Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-31 / 26. szám
Mai számunkból XXXI. évfolyam, 26. szám. ÁRA: 1,40 Ft. 1981. január 31., szombat •‘•••.V.v.v.v mm; :';.v.v.V>>;v, mt Síp iü T úl biztosítás helyett Sok vagy kevés a jogszabály? Ahány nézőpont, any- nyiféle válasz aidihaitó erre a kérdésre. Egy biztos: az elmúlt éveikben egy nagy kodSfikációs hullámot éltünk át. Az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Miniszter- taínács jóformán egész magas szintű joganyagunkat megújította. Vezető állaimifért£ia>k — közitük az igazságügy-miiniszter, a téma felelős gazdája is — többször nyilatkoztak úgy, hogy most már végre levonulóban van a’ nagy jogszabály alkotási hullám, s a figyelmet ezentúl inkább a hatályos jogszabályok megismertetésére és végrehaj tásának ellenőrzésére kell1 fordítani. Egyetértünk ezzel a véleménnyel, mint ahogy örömmel üdvözöljük az Igazságügy-minisztériumnak azt a törekvését is, hogy rendszeresén felülvizsgálja az alacsonyabb szintű jogszabályok — például miniszteri rendeletek, utasítások, államtitkári rendelkezések — hatályosságát, indokoltságát. Kormányhatározat kötelezi a mliniszténiurnát arra, hogy kétévenként rendet tegyen — természetesen az érintett tárcával egyetértésben — az alacsony szintű jogszabályok, a különféle utasítások, körlevelek dzsungelében. Merthogy sok területen olyan dzsungel van, amelyben még a jogászoknak sem könnyű eligazodniuk — az nem vitás. Előfordul, hogy ugyanazt a kérdést több rendelkezés, iránymutatás is szabályozza, s nem ritka, hogy ezek ellentmondanak egymásnak. Aztán arra is adódott mér példa, hogy mire az emberek, az ügyintézők megismerkedték egy rendelkezéssel, addigra már annak a módosítását is módosították. Aligha szükséges mngyarázgaltni, hogy ez az áldatlan helyzet mennyire nem kedvez a jogalkalmazás, az ügyintézés törvényességének, s mennyire ellentétben áll az oly sokszor hangoztatott egyszerűsítési, korszerűsítési törekvésékkel.. A helyzet megváltoztatásában először is kialakulásának okait kell megtalálni. Az egyik ilyen ok 'abban a szemléletben keresendő, amely szerint egy bármiféle jogszabály, körlevél, vagy utasítás kiadására jogosult szerv vagy személy fontosságát, 'irányító munkájának színvonalát az is meghatározza, Hány efféle rendelkezést ad ki, lát el kézjegyével. Minél .'többet, annál jobban dolgozik, annál eredményesebben adminisztrálja magát. Csakhogy a valóságban éppen fordított a helyzet. Mai körülményeink között éppen az veze\ irányít jól, aki minél iritkábbam, csak végső esetben él a közvetlen írásos utasítgatás adminisztratív eszközével. Gyakran tapasztalni, hogy az irányító szerv vagy személy olyankor is a jogi szabályozás, a rendeletalkotás eszközéhez nyúl, amikor a feladat megoldása elsősorban közgazdasági, szervezési intézkedésekkel lenne lehetséges. 'Miivel a dolog az utóbbi módon sikerül, kiad egy utasítást, almit sok esetben — a feltételek hiánya miatt — nem is lehet végrehajtani. Az irányító azonban részben ezzel is elérte a célját, hiszen az utasítás kiadásával fedezi magát a felettesei előtt. („Én kiadtam az utasítást, nem .tehetek 'róla, hogy nem hajtották végre.”). S itt jutunk el gondola!timenetünkben. a túlbiztosítási szemléletihez, amely — bár az elmúlt években valamit javult a helyzet — még mindig erősen tartja hadállásait. „Inkább hármát, mint egyet se” — sugallja ez a szemlélet, ha a különféle utasítások, irányelvek, állás- foglalások kiadása kerül szóba. Minden részletkérdés megoldására írásos rendelkezéseket tart szükségesnek kiadni az alárendelt szervekhez — olykor ugyanabban a témában többet is — teljesen gúzsba kötve ezzel az ügyintézők önállóságát, de ezzel együtt korlátozva a felelősségét is. Az effajta szemlélet meghaladobtságát az élet napról napra igazolja. A tanácsi munka köréből véve a példát: nincs .két egyforma ügy, képtelenség tehát az ügyintézést séma közé szorítani. Az ügyintézőknek lehetőséget kell adni az önállóságra, amivel természetesein óhatatlanul együtt jár a döntésekért vállalt felelősség is. Az államiigazgatás egyszerűsítése, korszerűsítése — s így van ez az élet. más területein is — csak úgy képzelhető el, ha közben a tanácsok mindennapi munkájára vonatkozó előírások, jogszabályok is egyszerűsödnek, korszerűsödnek. S így válhat az ügyintézés is gyorsabbá, hatékonyabbá. A túlbiztosítási szemlélet megszüntetésére soha nem voltak még olyan kedvezőék a feltételek, mint éppen napjainkban. A párt, az országgyűlés és a kormány egyaránt egyértelműen megfogalmazta a fentiekben jelzett helyzet tarthatatlanságát és megfelelő intézkedések is születék a változtatásra. Most már csak az a kérdés, hogy sikerül-e minden esetben ezt a káros, bürokratikus szemléletet tetten érni és meghátrálásra szorítani. DEÁK ANDRÁS A brigádvezetők nagy figyelemmel kísérték a vitát A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetői tanácskoztak tegnap. Százhatvankilenc szocialista brigád képviseletében százhúsz brigádvezető Vett részt, döntött és véleményt mondott a vállalati munkaverseny különböző kérdéseiről, a vállalati gazdálkodás egészéről, valamint egyes területek tevékenységéről. Villányi József igazgató szóbeli kiegészítéseket fűzött az írásban kiadott intézkedési tervekhez, melyek a munka- és üzemszervezéssel, a munkaidőalapok hatékony felhasználásával, anyag- és energiatakarékossággal, valamint az újítások 1981. évi feladataival foglalkozott. Széles körű vita bontakozott ki annak érdekében, hogy a feladatokat minél hatékonyabban hajtsák végre, hogy még sikeresebb legyen a szocialista munkaverseny. Zsiga György villanyszerelő a munkaidő jobb kihasználására hívta fel a figyelmet Kovács Gyula villanyszerelő javaslatot tett arra, hogy egy-egy munkahely brigádjai garancialevéllel biztosítsák közös „védnökségüket” az átadott lakásokon, ipari létesítményeken. Az ötletet az igazgató kidolgozásra javasolta. A Lép István és a Klippel Vilmos által vezetett brigádok egy kommunista műszak bérével járulnak hozzá a mozgássérültek segítéséhez, Klippel Vilmos brigádja nevében felajánlotta a mozgalomban elért eredményért járó jutalom ötven százalékát is. Fável László építésvezető a brigádok kulturális vállalásainak teljesítéséhez tett javaslatot a Tájak, korok, múzeumok mozgalom propagálásával. Szép Zsigmond, Hesz Ádám és Gazda Lajos egymás munkájának megbecsüléséről, szervezési, ösztönzési problémákról beszélt. Molnár József brigádvezető kifogásolta, hogy az építésvezetőségeknek és termelőegységeknek meghatározott béralapjuk van, melyet* túllépni nem lehet még akkor sem, ha többlet- termelést, jó minőségű munkát végeznek. Rávilágított a termelés és a béralap nagyobb összhangjának szükségességére. A megyei pártbizottság képviseletében megjelent Versánszky János hasznos tanácsokat adott a részfeladatok megoldásához. Zsiga György a törtnapi hiányzások csökkentéséről, Gy. Szabó László munkaver- senyfelelős pedig a mozgalom eredményeiről beszélt. Vizes József jónak értékelte a tavaly végzett társadalmi munkát. A TÁÉV szocialista bri- gádvezetőinek tanácskozásán a légkör a tenniakarást fejezte ki. A Kiváló Vállalat címmel kapcsolatos pályázatot a tanácskozás résztvevői jóváhagyták. Haberschusz Erzsébet Fotó: Czakó Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Szocialista Etiópia, valamint a Magyar Népköz- társaság és a Mozambiki Népi Köztársaság között megkötött barátsági és együttműködési szerződéseket, amelyeket az elmúlt év őszén Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének az érintett afrikai országokban tett hivatalos, baráti látogatása alkalmával írtak alá. Az Elnöki Tanács a belügyminiszter és az igazságügy-miniszter tájékoztatója alapján megtárgyalta az állampolgársági és a kegyelmi ügyek elmúlt évi intézését. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a testület döntését előkészítő államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek a törvényes rendelkezéseknek megfelelően végezték munkájukat, az egyéni elbírálás során figyelembe vették a szocialista humanizmus követelményeit is. Az Elnöki Tanács dr. Zsö- gön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkárt — érdemei elismerésével, más munkakörbe helyezése miatt — felmentette tisztségéből, ezzel egyidejűleg dr. Medve Lászlót egészségügyi minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Ezután az Elnöki Tanács bírákat — köztük legfelsőbb bírósági birákat — választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. * A Minisztertanács dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettest tisztségéből felmentette. Spanyolország Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Calvo lesz a kormányfő? Az 55 éves Leopoldo Calvo Sotelo Bustelo eddigi miniszterelnök-helyettest javasolja a spanyol kormánypárt, a Demokratikus Centrum Unió végrehajtó bizottsága a csütörtökön lemondott Adolfo Suárez González helyébe miniszterelnöknek. A határozatot a párt végrehajtó bizottságának a hajnali órákig tartott ülése után, pénteken reggel hozták nyilvánosságra. Leopoldo Calvo Sotelo Adolfo Suárezzel együtt a Demokratikus Centrum Unió egyik megalapítója volt, és az UCD madridi listáin Adolfo Suárez mögött a második helyen választották meg parlamenti képviselőnek. Az ország nagytőkés köreivel szoros kapcsolatban álló politikust már miniszterelnök- helyettessé történt tavalyi kinevezésekor úgy emlegették, mint akit a nagytőke jelentős része Adolfo Suárez utódjának szemelt ki. A minisztériumok és a tanácsok együttműködésének tapasztalatairól cseréltek véleményt három tárca, illetve a Fővárosi Tanács és a megyei, megyei városi tanácsok vezetői pénteken a Parlamentben tartott tanácselnöki értekezleten. Elsőként Pozsgay Imre művelődési miniszter szólt a Művelődési Minisztérium megalakulásából eredő feladatokról, egyszersmind a VI. ötéves terv legfontosabb művelődéspolitikai célkitűzéseiről. Beszámolt a közoktatás reformjának előkészületeiről, a felsőoktatás távlati fejlesztésének teendőiről, a közművelődési törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a művészeti intézmények működéséről. Fontos eleme volt a vitának, hogy az újjászervezett minisztérium miként tervezi kapcsolatait, együttműködését a tanácsokkal. Ennek az ösz- szehangolt munkának az 1971-es tanácstörvényen kell alapulnia, amely megszabja— a tárca és a tanácsi szakigazgatás tennivalóit. Élénk vitát kiváltó kérdés volt az iskolák általános és szakmai felügyelete. Bejelentette, hogy szakértők bevonásával bizottságot hívtak életre az egész művelődésügy irányításának áttekintésére, ütőképesebb szervezetének megteremtésére azzal a szándékkal, hogy a tárca és a tanácsok együttműködését még eredményesebbé tegyék. Ezután Trethon Ferenc munkaügyi miniszter emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a Munkaügyi Minisztérium, közösen a Szakszervezetek Országos Tanácsával — az MSZMP Központi Bizottságának 1980. december 2-i határozatának alapján — megkezdte az ötnapos munkahétre történő áttérés előkészítését. A végrehajtással kapcsolatos elgondolásokról tartott tájékoztatót követően a jelenlévők megvitatták a tárca és a tanácsok együttműködésének módját és a soron lévő feladatokat. A miniszter a továbbiakban a munkaerőközvetítés új rendjéről és az ezzel összefüggő tanácsi teendőkről beszélt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1981-es évet a rokkantak nemzetközi évének nyilvánította. Trethon Ferenc, mint a magyar nemzeti szervező bizottság elnöke, a továbbiakban rövid tájékoztatást adott e testület célkitűzéseiről, az ügyben kibontakozó állami és társadalmi törekvésekről, kitérve a tanácsok feladataira. Az értekezleten ezután a pénzügyi gazdálkodást elemezték a résztvevők. Az elmúlt évi pénzügyi helyzet elemzésének új információiról, az idei költségvetési gazdálkodás kezdetéről, körülményeiről, illetve ezeknek a tanácsokra gyakorolt hatásáról, továbbá a középtávú pénzügyi terv és az annak végrehajtását megalapozó cselekvési program összeállításának teendőiről Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatta a tanácselnököket. (MTI) Szocialista munkaverseny Tanácskoztak a TÁÉV brigá
