Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) VÁROSPOLITIKA (5. old.) A GYERMEK ÉS A KÖNYV (10. old.) AZ ANYAGBESZERZŐ MINDENNAP HAZATÉR (7. old.) Drága az ellenőrzés ? Drága, bizony! De aligha lelhet egyetlen szóval felelni a kérdés szélesebb értelmű változataira’, tehát például arra, hogy megér-e nekünk az ellenőrzés annyit, amennyibe kerül, vagyis: jól tudunk-e ellenőrizni? Közszájon forog mostanában egy történet abból a fajtából, amelyre azt szoktuk mondani: ha ném igaz, akkor is gyönyörű! Eszerint az egyik nálunk folyó, de kiül- tfiöldi cég által' vállalt építkezésihez igen magas bért ígér- . ■ve toboroztak munkásokat; Ám az első hónap után az ígértnél, s a 'Vártnál jóval kevesebb pénzt tartalmaztak a borítékok. Nagy volt a fölzúdulás.1 A külföldi építés- vezető azonban nyugodtan fogadta a reklamálókat, s kezében egy listáról olvasván az adatokat, körülbelül ilyeneket monddtt: „Kovács úr? ön háromszor egymás után tíz percet késett, esetenként mínusz százhúsz forint. Ács úr? ön szerdán másnaposán jött be, lényegében egész nap pihent, ötszáz forint levonás. Szűcs úr? ön munkaidő alatt konyakkal issza a kávéját, darabjáért ötven forintot vonunk le. Magyar kisasszony — szólt kedvesen a tákarítónőhöz is —, ön sok szemetet hagy maga után, s ráadásul valamennyi kolléganője ellen intrikál, mínusz kétszáz. Mester úr, Ön tegnapelőtt kilenctől tizenegyig, munkaidőben a kocsmában tartózkodott, ez nyolcszáz forint”. Bizonyára fölösleges itt részletezni a különbségeket, a szocialista állami ipar és a tőkés magánvállalkozó szempontjai, módszerei:, lehetőségei vagy korlátái között. De ha az említett ellenőrzést, mint befektetést tekintem, akkor az a gyanúm, hogy ha sokba került is, megérte. Mert a .vezető által ismert tényekből, s abból hogy a vezető ezeket a tényeket, nagyon komolyra vette, minden ellenőrzött dolgozó rádöbbenhetett, hogy ha nem változtat a munkáján; egy percig sem fognak tétovázni a megfelelő következtetések levonásával. iVan ebben a némiképp kedélyes történetben egy igen fontos mozzanat: az ellenőrzés megelőző jellege. Hogy akkor tárja fel a hibákat, amikor azok még jóvátéhe- tők, kijavíthatok. A hilbát elkövetőket pedig akkor bünteti, amikor az érintett még úgy érezheti, hogy a fegyelmezés fő indítéka .nem a megtorlás, hanem a figyelmeztetés. Minél kevesebb idő telik el az ellenőrzés által feltárt hibától annak következményéig, ann.á.1 nagyobb az eredményesség esélye. De miként lehet ezt az időtartamot lerövidíteni? Az ellenőrök számának növelésével. Félreértés ne essék: nem új státusokra gondolok, hanem azokra a már betöltött státusokra, amelyekben ugyan nem ellenőrök dolgoznak, de, olyan .beosztású emberek, akiknél az ellenőrzés feladatuk része volna, csak éppen ezt elmulasztják. A napokban egy munkahely idősebb vezetői ipanasZkodtiak az ott dolgozó fiatalok egy csoportjára, mondván., bogy modontalanok, szerénytelenek, szakmai tudásukat tekintve pedig igencsak gyengék. Ám arra a kérdésre, hogy vezetőik miként ellenőrzik a munkájukat, gyakran szóvá .beszik-e a viselkedésüket — csak a váliukat vonogatiták: ugyan, kár az időért és az energiáért) Feltételezhető, hogy ez esetben a nevelő szándékú és erejű ellenőrzés elmaradása a költséges, ez kerülhet később majd sokba az időseknek is, a fiataloknak is, a munkahelynek is. Sok tapasztalat azt mutatja, hogy a napi gyakorlatban a munkafolyamatba épülő ellenőrzést elmulasztják (talán azért, mert az vitával, összeütközéssel, nyílt állás- foglalással járna), s a hiányt a kényelmesebb és személytelenebb adminiszitratív ellenőrzéssel akarják pótolni. Vagyis az ellenőrzést hajlamosak egy kissé összetéveszteni a hatóságosdival. És ebből is fakadnak a gyakran tapasztalt zavarok annak megítélésében, hogy mi is az ellenőrzés célja. Eléggé általános az a vélemény, hogy a leleplezés. Holott ez inkább csak az ellenőr munkájának egyik fázisa, egyik részeredménye. Az igazi cél jóval több ennél. Az ellenőrzésnek a maga sajátos eszközeivel segítenie kell a helyzetelemzésben, és ezzel együtt abban, hogy a föltárt gond, hiányosság vagy vétek jóvátétele, pótlása, illetve megoldása köny_ nyebbé váljék. .Természetesen, nem arra gondolunk, hogy az ellenőr legyen okvetlenül és mindenáron népszerű. De arra igen, hogy legyen nagyon felkészült a maga szakmájában, És jegyen munkája intenzitását tekintve is példaadó. Joggal hosszantija a munkásokat, és rontja is az ellenőrzés általános tekintélyét, ha azt látják, hogy például egy úgynevezett nagyvizsgálát ürügyén ellenőrök hada megszáll, sőt többnyire fel is tart a munkában valamely részlegét, s egy hétig is elhúzzák a két napra való munkát. Fontos, hogy az ellenőrzött ember ne üldözöttnek, hanem segítettnek érezze magát, az ellenőr .pedig önmagát ne vizsgálóbírónak; hanem egy sajátos szakma 'mesterének, aki éppen úgy a páciensekért, él és dolgozik, mint az orvos, tehát nemcsak azért vizsgál, hogy gyógyítson, hanem azért is, hogy segítsen, megelőzni a nagyobb bajt. De aminlt az orvos esetében, bizalom nélkül itt sem megy a dolog. Az ellenőr se tekintsen minden megvizsgálandót lehetséges bűnözőnek., s az ellenőrzött se tételezze fel; hogy az ellenőr minden mozdülata fájni fog. .Kettejük együttműködése segíthet erősíteni a társadalom egészségét. Azért pedig semmi sem drága. Cs. I. Népfront-küldöttértekezlet A mozgalom megyénk társadalmi, politikai életének jelentős tényezője Ünnepélyes külsőségek között tartotta tegnap a megyei művelődési központban a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletét. Az elnökségben foglaltak helyet: K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei ta-. nács elnöke, Szem ők József, a HN.F Országos Tanácsának alelnöke, Horváth József, az SZMT vezető titkára és más társadalmi szervék és szervezetek vezetői. A küldöttértekezletet dr. Kolumbusz Lászlóné, a HNF megyei elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Csajbók Kálmán megyei titkárnak, aki a népfrontbizottság írásban kiadott beszámolójához szóbeli kiegészítést fűzött. A beszámoló Megyénk népfronttestületei az elmúlt években a párt XI. és XII. kongresszusa, a megyei pártértekezlet határozatai, valamint a népfront VI. kongresszusa szellemében végezték sokrétű feladataikat. A hozott határozatok megszabták megyénk népfrontmozgalmának fő irányát, az ebben tevékenykedők fő felada-* tait.í 'Melyek voltak ezek a fő irányok, illetve feladatok? Elsősorban is a szövetségi politika szorosabbra fűzése, a nemzeti egység erősítése, a szocialista demokratizmus eszméjének elmélyítése, és gyakorlatának kiszélesítése. Tág teret ad a mozgalom minden ember számára a helyi politika alakításában és megvalósításában való részvételre. A népfront megyénk társadalmi, politikai életének jelentős tényezője. Olyan politikai megmozdulások tevékeny részese volt, mint a fel- szabadulás évfordulója és a XII. kongresszus tiszteletére meghirdetett munkaverseny, a képviselők, a tanácstagok és a lakóbizottságok újjává- lasztása. Gyorsán reagáltak párthatározatokra, de napirendre tűzték a közművelődés, a népesedéspolitika, a környezetvédelem és a cigányság helyzetét is. Koordinálóivá váltak a honismereti és az Olvasó népért mozgalomnak. Gazdagodott a mozgalom jelzőfunkciója is. A népfrontbizottságok egyre magasabb szinten látták el közjogi, politikai, tömegmoz- gásítási és tömegszervezeti feladataikat. Az elért eredmények egyik alapvető ösz- szetevője, hogy a pártszervek és -szervezetek rendszeresen igényelték a népfronttestületek közreműködését a társadalmi élet minden területén — állapította meg a megyei népfrontbizottsóg beszámolójában. Az elmúlt években tovább nőtt a megye ipari jellege, emelkedett a munkásosztály létszáma, ennek megfelelően a népfront már évek óta foglalkozik a szakszervezetekkel közösen a munkások közéleti felkészítésével. Ennek is köszönhetően nőtt a népfront- bizottságokban a munkások létszáma és aktivitása. A munkás—paraszt találkozók egyre tartalmasabbá válnak. Erősödött a megyében a munkás—paraszt szövetség, és ebből a munkából kivették részüket a népfrontbizottságok is. Erősödött a szövetkezeti parasztság kollektív tulajdonosi szemlélete, emelkedett általános műveltsége. A további feladatok között szerepel, hogy növekedjék részvételük a népfront- mozgalomban . A beszámolási időszakban tovább nőtt az értelmiségiek száma és súlya társadalmunk életében. A mozgalom egyes feladatainak előtérbe kerülése következtében megnőtt a közgazdasági értelmiség szerepe a népfrontmozgalomban. Ennek ellenére még mindiga humán értelmiség túlsúlya a jellemző. Nem kielégítő az egészségügy, az ipar és a mezőgazdaság területén dolgozó (Folytatás a 3. oldalon.) Felsőbb osztályba léphet Töprengés, megoldás, siker. (Képriportunk az 5. oldalon) Csajbók Kálmán, a HNF megyei titkára szóbeli kiegészítőjét mondja
