Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

Mai számunkból IFJÚSÁGI PARLAMENTEK (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) KORSZAKVÁLTÁS A JOGALKOTÁSBAN (5. old.) A KIS CSAPATOK ZÖMÉNÉL NINCS SZAKKÉPZETT EDZŐ (6. old.) A VÍV MUNKÁSAIRA FIGYEL MINDENKI (3. old.) Stressz az utakon A jármű közismerten ve­szélyes üzem. Veszélyes a vezetőjére és veszélyes más jármüvek utasadra, vagy a gyalogosokra. Fokozottan áll ez akkor, ha a jármű­vezető figyelmetlen, vagy semmd'be veszi a közleke­dési szabályokat. De a leg­nagyobb figyelmesség, a legkörültekintőbb vezetés, vagy gyalogosközlekedés mellett is előfordulhatnak balesetek és — sajnos elő is fordulnak. Legtöbbjük éppen mostanában, ezek­ben a hetekben, amikor vált az időjárás. Amúgy is sok stresszha­tásnak vannak kitéve az emberek, most az őszutó- télelő napjaiban különös­képpen. Az időjárás hirte­len változásai, a meleg-hi­deg front gyakori váltása, a hol esik, hol süt a nap periodikussága, még a leg­jobb idegzetű embereket is megviseli, a gyengébbeket meg különösképpen. Ismerősöm, a hivatásos gépkocsivezető azt mondja, semmitől sem fél annyira ezekben a hetekben, mint az útra hulló falevelektől. Az út száraz, látszatra ve­szélytelen a közlekedés, az­tán egyszer csak megcsú­szik a kerék. A falevelek a bűnösek, no meg persze a járművezető, aki nem szá­mol velük. A kezdő, friss jogosít- ványos járművezetőknek legszívesebben azt ajánla­nám, hogy tegyék .el kocsi­jukat téli pihenőre, amikor leesik az első hó. A tanács természetesen mihaszna, úgy sem fogadja meg senkii, meg tulajdonképpen ke­gyetlen is, hiszen mindenki azért vásárol autót, hogy járjon vele, s a havas, esős időben sokkal kényelme­sebb a fűtött kocsiban ül­ni, mint gyalogosan caplat- ni az úticél félé. Az útviszonyok hirtelen, naponkénti, sőt sokszor óránkénti változása a kez­dő járművezetők számára a legveszedelmesebb. Gondol­junk arra, aki a nyáron kapta meg jogosítványát, eleddig jó időben, száraz utakon, biztonságos körül­mények között vett részt a közúti közlekedésben, most egyszeriben olyan úton ta­lálja magát, ahol a száraz szakaszokat sárfelhordásos részek váltják, az út kez­detén még süt a nap, a cél­ban pedig már ónos eső ne­hezíti a látást, az oldalról hullámokban támadó, or­kánszerű szé] libegted az autót. A kezdő vezetőnek nem elég megbirkóznia az objek­tív nehézségekkel, hanem le kell gyűrnie az azok kel­tette stresszhatást is. Igen a stresszhatást, amely az élet minden terü­letén érheti az embert, de különösen nagy a veszélye, ha egy száguldó autóban, vagy motorkerékpár kor­mánya mögött jelentkezik. Mindezeket nem a fenye­getőzés miatt mondom, ha­nem figyelemfölkeltőnek. Szóljunk időben, szóljunk, ha kell gyakran, és ha kell minél hangosabban. Mert jobb legyinteni az újság­író fenyegetőzésére, mint a közlekedési „fekete” króni­kában találkozni nevünk­kel. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1980. november 13-án Ká­dár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveire, valamint a Központi Bizott­ság munkarendjére és munkamódszerére vonatkozó előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Madridi találkozó Nagy János felszólalása Hét nyugati felszólalást hallgatott meg — a sorsolás jóvoltából ily egyoldalúságra kárhoztatva — a madridi ta­lálkozó a csütörtök délelőtti ülésen, amely belga elnök­lettel, három órát tartott. A felszólalók között volt Fry- denlund norvég, Ullsten svéd, Thom luxemburgi és Gen­scher nyugatnémet külügy­miniszter is. Amint az várható volt, a Vatikán képviselőjének kivé­telével minden nyugati felszólaló felemlítette Af­ganisztán kérdését, el- hallgátva azonban, hogy milyen előzményei vol­tak a szovjet katonai segít­ségnyújtásnak — hogy tudni­illik 1979 vége óta szüntele­nül nyugati ösztönzésű kül­ső katonai beavatkozás fo­lyik a közép-ázsiai ország belügyeibe. Ugyancsak szok­ványosán visszatérő téma volt az emberi jogok kérdé­se, amelyben a nyugati kül­döttségek a legcsekélyebb ön­kritikára sem voltak hajlan­dók: szerintük az emberi jo­gokat csak a szocialista or­szágokban sértik meg. A csütörtök délelőtti ülé­sen több szónok érintette az európai leszerelési témakört, és mindenki elismeréssel adózott a spanyolországi.de­mokratikus belső fejlődés­nek. A madridi találkozó általá­nos vitájában csütörtökön felszólalt Nagy János külügy- minisztériumi államtitkár, a magyar küldöttség vezetője. Bevezetőben emlékeztetett az előkészítő értekezleten kiala­kult helyzetre és arra, hogy nagy erőfeszítésekre volt szükség a találkozó megnyi­tását lehetővé tevő áthidaló megoldás kimunkálásához. — A lehetőség adott a találkozó építő szellemben történő le­bonyolítására és mindent el (Folytatás a 2. oldalon.) Élelmiszeripari Tudományos Egyesület ✓ Kovács Imre miniszterlielyeltes előadása az alakuló ülésen Tegnap délután Szekszár- don az oktatási igazgatóság nagy előadótermében meg­alakult a Magyar Élelmezés­ipari Tudományos Egyesület (MÉTE) Tolna megyei szer­vezete. Az alakuló ülésen jelen volt Kovács Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes, dr. Gyugyi Já­nos, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Kálmán Gyula megyei tanácselnök-helyet­tes, a MTESZ Tolna megyei szervezetének elnöke. Bucsi Elek, a Tolna megyei Tejipari Vállalat igazgatója, a MTESZ Tolna megyei szer­vezetének társelnöke 'köszön­tötte a MÉTE szakosztályai­nak tagjait, majd a tagság megválasztotta a MÉTE Tol­na megyei szervezetének ve­zetőségét, amelynek elnöke Kiss Sándor, a Tolna megyei Húsipari Vállalat igazgató­ja, tikára Sándor József, a megyei húsipari vállalat fő- osztályveztője lett. Az alakuló ülésen felszó­lalt Tótzsiga István a MÉTE főtikára, aki beszédében érintette a MÉTE Tolna me­gyei szervezete előtt álló fel­adatokat és célkitűzéseket. Az ülés második napirendi pontjaként Kovács Imre me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes kö­szöntötte a megalakult szer­vezetet, majd ismertette a hallgatóság előtt, az élelmi­szeripar fejlesztésének terv- koncepcióját a VI. ötéves tervben. Fazekak, lábasok, tálak Bonyhádról Korszerűsítik a gyárt many összetételt Az edényboltok keresett cikkei mostanában a tíz, húsz literes fazekak, lábasok, a nagyméretű vájdlingök, üs­tök. Hiába, november van, közeleg a disznóvágás ideje, s a decemberi ünnepeken is nagyobb edényben szokás főzni, mint más alkalommal. Nincs olyan zománcos edény, ami rövid időn belül ne ta­lálna gazdára: a szekszárdi Otthon Áruháziban nemrégi­ben fél óra alatt elkapkodták a tésztaszűrőt. Az edények zömét Magyar- országon a Lampart Zo­máncipari Művek bonyhádi gyárában készítik. Amint megtudtuk a zománcedény- szükségletet nem tudják ma­radéktalanul kielégíteni; pe­dig belföldre évente mint­egy négymillió, exportra pe­dig két, két és félmillió edényt gyártanak. A legkere­settebb termékek az úgyne­vezett konyhái kisegítőesz­közök: vájdlingök, tésztaszű­rők, bográcsok, a paraszttál, a zsírosbödön, és természetesen a különböző méretű fazekak, lábasok. A hiánycikkek kö­zött rangsorolni is lehet: leginkább zsírosbödönből, pa­raszttálból, és mosdótálból nincs elegedő. Körülbelül másfél éve an­nak, hogy elhatározták: olyan termékféleségek gyártására állnak rá, amelyekből teljes egészében ki tudják elégíte­ni az igényeket. Ez azonban csak úgy oldható meg, ha egyszerűsítik a gyártmány- szerkezetet, azaz néhány edény gyártását átmenetileg megszüntetik. Azt, hogy mit gyártsanak megbeszélték a kereskedőkkel, hisz ők azok, akik nap mint nap találkoz­nak a vásárlókkal, s jól isme­rik a keresletet. Eddig hat méretben gyártottak vájdlin- got, ezután csupán három méretben lehet majd kapni. Hasonló a helyzet a zsíros- bödönöknél is. Megszüntet­ték a paraszttál gyárását, — helyette úgynevzett munka­tálat formáznak, ami a konyhában egyaránt helyet­tesíti a paraszttálat és a vájd- lingot. A három és öt literes munkatál az idei BNV-n megnyerte a zsűri tetszését: a vásárdíj második fokoza­tát kapta a formatervezés, és a gyártmányskála fejlesztése miatt. A munkatál tartozéka lesz egy perforált műanyagtál, amely tésztaszűrésre, és gyü­mölcsmosásra egyaránt al­kalmas. Űj termék az ová­lis pecsenyesütő, — idén kezdték meg a gyártását, s hamarosan az üzletekbe ke­rül. Egybesütött húsok, szár­nyasok, grillételek készíthe­tők benne. Ugyancsak új termék a műanyag hordtás­kában elhelyezett ételhordó. A műanyagpatentfedővel el­látott edényekben nemcsak szállítani és hűtőszekrénybe rakni lehet az ételt, de meg is lehet melegíteni. A garnitúra két variációban készül: há­rom lábasból, illetőleg két lábasból, és egy fazékból áll. Zománcozott teavízforraló gyártását is tervezik, az íz­léses prototípusok már elké­szültek. Két változata kap­ható majd: hagyományos ki­öntővel és sípfeltéttel. Az el­ső változatból jövőre már tízezret gyártanak, később pedig exportra is kerül belő­lük. A gyár legfontosabb célki­tűzése: esztétikus, jó minő­ségű, könnyen tisztítható, saválló, hősokkálló, azaz nem pattogzó edények gyártása. Bővítik az edénycsaládok választékát, a variacsalád négy változatát gyártják. Ezek egyike a korall színű Alice garnitúra, — jövőre krém színű változata is ké­szül. A gyár megállás nél­kül, folyamatosan termel, korszerűbb és egyszerűbb ter­mékek kerülnek a hazai és a külföldi üzletekbe Bonyhád­ról, s remélhető, hogy a jö­vőben mind kevesebb lesz a hiánycikk is. dvm Fotó: bj L. Gy. Munkatál, pecsenyesütő, és edénycsalád A zománcozóban most éppen korái! színűre festik az edényeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom