Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

TníÉPÜJSÁG 1980. november 22. Varsó New York, ENSZ Programok a centenáriumon A szejm pénteki ülése A lengyel parlament pénte­ki ülésén a vita arról a kor­mánybeszámolóról folyt, ame­lyet csütörtökön terjesztett a szejm elé Mieczyslaw Jagielski miniszterelnök-helyettes a gdanski, a szczecini és a jastr- zebiei megállapodások végre­hajtásáról. A vitában, amelyben a há­rom párt és a pártonkívüliek több mint tíz képviselője kért szót, az ország életének stabi­lizálása kapta a legnagyobb hangsúlyt. A vita végén felszólaló Józef Pinkowski miniszter- elnök hangsúlyozta, hogy a kormány felelősségének tel­jes tudatában a gdanski, a szczecini és a jastrzebiei meg­állapodások végrehajtására törekszik. Felsorolta a már eddig tett intézkedéseket, majd közölte, hogy a kor­mány átfogó jelentést készít a gazdaság helyzetéről, s ezt a szejm decemberi ülése elé Olaszország flz olajbotrány szenátusi vitája Az olasz szenátusban pén­teken egész n&p folytatódott a parázs vita az olajbotrány­ról és politikai összefüggései­ről. A szenátorok megjegy­zéseire Lagorio hadügymi­niszter, Sarti igazságügymi- hiiszter és Rognoni belügy­miniszter válaszolt. Vala­mennyien a „múltra” hárí­tották a felelősséget és igye­keztek elhatárolni a mostani kormányt az ügytől. Jgyök ezetük hátterében többek között az a megfon­tolás húzódhat meg — vélik megfigyelők —, hogy elkerül­jék a Forlani-kormánykoalí- cióban részt vevő pártok el­lentéteinek kiéleződését, egy újabb kormányválság kirob­banását, esetleg újabb vá­lasztás kiírását. terjeszti. Egy ilyen jelentés­nek — mint azt a pénteki vi­tában felszólaló több képvise­lő is hangsúlyozta — az len­ne az egyik fő célja, hogy az jmberek átfogó, közérthető képet kapjanak az ország rendkívül nehéz gazdasági helyzetéről és megértsék, hogy valóban nincs lehetőség to­vábbi bérkorrekciókra. A vita és a zárszó után a szejm határozatot fogadott el, amelyben tudomásul vette a kormány jelentését a megál­lapodások eddigi és jövőbeni vég reha j tásáról. A szejm végezetül minden állampolgárt arra szólított fel, hogy járuljon hozzá a munka normális ritmusának biztosításához, a fegyelem erősítéséhez. A határozat nyomatékosan hangsúlyozza, hogy „a jelenlegi körülmé­nyek között a sztrájk a prob­lémák megoldásának igen költséges eszköze, amelyek­Három csúcstalálkozót is tartottak csütörtökön Wa­shingtonban. Carter és Reagan első fehér házi találkozóján — Jody Powell kormányszóvivő sze­rint — a távozó elnök „job­bára azokról a problémák­ról tájékoztatta a megválasz­tott elnököt, amelyeket örö­kül hagy az új kormányra”. Ezután Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellár, aki a nap folyamán Carterrel tár­gyalt, felkereste szálláshelyén Ronald Reagant, s mintegy hatvan percet töltött nála. Az amerikai hírközlő szer­vek „nagy meglepetésként” tálalták ezt az eseményt, mi­vel Schmidt hivatalos prog­ramjában nem szerepelt a Reagannel való találkozás. A „meglepetés” kifejezés azon­ban legfeljebb annyiban ér­hez éppen ezért nem szabad nyúlni”. A szejm a továbbiakban a kormányfő előterjesztése alapján módosításokat hatá­rozott el a minisztertanács összetételében. Miniszterelnök-helyettessé nevezte ki Jerzy Ozdowskit, egyidejűleg visszahívta őt az államtanács tagjának tisztsé­géből. A szejm felmentette tiszt­ségéből Edward Barszcz épí­tési és építőanyag-ipari, Ma­ria Milczarek munka-, bér- és szociális minisztert. Ma­rian Sliwinski egészség- és társadalomvédelmi minisztert, továbbá Maciej Wirowski mi­nisztert. Egyidejűleg Jerzy Brzoste- ket építési és építőanyag­ipari, Janusz Obodowskit munka-, bér- és szociális mi­niszterré, Stanislaw Cioseket a minisztertanács tagjává ne­vezték ki, miniszteri rang­ban. vényes, hogy a Thatcher brit miniszterelnök és Giscard d’Estaing francia elnök „üze­netével” érkező kancellár vi­szonylag könnyen kieszközöl­te a vizitet. Washingtoni po­litikai berkekben köztudott volt, hogy az NSZK nagy- követsége igen határozottan sürgette hogy a megválasz­tott elnök fogadta Schmid- tet, annak ellenére, hogy Reagan’ előzőleg több ízben kijelentette: nem fogad kül­földi államférfiakat beiktatá­sa előtt. Csütörtökön este Washing­tonban a magas rangú kül­földi vendégeknek fenntartott Blair House-ban sajtóértekez­leten nyilatkozott Schmidt, miután találkozott Ronald Reagan megválasztott ameri­kai elnökkel. Határozat Afganisztánról A szocialista és az el nem kötelezett országok képviselői az ENSZ-közgyűlésnek az úgynevezett „afgán kérdés­sel” kapcsolatos vitája során leleplezték az imperialista és hegemomistá erőknek az af­gán forradalom ellen irá­nyuló aknamunkáját. Ennek ellenére az ENSZ-közgyűlés szavazattöbbséggel olyan ha­tározatot fogadott el, amely nyílt beavatkozást jelent Af­ganisztán toelügyeiíbe, és amely a világszervezett et akarja felhasználni e beavat­kozás eszközéül. A szavazás kapcsán fel­szólaló Oleg Trojanovszkij szovjet ENSZ-nagykövet rá­mutatott: az Afganisztán el­len indított hadüzenet nél­küli háború az imperializmus és a hegemonizmus által a felszabadító és békeszerető erők ellen indított (támadás része. Az Egyesült Államok, Kína, Pakisztán és a hozzá­juk csatlakozott országok képviselőinek felszólalásai jellemző módon üres frázi­sokból, lényegüket tekintve pedig megalapozatlan állítá­sokból álltak. Tévednék azok, jegyezte meg a szovjet képviselő, akik elhiszik az imperialista pro­paganda azon állításait, mi­szerint az afganisztáni ese­mények, illetve az országnak nyújtott szovjet segítség ve­zetett volna a nemzetközi helyzet éleződéséhez. Ez csu. pán olyan propagandafogás, amelynek célja a világ köz­véleményének félrevezetése. Sah Muhammed Doszt af­gán külügyminiszter felszóla­lásában. kijelentette, az ENSZ-közgyűlésen született határozat nyílt beavatkozás országa belügyeibe és nem tekinthető törvényesnek. Senki sem parancsolhatja meg, hogy Afganisztánnak milyen kormánya legyen. Reagan, Carter és Schmidt Találkozók Washingtonban Pártmunkás­küldöttségünk Prágában Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására november 17—21. között Prágában tar­tózkodott az MSZMP párt­munkás-küldöttsége, melyet Rácz Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője vezetett. A delegáció megbeszélése­ket folytatott Eugen Thurzó- val, a CSKP KB osztályve­zetőjével. A delegációt fogadta Miku­lás Benő, a CSKP KB titkára. Madridi találkozó Vita a harmadik kosárról Az emberi kapcsolatokkal, a tudományos, kulturális és tájékoztatási együttműködés kérdéseit összegező úgyneve­zett „harmadik kosár” témá­jával foglalkoztak a küldött­ségek felszólalásaikban a madridi találkozó pénteki zárt plenáris ülésén. Az ülés folyamán néhány felszólaló, a többi között Griffin Bell, az amerikai delegáció vezetője, bírálta a Szovjetuniót és más szocialista országokat a hel­sinki záróokmány állítólagos nem teljesítése miatt, és ta­gadta, hogy ez a bírálat be­avatkozás lenne a belügyek- be. Ugyanakkor egy szóval sem emlékezett meg arról, hogyan hajtja végre az Egye­sült Államok a helsinki záró­okmány különböző rendelke­zéseit. Az angol nyelv mestere Lesz-e kormányfő Michael Footból? Két egykori oxfordi és két volt Cambridge-i diák kelt versenyre — nem evezős pá­rosban, hanem a hagyomá­nyos regattaverseny helyett — a pártvezért posztért. És ,nem előkelő egyetemek nö­vendékeihez illően, a kon­zervatívok vagy a liberálisok között, hanem a Munkás­pártban, Miután a két oaimb- ridge-i, az 56 éves Peter Shore és az 57 éves John Sillkin az első fordulóban kiesett, tá­mogatásukkal a héten tartott második szavazáson a 67 éves Michael Foot — tíz szava­zatnyi többséggel — legyőz­te a 63 éves Danis Healeyt, akit azután alvezérré válasz­tottak. Mind a négy jelölt tagja volt az előző munkáspárti kormánynak. Az oxfordi diákéveiben kommunistának számító, de parlamenti pálya­futása alatt jobbra tolódott Healey kivételével valatmeny- nyien a párt balszárnyához tartoznak. Igaz, a vezérré vá­lasztott Foot, akitől a párt egységének helyreállítását kívánják, a centrumtól jog­gal várt szavazatokat, de ellenfelére sem csak a szo­ciáldemokrata jobb szárny szavazott, hanem több, ma­gát szocialistának valló kép­viselő is. Utóbbiak úgy gon­dolták, hogy a törvény sze­rint négy év múlva esedékes választások idején Foot korá­nál fogva nem lesz alkalmas a választási kampány Sikeres vezetésére éís ae ország kor­mányzására. Höaley fiata­labb, jobb erőben van és na­gyobb miniszteri tapasztala­tokkal rendelkezik. Ügy vélik róla, hogy több polgári sza­vazatot vonz majd. Attól is Michael Foot tartottak a Foot ellen szava­zók, hogy személyében csak ideiglenes „ügyvivő” kerül az élre és rövidesen, egy harma­dik volt oxfordi diák (szin­tén volt miniszter és eredeti foglalkozása szerint újságíró, mint Foot és Healey) veszi kezébe a párt gyeplőit: az 55 éves Tony Benn, a pártszer­vezeték baloldali aktivistái­nak kedvence. Foot kijelentette: nem ügy­vivő pártvezérnek készül. Számít rá, hogy a januári rendkívüli pártlkonferencián kialakítandó új szabályok alapján megerősítik ' tisztsé­gében. Akkor döntenek ugyanis arról, hogy eltérve a hagyománytól1, ne csak a par­lamenti képviselők, hanem a párttagdíjak 90 százalékát fizető, s a pártkonferemciá- kon ennék megfelelő arányú szavalattal rendelkező szak- szervezetek és a területi alap­szervezetek is részt vegyenek a vezér, s egyúttal miniszter­elnök-jelölt megválasztásá­ban. De lesz-e miniszterelnök Footból? Ha most választaná­nak, győzne a Munkáspárt. Az infláció, a drágulás, a majdnem ötven év óta legna­gyobb munkanélküliség a konzervatív kormány ellen fordította a hangulatot. Ha a következő években nem ja­vul a gazdasági helyzet, s a Munkáspárt egysége megerő­södik, a Konzervatív Párté pedig tovább gyengül, Foot (vagy mégis az utóda?) ala­kíthatja meg Nagy-Britannia és Észak-lirország Egyesült Királyság következő kormá­nyát. A tapasztalatok alapján ez a brit kétpártrendszer egyen- *súly-játékában azt jelentheti, hogy valamivel jobban nö­velik az oktatási és szociális költségvetést és kevésbé a hadikiadásokat. De koránt­sem várható a NATO-elkö- telezettség vagy az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsola­tok lazítása, még akkor sem, ha Foot állást foglalt a nuk­leáris rakéták telepítése el­len. A közös piaci kapcsola­tokban is inkább tárgyalás, mint szakítás következnék. Elképzelhető .azonban a Mun­káspárt és Foot programjá­ban egyaránt szereplő hatá­rozottabb pozitív fellépés a leszerelési tárgyalásokon. A legközelebbi jövőben mindenesetre a brit belpoli­tikai, elsősorban parlamenti viták megélénkülésére szá­míthatunk, hiszen az új párt- vezjér kétségkívül korunk leghatásosabb szónoka az an­gol nyelvterületen. VAJDA GÁBOR Ülést tartott a Bartók-emlékbizottság Korunk egyetemes kultú­rájának kiválóságaként em­lékeznek meg világszerte Bar­tók Béláról, születésének 100. évfordulója alkalmából. A centenárium 1981. március 25-i napja köré egész évre szóló programot formálnak idehaza és külföldön egy­aránt. A közelgő „Bartók-év” ilyenformán a magyar kultu­rális hagyományok és az egyetemes zenei művelődés közös ünnepévé teljesedik ki. Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével tartott pénteki ülésén a Bar­tók-emlékbizottság is e gon­dolatok jegyében foglalkozott a centenárium méltó meg­ünneplésének előkészítésével és programjával. Az Ország­ház Nándorfehérvári-termé­ben rendezett tanácskozáson, amelyen részt vett és felszó­lalt Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese is. az évfordulóhoz kapcsolódó zenei események, tudományos rendezvények, készülő új, il­letőleg újból megjelenő ki­adványok rendkívül gazdag tervét hagyták jóvá. Az emlékbizottság — amelynek tagjai között Bartók Béla hoz­zátartozóival együtt ott van­nak társadalmi, politikai és kulturális életünk kiemelke­dő személyiségei — centená­riumi felhívás kibocsátásá­ról is tárgyalt. A hazai program két fő eseménye a tavaszi Bartók- hét és az őszi budapesti ze­nei hetek hangversenysoroza­ta lesz. Az ünnepi hangver­senyeken a hazai zenei élet legjelesebbjei mellett, külföl­di hírességek is szerepelnek majd. Vendégként üdvözöl­hetjük Budapesten Igor Ojsztrahot is. A jövő évi hangversenyeken szinte vala­mennyi Bartók-mű elhangzik. Budapesten emléktáblával jelölik meg a XVII. kerületi, Hunyadi út 32. szám alatti házat, ahol Bartók évekig la­kott. Utolsó budapesti lakása a II. kerületi Csalán utca 29. szám alatti villa — „emlék­ház” lesz, s udvarán fölállít­ják Varga Imre Bartók- szobrát. Az MTA Zenetudo­mányi Intézete szeptember­ben nemzetközi Bartók-szim- poziont rendez. Eddig 29 országból érkezett hír arról, hogy reprezentatív programmal készülnek a Bar- tók-centenárium megünnep­lésére. Különösen gazdagnak ígérkezik az eseménysorozat a Szovjetunióban, ahol — miként az emlékbizottsági ülésen most bejelentették — szobrot állítanak majd a ze­neakadémián Bartók Bélának. Egyébként számos országban alakult Bartók-emlékbizottság a jövő évi ünnepi program előkészítésére. Sarlós István Zala megyében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára csütörtökön és pénteken láto­gatási tett Zala megyében. Zalaegerszegen Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztat­ta a megye politikai, gazda­sági és kulturális életéről. Sarlós István zalai látoga­tása során politikai, állam- igazgatási intézmények, me­zőgazdasági és ipari üzemek vezetőivel találkozott, s esz­mecserét folytatott időszerű kérdésekről. Csütörtökön dél­után felkereste a zalaeger­szegi Városi Tanácsot, ahol a megyeszékhely dinamikus fejlődéséről kapott tájékozta­tást, majd megtekintett több új létesítményt. Az esti órák­ban a város 10. számú kör­zeti pártalapszervezetének tagjaival találkozott és ismer­tetőt hallgatott meg a város / körzeti pártalapszervezeteinek és körzeti népfrontbizottságai­nak munkájáról. Ezt köve­tően Sarlós István időszerű kül- és belpolitikai kérdések­ről adott áttekintést. Pénteken délelőtt a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem nyolcezer hektáros baki tangazdaságának termelésévé! ismerkedett. Zalai látogatásá­nak utolsó állomása a zala­egerszegi Alumíniumipari Gépgyár volt. Sarlós István találkozott a gyár kommunis­ta kollektívájával, s tájékoz­tatót tartott az időszerű bél­és külpolitikai kérdésekről. BUDAPEST Hevesi Gyula akadémikus, a forradalmi értelmiség, a kommunista mozgalom ki­emelkedő személyisége szüle­tésének 90. évfordulója alkal­mából koszor.úzási ünnepsé­get rendeztek pénteken sír­jánál, a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében Die­nes Béla és Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadé­mia képviseletében Pach Zsigmond Pál és Geszti P. Ottó koszorúzott. PÁRIZS Több mint egyórás meg­beszélést folytatott pénteken délután Vialéry Giscard d’Es- taing francia köztársasági el­nökkel Mieczyslaw Jagielski lengyel miniszterelnök-he- helyettes. Az Elysée-palota lépcsőjén várakozó újságírók­nak a találkozó után a len­gyel államférfi elmondotta, hogy nlagyon elégedett a megb eszél ésakíkel. Francia részről Jacques Blot, az Elysée-palota szóvi­vője közölte, hogy Jagielski átadta a francia államfőnek Stanislaw Kanta, a L/EMP KB első titkára üzenetét, amely lengyelországi látoga­tásra hívja meg a francia ál­lamfőt. BELGRÁD Nikola Ljubicsics hadsereg­tábornok, nemzetvédelmi mi­niszter meghívására ötniapos jugoszláviai hivatalos, baráti- látogatáson tartózkodott Mar­tin Dzur hadseregtábomok, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter. Martin Dzur és kí­sérete pénteken hazautazott a jugoszláv fővárosból. SAN JÓSÉ A /Salvador! forradalmi erők több sikeres akciót 'hajtottak .végre San Vicente város tér­ségiében -a hadsereg alakula­tai ellen. A salvadori fővá­rostól nyugatra lévő terüle­teken a partizánok alakula­tai fokozták harci tevékeny­ségüket és gyakorlatilag el­lenőrzésük alatt tartják az ország második legnagyobb városát, Santa Anát. TASKENT A Samora Miadhel mozam­biki államfő, a Prelimo Párt elnöke vezette párt- és álla­mi küldöttség pénteken Tas- kentbe, az Uzbég Szovjet Szocialista Köztársaság fővá­roséba érkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom