Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-30 / 304. szám
1980. december 30. (roü«\ _ NÉPÚJSÁG 3 Mit terveztek a tervezők ? Paszler József igazgató, a pécsi Pannónia-szálló makettje előtt. Ezt a szállodát ebben a tervidőszakban tervezték és építették fel. — Elsődleges feladatunk, hogy a tanácsok tervezési igényét kielégítsük. 1976-ban, 1977-ben és 1978-ban kapacitáshiány volt, s miután a beruházások szigorítása megtörtént, csökkent a munkánk. 1980-ban már csak úgf/tudtuk tervünket teljesítem, hogy sok megyén kívüli és nem tanácsi munkát is vállaltunk. Paszler József, a TOLNATERV igazgatója így összegezi az idei munkát, ami mögött — valljuk be — igen sok álmatlan éjszaka, gondokkal, küszködésekkel teli hónapok vannak. — Különösen az idei év második felében sűrűsödtek gondjaink. A piackutatás eszközéhez nyúltunk, jártunk a munka után, s találtunk is, természetesen költségesebben tudtunk így munkát szerezni, de a lényeg, hogy a viharfelhők kissé elhúzódtak fölülünk. (Befejezték a Szekszárd- palánki szakmunkásképző felújítási és beruházási programját. A bonyhádi kórház és rendelőintézet fejlesztési tanulmánytervét befejezték. Elkészítették a Szekszárd, baktai 24 tantermes iskola és tornacsarnok kiviteli tervét. Készen van a baktai nyolcvanszemélyes bölcsőde és a 150-es óvoda kiviteli terve.) — Gyakorlatilag minden tanácsi megbízás a Tolna megyei Beruházási Vállalat kezén megy át. Igen jó a kapcsolatunk velük és a kivitelezőkkel. Csak így lehet folyamatos és rendszeres a mi munkánk és a kivitelezőké is. Mint mondottam, nehéz helyzetben voltunk, szóba került az is, hogy embereket kell elbocsátanunk, szerencsére voltak, akik különféle okok miatt eltávoztak, másutt vállaltak munkát, így azok maradtak, akik a vállalatot szeretik. Megjegyzem, hogy tíz olyan dolgozónk van, akik harminc éve tervezői vállalatunknak. (Bonyhádnak 2500 adagos konyhát terveztek. A tamási termálfürdő vendéglátóipart, illetve részben szolgáltató egységének kiviteli terve is elkészült, a vízmű rendelésére. A szekszárdi MNB-székház teljes kiviteli dokumentációját átadták. Átadták a faddi új sporttelep tanulmánytervét. A sport- komplexum a holt-Duna partján lesz majd. A balatonfenyvesi üdülő konyhájának és éttermének kiviteli tervét is leszállították! A Dombóvár-gunarasi fürdő szolgáltató egységének tanulmányterve is lekerült a rajzasztalról, a kiviteli terv most készül.) — Ügy kell számolni, hogy általában munkanaponként adtuk át egy-egy létesítmény kivitelezési vagy tanulmány- tervét. Ebből következik, mennyire oda kell figyelni. Részben á pénzügyi teljesítések miatt, másrészt pedig, hogy a partneri kapcsolat állandóan eleven legyen és természetesen gyümölcsöző. (Jelentős munka volt a szekszárdi Tartsay lakótelep tömb-belsőjének távfűtési tanulmányterve. Szákcs és Kocsola község összevont rendezési tervét is átadták a megrendelőnek. A bonyhádi 24 tantermes iskola és tornaterem kiviteli terve 1981. elejére áthúzódó munka. Bonyhádnak korszerű élelmiszer ABC-áruházíat terveznek. Mezőfalva és Ercsi rendezési tervét is elkészítették. Tamási a közeljövőben Patyolatot kap, az épületben 18 lakás is lesz. Bölcskén a GYGV telepét bővítik, alkalmassá válik így az üzem nagyobb feladatok ellátására, a tervet átadták. A vállalat paksi telepének bővítési tervét is leadták. Harkányban is kaptak megbízást, a Baranya Hotel teljes felújításának kiviteli terve készül. Sürgős munka volt Pakson az év elején a Kishegyen az üzletek, árusítópavilonok tanulmányi és kiviteli tervének elkészítése. Domboriban a harmadik strand, a III/C ütem tervét is elkészítik 1981. január 13-ra.) — Az eddigiekből is látszik, pedig a felsorolás sem kronológiájában, sem értékében nem teljes, hogy hány- felé kellett dolgoznunk. Szívesen vállaltunk minden munkát részben azzal a tudattal, hogy a néhéz helyzet után partnereink a jövőben is felkeresnek bennünket, másrészt pedig a különleges munkák olyan gyakorlatot adnak embereinknek, hogy nyugodtan nézünk bármilyen különleges feladatok elé is a hatodik ötéves terv idején. (Befejezéshez közeledik a szekszárdi közgazdasági szak- középiskola felújítási terve. Áthúzódó munka a szekszárdi kórház élelmezési részlegének rekonstrukciós tanulmányterve. Dombóvárnak 1981. februárjában elkészítik az F/2 jelű, 42 lakásos ház tervét. Nagydorognak a szennyvízcsatorna és tisztítómű kivitelezési tervét átadták. A dunaföldvári Béke téri tömbben két tizenhat lakásos ház épül, tervét október 6-ára elkészítik. Pakson a költségvetési üzemnek új telephelyet terveztek. Tamási a jövőben tízmunkahelyes orvosi rendelőt kap, kivitelezési tervét azután készítik el, hogy a beruházási programot átadták. Dunaföldváron az Öreghegy részletes rendezési tervét is megcsinálták.) — Munkáink egy jelentős része mindig áthúzódik, ez jó, a folyamatos munkát adja, tehát munkabiztonságról is beszélhetünk. Alkotó tervezőmérnököknél ez nagyon fontos, hogy ne essenek ki a gyakorlatból. Van aztán arra is példa, hogy év vége közeledtével sorra jönnek a rendelések, ekkor sorolni kell a feladatokat, megoldásokat. Sok beruházó vár, vár, és amikor már szorítja az idő, ha nem tudja pénzét elkölteni elveszti, így aztán kapkodás is előfordulna. Jelzem, nálunk ez nem jellemző, mint már utaltam rá, jó a partnerokkal a kapcsolatunk. — Mi szerencsére túl vagyunk már a beruházás-visz- szafogás krízisének a csúcsán, az építők, a kivitelezők majd ágy 1982-re érnek oda. Jó élőre készülhetnek nem úgy, mint mi, amikor hirtelen nyakunkba szakadt a „stop”. (Átadják január 8-án a szekszárdi Patyolat gőztávvezeték- és hőközponttervét. Kész a szekszárdi régi KÖJÁL felújítási programterve. Befejezték a Népújság székházénak az MNB volt épületének felújítási tervét. A siklósi városközponti vendéglő és szálloda felújítási tanulmánytervét decemberben leszállították. Kárász-Köblényben egy nagy MÁV-épület teljes felújítási tervét készítik.) — össze kellene számolni, hogy végül is 1980-ban hány tervdokumentációt adtunk át. A lényeg az, hogy tervünket teljesítettük, több százra rúg a kész munkák száma, forintban számolva pedig az össz- teljesítésünk az ötödik ötéves terv utolsó évében huszonhárom millió volt. Ezek között akad 2—3 ezer forint értékű, de vannak 8—900 ezer forintot érők is. — December közepén már úgy álltunk a jövő évi feladatok összegyűjtésével, hogy az első félévben teljes kapacitásunkat ki'tölthetjük. A nyolcvanegyes év második felére már szervezzük a munkát, kutatjuk a piacot. Az itt felsorolt és a nem említett tervezői munkák jelentős része már a kivitelezők kezében van. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Könyv szerinti értéke: nulla Népgazdasági összességben az állóeszközök nettó érték alapiján számított állománya az 1970 és 1979 közötti időszakban évenként átlagosan 5,8—?,:8 százalékkal növekedett. Különösen gyors volt a gyarapodás mértéke az építőiparban, a kereskedelemben, az iparban. Ami azért kérdőjelet tétet a sokat hangoztatott nézet mellé; valóban annyira szegényes, szűkös, elaVult-e bizonyos népgazdasági területek állóeszközeinek tára? A kérdőjel azért is indokoltnak látszik, mert hiszen egyes résztérepeken belül, példáiul a vasútnál vagy a textiliparban szintén, lényeges eltérésekre bukkanhatunk. Tavaly az iparban 38,5 milliárd forintot költöttek állóeszköz-fenntartási feladatokra. Több, mint a kétszeresét az 1970. évi összegnek. Ami lehet jó jel, ám utalhat arra is: sok pénzzel tartják életben az eszközök egy részét, bár azok természetes sorsa már korábban a selejtezés lett volna, A tapasztalatok és nem az óvatoskodás íratja le: is-is, azaz mindkettő hat az állóeszköz-gazdálkodásban. Az élelmiszeriparban a gépek, berendezések, fölszerelések bruttó és nettó értéke közötti különbség egythartmad, azaz — leegyszerűsítve — ekkora az elavultság foka. Ki mondhatná rá ugyanakkor a település öregecslke sütőüzemére, hogy zárják be hamarosan, hiszen elavult, !ha nincs válasz arra a 'kérdésre, hol készítenék akkor a jövőben két- vagy háromezer embernek a kenyeret? Veszélyes lennet, ha mérlegelés nélkül azonosítanánk mindenkor és mindenütt a könyv szerinti értéket a gyakor- latbaníval! A teljesen amortizálódott gépek, berendezések — ezek azok, amelyeknek a könyv szerinti, azaz a vagyoni értéke nulla — az iparban az állomány egészének 18—20 százalékát teszik ki. Ezt a viszonylag nagy tömegű eszközt azonban nem szabad egységesen megítélni. Egy részük ugyanis gond nélkül, haszonnal működtethető; ám a másik rész (a műszakilag alkalmatlanok, a nagy költséggel űzőmben tartottak, az alacsony hatásfokkal dolgozók) sülyos veszteségek forrásai. Ráadásul nem jelentéktelen az ipar ilyen vagyonának az a csoportja sem, ahol az amortizáció még nem fejeződött be, de az eszközök elvesztették valóságos értéküket; gátjai a termelési folyamatnak, mert annak más elemed túlhaladottá tették ezeket a gépeket, berendezéséket. Furcsa ellentmondás: az alacsony technológiai színvonal széles gyártmányválasztékkal társul az iparágák, az üzemek egy részénél, s ez csakis ráfizetéses kapcsolat lehet. Az egyik munkahely és a másik munkahely között vállalaton belül hatalmasak a különbségek. Erre az eltérésre azonban a szükségesnél jóval kisebb figyelem jut, gyakran mintha a véletlenen, a szerencsén: múlna, hogy a „jobbik” vagy a „rosszab- bik” helyet töltik be a munkavállalóival, akinek persze legtöbbször fogalma sincs arról, dolgozhatna ő sokkal hasznot- hajtóbban is. Azaz: ennek a helyzetnek a földerítése és észszerű rendezése, a hatékony és a nem hatékony eszközök csoportosítása nőm a munkásokon múlik. Olyannyira nem rajtuk áll vagy bukik ennek a feladatnak a sikere, hogy mindennapos eset: a sokszor hangoztatott -létszámhiány ellenére sok munkavállaló a szó szoros érteimében gürizik az elavult eszközök mélüétt, erőjét nem kímélve. Mindennapos eset az is, amikor fölösen nagy teljesítményű gépeket, eszközöket vásárol a munkahely — bár olykor eszi, nem eszi, nem kap mást alapon vette meg! —, s az így létrejövő veszteség semmivel sem megbocsáthatöbb, mint a teljesen elavult eszközök működtetéséivel létrehozott. Gyakori: az értékes, nagy termelékenységű gép áll az egyik műhelyben kezelő híján, a másik műhelyben viszont a gyatrát, a sokszor lerobbanót két műszakban gyötrik; így alakult ki a szó. kás-, a műszakrend valamikor, egészen más föltételek között, s így is maradt, a föltételek változása ellenére. ■Eddig szinte kizárólagos szerepet kapott a fejlesztésben az új műhelyek, üzemrészek — gyáraik — létrehozása, teljesen friss eszközökkel történő fölszerelése, s ezzel párhuzamosan a szükségesnél ritkábban került selejtezésre az, ami rászolgált, hanem a kettő, a régi és az új gyakran párihüzálmo- san működött tovább. A rekonstrukciót is így értelmezték sok helyein, holott ugyanennyi pénzből, amennyiből egy üzemrészt újjávarázsoltak, futotta volna a gyár egész eszköztárának korszerűsítésére; az ismétlődő zavarokat okozó, teljesen elavult berendezések kihajításával, s azok helyére újak beszerelésével, tehát ésszerű komplet tál ássál, amint azt a szakemberek jelölik, MÉSZÁROS OTTÓ Statisztikai adatfelvétel a mezőgazdaságról Felújítás az első magyar vízi erőműnél Tizenkétezer számlálóbiztos a kistermelőknél A Minisztertanács határozatának megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal 1981-ben mezőgazdasági ösz- szeírást hajt végre. Ennek célja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekről és a jelentős arányt képviselő háztáji és kisegítő gazdaságokról a rendszeresen szolgáltatott adatoknál részletesebb információk álljanak rendelkezésre. A statisztikai adatok alapján nemcsak a mezőgazdasági üzemek termelési körülményeit lehet alaposabban megismerni, hanem a következő tervidőszakra a fejlesztés eszközeit és célkitűzéseit is pontosabban meghatározhatják. Hasonló, teljes körű statisztikai felvételt a KSH a felszabadulás óta csak egy esetben, 1972-ben hajtott végre. (Ennek alapján számos, a kistermelést támogató intézkedésre került sor azóta.) A rövidesen megkezdődő összeírástól különösen a kistermelőkre vonatkozóan várnak számos új ismeretet a szakemberek. A háztáji és kisegítő gazdaságokban az ország lakosságának csaknem fele foglalkozik mezőgazdasági kistermeléssel. A kistermelő gazdaságok száma csökkenő irányzatú ugyan, tevékenységüket azonban a kis földterületen intenzíven végzik, s jelentős az állattenyésztésük. Ezért termelésük az elmúlt években is számottevően fejlődött. A nagyüzemek gépei, fejlett módszerei a kistermelés hatékonyságát is növelték. Segítségükkel a mezőgazdaság termelési értékének mintegy harmadát állították elő, de a szőlő-, zöldség- és gyümölcstermelésben, valamint a sertés- és baromfitenyésztésben 50 százalék feletti hányadot képviselnek. Az 1981. évi adatfelvétel keretében először a két- három évenként rendszeresen ismétlődő országos állatszámlálásra kerül sor. Január 1. és 15. között a mező- gazdasági kistermelőket mintegy 12 ezer számláló- biztos keresi fel. Az állat- állományra vonatkozó szokásos kérdések mellett a földterületre és a mezőgazdasági gépekre is tesznek fel kérdéseket. Ezenkívül az állat- tenyésztés változásainak követésére április, július és október első két hetében az adatszolgáltatók négy százalékánál ismételten összeírják az állatállományt. Júniusban ugyanezeknél az adatszolgáltatóknál a kistermelők fontosabb személyi, földterületi és növénytermelési adatait is megfigyelik. Az összeírás sorát 1982-ben a kistermelők munkavégzését felmérő — körülbelül minden századik gazdaságra kiterjedő — adatgyűjtés zárja. Az így nyert adatok csak statisztikai célra használhatók fel. Az adatfelvétel-sorozat kapcsolódik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete — a FAO — tízévenként végrehajtott világösszeírásához is. Ennek keretében a FAO körülbelül 150 tagországa egységes rendszerben gyűjt és közöl egymással ösz- szehasonlítható adatokat, amelyek lehetőséget nyújtanak a következő tíz évre a világ élelmezési helyzetének javítását célzó új fejlesztési programok megalapozására is. A Tiszai Erőmű Vállalat tiszalöki telepén a szabadtéri 120/35 kilovoltos áramelosztó felújításán dolgoznak a helyi tmk és a VERTESZ brigádjai. A több mint 25 éve szolgáló berendezést alaposan átvizsgálják, kijavítják, illetve kicserélik, hogy a nagyobb terhelésnek megfeleljen. Roskó János és Huszár Ferenc szerelők az egyik áramváltó bekötésén dolgoznak.
