Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-19 / 297. szám
XXX. évfolyam, 297. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. december 19., péntek. Mai számunkból ÜJfTANI: EMBERI TULAJDONSÁG (3. old.) A JÓ CSALÁDI LÉGKÖR ŐREI (4. old.) SPORTOLÓK TALÁLKOZÓJA KISDOROGON (6. old.) DISZNÓTOR (5. old.) Az országgyűlés törvényerőre emelte a VI. ötéves tervet és a jövő évi költségvetést A hatodik ötéves tervről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta csütörtökön munkáját az országgyűlés. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György miniszterelnök, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Havasi Ferenc beszéde A vitában elsőként Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Komárom megye 1. sz. választókerületének képviselője szólalt föl. Beszédében külpolitikánk és gazdasági fejlődésünk, tennivalóink összefüggéseire mutatott rá, a nemzetközi helyzet tükrében. Hangsúlyozta: — A leszerelés a fegyverzet alacsonyabb szintjén megvalósuló egyenlő biztonság, az enyhülés elősegíti a népek közeledését, a gazdasági kapcsolatok elmélyítését, segít úrrá lenni olyan globális problémákon, mint amilyen az energia- és élelmiszerhiány, a természeti erőforrások ésszerű hasznosítása, az emberi környezet védelme. Hazánk külpolitikájáról szólva a KB titkára aláhúzta: — Szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a Varsói Szerződés országaival, lehetőségeinkhez mérten fejlesztjük védelmi erőinket, ugyanakkor következetesen küzdünk az enyhülési folyamat eredményeinek megőrzéséért, s a mainál kedvezőbb nemzetközi helyzet kialakításáért. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainknak. Szolidárisak vagyunk a nemzeti felszabadító mozgalmakkal és a gyarmati uralom alól felszabadult népek demokratikus, antiimperialista törekvéseivel. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján — a józanul gondolkodó politikai tényezőkre építve — tovább építjük kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Ezek után Havasi Ferenc arról beszélt, hogy a nyolcvanas évtized első felében sem várható kedvező fordulat a külgazdasági feltételek alakulásában, s még a törvényjavaslatban előirányzott Havasi Ferenc magas hatékonysági követelmények érvényesültével is számítani kell arra, hogy áruforgalmunkban öt esztendő alatt további 6—7 százalékkal romlik a cserearány. — Amikor hatodik ötéves tervünk indulásának hazai feltételeit vizsgáljuk — mondotta a gazdálkodás lehetőségeinek formálódását más szemszögből megvilágítva a Központi Bizottság titkára —, lényegében arra keressük a választ, hogy népgazdaságunknak milyen mértékben sikerül alkalmazkodnia a megváltozott és a jelenleg is gyorsan változó külső feltételekhez. Ha némileg késlekedve is, de az ötödik ötéves terv időszakában megkezdődött az igazodás ezekhez a változásokhoz, s ennek eredményei ma már mérhetőek, a központi tervező és irányító szervek tevékenysége azonban időnként még nem volt kellően összehangolt. — Ezért változtattunk és változtatunk a gazdaságirányítás szervezeti döntési rendszerén. Célunk, hogy az irányítás intézményei kisebb létszámúak, de tevékenységüket színvonalasabban ellátó szervezetek legyenek. — A gazdaságirányításban, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásában kiemelkedő helyet foglalnak el azok az intézkedések, amelyek a vállalatok szervezési-döntési és belső irányítási-ösztönzési rendszerének fejlesztését célozzák. A nemzetközi versenyképesség növelése a termelésnek a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodása, a vállalati önállóság és ezzel együtt a felelősség növelése, a dolgozó kollektívák kezdeményező készségének kibontakoztatása, a belső tartalékok mozgósítása mindmind szükségessé teszi, hogy áttekintsük a vállalatoknál a korábbi években kialakult szervezeti rendszert és belső mechanizmust. — A hatékonyabb munka tartalmi változásokat és megújulást feltételez szögezte le Havasi Ferenc. A mérsékeltebb növekedési ütem továbbra sem zárja ki, sőt igényli egyes ágazatok, vállalatok tevékenységének dinamikus fejlődését. Azok a vállalatok, amelyek gazdaságosan tudják bővíteni az exportot, kiváltani az importot, kielégíteni a hazai fizetőképes keresletet, az átlagosnál gyorsabban növelhetik termelésüket. E követelményeknek meg nem felelő vállalatok fő feladata a termelés korszerűsítése, gazdaságossá tétele, s ha erre nincs lehetőség, akkor szinten tartása, vagy fokozatos csökkentése, esetleg leállítása. Ha a dolgozók az adott helyen nem foglalkoztathatók hatékonyan, akkor át kell irányítani őket más, népgazdaságilag hasznos tevékenység végzésére. Az életkörülmények tervbe vett alakulásáról a következőket mondotta a Központi Bizottság titkára: — Az életszínvonal stabilizálásának programja — amit a Központi Bizottság körültekintő és sokoldalú mérlegelés alapján elfogadásra ajánl — egyáltalán nem lebecsülendő. Érdemes emlékeztetni arra, hogy milyen vívmányok megőrzéséről van szó. Mindenekelőtt a létbiztonságról, azoknak a vívmányoknak a védelméről, amelyek között éhező és rosszul öltözött ember társadalmi okokból nincs ebben az országban; a munkaképes korúak teljes foglalkoztatottságáról, az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való állampolgári jogról, az oktatáshoz, a művelődéshez való jog anyagi- feltételeinek garantálásáról. Azt is elmondhatjuk, hogy nyugdíjrendszerünk nemzetközi összehasonlításban kiállja a próbát. — A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt ország- gyűlésnek is elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Havasi Ferenc. Ezt követően Szabó Mária (Veszprém megye, 10. vk.), az Ajkai Timföldgyár öntvénymegmunkálója beszámolt arról, hogy vállalata két nagy értékű beruházásba kezdett, s az új üzemek szakemberszükségletéről belső átcsoportosítással gondoskodtak. Sokaknak kellett új szakmát tanulniuk, de örömmel vállalták, hiszen ha a vállalat keresett új termékekkel jelentkezik a világpiacon, az a jövedelmekre is kihat. Gál László figyelmet természetesen ezután is az életszínvonal alapkérdéseire kell fordítani. Ilyen alapkérdés a létbiztonság, a teljes foglalkoztatottság és a hatékony munka. Ugyancsak alapkérdés a reálbér ez évi átlagos szintjének megőrzése is. Ennek fontos feltétele a fogyasztói árak és bérek változásának összhangja. Kétségtelen, hogy a fogyasztói ármozgások — köz- gazdasági indokoltságuk elismerése mellett — a dolgozók számára gondot okoznak, s ez nem lehet közömbös a szakszervezeteknek. Ezért az árpolitikai döntéseknél a bérekkel való összhang biztosítását; az egyes rétegek, illetve a különböző jövedelem(Folytatás a 2. oldalon.) Pártkongresszus Havannában Fiiéi Castro beszéde Fidel Castro előterjeszti a központi bizottság beszámolóját a párt II. kongresszusán. (Képtávírónkon érkezett.) Fidel Castro, a Kubai Kom. mundsita Párt Központi Bizottságának első titkára szerdán a kubai párt második kongresszusának első napján előterjesztett nyolcórás beszámolójában részletesen ismertette az ország belső helyzetét, vázolta a kommunisták előtt álló legfontosabb feladatokat, végül a nemzetközi helyzetet elemezte. Kijelentette: a kubai gazdaság az elmúlt öt esztendőben jelentős sikereket ért el. Nőtt a termelési kapacitások kihasználásának hatékonysága, a termelés évi növekedésének üteme elérte a 4 száza, lékot, a termelékenység a 3,4 százalékot. Csökkent az anyagfelhasználás, ésszerűbbé vált az alapanyagokkal, az energiával és az üzemanyaggal való gazdálkodás. A KGST-hez tartozó országokkal lebonyolított csereforgalom sikeresen ellensúlyozta Kuba számára a világpiaci árak ingadozását. Az elért eredmények ellenére — mondotta — objektív külső, valamint belső nehézségek miatt nem sikerült teljes egészében teljesíteni a párt első kongresszusán kitűzött gazdasági feladatokat. A cukor világpiaci ára az ötéves' tervidőszak első esztendejében zuhanni kezdett, Kuba számára romlottak a nemzetközi csere feltételei, s a nyugati országokat sújtó infláció miatt nőtt a világpiacon vásárolt termékek ára. A cukornád- és dohányültetvényeket különböző kórokozók támadták meg és emiatt 1979. ben a doháoyültetvények 90 százaléka károsodott. Az 1981—85-ös időszakra szóló gazdaság- és társadalomfejlesztési tervvel kapcsolatban közölte, hogy a terv évi ötszázalékos gazdasági növekedést irányoz elő. A be. ruházások 15 százalékkal nőnek és a hangsúlyt a már megkezdett létesítmények befejezésére helyezik. Ezt követően Fidel Castro megállapította, a mostani feszült nemzetközi helyzet, a legnagyobb imperialista hatalom közvetlen közelsége — mondotta — szükségessé teszi a védelmi képesség továbbfejlesztését. Kiemelte a területvédelmi milíciák országos hálózata -kiépítésének fontosságát, elismeréssel adózott azoknak a kubai harcosoknak, akik az elmúlt esztendőkben Angoléban és Etiópiában nyújtottak internacionalista segítségét. A beszámoló utalt arra, hogy a béke megőrzésében az el nem kötelezett mozgalomra is jelentős szerep hárul. Kubát a nemzetközi feszültség növekedésének időszakában választották a mozgalom el. nőkévé. Ebben a minőségében Kuba azon fáradozik, hogy hozzájáruljon a mozgalom egyes országai között kirobbant ellentétek és feszültségek megoldásához. Leonyid Brezsnyev kitüntetése Az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntették ki Leonyid Brezsnyevet az SZKP KB f őtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét 74. születésnapja küszöbén. A kitüntetésit azokért a kimagasló érdemeiért adományozták, amelyeket az SZKP és a szovjet állam szolgálatában szerzett, azért a rendkívül mértékben eredményes munkásságáért, amelyet a szovjet haza gazdasági, politikai és védelmi erejének megszilárdítása érdekében, a békéért vívott küzdelemben fejtett ki. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács elnöksége és a Minisztertanács külön üdvözölte Leonyid Brezsnyevet a magas kitüntetés alkalmából. Az üdvözlet megállapítja: munkássága a haza, a párt, a kommunizmus ügye önfeláldozó szolgálatának példája. Méltatja azt a tevékenységet is, amelyet Leonyid Brezsnyev a világ békéjének megszilárdítása, a Szovjetunió tekintélyének és befolyásának növelése érdekében végzett. Brezsnyev a kitüntetést megköszönve kijelentette: munkásként, mérnökként, pártmunkásként, a nagy honvédő háború idején pedig tisztként és tábornokként egyaránt munkája legfőbb értelmének azt tartotta, hogy azokat a célokat szolgálja, amelyekért megvívták a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Ez azt jelenti, hogy a szovjet nép boldogságáért és jólétéért dolgozunk, a kommunizmus felépítéséért, a tartás béke és a haladás céljaiért — mondotta a többi közötlt. (MTI). Gál László felszólalása Gál László (Tolna megye, 1. vk.), a SZOT főtitkár- helyettese rámutatott: Nincs az a szabályozó rendszer, amelyben automatikusan beépíthető lenne a kezdeményezőkészség, az alkotásvágy, a közösségért áldozatot vállaló tenni akarás, az érzelmi kötődés a szakmához, a munkatársakhoz, a kollektívához. Éppen ezért a szakszervezetek nagy jelentőséget tulajdonítanak az emberi tényezőknek. Pótolhatatlanok és forintban ki sem fejezhetők azok az értékek, amelyeket a jó üzemi légkör, az eredmények és a gondok együttes vállalása jelent. A továbbiakban rámutatott; a szakszervezetek társadalmi hivatásuknak tartják, hogy sajátos eszközeikkel mozgósítsák a dolgozókat a VI. ötéves terv céljainak eredményes megvalósítására. Ezt a feladatot az érdekvédelmi törekvésekkel szoros egységben fogják fel, mert egyértelmű a kölcsönhatás a hatékonyabb munka és az életkörülmények javítása között. A szakszervezetek követelményként tűzik maguk elé, hogy a munkaverseny, a szocialista brigádok, az újítómozgalom és az üzemi demokrácia szereDe növekedjen a gazdaság belső tartalékainak hasznosításában, a szocialista gondolkodásmód és magatartás erősítésében. A terv kulcskérdése az eddig elért életszínvonal megőrzése, megszilárdítása. A fő Losonczi Pál, Németh Károly és Lázár György az ülésteremben _________z_________
