Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-30 / 304. szám

1980. december 30. /^roüu'N AitÉPÜJSAG A nulla kilométernél, a bu­dapesti Clark Ádám téren, a Várhegy előtt megállva, az ország első dunai hídjára lá­tunk. Legendás híd ez. Gyer­mekkoromban talán az első modern Jhorrormesét” a Lánchíd oroszlánjáról hallot­tam. E történet eképpen szólt: Amikor a hidat fölavatták, az építő azt mondta, ha bár­mi hibát találnák, ő a folyó­ba veti magát. S valaki azt vette észre: az oroszlánBzob- roknak nincs nyelvük. A munkája tökéletlensége miatt elkeseredett alkotó öngyilkos lett... Ennek a történetnek azonban sokkal több a gyen­géje, mint a lánchídi orosz­lánnak. A híd ugyanis 1849. november 20-án nyílt meg — az oroszlánok ellenben csak 1852-ben készültek el. A híd építésze, Clark Ádám 1866- ban halt meg — az oroszlá­nokat viszont Manschalkó Já­nos szobrász készítette. (Ö egyébként 1819-ben született és 1877-ben. halt meg!) •Ennél a történetnél sokkal kellemesebb volt az a sláger, ami a háború, sőt az újjáépí­tés után járta a híd centená­riuma idején. Ebben a szívét kitáró szerelmespár „a meg­szépült, új Lánchídon” ment „a boldogság felé”. Az előző történet és ez a dalocska te­hát évszázados hídtörténetet ívei át... AZ EGYENJOGÚSÁG ÉS A HlD A Lánchíd 380 méteres fo­lyamszélességet ível át a me­derben álló két pillér kapu­zatán átfűzött láncokra füg­gesztve. A Pest és Buda kö. zöt-ti állandó híd építésének a gondolata már a XVIII. szá­zad vége felé fölmerült, de még sokáig csak a tavasztól télig álló hajóhíd (s ha a fo­lyó erősen befagyott, szalmá­val erősített „jégihíd”) kötötte össze a két partot. A reform­kor küszöbén már több terv is született a hídépítésre — 1823-ban Banitz György had­mérnöké, két évvel később Szvoboda Jánosé, 1828-ban Trattner Károlyé, azután az „ördöglovas”, gróf Sándor Móric kérésére Brune] angol mérnöké de csak Széche­nyi István kezdeményezése vezetett eredményre. Ö 1832-ben létrehozta a Hídegyesületet, kijárta József nádor támogatását, és szívós érvelő, népszerűsítő munká­val elérte, hogy a társada­lomnak mondhatni az egésze magáévá tette az ügyet, mint az ország javát szolgáló, s Pestet és Budát egy fővárossá összekötő létesítményt. E te­kintetben különösen jelentős állomás volt az 1836. évi or­szággyűl és, amelyen azt is si­került a megyék, a nemesség képviselői részvételével tör­vényibe foglalni, hogy „híd- vámot kivétel nélkül minden, ki fizetni tartozik”, tehát a nemesek is, akik nem adóz­tak. így lehetett biztosítani, hogy érdemes legyen pénzt befektetni, mert az megtérül. SZÜLETÉS ÉS ÚJJÁSZÜLETÉS 1838. szeptember 27-én kö­tötték meg a szerződést kéf- oszlopú, minden célra és te­herre számított, s így a sza­kadatlan közlekedésre alkal­mas híd megépítésére. A szer. ződés szerint az építtető rész­vénytársaság 78 évig szedheti a vámot, aztán a híd „a Nemzet tulajdona” lesz. Wil­liam Thiernéy Clark angol mérnök (nem rokona a kivi­telező, ugyancsak angol Clarknak) tervei szerint 1839- ben megkezdték a munkála­tokat, három évvel utóbb, augusztus 24-én a pesti par­ton ünnepélyesen lerakták az alapkövet. Történelmünk sajátos for­dulata, hogy a nemzeti hala­dás és függetlenség lendüle­tében létrehívott híd csak több mint három hónappal a szabadságharc bukása, Gör­gey fegyverletétele, továbbá alig másfél hónappal Bat­thyány Lajos volt miniszter- elnöknek, s az Aradon elítélt honvédtábornokoknak a ki­végzése után, 1849. november 20-án nyílt meg. A 78 évnél előbb, még 1870-bert«. állami tulajdonba került. 'Több mint száznegyven éves fennállása alatt sok minden módosult, cserélődött rajta. Acélszerkezetét először még az első világháború előtt cserélték ki nagyobb teherbí­rásúra, egyúttal a pályaszé­lességet is növelve 540-ről 645 cm-ire. A két háború kö­zött a pesti hídfőnél a közúti aluljáró készült el. S amikor a második világháború után újjáépült, a pillérkapukat is szélesebbre építették föl a korábban megnövelt, 645 ern­es pályaszélességnek megfe­lelően, hogy két autóbusz jól elférjen egymás mellett. Az újjáépítés a hídavatás cente­náriumára fejeződött be: 1949. november 20-án adták át a forgalomnak az újjászü­letett Lánchidat. Azóta 1973- ban került sor a forgalom le­zárása mellett a tüzetes át­vizsgálására és időszakos fel­újítására. N. F. Azon számtalan jellemvo­násom közül, «mely megkü­lönböztet a nemzet nagy fiai­tól, az egyik az, hogy képte­len vagyok végigolvasni egy detektívregényt. Nagy üggyel, bajjal eljutok az utolsó tíz oldalig, ekkor 'azonban- mind­jobban fokozódó közöny ha­talmasodik , el egész lénye­men — és a hűtőszekrényhez indulok, hogy valami italt ve­gyek elő. Arra képes vagyok, hogy megbirkózzam egy detektív- regény első részével, azokkal az oldalakkal, amelyek telis- teli vannak hullákkal és gya­nús alakokkal, és mint a detektívregény igazi kedve­lője, izgatottan olvasom az utána következő részeket, amelyék szívet tépő sikolyok­tól, és pisztolylövésék|í>l han­gosak, és kajánul mosolygok, amikor a Scotland Yard em­bere a körmét harapdálja ... De mihelyt eljön az az idő, hogy mindent-a helyére kell tenni, és a detektív megma­gyarázza, miért jutott arra a következtetésre, hogy éppen SOMOGtfNÖ’“p Ajtók, ablakok Meszteg- nyőről — címmel arról ír a lap munkatársa, hogy újjá­született a hajdani 'kis gép­műhely. A mesztegnyői Lada János Termelőszövetkezet sa­ját kivitelezésben, mintegy negyedmillió forint költség­gel alakította a javarészt ki­használatlan létesítményt és a piaci igényeknek megfele­lően, a gazdaság érdekeit szolgáló melléküzemágat lé­tesített. A Dél-Dunántúli TÜZÉP Vállala ttal öt évre szóló szer­ződést kötöttek fém ajtó- és ablakkeretek gyártására. A szeptembertől működő mel­léküzemben három típust gyártanak. Az eddig eltelt időben — amely próbaüzem­nek számít — mintegy két­százötvenezer forint termelé­si értéket állított elő az itt dolgozó tizenkét ember. Január elsejétől — a terv szerint — havonta hatvan nyílászárót gyártanak, így évente négy- ötmillió forint­tal járulnak hozzá a szövet­kezet termelési értékéhez. Az alaptevékenységben el­ért eredményeket jól kiegé­szíti a melléküzemágak idei jelentős fejlesztése. Főként asszonyaikat foglalkoztat az év eleje óta működő elektron­cső-üzem, és számottevően bővült az idén a fafeldolgozó üzem is. A háromféle mel­léküzemági tevékenység az idén — várhatóan — kétmil­lió forintot hoz a gazdaság­nak. Dunántúlt napló Legalább harminc vállalat­tal és szövetkezettel tart fenn termelő vagy más jellegű kapcsolatot a Mohácsi Építő­ipari Szövetkezet. A százmil­lió forint termelési érték fele a kooperációból származik. Az ötszáz fős kollektíva nem törekszik a partner kihasz­nálására, sőt, nem egyszer támogatott olyan partnereket, ökik épp mélyponton voltak. A kapcsolatteremtést azért meri vállalni a szövetkezet, mert a csaknem negyvenfős műszaki gárda — köztük hat mérnök — kísérletező és vál­lalkozó kedvű. E téren a leg­aktívabb partner a Baranya— Tolna megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat. Az or­szágban elsőként falaztak al­fa- és poroton-téglával. A Scarboro követte el a gyil­kosságot, akkor én hirtelen ráeszmélek, hogy még a sze­replők nevére sem emlék­szem, és — ami még rosz- szabb — ez nem is izgat kü­lönösebben. Valószínűleg éppen a nevek problémája hűti le a detek- tívregények iránti lelkesedé­semet. A cselekmény kibon­takozása során, ahogyan egy­re újabb és újabb hősök buk­kannak fel, én mindinkább szeretném elraktározni őket emlékezetemben. Csakhogy sehogy sem sikerül öt név­nél többet megjegyeznem, a többit illetően pedig azzal a reménnyel vigasztalom ma­gamat, hogy majd eszembe jut, kicsodák, amikor újra megjelennek. No, és persze, amikor a regény végéig már csak hat oldal Van hátra, ahol nem történik semmi, csak holmi McCartney-kről, Wall- essekről, Martissisekről meg Waldenheimekről esik szó — akkor bizony pocsék helyzet­be kerülök. szövetkezet műszaki szakem­berei gyakran járnák külföl­dön a bátaszéki gyár kérésé­re, hogy a téglatülajdonságok felhasználását figyeljék meg, és részt vesznek a műszáki fejlesztésben. A kutatók nagy jövőt jósolnak az újfajta, ki­tűnően szigetelő tégláknak. Bátaszék és a Pollack Mihály Műszaki Főiskola megtervez­te a családiház-építőknek az előregyártott, kerámia-ele­mekből álló födémpallót, amit a szövetkezet idén legyártott, de tervezési finomítást java­sol, hogy a sorozatgyártás za­vartalanul indulhasson. A sorozatgyártást a szövetkezet szívesen vállalja. A Téglaipa­ri Vállalat másik új terméke, a vakolatmentes gipszkerá- mia-válaszfal, amit Karcagon kísérleti jelleggel gyártanak és Mohácson két éve használ­nak. Bátaszék—Mohács len­ne a másik gyártóbázis. Bé­taszék a téglát szállítaná. Az elmúlt évben a szövetkezetét felkereste a gyártóberendezé­seket szállító olasz cég, de nem volt meg az elinduláshoz szükséges minimum tízmillió forint tőke. Az újdonság az­óta megfelelt a minőségi kö­vetelményeknek és a keres­let fokozódik iránta. A szö­vetkezet most már nyugod­tan kopogtathat az OKISZ- nál, a Téglaipari Vállalatnál anyagi támogatásért, ugyanis az összberuházás húsz száza­lékát saját pénzből tudja fi­nanszírozni. A szövetkezetnek kapcso­lata van a Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalattal is. A TÁÉV-mek lákatossszerke- zeti elemeket készítenek, cse­rébe a TÁÉV tetőt szigetel. PETŐFI NÉPE Régi szólásmondás; az a jó gazda, aki terményét bőr­zsákban értékesíti. Nem vé­letlenül alakultak ki a nagy állattenyésztő 'gazdaságok Bács-Ki&kun megye legna­gyobb takarmánytermesztő táján, a Bácskában és a Du­na mellékén. Még gazdaságo- ág, különösen napjainkban, sabb lehet egy-egy termelési ha termékfeldolgozással, vég­termék-értékesítéssel párosul a mezőgazdasági nagyüzem állattartása. Jánoshalmán, Vaskúton, Solton szövetkezeti tejüzem, Kisszálláson, Baján, Borotán, Vaskúton, Hartán •Ha érdekli a kedves olva­sót, hát az alábbiakban meg­próbálom összefoglalni a de- tektívregények többségének utolsó tíz oldalát. — Nos, mondja meg ne­kem, felügyelő, mi késztette arra a gyanúra, hogy éppen Reedy, nem pedig Peroni járt azon az estén Balinto laká­sán? — Pofonegyszerű volt: mi­után megállapítottuk, hogy Gildo semmiképp sem talál­kozhatott Chichagóban Ma- tessy embereivel, O’Roork és Bleaker pedig, ahogyan tud­tuk, súlyos anyagi helyzetben volt — ezt Gregory közölte velünk —, a bájos Maud Marston pedig megpuhította Patrickot, hogy csalja meg Maryt... Úgyhogy azon az estén, amikor látták, hogy Freebisoh kilép Hanocck la­kásából ... — De hisz McKerrt látták, nemde? Teamy éppen ezt kö­zölte ... vágóhíd és húsfeldolgozó, a baromfiágazathoz kapcsoló­dóan Hartán, Dunatetétlenen és másutt tésztaüzem műkö­dik. A vaskúti^ Bácska Tsz- ben néhány éve nyitották meg a nyúlvágóhidat, amely­nek termékeit túlnyomórészt külföldre szállítja a közös gazdaság. Mór a vágóüzem megnyitásakor elhatározták a vaskúti szövetkezet gazdái, hogy a feldolgozás mellékter­mékeit prémesállat-'tenyész- téssel hasznosítják, ha ennek feltételeit megteremtik. Nap­jainkban ennek is elérkezett az ideje. Megkezdődött a róka-, a nyérctenyésztés elő­készítése. A szövetkezet szak­munkásai gyártják a huzal­szövetet, amiből nagy soro­zatban ketreceket készítenek. Ezeket a tsz, valamint a ház­táji gazdaságok használják prémesállat-elhelyezésre. A nagy teljesítményű hu­zalszövetgyártó gépek termé­kéből jut Tolna megyébe is. A termelőszövetkezet huzal­szövetet ad az építőipari vál­lalatoknak is, köztük azoknak is, amelyek közül számos a paksi atomerőmű építkezésén dolgozik. FEJ ER MEGYEI HÍRLAP A lapban arról olvastunk beszámolót, hogy a móri bor márka a világpiacon. Válto­zatlanul keresett, kedvelt faj­ta a móri bor nemcsak itt­hon, hanem külföldön is. Ke­leten is, Nyugaton is. A Móri Állami Gazdaság palackjait ismerik a Szovjetunióban, az NSZK-ban, Svájcban és Svédországban. A gazdaság — szerződési kötelezettségei­nek megfelelően — 1980-ban 21 200 hektoliter bort szállí­tott külföldre, aminek több, mint a fele Nyugatra ment. A Szovjetunió kétmillió pa­lackkal kért egész évre, most viszont újabb 300 ezer pa­lackra érkezett tőlük megren­delés leánykára és olasz- rizlingre. A nyugati országok többsé­ge, mintegy 14—15 ezer hek­toliter mennyiségben, trami­nit, rizlingszilvánit, leánykát és ezerjót kért. A hazai for­galomba a- kereskedelem igé­nyeinek megfelelően, 15 ezer hektoliter móri bor került. Jó exportcikknek tekinthe­tő a gazdaság szörpüzemének terméke is. Sok más megren­delőjük mellett most az NDK kért tőlük negyven vagon vegyes szörpöt, ami 600 ezer palacknak felel meg. — Teamy ezért mondta ezt, mert attól félt, ha Clark meg­tudja, hogy Nogeletz buzgón csapta a szelet Elsie-nek, ak­kor közli ezt Corelli bandájá­val, Sheenositz pedig menten megpukkad... — Tehát nem volt bizonyos abban, hogy azon az estén Clare járt a tímárműhelyben? — Sejtettem, de addig nem voltam biztos benne, amíg meg nem találtuk Van der Hook felöltőjének zsebében a zálogcédulát, és rá nem jöt­tünk, hogy Duke is beleke­veredett ebbe a zűrös ügybe, Levinnel és Sebastiannal egyetemben. Alice Gratz min­dent tudott,' de nem szólha­tott, mert fél McNamarától. — No és a biztosítási köt­vény? — A biztosítási kötvényt, mint tudja — ha hajlandó megerőltetni az agyát — Austerville nevére állították ki, ez a kutya pedig Paster- son embere. Éppen ő fedte fel az egész ügyet... — Süllyedjek el, ha értem! — Nem, ezt egyáltalán nem kívánom! Inkább fizessen ne­kem egy pohár whiskyt... (Fordította: GÉLÉÉRT GYÖRGY) Karcagi cserepek A mezőcsáti és a tiszafüredi mázas, illetve a tiszántúli fe­kete cserepesek hagyományait ápolják és fejlesztik tovább a Karcagi Népművészeti Agyagipari Háziipari Szövetke­zetben. A tányérokra, a tálakra, a korsókra, a szilkékre, a bokályokra és a figurális edényekre karcolt, írókázott és festett díszítések kerülnek. Robert Benchley: Lánchíd! sete Ki ölte meg Alfred Robint? A Lánchíd

Next

/
Oldalképek
Tartalom