Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-16 / 13. szám
1981. január 16. Képújság 3 Húskombinát-építkezés a dolgozók jogai /#/. A vágás és az építkezés folyamatos A n°k és a fiatalkorúak ö r ' 'fokozott védelme A Szekszárdi Húsipari Vállalat új vágóhídján naponta ezer hízót vágnak le. Tehát a vágás folyamatos. A tervek szerint a fél sertéseket elszállítják a tröszt más hűtőházaiba további feldolgozásra, míg a sertések egy részét a megyei fogyasztási alapra adják. Az építkezés e kemény, hideg időben is folyamatos. A húskombinát második üteme — úgy tűnik — az idén nagyobb feladatot ad, mint az első a múl-t évben. Rápolti Árpád, a beruházók létesítményi főmérnöke is így vélekedik: — A nehezebb és bonyolultabb munkának az az oka, hogy úgy kell építenünk, hogy a vágási folyamatot ne zavarjuk. Tehát többszörösen párhuzamos munkát szerveztünk. Ezt az évnyitó értekezletünkön egyeztettük, olyan hálódiagramot dolgoztunk ki, hogy több szakma is tud egyidejűleg dolgozni. Ehhez azonban még nagyobb szervezettségre és fegyelemre van szükség. Változatlanul itt van a legfontosabb vállalatok vezetőszerelő-csoportja és újabb alvállalkozók is munkába léptek, illetve egy generál is, a Gépipari Beruházó Vállalat, ez a cég a húslisztüzem generálkivitelezője. Itt vanKilométerenként három forint térítést fizetnek ezentúl a vállalatok, az üzemek a 100 kilométert meghaladó szállítási távolságon üresen közlekedő, öt tonnánál nagyobb tehergépjárművek után. Ez a lényege a közlekedés- és postaügyi miniszter január 1-étől érvényes rendeletének, amely a teherkocsik üres futásának csökkentése érdekében született. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondották, hogy a térítés lényegében nem minden üres kilométerre vonatkozik. Csak akkor kell fizetni, ha 100 kilométeren felül az egyik irányban rakottan közlekedő jármű visszaúfcban legalább 70 kilométert fut üresen. A rendelet viszont a különleges felépítményű vagy speciális célokat szolgáló, fertőző anyagokat szállító járművek kivételével minden öt tonnán felüli teherkocsira érvényes. A rendelet szerint üresjáratnak számít az, ha a kocsi rakomány nélkül, vagy teherbírásának 10 százalékát el nem nak a monoriak, a diósgyőriek, de még a tatabányaiak is hiszen a szennyvízkezelő üzem bejáratása a feladatuk. Az év elején az építési és az élelmezésügyi minisztérium illetékes osztályai tájékozódtak a munkák beindításáról, az együttműködés, az anyagellátás folyamatossága érdekében megerősítették korábbi intézkedéseiket, határozataikat. Az év első hónapjaira még áthúzódott egy-egy szerelési munka az első ütemből. így például a zsírüzem és a sonkacsontozó. Idén a kettes üzemben az üzemépületben lesz a legtöbb munka, hiszen a marhavágó-üzemnek az év nyarára működőképes állapotban kell állnia. Az alvállalkozók, a helyszínen lévő szubalvál- ialkozók munkahelyi vezetői, tehát munka- és csoport- vezetők minden hét szerdáján konkrétan meghatározzák egy-egy csoport egyhetes tennivalóját. Erre azért van szükség, mert január és február hónapban a szerdai napokon nem vágnak sertéseket, így tudnak dolgozni az építők, és a szerelők is e napokon a már üzemben lévő épületrészekben, mert ide csatlakoznak konvejorok, csövek és egyéb elektromos iráérő szállítmánnyal közlekedik. Az elszámolás önbevallással, mintegy „becsületkassza” rendszerben történik. Minden öttonnás kocsit üzemben tartó vállalat köteles összesíteni, mennyit ment üresen járműve. Az üres kilométerekért járó térítés összegét a KPM Autófelügyelet számlájára kell befizetni. Az így befolyt összegeket az Autófelügyelet az energiafogyasztás és -felhasználás korszerű ellenőrzését szolgáló berendezések, műszerek beszerzésére fordíthatja. A rendelet végrehajtását is az Autófelügyelet ellenőrzi, s az ellene vétőket büntetéssel sújthatja, a felelős ellen eljárást indít. Amennyiben megállapítják az üres futást, amelyet a vállalat nem jelzett, a büntetés a térítési díj tízszerese, vagyis kilométerenként 30 forint. Az új rendelet a nagy teljesítményű járművek jobb kihasználására, gazdaságos energiafelhasználásra ösztönöz azzal, hogy lényegében drágítja a kocsik „haszontalan” üresjáratát, amelynek elkerülésére egyébként több nyitó és szabályozó vezetékek. Tulajdonképpen ezeket a munkákat foglalja magában a finom-hálódiagram. A szokásos kéthetenkénti értekezést változatlanul fönntartják, amikor a munkahelyi és építésvezetők beszélik meg a feladatokat. Az építkezés anyagellátása jó, jobb mint az országos átlag. Minden vállalatnál kiemelt feladatként kezelik a húskombinát anyaggal, szerszámmal történő ellátását. Ennek ellenére volt „hiánycikk”, például csavar, amelyet a kerítéselemek szerelésénél kellett volna használni, s ezért késtek ezzel a munkával. Az ilyen esetekben a beruházó azonnal a kivitelezők segítségére siet. A hálótervhez viszonyítva ezekben a napokban egész csekély lemaradás van, ezt e hó végéig pótolni tudják. Ahol nem tudnak a hálódiagram szerint dolgozni a szerelők, más, később következő feladathoz irányítják őket, és amint felszabadul a „saját” és „időpontos” munkahely, elfoglalják ezt. — Tavaly egy „csúcsidőnk” volt — mondja a főmérnök —, decemberben el kellett kezdeni a vágást. Idén az első „csúcs” július elején lesz: meg kell kezdeni a marhalehetőségük is adódik a vállalatoknak. Az öt tonnán felüli járművek útnak indítását ilyen nagy távolságokra ugyanis nem egyik óráról a másikra határozzák el. Közlekedésüket megszervezik, így van idő arra, hogy megszervezzék részükre a vissz- fuvart is. A Közlekedésügyi Értesítő legutóbbi számában közlemény jelent meg a miniszteri rendelet végrehajtásához. Eszerint a Volán-vállalatoknál működő autóközlekedési menetirányító irodák —minden megyében három-öt van — továbbra is igénybe vehetők a teherkocsik jobb kihasználása érdekében, költségtérítés nélkül vállalják a közületi távolsági fuvarfeladatok egymás közötti koordinálását. A Volán üzleti alapon vállalkozott arra is, hogy a közületektől átveszi a megyéken kívüli egyirányú fuvarokat, amelyekre attól függően, hogy egy-kettő, vagy három-négy napon belül teljesíthetők, 5—10 százalékos fuvardíjkedvezményt is ad. Rápolti Árpád főmérnök vágó-üzemben a melegpróbát. Augusztus 15-e körül sor kerül a próbatermelésre a belföldi fogyasztói feldolgozásra kerülő hústerméket előállító üzemben. A harmadik időpont október közepe, amikor az exportra termelő sonka- és konzervüzemben kell kezdeni a próbaüzemet. És a legfontosabb, ami e három sarkallatos dátum miatt van: október és december között az összes kapcsolódó üzemrészt teljes terheléssel kell működtetni. Mert így derülhet ki az, hogy a hűtőegység alkalmas-e az óriási, a teljes terhelésre, a levegő-, a víz- és a fűtőberendezés bírja-e a nagy igénybevételt, s ekkor derül ki, hogy a szennyvízüzem győzi-e a sertésvágó-, a marhavágó- meg a feldolgozó üzemek üzemi vizének kezelését. Az építés, szerelés ezekben a napokban a megszokott, téli tempóban folyik, hiszen a nagy üzemcsarnokokban, bár zárhatók, mégis nagyon hideg van. A külső munkákról bevezényelték az embereket. Most mintegy ötszázan dolgoznak a húskombinátban. Itt vannak a technikai berendezések külföldi szerelői is. Az Alfa Laval zsírüzemben svédek, a légkompresz- szor-üzemben osztrákok, a konvejor-hajtóműveknél ugyancsak osztrákok dolgoznak. A sertésfejfőző berendezés szereléséhez hétfőn érkezett meg a francia főszerelő. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Bj. Magyarországon a munkajogi szabályozás alapelvei közé tartozik a nők és a fiatalkorú — tehát 18 éven aluli — munkavállalók fokozott védelme. A törvény általános előírásként mondja ki, hogy nőt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely — testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel — rá hátrányos következményekkel járhat. A munkaügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel és az érintett ágazati miniszterrel egyetértésben határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben nők, illetve fiatalkorúak egyáltalán nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, esetleg előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztathatók. Tekintsük át ezek után, hogy milyen tilalmak, korlátozások érvényesülnek a nők munkaidő-beosztásában, túlmunkájában! Az első és a legfontosabb szabály, hogy a dolgozó nő terhessége negyedik hónapjának kezdetétől gyermekének egyéves koráig nem kötelezhető éjszakai munkára. Ezt a már korábban is létező rendelkezést az 1980. január elsején hatályba lépett módosítás még határozottabbá tette azzal, hogy az eddigi utalás helyett pontosan meghatározta a védettség kezdetének időpontját. Szintén garanciális jelentőségű szabály, hogy a nőket terhességük negyedik hónapjának kezdetétől gyermekük hathónapos koráig túlmunkára vagy készenlétre rendelni egyáltalán nem szabad. Előfordulhat a nők éjszakai munkájának tilalmával kapcsolatosan olyan eset, hogy a vállalat arra hivatkozik: az adott munkakörben a dolgozó foglalkoztatása az éjszakai műszakra történő beosztás nélkül nem oldható meg. Az anyát ilyenkor a terhesség és a szülést követő egy év időtartamára másik munkakörbe kell áthelyezni. Az áthelyezés következtében a keresete azonban nem csökkenhet; ha mégis kevesebb lesz, azt ki kell egészíteni korábbi átlagkeresetére. A nőket terhességük negyedik hónapjának kezdetétől gyermekük egyéves koráig tehát éjszakai műszakba beosztani tilos. De jogos a kérdés: vajon beoszthatók-e délutáni műszakba? A jogszabályok erre vonatkozóan kifejezett tilalmat nem tartalmaznak, azt azonban kimondják, hogy őket lehetőleg délelőtti műszakba kell beosztani. Az állandó délelőtti y'műszak tehát csak lehetőség, ennek megoldására a vállalatok általában nem kötelesek. Ami most már a fiatalkorúak fokozott munkajogi védelmét illeti, ebben az idén hatályba lépett módosítás jelentős előrelépést hozott. Nevezetesen arról van szó, hogy a jogszabály kimondta a fiatalkorúak éjszakai foglalkoztatásának teljes tilalmát. A fiatalkorúak éjszakai munkáját általában az eddigi szabályok sem engedték meg, de a tilalom alól a tizenhat éven felüliekre nézve a jogszabály eddig kivételt tehetett. Ilyen alapon foglalkoztattak például 16—17 éves fiatalokat a textiliparban. Az új jogszabályok ezt a lehetőséget fokozatosan megszüntetik, 1982. január 1. után fiatalkorúak éjszakai foglalkoztatására már egyáltalán nein kerülhet sor. A vállalatok a 16 éven aluli fiatalokat semmilyen körülmények között nem vehetik igénybe túlmunkára, illetőleg készenlétre. Ez olyan szigorú szabály, hogy még rendkívüli eseményekre hivatkozva sem szeghető meg. Vagyis ha például baleset vagy elemi csapás történik, a 16 éven aluliak túlmunkára akkor sem kötelezhetők. A vállalati kollektív szerződések — a helyi sajátosságokhoz igazodva — olyan esetekben is megtilthatják a fiatalkorúak éjszakai munkára rendelését, amikor egyébként erre a jogszabály lehetőséget ad. Ének persze egyre kevésbé van gyakorlati jelentősége, hiszen — mint említettük — 1982. január 1. után már a 16 éven felüli fiatalokat sem lesz szabad — még kivételesen sem — éjszakai munkára beosztani. Jelenleg a 16 éven felüli fiatalok még a textiliparban, a könnyűipari miniszter által meghatározott keretek között, foglalkoztathatók éjszakai műszakban. Egyébként az iparban a fiatalkorú csak akkor foglalkoztatható éjszaka, ha már a tizenhetedik évét is betöltötte, a szakmunkásbizonyítványt megszerezte és az iparági miniszter által kijelölt ágazatban dolgozik. Nemcsak az éjszakai műszakkal, hanem a fiatalkorúak túlmunkájával kapcsolatban is lehetőség van arra, hogy a kollektív szerződés a jogszabályban meghatározottaknál szigorúbb korlátokat írjon elő. DR. DEÁK ANDRÁS Naponta ezer sertést vágnak le, de közben folyik a többi üzemépületben az építés és szerelés. Kötelező térítés a haszontalan kilométerek után Kerékpárok - Svájcból Török Sándor szekszárdi olvasónk címére 1980. december 30-án két kerékpár érkezett a szekszárdi vasútállomásra. A vasút értesítette: mehet érte. A felszólításnak azonnal eleget tett, hisz a kerékpárt karácsonyi ajándékként a gyerekeknek küldték. Török Sándorék nyomban átvették volna a kerékpárt, de nem adták oda nekik. Legnagyobb meglepetésükre a szekszárdi vasútállomáson 28 svájci frankot és 199 osztrák schillinget kértek tőlük. Azt mondták, sőt írásba is adták: ennyi volt a szállítási költség a svájci és az osztrák területen. — Nekünk se svájci frankunk, se osztrák schillingünk! — mondták kétségbeesetten. — Márkában is fizethetik. Hatvan márka! — De márkánk sincs! — Akkor forduljanak a Magyar Nemzeti Bankhoz! Kérjenek tőlük valutát! Török Sándorné felutazott Budapestre. Először küldözgették jobbra-balra, majd megadták neki a felvilágosítást: — A bank szívesen átutalja a pénzt a MÁV-nak, ha van valutájuk. — Épp az a baj, hogy nincs! — Kérjen a svájci rokonát ól... Végülis feladott egy táviratot a rokonnak: sürgősen küldjön 28 svájci frankot. A 28 svájci frank távirati úton meg is érkezett. A szekszárdi posta értesítette, hogy a frankért ennyi és ennyi forintot fizet ki. Az értesítéssel Török Sándorné elment a vasútra, ahol hajthatatlanok voltak: a svájci frankot kérik. De hol van a svájci frank? Telefon Budapestre, a Magyar Nemzeti Bank illetékes osztályának. — Vegyék fel a postán a forintösszeget, Kérjenek még 199 schillinget, és az igazolással együtt jöjjön fel, tíz perc alatt adunk egy olyan igazolást, amire a vasút kiadja a kerékpárt. — Azt már nem! — mondták a vasútnál. — Kérjen Törökné a rokonától még 199 osztrák schillinget is. Azt sem lehet forintban kifizetni! Mit volt mit tenni, Törökné elment a postára, hogy felvegye a 28 svájci frankért járó összeget, és telefonon kért még 199 schilling értékű valutát. Törökné elmondta a rokonnak: fuvardíjat követel rajta a vasút, arra újabb valuta kellene. A rokon visszakérdezett: Fuvardíjat? ő azt a kerékpárok feladásakor kifizette. ötvennyolc svájci frankot fizetett a szállításért. Most azonnal hívja a MÁV Vezérigazgatóságot, reklamálni fog. Sikerrel tette. Törökék az 1980. november 26-án Svájcban feladott kerékpárokat 1981. január 13- án Szekszárdon, a vasútállomáson átvehették. Az átvétel gyorsan ment. A kerékpárok tárolásáért kirótt álláspénzt és a vámot forintban fizették. Sz. J.
