Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-11 / 264. szám
1980. november 11. ^ÉPÜJSÁG 5 Rendelet akadályoz rendeletet Csináld magad Kérdőív a lakóknak Nőtt a lakbér- és egyéb szolgáltatási hátralék Sok bérlő meglepődött, amikor kézbe vette és elolvasta a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat kérdőívét. A városgazdálkodási vállalat vezetői is meglepődtek, amikor kiderült: egy olyan rendelkezést kell végrehajtaniuk, amelyhez a vállalatinak semmiféle jogi eszköze nincs. Felszólít, kér Amikor vizsgálni kezdtük az ügyet, bennünket is ért néhány meglepetés. Ilyen meglepetés volt: 1976- tól állandóan nőtt a lakbér- és egyéb hátralékok összege és a hátralékosok száma. 1976-ban a vállalat 118 hátralékos ellen kért bírósági végrehajtást, több mint 102 ezer forint hátralékért. 1979- ben az összeg több mint 120 ezerre, a hátralékosok száma pedig 158-ira nőtt. A hátralékosok visszaéltek azzal, hogy a városgazdálkodási vállalat nem tudott és nem tud olyan szankciókat alkalmazni ellenük, mint mondjuk az áram- szolgáltató, a posta. Az áram- szolgáltató nemfizetés esetén kikapcsolja az áramot, a posta a telefont. A városgazdálkodási vállalat felmondhat, de ahhoz, hogy ez valóságos felmondás lehessen, biztosítani kell szükséglakást. Szükséglakás pedig nincs. A városgazdálkodási vállalat mi mást tehetett és tehet: kér, felszólít, újra kér, vár, kér, felszólít... És most ráadásul jött az új rendelet, amely szinte lehetetlenné tette, hogy a vállalat végrehajtást kérjen a hátralékosok ellen. Mert most már ez is bonyolult, szinte lehetetlen. Amikor elolvasták az 1979. évi 18. sz. tvir-et, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 14/1979. IX. 17. IM számú rend el etet, akkor még azt hitték — be tudják szerezni a kívánt adatokat. A végrehajtás elrendelésére ugyanis a legújabb rendelkezések szerint nem elég a bírósági végrehajtó irodának megküldeni a hátralékos nevét, lakcímét és közölni a behajtandó összeget. 1980. január 1-től a végrehajtás elrendeléséhez szükséges közölni: az adós nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, foglalkozását, munkahelyének pontos címét, személyi igazolványának számát és személyi számát. A jogszabály-módosítás a már folyamatban lévő ügyekre is kiterjedt. A vállalat az 1979. decemberében 85 személlyel szemben 67 309 forint összegre benyújtott végrehajtási kérelmeit hiánypótlásra visszakapta... Adatokat nem adhatnak A vállalat hozzálátott az adatok megszerzéséhez. Igen, megszerzéséhez, mert nem rendelkeztek ezekkel az adatokkal. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ma sincsenek ilyen adataik. De erről majd később szó lesz. Most nézzük előbb, hogyan kívánták ezt beszerezni? A szekszárdiak is azt az utat járták, amelyen a többi ingatlankezelő vállalat haladt. Megkeresték a népesség- nyilvántartó csoportot. Itt közölték: az Állami Népességnyilváhtartó Hivatal vezetőjének 1/1977. (TK. 2.) ÁNH utasítása szerint a népesség- nyilvántartás helyi szervei adatokat csak az ÁNH eseti engedélye alapján szolgáltathatnak ki. De ha adhatnának is adatokat, akkor sem tudják közölni a foglalkozást és a munkahelyet. (Ezek nélkül pedig a végrehajtási kérelmet nem fogadják el.) A városgazdálkodási vállalat kapcsolatban van OTP- és szövetkezeti lakástulajdonosokkal is. Nekik is szolgáltat hőt, meleg vizet. Az OTP-nél rendelkezésre állnak az adatok, de ők semmilyen adatot nem szolgáltatnak ki. Ezeket az adatokat, nagyon helyesen, törvény védi. Az adatok beszerzése során egyre világosabbá vált: van egy rendelet, amelynek végrehajtását más rendelkezések akadályoznak. A városgazdálkodási vállalat, az ország többi ingatlan- kezelő vállalatának gyakorlatát követve adatlapokat juttatott el a bérlőkhöz, a következő szöveggel: „Vállalatunk kezelésében lévő épületek bérlőinek adatai hiányosak, mely több esetben szolgáltatási feladataink ellátását akadályozza. Az adatok pontosítása érdekében kérjük szíveskedjék az alábbi -kérdésekre válaszolni és a nyomtatványt vállalatunkhoz -postázni, vagv a házfelügyelőn keresztül eljuttatni... Közreműködését előre is köszönjük.” Az udvarias szövegből kitűnik: -az adatok szolgáltatása nem kötelező. A lakók, elsősorban a nem hátralékos lakók, ezt kötelezőnek érezték és ki is töltötték. A kérdőív iDe hogyan is született a kérdőív ötlete? Kiemelt feladata a vállalatnak a fizetési morál javítása. Ezt viszont csak -úgy tudják javítani, ha valami módon -beszerzik a hátralékosok adatait. A már említett módokon ez nem sikerült. Az adatlapok kibocsátása előtt gondosan tanulmányozták a statisztikáról kiadott törvényt, amelynek 1. § (2) bekezdése szerin-t: „Statisztikai tevékenység: a társadalmi, gazdasági jelenségekre és folyamatokra, továbbá -az államigazgatási és más -hatósági tevékenységre vonatkozó adatok gyűjtése, szolgáltatása, feldolgozása, elemzése, -közzététele és tárolása.” Ebből megállapították, hogy a munkájukhoz szükséges -adatok beszerzése nem statisztikai tevékenység. Igaz, hogy nem -írták rá: az adatszolgáltatás önkéntes, a kitöltetlenül maradt kérdőívek bizonyítják, -hogy sokan önkéntesnek tekintették és nem töltötték ki. Sok bérlőt felháborított a kérdőív, sokat pedig -hidegen hagyott. Főleg azokat hagyta hidegen, akik miatt készült — a hátralékosok egy részét. Csődöt mondott tehát a kérdőíves módszer is. A nyolcvankét hátralékosból, minden erőfeszítés ellenére a vállalatnak csak negyvenhétről van pontos adata. Ez azt jelenti, hogy idén első ízben 1980. október 7-én tudott a vállalat végrehajtást benyújtani a 47 hátralékossal szemben. .Ezek a hátralékosok ősz. szesen 57 913 forinttal tartoznak a vállalatnak. Az a 35 hátralékos, akiről nincs meg az összes adat, több mint tizennyolcezer forintot kellene, hogy befizessen a vállalat kasszájába. A végrehajtási eljárás megnehezülése a fizetési morál rosszabbodásához vezetett. Ezt mutatják az 1980. évi adatok is. 1980. július/ 31-ig ösz- szesen több mint 76 ezer forint lakbér- és egyéb szolgáltatási — végrehajtás útján belhajtandó — hátralék keletkezett. A vállalat, tehetetlen, hiszen a hátralékos nem köteles az adatait bediktálni, a vállalatnak pedig jóformán semmilyen eszköze nincs ezeji beszerzésére. Korábban csak az adós nevét lakcímét és a behajt a n-d-ó összeget kellett közölni a végrehajtói irodával. a többi a hatóság dolga volt. Mi hát a kiút? Azt csak helyeselni tudjuk, hogy a vállalat mindent elkövet a hátralékok behajtására, a fizetési morál javítása érdekében. Az új rendelkezés ezt a munkát nehezíti. A kérdőíves módszer sem vált be. Ráadásul sértette a becsületesen fizető bérlők önérzetét. A rendesen fizetők kitöltötték ezeket a kérdőíveket, de ezekkel a vállalat nem sokra megy, hisz azoknak az adataira van szüksége. akik nem tartják kötelességüknek fizetni azért, amit használnak: lakásért, fűtésért, meleg vízért ... A vállalat vezetői elmondták: ma már a bérlők nyolcvan százalékáról vannak viszonylag pontos adataink, hisz körülbelül négy élte a bérleti és egyéb szerződések részben tartalmazzák a kívánt adatokat. Ezek sem a telieset. hisz akkor még nem volt kötelező a munkahely és a foglalkozás nyilvántartása. A munkahelyváltozás nyomon követése a legbonyolultabb feladat. Egy szó, mint száz: a városgazdálkodási vállalat nem hatóság —• ebből következően nem is .látszhatja a hatóság szerepét. Az ilyen adatok felkutatása eddig nem tartozott a vállalat hatáskörébe. Ez a hatóságok feladata volt az új rendelet megjelenése előtt. Az új rendelet tehát nem segítette, nem segíti elő a fizetési morál javítását. Pedig bizonyára a rendeletalkotók célja is az volt, hogy javuljon a fizetési morál. Hogy miért nem sikerült ezt a célt elérni, annak vizsgálata a 'jogalkotók dolga, akik a már említett nehézségeket figyelembe véve bizonyára találnak olyan jogi megoldást amely nem nehezíti, hanem könnyíti az eljárást azok ellen,- akik csak a jogaikat gyakorolják, a kötelességükről pedig rendszeresen elfeledkeznek. Véleményünk szerint igazi megoldást az jelenthetne, ha a jövőben a hatóságok hatósági feladatokat látnának el, a városgazdálkodási vállalat pedig csak vállalatit. Kisgépek, saját kivitelben Évszázados módszerek tűntek el a mezőgazdaságból az elmúlt húsz év fejlődése nyomán. A 'kemizáeió, a gépesítés, az új módszerek megváltoztatták a munkát — legalábbis a nagyüzemben. A kisüzemekben maradt a kasza, kapa, ásó, és egyebek. Van azonban, aki a sztereotip megfogalmazással élve: haladt a korral. Észrevette a módszerek közötti egyre növő különbséget. Észrevette azt, hogy a napszám megfizethetetlen és vállalkozó is egyre kevesebb. Észrevette, hogy gépesíteni 'kell még három-négyszáz négyszögölet is mert így könnyebb, gyorsabb, ök cselekedtek, vagyis gépesítettek. Egy részük az üzletekben kapható gépekkel. Ezt nem mindenki tudja megcsinálni, mert drága. Egy kistraktor százezer forint, egy valamire való rotációs kapa tízezer forint fölötti áron vehető meg. Ez volt a kényszerítő tény, és ha ehhez jött még némi műszaki érzék, lehetőség és kedv, akkor csinált a ház körüli munkákhoz egy saját gépet. A hivatalos elnevezésük hobbitraktor. De aki azt hallja, hogy brájzli, csettegő, ke- tyeró. az ugyanerre gondol. Vagyis egy olyan járgányra, amit a tulaj maga szerelt ösz- sze. Maga a tevékenység félhivatalos elnevezése bütykö- lés, berhelés. Ezek a gépek egyébként mindenféle hulladékanyagból. leselejtezett motorból készülnek, és ol-. csók, természetesen meglepően sok munkával — egyéni kivitelről lévén szó. • Ifjú Braun Lajos Dunaföld- váro-n lakik egy kertes családi házban. Egy szép napon elunta az ásást. Ettől persze még maradt az ásni való. Nem maradt viszont tétlen a gazda. Ásni ugyan nem ásott, de összeberhelt egy kistraktort. Némileg szakmába vágott a dolog, mert az Aranykalász Tsz-ben autószerelő. Négy év alatt tökéletesítette a gépet, mely természetesen ma sem kész. Ezt úgy kell érteni, hogy üzemel és jó néhány munka- folyamatot tud, de mindig Szántani húsz centi mélyen tud kell valami, ami még nincs, vagy mindig jön egy ötlet, ami egyszerűsítheti a gépet, növelheti üzembiztonságát. Ezért aztán mindig van bütykölni való. Hogy miből áll a gép? Simson motor — természetesen léghűtéssel és fordított berúgókarral, vagyis mem lefelé kell berúgni, hanem fölfele kell berántani. Üzemanyag- tartálya valamikor egy dongóé volt. A légszűrőt felvitte a kormány mellé — itt a legkevesebb a por. Van rajta egy difi és csillekerék volt az első megoldás a lehajlásra. Most átszerelte gumikerékre, mert egy pótkocsi is készül hozzá és a közúton is mozoghat vele. Ehhez persze le kell vizsgáztatni. „Méghozzá egy asszimetrikus lámpa kell. Hogy miért, azt nem tudom...” — mondja. Mindenesetre most a pótkocsi van munka alatt. Braun Lajos arra a kérdésre, hogy megközelítően mennyibe került a gép, egyszerűen nem tud válaszolni. Kevés anyagköltség és rengeteg munka. Miközben a szute- réhban bütykölte a gépet, átjött a szomszéd és kategorikusan közölte, hogy majd ő kiszámolja. összehasonlításul vette a saját rotációs kapáját. Osztott, szorzott. Ráncolta homlokát. Közben kiderült, hogy Marci bácsinak hívják és ő is tsz-tag. A számolás azonban még ettől sem akart sikeredni. „Nem lehet azt így kiszámolni, egyszerűen megfizethetetlen egy ilyen gép” — mondta. Lássuk csak, mit is tud ez a masina. Vegyük sorra a munkaeszközöket, szántóeke, sorhenger — vetéshez —, kapálóeke, töltögetőke — burgonyához —, fogas (borona), permetező — hatvan literes tartály, elől egy konzolon a a szórófejek és külön egy japán szivattyú, sorkihúzó kapa. utánfutó pótkocsi (ehhez kell levizsgáztatni). A közeli jövőben készül majd hozzá egy kételemes (vagyis kétsoros) vetőgép. Egyik munkaeszközt tíz perc alatt ki lehet cseréim a másikra. Még annyit, hogy Braun Lajos a tsz-ben is gyakran kényszerül arra, hogy valamit házilagos 'kivitelezéssel, saját ötlettel oldjon meg, ennek igazolására csak ölég az alkatrészellátást említeni. * Van úgy, hogy árnyékra vetődik az ember. Iregszem- csén felkerestem dr. Varsányi Józsefet, tudva, hogy neki is van egy hobbitraktora. Van, ez igaz, de nem ő csinálta. Egyébként a mezőgazdasági kiállításon sem az 6 neve alatt futott. A gépet a fivére fia konstruálta és állította össze. Magyarul az ő bütykölménye. Varsányi József ehhez ötleteket szállított és persze a felhasználáshoz szükséges célszerű gépeket együtt tervezgették. A hozzávetőleges anyagköltség háromezer forint. Fejős Mihály és a kistraktor Ifjú Braun Lajos és gyártmánya Dr. Varsányi József az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet tudományos munkatársa. Emellett a ház körüli háromszáz négyszögölnyi területen kertészkedik, és a helyi kertbarátkört is vezeti. Igaz, hogy a kis gépet nem ő barkácsolta, de ha már itt vagyunk, megnézhetjük egyik figyelemre méltó ötletét — ezt szintén bemutatták a mező- gazdasági kiállításon — a vízpára szigetelésű, dupla falú fóliasátrat. Varsányi József abból indult ki, hogy a dupla üvegű ablakon megfagyó vízpára szigetel. A fóliasátor két réteg fóliából áll. A vastagabb kinti és a belső vékonyabb között tíz-húsz centi a távolság. A talajjal érintkező részen a belső fóliát vályúszerűen visszahajtja és ebbe kerül az ötcentis víz. Ez a nappali magasabb hőmérsékleten elpárolog. Ha a kinti hőmérséklet lehűl, a pára lecsapódik a fóliára. Ez az eddigi mérései szerint — melyet komolyabb műszerezettséggel a jövő év elején mér majd — öt-tíz Celsius fok többletet biztosít a fóliasátorban a kinti hőmérséklet felett. Idén tavasszal már márciusban — a saláta után — ültette a paradicsomot. * Fejős Mihály kistraktora valóban hasonlít egy traktorra. Külsőre is. Pannónia motor hajtja, a hátsó híd egy Nisáé, kormánya teherautóé volt, Trabant léghűtés, U— 28-as traktoré volt a hidraulika szivattyú. Az erőátvitel lánc és gardán. Fejős Mihály aki a sióagárdi tsz-ben műszaki vezető, négy évig készítette a gépet. Az idő ne tévesszen meg senkit, az anyagbeszerzés tart ennyi ideig, ugyanis az anyagok zöme MÉH-telepekről, lerobbant gépekről kerül elő. A munkák egy részét is a tulaj csinálta, de a szakipari dolgokat, például esztergályosmunka, a tsz-ben készítették. Ez meglátszik az áron is, hiszen Fejős Mihály számításai szerint a gép eddig huszonötezer forintba kerül. A szőlőjét műveli vele Leányváron. Van hozzá egy pótkocsi, kultivátor, fogas és egy tolólap, valamint a permetezőtartály. A gép alakítása persze itt is folyardatos. Jövőre úgy tervezi Fejős Mihály, hogy a motort kicseréli Trabant motorra. * Lehet, hogy találtunk volna a megyében más, talán ötletesebb gépeket is. Sok van belőlük és egyre több lesz. Hogy mégis ezeket választottuk, annak egy oka van. Az idei mezőgazdasági kiállításon ezeket a gépeket mutatták be a megyéből. SZALAIJÄNOS Fotó, szöveg: steiner
