Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-23 / 300. szám

1980. december 23. ^ÍÉPÜJSÁG3 Napi nyolcvan tonna hibridmag Nem a legszerencsésebb évet tudják maguk mögött a hibrid kukorica vetőmagját előállító nagyüzemek. És még ez óvatos fogalmazás. A Dalmandi Állami Gazdaság kétezer, négy partner­gazdasága pedig 1678 hektáron foglalkozik különböző hib­ridvonalak keresztezésével, melynek vetőmag a végterméke. Az a végterméke, mely az idén szokatlanul későn érett. Dal- (Tiandon tavaly szeptember elején indultak a betakarítással a hibrid kukoricában, idén ez közel két hetet késett, és még ekkor is igen magas volt a nedvességtartalom, de nem le­hetett tovább várni. Tavaly harminc százalékos víztartalom alattiak voltak a kukoricák, idén még a legkorábban érők is efölöttiek. Még október végén is harmincnégy százalékos volt az átlagos víztartalom. Bár a gazdaság a korábbi években kétszáz százalékkal megnövelte szárítókapacitását, ezzel a feladattal mégis ne­hezen birkóztak meg. A hibridüzemben teljes kapacitással folyik a munka: három műszakban tisztítják, kalibrálják, csávázzák és csoma­golják a vetőmagot. Folyamatos a szállítás külföldre is. Na­ponta nyolcvan tonnányi vetőmagot dolgoznak fel a hibrid­üzemben. st—ka. A tranzitraktár Tudósítóink írják: A nők téli foglalkoztatáséról (Folytatás az 1. oldalról.) montomyai Bőr. és Szőrme­feldolgozó Vállalattal kötött tartós szerződés alapján vég­zi. Miivel igény volt rá, ez év december 1-e óta 60 nődol- gozónak biztosítottunk mun­kalehetőséget egy ú'j üzem­ben: itt textilhulladék válo­gatását végzik a TEMAFORG Vállalattal kötött szerződés alapján. Két műszakban dol­goznak asszonyaink, s az első két hónapban 10 forintos óra­bért kapnak, majd ezt köve. tőén teljesítménybérezésre térünk át. Az előzetes szá­mítások — valamint a más gazdaságokban szerzett ta_ pasztalatok szerint 90—100 forint körül alakulhat napi keresetük: Azok foglalkoztatásáról is gondoskodik a termelőszövet, kezet, akik valamilyen oknál fogva nem kívánnak az előb­bi munkahelyek valamelyi­kében dolgozik, ök a tápke­verőüzemiünkben kapnak munkát, ahol anyagadagolás, üres zsákok rögzítése, zsákja, vitás, stb. tölti ki munkaide­jüket DR. MOLNÁR ISTVÁN Nehéz a majorokat megközelíteni A magyarkeszi termelőszö­vetkezetben ilyenkor télen a magtárakban találnak mun­kát az asszonyok. Fontos te­endőket végeznek a BL—15. ös szárítónál, ahol a korai hó miatt a késve 'bekerült kuko­ricát válogatják. Ahogy mondják, szívesen dolgoznak a tóesz-ben, mert napközben nincs gond a kijáró háztáji sertésekkel. Mielőtt munká­ba mennek, a pásztor elhajt és akkor engedi haza a jó­szágot mire ők is hazaérnek. A hosszú téli estéket a ház­tájiban termelt bab váloga­tásával, dió törésével és tisz­tításával töltik el. Az állattenyésztésben is ott vannak a nők egész éven át, minit borjúnevelők, tejkeze­lők, sertéstenyésztők és mér. légkezelők. Nem panaszkép. pen, de megemlítik, hogy té­len nehezebb a majorokat megközelíteni, a hó meg a sí­kos utak miatt. Mivel későn világosodik és korán sötéte­dik, így mindkét utat — reg­gel és este — egyaránt sö­tétben kell megtenniök. De megteszik ünnepen és hét­köznap egyaránt, miattuk a jószág nem szenved hiányt. A termelőszövetkezet 1970 óta üzemelteti- melléküzemág­ként a pótkocsi elektromos csatlakozót gyártó kis üze­mét. melyet a helyiek csak „fröccsöntőnek” neveznek. A csatlakozót gyártó üzem rendszeres bevételt és 25—30 asszonynak rendszeres mun. kát és kereseti lehetőséget biztosít. Jelenleg két műszak­ban huszonötén dolgoznak az időjárástól függetlenül. A ke. resetük a téesz átlagának megfelelően alakul. MINÁRIK LAJOS Nem tudnak mindenkinek munkát adni Antoni Istvánnal', a mőcsé- nyi Völgység Népe Mgtsz, el­nökhelyettesével arról beszél­gettünk, hogyan oldotta meg a téesz a nők téli foglalkoz­tatását! — Szövetkezetünkben a dol­gozó nők nagyobb hányadá­nak állandó jellegű munkálja Van. Az á 11 ad.tenyésztésben te­vékenykedő (tehenészeti te­lep, üszőtelep stb.j nők száma meghaladja, a félszázat. A raktárkezelők — egy kivéte­lével — nők. Ugyancsak nők látják el a portási, mérüegke- zélői feladatokat. A gomba­termesztés is elképzelhetetlen az állandó jelleggel ott; fog­lalkoztatott tíz nő nélkül. Té­len olyan foglalkoztatások is előtérbe kerülnek, mint a zsákvarrás stb. Mindezek el­lenére az elmúlt években a tsz a -téli idényben valáJmeny- nyi nődolgozójának nem tu­dott munkát adni. Most, a gazdaságvezetés azon fárado­zik, hogy valamennyi téesz- dolgozót állandó .jelleggel fog­lalkoztasson.. Ilyen meggon­dolásból igyekszik fejleszteni, szaporítani a munkahelyeket melléküzemágak szervezésé­vel. így jött1 létre a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezettel az a 'megálla­podás, mely szerint kesztyű- varró melléküzemágat szer­vez a téesz, bedolgozó rend­szerben. Ez év novemberében kesztyűvarró tanfolyam indult Mőcsényben, ahol három hó­napig 1214 nő sajátítja el a kesztyűvarrás .tudományát. — Egyéb melléküzemágak- létesítésével is igyekszik se­gíteni a téesz a női dolgozók állandó jellegű foglalkoztatá­sát. A közeljövőben tejfeldol­gozó létesül' Cikón, majd más munkahelyek is szerveződnek, áhol valamennyi téesz-ben dolgozó nőt foglalkoztatni tudnak állandó jelleggél. LOVAK ANDRÁS pességük nem olyan, hogy a kinti mezőgazdasági munkák­ban részit tudjanak vállalni. Átlágékeresetük havi 2500 fo­rint, otthon dolgoznak, köz­ben a háztáji gazdaságban, s a családban is ellátják fel­adataikat. Zá rszámadáskor a z alapszabályban rögzítétt jo­gok teljes értékűek rájuk néz­ve i's. így természetesen ugyanúgy részesülnek nyere­ségben, mint a többi termelő­szövetkezeti tag, — A felsorolt munkahelye­ken dolgozók nem csak télen foglalkoznak melléküzemági tevékenységgel, hanem egész esztendőben. A többi nő a tél folyamán a raktáriakban, ter­ménytároló helyeinken dol­gozik. Magokat rostálnak, fer­tőtlenítenek; takarítanak, ké­szülve a jövő évre. TÄCSIK ATTILA Munkát, fegyelmet, szorgalmat kíván a terv végrehajtása Jó törvényt alkotott az országgyűlés. A VI. ötéves tervtörvény megvalósítása révén lehetővé válik élet- színvonalunk stabilizálására, sőt egy későbbi fejlődést is jól megalapoz. Havasi Ferencnek volt ez az összegző gondolata, de nemcsak a KB titkára fogalmazott így, hanem más képviselők is. Azt szóktuk mondani, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten is. A VI. ötéves terv azért is jó, mert alaposan előkészítették — előzetesen nemcsak ország- gyűlési bizottságok, hanem társadalmi szervek, kollek­tívák is mondtak róla véleményt, s korábbi terveink teljesítésének tapasztalataira alapozódik, különös tekin­tettel az V. ötéves terv eredményeire, amely a közeli napokban a nyilvánosság elé kerül. A „köszönés” — a törvény előterjesztése alaposan elemző részekkel, a nehézségek okait feltáró módon, a várható akadályozó tényezők elleni „védekezés” a na­gyon sürgős tennivalók előtérbe hozása — találkozott a képviselők gondolataival is, hiszen „életközeiben’' van Csapó Jánosné, K. Papp József, a tolnai szövőnő, a dombóvári vasutas és a Sárközben dolgozó traktoros éppen úgy, mint mi, választópolgárok. Az országgyűlés szünetében is mi másról eshetne szó, mint Faluvégi Lajos törvényjavaslat-előterjesztő elő­adásáról. A pedagógus, a gyárigazgató-helyettes éppen úgy érzi, hogy meg kell szigorítani az üzemekben a végrehajtás-felelősséget. Csapó Jánosné: „A tervidő­szakban áttérünk az ötnapos munkahétre, de csak ak­kor tudunk áttérni, ha az öt nap munkával lesz eltölt­ve, nem csellengéssel, lógással, szervezetlenség miatti kapkodással”. „És a munka minőségének a növelése is feladat minden területen. A TOT elnöke úgy fogalmaz­ta meg ezt a témát, hogy a termelők és feldolgozók, a termelők és az őket ellátó gazdaságok közötti kapcso­latot minőségi változásnak kell alávetni — a megnöve­kedett feladatok nehezebb körülmények között való tel­jesítése érdekében” — mondja Daradics Ferenc. A két nap nehéz munkával telt el. Érződött a nagy felelősség a törvényalkotókon. Az egész ülésszakot át­hatotta az a tudat — majd mindenki erről beszélt —, hogy a feladatokat komolyabban vesszük. A különféle iparágakban bekövetkezik a struktúraváltás, munkáso­kat vezényelnek át más területre, ahol hatékonyabban tudnak részt venni a terv megvalósításában. Érződik annak is a nagy szüksége, hogy a kisüzemek, ipari szö­vetkezetek, tanácsi vállalatok a jövőben hatékonyabb munkát kell hogy végezzenek, jobban, frissebben al­kalmazkodjanak a gyorsan változó helyzethez. Mert a törvényjavaslat előterjesztője, de Havasi Ferenc sem ígért „könnyű utat” a terv megvalósítása során. Sőt! Képviselőnk, Gál László, a SZOT főtitkár-helyettese azt mondta, hogy erőinket jobban kell mozgósítani, mint a megelőző tervidőszakban. A társadalmi szervezeteknek is kötelességük, hogy a nép boldogulását előrevivő programra a legnagyobb figyelemmel készüljenek. A magyar szakszervezetek — „követelményként tűzik ma­guk elé, hogy a munkaverseny-, a szocialista brigád-, az újítómozgalom és az üzemi demokrácia szerepe növe­kedjen g. gazdaság belső tartalékainak hasznosításában, a szocialista gondolkodásmód és magatartás erősítésé­ben”. Világos beszéd, aki ért magyarul, tudja miről van szó. Az is természetes, mint erről a képviselők szóltak, hogy a tervet, ha szükséges, módosítják, azaz a dina­mikusan változó gazdasági élethez igazítják. Ezt rész­ben a kormányra, illetőleg az országgyűlési bizottsá­gokra bízza az országgyűlés. Már a bizottságokban is számos javaslat hangzott el. Ezeket az országgyűlés elé került javaslatba beépítet­ték. Orlovácz György képviselőnk nagy tetszéssel foga­dott felszólalása során — nem olvasta, hanem vázlat alapján rögtönözte beszédét, mert néhány képviselő- társa érintett számos általa is szóbahozandó ügyet —* arról az egységes végrehajtási akaratról beszélt, amely a falvakban, községekben tapasztalható. Ezért javasolta a törvény 50. paragrafusánk hetedik pontja harmadik bekezdésében egy kis kiigazítást. Ez a bekezdés arról szól, hogy a települések fejlesztése során miként osz- szák el a pénzt. A képviselő azt kérte, hogy a mondatot fogalmazzák át: „A települések fejlesztésére rendelke- , zésre álló anyagi eszközöket a községek számára ked­vezőbben osszák el”. Ugyanis arról van szó, hogy a községekből — kicsikből és nagyokból egyaránt — jár­nak dolgozni a munkások a megyeszékhelyekre, a fő­városba, s az utóbbi időben, mintha csökkenne a „mun­kaerőt adó települések” fejlesztése, más a lakásépítési hitelfeltétel, s a községi tanácsok rendelkezésére álló pénz nem elég a közművesítésre, egyéb kiadásokra. Amikor zárszavában Faluvégi Lajos a kiegészítő javas­latról szólt, még azt is szóvá tette, hogy némely megye- székhely, nagyobb város, megyei rangú város bizony fényesen fejlődött, s másutt, akik e fényesség megte­remtésében fáradoznak, szürkébb viszonyok között él­nek. Az országgyűlés képviselőink módosító javaslatát egyhangúlag elfogadta. Az első nap utolsó előtti felszólalója volt Orlovácz György. Érthető, ha másnap igen sokan mentek hozzá s gratuláltak a találó, aktuális, fontos javaslat előter­jesztéséhez. A téli ülésszakon egyébként a képviselők felszólalásaik során nem lokális kérdéseket terjesztet­tek elő, hanem a törvény teljesítésének eredményessé­gét előmozdító véleményeket mondtak... Amint föntebb is írtam, amilyen volt az adjon isten, olyan a fogadj isten. Országgyűlésünk jó törvényt alkotott, amelynek meg­valósítása most már valamennyiünk kötelessége és programja a következő öt évre. PALKOVÁCS JENŐ A zsákvarró gépsor Ez a tétel exportra megy Készülnek a jövő évre Az iregszemcsei Egyetértés M.g. Termelőszövetkezetben dolgozó nők téli foglalkozta­tásáról érdeklődve, Nagy La­jos személyzeti vezető a kö­vetkezőkről .tájékoztatott: — Termelőszövétkezétünk- ben 1,03-an dolgoznak nők, többnyire családanyák, Har­mincnégy nő a Magyaré vári Kötöttárugyár hőgyészi üzem­egységének dolgozik. A gyár és az üzém által, kötött nor- végminitiás pulóverekre a meg­határozott hímzésmiintákat a mi asszonyaink készítik el. Hasonló kétéves szerződési jogviszonybán állunk még a Simontomyái 'Bőr- és Szőr- mefeldollgozó Vállalattal, aho­vá húszán, mint labdavarrók bedolgoznak. — Olyan nőket foglalkoz­tatunk ezeken a munkaterü­leteken, akiknek fizikai ké-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom