Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-12 / 291. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. december 12. Friss marad a fenyő A karácsonyi ünnepökre feldíszített fenyők, főleg a meleg lakásoíkban — nagyon hamar lehullatják tűleveleiket. Egy kis többletmunkával azo n'ban meghosszabbíthatj uk a fenyőfák „életét”. A fenyőfát a feldíszítés előtt az udvaron vagy fürdőszobában, hideg vízzel jó alaposan öblítsük le. Ezáltal sok por és piszok lekerül róla, de alaposan fel is frissül a fa a hideg víztől. Hűvös, hideg helyen szárítsuk meg. A tűlevelek így teleszívják magukat vízzel és ezáltal kevésbé fognak hullani. A fenyők életét szintén meghosszabbítja, há a hagyományos „karácsonyfatalp” helyett nagy cserepet, vagy üreges fatuskót használunk. Az üregbe helyezzük bele a fa törzsét és jó alaposan töm- ködjük meg kerti illetve virágfölddel. Azután alaposan locsoljuk meg. (Az esetleges vízkifolyás miatt a cserép, illetve farönk alá tegyünk műanyag- vagy fémtálcát.) Kisebb fenyőt vagy ágakat érdemes hajlakkal befújni. Sokáig szép marad a fa és kevésbé hullanak majd levelei. Ha hűvös szobában tartjuk — akkor természetesen még hosszabb ideig megőrzi szépségét. Műhó, dér hatását kelti a fenyőágon a timsó. A fenyő- gallyakat sűrű timsós oldattal pár napon keresztül fújjuk le. Szép és kevésbé hullik a fenyő ettől az eljárástól. Ha a karácsonyra vásárolt fenyőt az ünnepek elmúltával a szabadba akarjuk kiültetni, csakis földlabdával együtt árusított gyökeres fenyőfát vásároljunk. A fát a méretének megfelelő nagyságú ládába helyezzük és jól öntözzük meg. Az ünnepnapok elmúltával — lehetőleg minél hamarabb — ültessük ki a szabadba. A kiültetés után is alaposan öntözzük meg. Fagymentes napokon két-három hetenként locsoljuk. Öt ötlet rajzban Központi fűtéses lakásokban sokszor erős köhögésre ingerli az asztmára hajlamos vagy légúti betegségben szenvedőket a száraz, párátlan levegő. Ilyen helyen tartsunk olyan növényeket — például a fűtőtest fölött, az ablak- párkányon —, amelyek sok vizet kívánnak, s amelyek a bőséges öntözés következtében páradúsabbá teszik a levegőt. A fűtőtestre pedig minden esetben helyezzünk párologtató edényt, amibe érdemes pici darab, kellemes illatú fürdőtablettát vagy kiskanál fenyőillatú fürdősót tenni. Ha van a háznál olyan kisebb asztalka, amiről úgy gondoljuk, hogy már nem vesszük hasznát, ne tegyük lomtárba. Olcsó, de ízléses mintájú és színű kreppből vagy kartonból varrjunk rá földig érő, húzott térítőt, a tetejére pedig tegyünk vékonyabb üveglapot. Csinos kis pipereasztalka lesz belőle, s ha mögé a falra még egy nagyobb tükröt, eléje pedig kis zsámolyt rakunk, máris praktikus és mutatós része a szobának. Az asztalka alá pedig 2—3 fiókot tehetünk egymás fölé, benne jól elfér a varró- eszköz, kézimunkafélék és számos más apró-cseprő holmi. Ne dobjuk el azokat a nylonharisnyákat sem, amiket már felszedetni sem lehet, mert annyira meghúzódtak, elszakadtak. Fogjunk ollót, és vágjuk le a lábfejrészét, a szárát pedig vágjuk folyamatosan körbe-körbe, 1,5 cm széles, hosszú csíkra. A csíkokat végükön varrjuk össze, majd gombolyítsuk fei. Ekkor 8-as vastag horgolótűvel rövidpálcasorokkal, szaporítással közbe-közbe, horgoljunk köralakú vagy négy- szögletes darabot belőle. Fürdőszobába, WC-be kitűnő lábszőnyeg lesz belőle, erős, strapabíró és elnyűhetetlen. Maradék szőnyegből vagy régi, kopott szőnyeg hibátlan részeiből ötletes lábtörlőt készíthetünk a lakás különböző Nylonharisnyából szőnyeg Pipereasztalka helyiségei elé. Mindenféle formát kiszabhatunk: szív, csillag, elefánt, macska stb. figurákat. Először papírból készítsünk szabásmintát, amelynek körvonalát a szőnyegdarab bal oldalára rajzoljuk fel filctollal. Jobb tartása lesz a lábtörlőnek, ha a kivágott formát megfelelő nagyságú, 1—2 cm vastag habszivacslapra ragasztjuk rá asztalosenyvvel, majd éles késsel körbevágjuk. Ülőke, autógumiból Szőnyegből lábtörlő Autógumiból ülőbútort is varázsolhatunk, ha nem dobjuk el az öreg, megkopott, külső köpenyt. Különösen ahol gyerekek vannak, hancúrozáshoz alkalmas eszköz is lehet belőle. Két autógumi kerül egymás fölé. Ezeket sártól, piszoktól alaposan megtisztítjuk, kívül-belül kisikálva megszárítjuk. Hogy szét ne essenek, jó minőségű gumiragasztóval összeragasztjuk őket. Hengérformájú, üres közeliébe hasonló formájú tömör habszivacsot vágunk ki, ezzel töltjük meg az üreget. A szivacshenger oldalát is bekenhetjük esetleg ragasztóval, így stabilabban fogja össze a két gumit. Ezután „felöltöztetjük” az ülőkét. A huzat készülhet rolóvagy nyugágyvászonból, vékonyabb műbőrből — ezt jól lehet tisztítani —, esetleg műszálas szövetből. Formája zsákszerűén szabott, de ne legyen túl feszes. Felső részén, félkör alakban cipzárral lássuk el. Alattomos ellenség: a zaj A zajnak az emberi szervezetre gyakorolt károsító hatása rendkívül sokrétű. Ezek közül a n&gyothallás a legismertebb. Ez az ártalom eredményezi, hogy a beteg fül már nem érzékeli azt a hangerősséget, amelyet az egészséges még hall. Nagy zajban eltöltött időszak után kezdetben ez a károsodás még csak átmeneti. Huzamosabb Zajterhelés viszont már maradandó hallásromlást okoz. Ennek kialakulását nehéz észrevenni, mert a beszéd megértését még nem zavarja. A káros jelenség ugyanis a beszéd megértéséhez kevésbé fontos frekvencia (rezgésszám) tartományra korlátozódik. Hazánkban több százezren nagyothallók zaj következtében, de a veszélyeztetettek száma ennél is nagyobb. Az erős zajhatás azonba n nemcsak a hallószervet, hanem az emberi szervezet egészét is károsítja. A zajtúlterhelés civilizációs ártalom, a vegetatív ideg- rendszeren keresztül a szervezet számos funkcióját befolyásolja. Például a légzés szaporábbá válik, megnő az oxigénfogyasztás. A lecsökkent gyomornedvtermelés miatt emésztésű zavarok jelentkezhetnek, a nyálmirigyek csökkent működése következtében szájszárazság léphet fel. Magas vérnyomásban szenvedőknél betegségük rosszabbodását is előidézheti. Pszichés vonatkozásban a zaj idegesítő, fárasztó és figyelemelvonó hatása jelentkezik. Jórészt az ipari, technikai fejlődés következtében — a termelő munkavégzéstől a háztartásig — az emberi tevékenységek jórésze: zajforrás. Hazánkban a hallást károsító, zajos munkahelyek száma félmillióra tehető. A munkavédelemmel foglalkozó kormányrendelet a zajvédelem követelményrendszerét is tartalmazza. Ennek ellenére ez a probléma még korántsem megoldott — jelzik a foglalkozási megbetegedések statisztikái. Az utcák, közterületek legfőbb zajforrása a közlekedés. Ügyes forgalomszervezéssel, a járművek megfelelő karbantartásával ezen is lehet segíteni. És — nem utolsó sorban — a járműtulajdonosok belátására is szükség van. Finomabb vezetéssel, csendesebb melegítéssel, enyhébb fékezéssel, kevesebb dudálással nagyban hozzájárulhatnak idegeink, szervezetünk kíméléséhez. De általánosságban is kimondható: a csendért — vagy leglábbis a zajszintnek az elviseihetőség mértékéig való leszorításáért — mindenkinek tennie kell! Érdemes meggondolni: hányféle indokolatlan, szükségtelen zajjal mérgezzük mindennapjainkat. A hajnali rakodások ládacsattogásai, a késői hangos rádió-, tv-, és magnóhasználat, az utcai hangoskodások elkerülhetők volnának. Csak belátást, helyes emberi mentalitást igényelnek, amelyek nem helyettesíthetők hatósági intézkedésekkel. A zaj — mint a közérzetet, egészséget hátrányosan befolyásoló tényező — sok pénzbe kerül a társadalomnak. A megzavart álmú, kialvatlan ember nem nyújthat maximális teljesítményt, különösen ha még munka közbeni koncentrálása sem mentes a zajterheléstől. Sőt, a csökkent figyelőképesség könnyen balesethez is vezethet. Szakemberek szerint — például a szövődék zajának — minden egyes decibelnyi csökkentésével egyszázalékos termelésnövekedés érhető el. Napjainkban egyre többen emelik fel szavukat a zaj káros hatása ellen. Egészségünk érdekében mindnyájunk ügye, hogy ezek a hangok túlharsogják a zajt. Virsli sokféleképpen Ősi, mégis korszerű táplálék: a tojás A virsli kedvelt ételünk. Könnyen, gyorsan elkészíthető, jóízű húsféle. A diétázók is nyugodtan ehetik, mert kevéssé fűszeres, a fogyókúrázóknak is ajánlható, mert kevés kalóriát tartalmaz. Főzelékkel, mártásokkal, köretekkel főételnek is megfelel. A főtt virslit mindenki ismeri, mustárral, tormával szokták tálalni. Ízletes paradicsompürével vagy kechup- pal is. A sült virsli hajszálvékony szalonnaszelettel vendégváró uzsonnának is ízletes. A virsli csak frissen főzve, sütve jó. Maradék főtt virslink marinírozva — ecetes vízben, hagymakarikákkal — vagy tartármártással, vékonyra vágott hagymaszeletekkel finom csemege. A megfőzött és kihűtött virslit különböző töltelékekkel tehetjük változatossá. Tehetünk bele tormakrémet (az ecetes tormát kevés tejfellel, mustárral, néhány csepp olajjal keverjük össze). Jóízű a sajtkrémmel, tejfeles túróval, körözöttel, kapros túróval töltött virsli. Tojáskrémmel — a főtt tojások sárgáját kevés tejföllel, mustárral, sóval, csipetnyi borssal, diónyi vajjal kikeverjük — vagy főtt tojáskarikákkal töltött virslit tálaljuk franciasaláta-alapra. Tehetünk májkrémet, húspástétomot a félbevágott virslik közé. A szardíniás virslibe olajos halat teszünk, amelyet előzőleg túróval, kevés citromlével, esetleg paradicsompürével összekevertünk. Grillben vagy sütőben készülhet a sajtos sült virsli. A hosszában félbevágott virslik egyik felét paradicsompürével, a másik felét mustárral kenjük be. Szalonnaszeletet (ha fogyókúrázunk, vékony sonkát) és sajtszeleteket illesszünk a két fél virsli közé. Nyárstűvel vagy fogpisz- kálóval összetűzzük, és addig tartjuk a sütőben, míg a sajtszeletek meg nem olvadnak. A virslis meleg szendvics úgy készül, hogy a ke- nyérszeletekt megkenjük tejföllel, paradicsompürével, esetleg piros arannyal, főtt- virsli-szeleteket teszünk rá, leborítjuk sajtszeletekkel. Tehetünk a tetejére vékony szelet almát vagy konzerv ananászkarikát. Salátákat, előételeket is dúsíthatunk virsliszeletekkel. Vitamindús és laktató a zöld salátából, apróra vágott retek- és almakockákból, virli- karikákból álló saláta — akár ecetes salátaöntettel, akár tartármártással készül. Zöldpaprika-, paradicsom-, hagyma- és virslikarikákból áll az a saláta, amelyet kevés ecettel, cukorral, borssal ízesítünk. A gyerekek kedvelik a palacsintatésztába forgatott és forró zsírban kisütött virslicsemegét. Üjabban megjelent üzleteinkben az erősebben fűszerezett, a bőrén fekete csíkkal jelzett virsli is. Aki kedveli a határozottabb ízeket, kóstolja meg! A tojás ősidők óta emberi táplálék, s a 'jövendő élet hordozóijaként is régóta foglalkoztatja az ember képzeletét. Biológiai értléke miatt a korszerű táplálkozásban is nélkülözhetetlen.. Olyami fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok vannak benne, amelyek testünk folyamatos újjáépítéséhez okvetlenül szükségesek. Fehérjéi úgynevezett esszenciális amínösavakból állnak, olyan anyagokból, amelyeket szervezetünk nem nélkülözhet, de saját maga (nem képes felépíteni, tehát „készen” kell kapnia őket a táplálékkal. Mindezek csaknem teljes választékban megvannak a tojásban, olyannyira, hogy napi 3k2 tojással egymagában fedezhetjük egy hároméves gyermek teljes A-, D-, B2- vitaminszükségletét, B,_ és PP-vit'aminsziükségletének a felét, s a gyermek teljes állatifehérje-, vas- és foszforszükségletét is. Bár az A-vi- tamin előanyagának, a karo- tinnak szerepe van a tojás sárgája színének a kialakításában, tévedés azt hinni, hogy e színből következtethetünk a vitamintartalomra. A tojássárgája színének milyensége egyéb festékanyagoktól is függ. A tojás ásványi anyagai kö. zött bőven van jód és kén is. Szerepe van a tojásnak csontozatunk fejlődésében, a vérképzésben, a növekedésünkben, hajunknak és körmünknek a képződésében is. De található a tojásban egy igen fontos zsírszerű anyag is: a lecitin.. Ez a zavartalan idegműködéshez nélkülözhetetlen anyag minden állati eredetű élelmiszerünket messze felülmúló bőségben van jelen a tojás sárgájában. Ennek 12 százalékát teszi ki, míg a húsnak csupán 1', a tejnek 0,05 százalékát. Túlzás nélkül állítható tehát, 'hogy a tojáson — kenyérrel és zöldpaprikával hosszú időn át elélhetnénk anélkül, hogy szervezetünk anyagforgalmában különösebb zavar állna be. A friss tojás általában teljesen csírátlan, azaz a héjon belül semmilyen baktérium nincs benne. A sterilitás megtartásában szerepe van a tőjáis külső héján lévő biológiai hártyának és a fehérjében lévő lizocin nevű baktériumölő anyagnak. A biológiai hártya külső felületén általában sok és többféle fajú baktérium van, nem ritkán ételmérgező fajok is akadnak közöttük. Ha ez a bástya megsérül, például, megreped a tojáshéj, a baktériumok bejuthatnak a tojálsba. Virág a fűtőtest közelében
