Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-22 / 18. szám
u Képújság 1981. január 22. . Magyar győzelem az arezzói fesztiválon Jelenet a magyar társulat előadásából Az egyik díszletmunkás keresztet vetett, amikor meglátta a koporsót. Az arezzói nemzetközi egytelvonásos drámafesztiválon volt alkalma erre bőven, hiszen a kötelező darab alapvető kelléke a szarkofág, de ezúttal a szabadabb pantomimjátékban és a „minden idők színháza” kategóriában is előfordult olyan előadás, amely elré- míszthette a babonásabb olaszokat. A magyar társulat, a Dunaújvárosi Bemutatószínpad — s ilyen még nem volt az are- zói fesztiválok hétéves történelmében — az idén másodszor is elnyerte a kötelező kategória első díját. Az arezzói fesztivál szerkezete olyan, hogy minden este három előadásra került sor, egynek a témája előre meghatározott, egy pantomimjáték, s csupán a harmadiknál lehetnek nyelvi gondok, amely tetszés szerinti egyfelvonásos lehet. Egy társulat csak egy kategóriában indulhat, így minden együttesnek csupán három ellenféllel kell megküzdenie az első díjért. Érdekes, hogy a legnagyobb szabadságfokú kategóriában volt a legszerényebb a színvonal, a dubljanai színművészeti akadémia társulata egy közepes produkcióval könnyedén az élre tört. A némajátékok között is egyértelmű volt a mainzi Schwarze Theater sikere, de itt a második helyért már nagyobb küzdelem alakult ki. Az amszterdami Carrousel kedves — ámde sok helyütt tartalmatlan — jelenetei talán méltánytalanul szorultak honfitársaik, a „Waste of Time” nem egészen színházi truvájai mögé. A legtisztább összemérhetőséget a kötelező kategória biztosította, itt minden együttesnek Caius Petronius egy darabját, illetve valamely feldolgozását kellett előadnia. A mantovai, római és párizsi meghívott társulatok egyaránt Jean Cocteau „L’Ecole des Veuves”-ét választották, a magyar együttes pedig egy Christopher Fry-átdolgozást kombinált össze egy Hubay Miklós „Néroniáná”-jából vett keretjátékkal. Az alaptéma mindenütt az, hogy a férjét gyászoló özvegy a kriptában is elcsábítható, ebből azonban az átdolgozó szerzők és társulatok is rendkívül sokféle mondanivalót bontottak ki. A mantovai „Teatro Minimo” rendezőjének például az az ötlete támadt, hogy az öz- Vegy lehet férfi is, és nő a csábító, de ezen új alaphelyzet felvázolása után már semmi ötlete nem maradt arra, hogy izgalmassá tegye az előadást. A legjobban — és ezt a Giole-díj is bizonyítja — a Valló Péter rendezte magyar változat sikerült. Fry darabja nem az erkölcstelenségről szól, hanem gyönyörű szép nyelven, költői dialógusokkal bontakozik ki a szerelem, az élet győzelme az értelmetlen halál és a gyász fölött. A Hu- bay-féle keretjátékban egy római társulat játssza el a darabot, ahol a szerző, Petronius is szerepet kap, ő fekszik be a szarkofágba az elhunyt férj szerepében. A komikum és a tragikum játékos keveredésévé alakul így az előadás, az esztétikum fölött őrködő szerző belebeszél az előadásba, sőt — nem bírván az izgalmakat — fölvágja az ereit, a koporsó az előadás végére valódi halottat rejt. Bács Ferenc Petronius szerepében nyíltszíni tapsokat érdemelt ki a meglehetősen szigorú olasz közönségtől, de ugyancsak kiváló alakítást nyújtottak a darab többi szereplői: Szegedi Erika, Tóth Éva és Tahi Tóth László. Ez a felsorolás egy vígszínházi stábra enged következtetni, de mégsem a Vígszínház, hanem a Dunaújvárosi Bemutatószínpad büszkélkedhet a sikerrel, ennek a társulat nélkül immár több mint egy évtizede működő színháznak az a sajátossága, hogy darabra szerződtetett stábbal dolgozik, s a dunaújvárosi Bartók Béla Művelődési Központ munkatársai töltik be azt a szerepet, amit mondjuk a Játékszín állandó gárdája. VÉRTES J. ANDOR PETŐFI NÉPE Mintegy három évvel ezelőtt megszületett a kiskőrösi járásban és a városban működő tsz-ek, szakszövetkezetek elhatározása, amely szerint egyszerű társulással közös üzemegészségügyi intézményt hoznak létre. Az elhatározást tettek követték. A járás szinte valamennyi mezőgazdasági nagyüzeme anyagi hozzájárulásból és a kivitelezésből való részvállalásával megkezdődött, s befejezéséhez közeleg az építkezés. Nem véletlen tehát, hogy a létrehozó gazdaságokban egyre több szó esik a Kiskőrösön — a Kossuth Szakszövetkezet központjában — immár tető alá hozott létesítmény berendezéséről, a nagyrészt már beszerzett korszerű műszerekkel való felszereléséről, majd az olyan hasznos szolgálatáról. A szőlő- és gyümölcstermesztő nagyüzemeknek jól. felfogott érdeke fűződik a mezőgazdasági dolgozók üzemegészségügyi szak- rendeléséhez. Az intézmény lesz hivatott ugyanis az alkalmassági és időszakos vizsgálatok, munkavédelmi szemlék ellátására, a foglalkozási ártalmaknak kitett, vegyszerekkel, növényvédő szerekkel dolgozók egészségének felügyeletére. A járás mezőgazdasági nagyüzemeinek összefogásával formálódó üzemegészségügyi szakrendelés várhatóan az év első felében megkezdi működését. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az országban már számos községben van múzeumi hálózaton kívüli tanácsi kezelésű helytörténeti gyűjtemény, kiállítás. Kevés olyan gazdag akad azonban közöttük, mint amilyen Iváncsán található. Kialakítása Fűrész Gyula nevéhez fűződik, a nyugdíjas pedagógus több évtizedes gyűjtőmunkával temérdek régi tárgyat kutatott fel és mentett meg az elkallódástól. A több mint fél ezer darabból álló gyűjtemény számos érdekességét, jelentős anyagi áldozatokat vállalva, vásárolta. A gyűjtemény a legtávolabbi időktől a századfordulóig tükrözi Iván csónak és környékének múltját. A helytörténeti gyűjtemény tanácsi intézkedésre a közelmúltban a népfrontklubbal együtt a régi iskolaépületben kapott helyet. A különféle tárgyakon kívül gondosan válogatott kis könyvtár és sokféle irat is található itt. Fűrész Gyula ugyanis nem csupán a régi holmik gyűjtésével foglalkozik, hanem a község múltjának kutatásával is. Dunántúlt napló Ha a hazai üdítőgyártást tekintjük, a söripar és ezen belül a pécsi Pannónia Sörgyár meghatározó szerepet játszik az ellátásban. A gyártók köre ugyan az elmúlt években megsokszorozódott, ám a pécsi gyár jól felismerve a fogyasztói igényeket, az V. ötéves terv időszakában a termelés növelését és új üdítő italok gyártásának megkezdését tűzte ki célul. Ma már az összes általa készített és.palackozott üdítő ital megközelítőleg huszonnyolc százalékát teszi ki a literes üvegekbe töltött orange, citrom, grape fruit, szőlő, meggy, tonik és az elmúlt karácsonyra az üzletekbe került és a Pepsi cég licence alapján palackozott Miranda márkanevű narancsital. A fogyasztói igényeket kívánták befolyásolni azzal is, hogy ma már hazai alapanyagú üdítő italokat is gyártanak és a nagyobb fogyasztást segíti a literes palackozás bevezetése. A további elképzelések között természetesen nem mondtak le újabb hazai alapanyagú üdítők gyártásáról. Ezek közül a legközelebb áll a megvalósuláshoz a szamóca üdítő ital gyártásának megkezdése. A sörgyártás terén 1976 és 1980 között nem történt lényeges fejlesztés. Ennek ellenére technológiai és egyéb .. szervezéssel növelni tudták a gyár által előállított és a fogyasztók körében közkedvelt söreik gyártásának mennyiségét. A tervciklus első évében 620 ezer hektoliter volt a termelési előirányzat, tavaly húszezerrel több. A pécsi gyár viszont — és tegyük hozzá, nagy erőfeszítések árán — 660 ezer hektoliter sört gyártott. Ezzel eljutottak a berendezések teljesítőképességének felső határához. SOMOGYINÉHAP ■jumumujnimmuimmiiji» Úttörő jellegű az a kérdőíves fölmérés, amelyet a Kaposvári Villamossági Gyár személyzeti osztálya az üzemi KISZ-bizottsággal közösen végzett. A gyár fiatal műszakijai és a közgazdászai között kiosztott 110 kérdőívből 103 érkezett vissza. A megkérdezettek név nélkül válaszoltak, s őszintén nyilatkoztak a gyárral és jövőjükkel összefüggő kérdésekről. A válaszok elemzéséből kiderült, hogy a szakmai továbbképzés lehetőségeit a többség jónak ítéli meg. Három év alatt huszonheten állami oktatásban, nyolcán vezető-, huszonhármán pedig politikai képzésben vettek részt. A hatékony munkavégzés érdekében az elemzés szükségesnek tartja annak vizsgálatát, hogy a szakemberek milyen arányban végeznek képzettségüknek megfelelő munkát. A munkahelyi légkörrel, a megbecsüléssel és a közérzettel kapcsolatban az értékelés megállapította: „az alkotó munkához különösen fontos a kedvező munkahelyi légkör, a jó közérzet, a vezetők és a munkatársak közti jó kapcsolat és az ezeket befolyásoló tényezők kedvező alakulása; különösen fontos a pályakezdőkkel való rendszeres foglalkozás és végzett munkájuk folyamatos értékelése. Ez nemcsak a személyzeti osztály, hanem" valamennyi munkahelyi vezető fontos feladata... A fiatalokban állandóan erősíteni kell a munka presztízsét; azt az érzést, hogy a tevékenység, amit folytatnak, a munkahely, a vállalat és a népgazdaság számára egyaránt fontos.” Jedlik és a dinamó Stereometrograph Oersted dán fizikus 1819- ben észlelte, hogy az elektromos áram mágneses hatást fejt ki, eltéríti a mágnestűt. Ennek a felfedezésnek az alapján szekesztette meg „villámdelejes készülékét” Jedlik Ányos. Jedlik Ányos István 1800. január 13-án született a Komárom megyei Szimő községben, szegény paraszti szülők gyermekeként. Középiskolái befejezése után a Szent Benedek rendben folytatta tanulmányait Pannonhalmán, majd Pesten, ahol 1822-ben a bölcsészkaron doktorrá avatták. Tanári munkásságát Győrött kezdte, ahol 1827- ben megszerkesztette a világ első elektromotorját, ahogy ő nevezte, „forgonyát”. Készülékénék gyakorlati jelentőségét nem ismerte fel, és amint ezt később, 1886-ban Heller Ágostonhoz intézett levelében megírja: „miután többször volt alkalmam azt tapasztalni, hogy némely ter- mészettani tünemények, melyekre csak saját belátásom és kutatásom útján jöttem rá, másoknál már jóval előbb ismeretesek voltak”, azt vélte, hogy előtte ezt már más is felfedezte és találmányát nem hozta nyilvánosságra. Hasonlóan tragikus a dinamó feltalálásának története. A világ a dinamót Siemens nevéhez kapcsolja. A szak- irodalom, a lexikonok a német tudóst jelölik meg a dinamó feltalálójának. A dinamót pedig — Siemens 1867- ben bemutatott előterjesztését — nyolc évvel megelőzve, 1859-ben Jedlik Ányos találta fel, sőt a nagy tudós pontosan megfogalmazta az azóta is érvényes dinamóelvet. E törvény értelmében, valamely mágneses erőtérbe helyezett dróttekercsben mindannyiszor elektromos áram indul meg, valahányszor a tekercs helyzete (pl. mozgatás, forgatás) megváltozik. A kérdés az volt, honnan szerezhető meg az elektromágnesek gerjesztéséhez szükséges áram. Jedlik a kérdést megoldotta. Az elektromágnes vasmagjában mindig visszamarad egy csekély mágnesesség, melynek hatására a forgó dróttekercsben gyenge áram keletkezik. Ezt az áramot vezette vissza Jedlik az elektromágnes tekercseibe, miáltal a mágneses tér erősödött. Az öngerjesztés ezen elvét, melyet dinamóelvnek hív a világ, először Jedlik alkalmazta. A forgatással elektromos áramot fejlesztő készülék gyakorlati jelentőségét Jedlik nem ismerte fel, nem tette közzé és csak halála után tanszéki utódja, Eötvös Lo- ránd talált rá a világ első dinamójára, és annak alapján leírt dinamóelvre. A tudományegyetem 1859-ből származó feljegyzéseiben e gép „egysarki villanyindító” néven szerepel, mely „kigondolva lön Jedlik Ányos által, Jedlik Ányos (1800—1895) elkészítve pedig Nuss pesti gépész műhelyében”. Jedlik 1826-ban győri tanárkodása alatt házilag készíthető, igen olcsó kis szerkezetet állított össze, mely- lyel maga csinált szikvizet. Talán a sors iróniája, hogy Jedlik e találmányát — mely alapjában véve barkácsolásból fakadt — a bécsi Zeitschrift für Physik und Matematik 1830. évi száma leközölte, s ez az egyetlen Jedlik-találmány, mely élete folyamán a külföldi sajtóban szakmunkájáról megjelent. Jedlik maga állította elő a fizikai laboratórium bemutató eszközeit, hiszen a kor egyetemi tanárjainak nem állott rendelkezésére megfelelő tanszer. Osztógépe, mely- lyel finom optikai rácsokat tudott előállítani, ugyancsak említésre méltó, hisz a szín- képelemzéshez szükséges rácsozatokat több külföldi tanintézet részére is Jedlik készítette. A Természettudományi Társulat megalakításában Bugát Pállal együtt munkálkodott Egyik ülésén a Társaságnak — talán elsőnek a világon — orvosi célokra ajánlja az induktort. Jedlik nemzeti érzéséről számtalan esetben tanúbizonyságot tett. Amikor lehetőség nyílott magyar nyelven tanítani, Jedlik volt az első, aki 1845-ben magyar nyelven szólt hallgatóihoz. Jedlik a szabadságharc idején, amikor mint tanár már nem szolgálhatta az eszmét, beállott nemzetőrnek. Bár Pest védősáncépítésében részt vett, Pest eleste után nem menekült el. A forradalom leverése után haditörvényszék elé állították, de miután a politikai életben való aktív tevékenységet nem tudták rábizonyítani, felmentették. Jedlik Ányos, a magyar természettudományos oktatás, a magyar elektrotechnika jeles alakja, 1895. december 13-án halt meg a bencések győri rendházában. PAP JÁNOS A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál munkába állították a Stereometrograph F—11 típusú NDK gyártmányú gépet. Ez a gép — a hozzá kapcsolt számítógéppel — automatizálja a térképkészítést. Ezenkívül hasznosítható még a környezetvédelemben, a műemlék épületek helyreállításánál, a lakásrekonstrukcióknál és a nyersanyag-lelőhelyek feltárásánál is. A képen: munkában az új gép. f
