorlatban, il­letve a munkaerő-átcsoporto­sítás menetében. A saját ere­jéből is lendületesen fejlődő, versenyképes termelőegysé­geknél valóban kár lenne, ha létszámhiány miatt kellene a reálisan elvárható terme­lésbővítési ütemet mérsékel­ni, vagy az esetleg kínálko­zó jó piaci lehetőségeket ki­használatlanul hagyni. A hatékonyság következe­tes fejlesztése felvet néhány társadalmi, szociálpolitikai, generációs, sőt: látszólag ideológiai gondot is. Kétség­telen, a termelőegységek el­térő starthelyzetből indul­nak. Az ezekből adódó gon­dok ugyanúgy objektív kö­vetkezményei az előállott kö­rülményeknek, mint például az egyensúlyi problémák: s nincs más kiút, mindegyik­kel szembe kell nézni. Eze­ket is a társadalmi munka, hatékonyságának javításával lehet és kell megoldani. Az állam szociálpolitikája a garancia arra, hogy a szo­cialista társadalomban a ha­tékonyság következetes javí­tása semmiképp sem vezet­hessen a dolgozó emberek helyzetének tartós romlásá­hoz, létbizonytalansághoz. (Következik: A vállalko­zás: kötelező!) GERENCSÉR FERENC Újobb regionális vízügyi rendszerek A népgazdasági terv sze­rint az idén 9,8—10,2 mil­liárd forintot költünk a víz- gazdálkodás fejlesztésére. Az idén befejeződnek az építési munkák és az üzembe he­lyezésre is sor kerül egy-egy beruházási ütemben az észak­nógrádi, a pécs—mohácsi és a dél-borsodi regionális víz­közműrendszerben. Átadják Kaposvár új vízellátó mű­veit, a debreceni szennyvíz- tisztító telep első ütemét, és a keszthelyi szennyvíztisztító telepet. Uj beruházásként megkezdik az idén a pécs— mohácsi regionális vízellátó­rendszer második ütemének, a győr-soproni rendszer első ütemének építését, s több víz­mű létesítését az eocénkori új szénbányák körzetében. Az ilyesféle felismeréshez kélll némi szerencse. Méghoz­zá olyan szerencse, aimi ele­inte egyáltalán nem tűnik an­nak. Laipuinkban napokon át megjelent az alábbi szövegű hirdetés: ,,'B” kategóriába tartozó döbröközi „Zöld Mező” Mgtsz 7228. pályázatot hirdet főag- ronóimusi, főkönyvelői, ttelső ellenőri munkakör Ibetöítésé- re. Követélmény: a 3111/11977. (IX. 22.) MÉM sz. rendelet­ben előírt Végzettségek, Fize­tés: a 19/1977. (V, 25.) MÉM— MüM. sz. együttes rendelet szerint. Jelentkezés a tsz el­nökénél személyesein' vagy írásiban,1” Mégcsak k ülő nősebben rossz szándékúnak se kell lenni ahhoz, hogy ilyesmi olvastán az ember ízes bélvillongások- ra gondoljon és természetesen útnak eredjen kipuhatol­ni a „döbröközi helyzetet”. Bel villongás okról szó sincs, csak balszerencsés véletlenek összejátszásáról. Hosszú évek munkája után egyszerre erőt vett a betegség három vezető szakemberen, ami külön-kü­lön és együttvéve is épp elég bajji, de korántsem! tragédia, netán újságba 'kívánkozó szenzáció, Az újságíró jobban teszi, ha veszi a sátorfáját és — bosszúságát léhetőleg lep­lezve — emelt fővelt távozik. Nem ezt teszi. Elindul failúhosszat , gyalog - szerrel. Több okiból: 1. szép az idő, 2. régen járt Döbrö- közön, 3. valami már idejövet felirétoiett előtte a változá­sokból, 4.1 az újságírásnak csak segédeszköze, de nem eszköz az autó,, 5,i egy falut csak gyalogosan léhet megis­merni. Persze így is felülete­sen, de jelen esetiben a cél­nak azért remélhetőleg meg­felelően. Megállapít ások: il„ Döbröiköz tiszta, 2. Még távol a tavasz, de majd ha el- jőj, nem sok meszet, festéket kell az ilyenkor szokásos csi­nosításra elpocsékolni, mert a házak, épületek vidám, friss színekben pompáznak, 4. az iskola épületével annak ide­jén valószínűleg le akarták pipálni néhány városi hason­lót. Sikerült. 5. A templom­mal Werbőczy egykori várát. Ez is sikerült. 6. Olvadáskor itt alig valamivel lesz több sár, minit Szekszártíon. Jár­dák, szilárd burkolatú utak. 7. A járdákat takarítják,! Jég, hóborda, elfelejteti! szakasz sehol, Nem úgy, mint Szek­szárdim. 7. A Kossuth utca sarkán egy orsó és madzag, továbbá félbevágott műanyag flakonból készült leereszthető madáretető szolgálja a cinké­ket. Látogatják. Aztán a negyedik-ötödik utcában a siétálás meghozza legfontosabb eredményét. A régi magyar falura a többnyire rövidehb végükkel az utcára támaszkodó, hosz- szú, gazdasági épületekhez csatlakozó házak voltak jel­lemzők. M'a (sajnos) az unal­mas, jellegtelen., sátor-, vagy nem sátortetős kockaházak azok.1 iDöbrökiöziöni nemi Az országútróli bekanyarod­va — ezt képiünk is bizonyít­ja — a látogató Olyan falu­képet talál, melyben a régi épületekhez ízléssel!, jó elosz­tásiban, jórészt egyedi terve­zés eredményeiként csatlakoz­nak az újak. A végeredmény: a falu képére se az un álom, se az ízléstelenség nem jel­lemző, hanem ennek ellenke­zője. És természetesen a jó­mód. Döfarököiz „bánlkjában”, a takarékszövetkezetben, Katus Gyula vezető kérésemre ki- gyűjteti az utolsó öt év lakás­építési, -felújítási kölcsönösz- szegeit: —■ 128 tétel, összesen 3 millió 850 ezer forint összeg­ben., • Ez nem is sok, de tudná kell, hogy egyáltalán nem mindenki szorul kölcsönre építkezéskor. Inkább berak­ják a pénzüket, sémmint ki­vennék. A „bank” egyébként furcsa egy pénzintézet. Kör­zetébe tartozik Dombóvár vá­rosa, áhová 9 millió forint költsönt folyósított talvaly, de ahol még egy sárki trafik méretű kirendeltséget se si­került nyitniuk idáig.. Hadd jöjjenek pénzért a dombóvá­riak Döbröközre. A tanácselnök nincis otthona, a vb-títkár szántén nincs, az egész falúba vonatkozó ada­tokat nem lehet szerezni. Staúidt Jenő, a hirdetést fel­adó Zöld Mező tsz elnöke: — Az elmúlt 5 éves1 terv időszakában 411 téesztag vett, vagy épített új lakást, 16 pe­dig felújította a régit. A termelőszövetkezet két éve kamatmentes ifjúsági la­kásépítési állapot képezett. Egy-egy jelentkező 30 ezer forintot vehet fel1, csak 1 szá­— Ne kelljen a rászorulók­nak Dombóvárira buszozni uk! A termelőszövetkezeti és állam igazgatási vezetés „ösz- sziefomódását” sok más tele­pülésen megirigyelhetnék. Az összefogás jóvoltából tavaly például egyetlen eszltendőben öt utcát köveztek Ki. Bármilyen! jó is a Zöld Me­ző, a falukép ilyetén alakulá­séiban a háztáji gazdálkodás­nak óriási szerepe van, 'Ebben viszont a termelőszövetkezet­nek. iDöbrököz mindig nagy állattenyésztő falu volt, ta­valy a .termeiőlszövetkezeten keresztül értékesített állatok­ból a bevétel 112 és fél millió forint volt. i(Városil'akök figyelem! Ne csak az összegeket tessék iri- gyeM! A portánként néhány bik'a, több tucat sertés eladá­sa mögött rejlő egész évi munkát ilsi!)1 — A termelőszövetkezet 2 tejibegyűjtőt tart fenn. Táp- bóltljábán — 50 kilós csoma­golásiban — évente 80—120 vagon takarmányt ad el a ta­goknak. Az érdeklődésnek ideje vé­gét szakaszt amik mert félő, hogy egy .napsütéses téli na­pon tett körsétából száraz, agrárgazdasági tanulmány kerekedik.! BúcHÚkérdés Ka­tus Gyula .takarékszövetkeze­ti vezetőhöz: — Ha szeretnék házat ven­ni Dölbröközön, milyen vastag pénztárcával induljak öl? — Félmillió forintnál keve­sebb semmiképp se elég az olcsóbbik fajtáihoz. IMég egy záró megállapítás. Nemcsak a koékaházak „'hi­ányzanak” Döbrüközrői (azaz pontosabban fogalmazva: ,a falú belltenüilétén nem uralko­dók)', hanem az ostoba kerí- tés-kultuisz is. — Ehelyett nálunk most a központi fűtés szerelése a di­vat. Nem olajra, hanem fára, szénre. Ez takarékosabb! Werbőczy egykori jobbágy- falúja máhölhap központi fű- télses nagyközség lesz. ORDAS IVÁN Fotó: Czakó Sándor. zalék kezelési költséget kell fizetnie. Idáig Ihárom fiatal házas vette igényibe ezt a le­hetőséget. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy a termelőszövetkezet szerepet váülál a falú összké­pének alakításában. Termé­szetesen! nem elsősorban a kölcsön1, hanem az innen nyerhető nagyon' jó jövede­lem révén: — Tavaly 56 ezer forint volt az egy dolgozó tagra ju­tó, közösből származó jövede­lem. Az idei zárszámadás elő­jelei szerint most 8 százalék­kal magasabb lesz. Tehát az 1080-as évben fe­lülmúlta a hónapra számított 5000 forintos átlagot: — A termelőszövetkezet az orvosi rendelőre és várára ne­gyedmilliót bocsátott a tanács rendelkezésére, útépítésre félmilliót. A sizúróhélyre vet­tünk egy 2000 literes hűtő­pultot: Az orvosi! rendelő egyéb­ként egy drága, ultrarövid hullámú kezelésre szolgáló géppel gyarapodott.' A terme­lőszövetkezet; vásárolta. Hagyományos magyar városkép nincs, de valahol a lelkünk mélyén, emlékezetünkben, tudatunk alatt, vagy ki tudja, hogy hol, ilyen falukép annál inkább él. Az­tán, ha nem találjuk a valóságban, csodálkozva pislo­gunk, felháborodunk és neheztelünk a tényekre, melyek semmiképpen se akarnak idomulni előzetes elképzelé­seinkhez. Például Döbröközön sem ... Döbröközi utcarészlet A tsz az orvosi rendelő felszerelésénél is segített

Next

/
Oldalképek
Tartalom