Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-04 / 259. szám

2 NÉPÚJSÁG 1980. november 4. Kiállítás, országos megnyitó Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) már látható, hogy a lenini kulturális politika által meg­hirdetett eszmék valóra vál­tak a szovjet irodalomban, a soknemzetiségű könyvki­adásban. A szovjet irodalom becsülettel teljesítette és tel­jesíti kötelességét, mint a bé­ke és a haladás elkötelezett krónikása. Maga is aktív ré­szese a változtatásoknak, mert úgy teljesíti küldetését — a tömegek kommunista nevelését —, hogy reálisan feltárja a szovjet életmódot, az új ember kialakulásának körülményeit és szenvedélye­sen támogatja mindazt, ami progresszív, és harcol az el­len, ami akadályozza a hala­dást. A szovjet irodalom ér­tékes, realista alkotásait min­dig ez a mában a holnapot meglátó szerepe jellemezte. — A szovjet irodalom csak az 1945-ös felszabadulás, a nagy politikai, gazdasági és kulturális változások után ju­tott el a magyar olvasók könyvespolcára... Az orosz, a szovjet-orosz és a mai szov­jet irodalom reprezentánsai ma már megtalálhatók min­den könyvesbolt, könyvtár, iskola, intézmény és egyre több család könyvespolcán is. örvendetes, hogy az orosz és a szovjet-orosz klasszikusok mellett sokan ismerkedtek meg hazánkban Solohov, Tri­fonov, Bulgakov, Szimonov, Suksin, Raszputyin, Ajtma- tov, Gelman regényeivel, el­beszéléseivel, drámáival. Népszerűek Jevtusenko, Voz- nyeszenszkij, Ahmatova, Vi­nokurov, Szokolov és Ahma- dulina versei — hogy csak néhány költőt soroljak fel. A Szovjet Irodalom című folyóirat széles körben nép­Zimbabwe Hatalmi villongások Három ember meghalt, négy pedig megsebesült a vasárnap Zimbabwében ki­robbant lövöldözésék során. A sebesültek között van Rob- som Manyiika munkaügyi miniszterhelyettes is, akit ál­lítólag Abel Muzorewa püs­pök egyik híve támadott meg. A merénylőt a miniszterhe­lyettes testőre ölte meg. Két embert a hadsereg egységei lőttek agyon, amikor Salis- bury-hoz közel összecsaptak a rendőrség ellen tüntetők, kel. A rendőrség közlése sze­rint ezerfős tüntető tömeg támadta meg Bulawayo vá­ros állami rádióállomását. A tájékoztatási miniszter egye­bek között J oshua Nkomo belügyminisztert azzal vádol­ta, hogy az incidens hátteré­ben áll. szerűsíti a fiatalabb tehetsé­ges írókat, költőket is. A szovjet könyv ünnepén megfogalmazódik bennünk, hogy ez az irodalom nemcsak az ábrázolt jelenségek meg­értésére, hanem arra is kész­tet, hogy továbbgondoljuk az olvasottakat és a tanulságok beépüljenek mindennapi éle­tünkbe, jelen legyenek cse­lekvéseinkben . — A szovjet könyv ünne­pének szekszárdi kiállítása az irodalomra koncentrál: a klasszikus orosz és magyar nyelvű kiadványok mellett felsorakozik a legfrissebb szovjet irodalom színejava is. A továbbiakban a szovjet politikai irodalomnak, vala­mint a szovjet tudományos és műszaki könyveknek szo­cialista nevelésünkben, épí­tésünkben betöltött szerepé­ről szólt dr. Király Ernő. — 1980. október 30. és no­vember 8. között a szovjet kultúra napjai jellemzik és fémjelzik néhány napra a magyar kultúra világélmé­nyekre érzékeny befogadásá­nak egészét. A szovjet kul­túra és a Szovjetunió né­peinek nagy irodalmi és mű­vészeti hagyománya legjobb tradícióinkhoz híven irodal­mi és művészeti hétköznap­jainknak is nélkülözhetet­len része, mégis van valami szép és összefoglaló értelmű abban, hogy néhány ünnep­nap foglalatában egybegyűjt­ve látjuk egy kultúra múltjá­nak és jelenének legneme­sebb jegyeit, egyszerre fo­gadhatjuk népes küldöttségét. Ezután B. Ny. Zsuldibin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselőjének helyettese köszöntötte az ün­nepség résztvevőit. Magyar nyelven elmondott beszédé­Kairó, Hilu Anna, az MTI tudósítója jelenti: Két újabb településsel bővült vasárnap a ciszjordániai arab lakosság földjét egyre sűrűbben behá­lózó izraeli kolóniák láncola­ta. A Jerikótól délre, vala­mint a Nablusz és Dzsenin közelében felépített két új izraeli falu felavatása egy időben zajlott le a Navon izraeli államfő rendkívül si­keresnek minősített egyipto­mi látogatását értékelő mi­nisztertanácsi üléssel. Tudatos az újabb telepü­lésbővítés időzítése az ame­rikai elnökválasztások fini­séhez is, Izraelnek ebben a helyzetben nyilvánvalóan még a szokásos erőtlen wa­shingtoni dorgálásoktól sem igen kell tartania. Ez magya­rázza, hogy a Begin-konmány ben emlékeztetett arra, hogy ez év áprilisában — Magyar- ország felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából — a Szovjetunióban széles körben rendezték meg a magyar kul­túra napjait. Ugyanakkor ün­nepelték Lenin születésének 110. évfordulóját is. Lenin műveit — mondotta — a vi­lág 63 országában, 134 nyel­ven adták ki és a példány­szám százmilliókban mérhe­tő. Méltó helyet kapnák a szovjetállam megalapítójá­nak művei e kiállításon is. Ezután beszélt a kiállított könyvekről, köztük a magyar és a szovjet könyvkiadók kö­zös kiadványairól. Állandóan fejlődnek a magyar—szovjet tudományos, kulturális kap­csolatok, köztük a kiadóvál­lalatok együttműködése. Kü­lönösen nagy érdeklődéssel fogadták a szovjet emberek Kádár János válogatott cik­keit és beszédeit — a könyv látható e kiállításon is. A Szovjetunióban népszerű a magyar irodalom — 34 nyel­ven jelentek meg magyar irodalmi művek, 1200 kiad­vány, 42 millió példányban. A továbbiakban az SZKP XXVI. kongresszusának elő­készületeiről beszélt, majd eredményes munkát kívánt a magyar népnek az MSZMP XII. kongresszusa határoza­tainak megvalósításában. A megnyitóünnepség kö­zönsége ezután a művelődési központ színháztermében ren­dezett irodalmi műsort hall­gatta meg, amelyet Bakcsi György irodalomtörténész ál­lított össze és vezetett, fel­léptek Győry Franciska, Zsurzs Katalin, Végvári Ta­más és Mikó György szín­művészek. a hét végén a szíriai Golan- magaslatok távlati bekebe­lezése irányában is lépett egyet előre; a Golanon szom­baton rakták le a soron kö­vetkező izraeli falu alapkö­veit. Benliamil Ben-Eliezer, Ciszjordánia katonai 'kor­mányzója vasárnap bead­ványban sürgette az izraeli legfelsőbb bíróságot, hogy hétfőre várt döntésében uta­sítsa el Fahd Kavaszma heb- roni és Mohamed Milhern halhuli polgármester hazaté­rési kérelmét. A katonai kor­mányzó szerint „veszélyez­tetné a terület biztonságát”, ha a legfelsőbb bíróság en­gedélyezné a hat hónappal ezelőtt kitoloncolt arab pol­gármesterek hazatérését szü­lőföldjükre. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi PáL a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke hétfőn fogadta Khuon Ran rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, a Kam­bodzsai Népköztársaság első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. * iLosonezi Pál, az* Elnöki Tanács elnöke a panamai nemzeti ünnep alkalmából táviratban köszöntötte Aris­tides Royo köztársasági elnö­köt. * Nils G. Asling svéd ipar­ügyi miniszter hétfőn meg­kezdte tárgyalásait vendég­látójával, Soltész István ko­hó- és gépipari miniszterrel. A Nils G. Asling kíséretében hazánkban tartózkodó svéd ipari vállalati szakemberek kooperációs tárgyalásokat folytatnak több magyar ipari és külkereskedelmi vállalat vezetőivel. * A kontinens egyik legran­gosabb vásárvárosában, Han­noverben, jövő év tavaszán is megrendezik a hagyomá­nyos nagyszabású nemzetkö­zi vásárt. A vásár-igazgató­ság képviselői hétfőn, a bu­dapesti Hilton Szállóban saj­tótájékoztatón ismertették az 1981-es nemzetközi rendez­vények programjait. MOSZKVA Tiszteletbeli doktori címet adományozott a Szovjetunió Tudományos Akadémiája a világhírű norvég kutatónak, Thor Heyerd'ählnak. A nor­vég tudóst az etnográfiai ku­tatások terén elért kimagasló eredményeiért tüntette ki a szovjet akadémia. Mint is­meretes, Heyerdahlnak sike­rült bebizonyítania, hogy már az ókori ember is ké­pes volt egyszerű eszközök­kel átkelni a Csendes-, illet­ve az Atlanti-óceánon. He» yerdahl legutóbbi tudomá­nyos expedíciójának szovjet résztvevője is volt. HANOI „A vietnami forradalom előrehaladása szorosan kap­csolódik a szovjet segítség­hez, a Szovjetunióval való együttműködéshez” — han­goztatja hétfői vezércikkében a Nhan Dan, a VKP központi lapja, megemlékezve a két ország barátsági és együtt­működési szerződésének két évvel ezelőtti aláírásáról. A vietnami pártlap a szovjet— vietnami kapcsolatokat ele­mezve úgy fogalmaz, hogy az 1978. novemberében alá­írt szerződés új szakaszt nyi­tott a két ország együttmű­ködésében és azt erősítette meg a szovjet és a vietnami vezetők idén júliusban tar­tott moszkvai csúcstalálko­zója. Izrael folytatja a telepítéseket Siawa»őh, elektorok, jelöltek Hogyan választanak az Egyesült Államokban ? Ma, november 4-én tartják az Egyesült Államokban az amerikai történelem 49. elnökválasztását. Az elnök és az al- elnök, pontosabban az őket megválasztó íélek,torok mellett ezen a napon teljes egészében újraválasztják az amerikai képviselőház 435 tagját, a szenátus tagjainak egyharmadát és az államok kormányzóinaik egy részét. Kedden 34 szenátusi és 13 kormányzói poszt sorsa is eldől. A szavazóhelyiségek.et különféle időpontokban nyitják meg, s a hagyomány szerint New Hampshire állam néhány tucat álmatlanságban szenvedő polgára már hétfőn, Illetve közvetlenül éjfél után leadja szavazatát. Az első eredmények azonban várhatóan csak november 4-én, kedden, a kora esti órákban, magyar idő szerint éjfél után válnak ismeretessé. Mivel a szavtazókerületöket az egyes államok törvényei sze­rint ugyancsak egymástól eltérő időpontokban zárják le, elő­re kiszámítható, hogy az első erőpróba Garter és Reagan kö­zött az idén Indiana 13 és Kentucky 9 eléktori szavazatainak megszerzése lesz. 1976-ban Indiana elektorai a republikánu­sokat, Kentuckyé a demokratákat támogatták. Idén Reagan erős versenyben van Kentuc'kyért. A szavazóhelyiSégekben a választópolgárok nem elektor­listákra, hanem jelöltekre szavaznak. Az elnökjelöltek és al- elnökijelöltek listáján 1976-ban összesen 18—18 név szerepelt, de ezek a listák államok szerint különböznek, mert minden jelöltnek, minden államban megfelelő számú Sláírást kell gyűjtenie ahhoz, hogy a listára kerülhessen. Ez a folyamat a választások előtti utolsó órákig eltart. Az idei választáso­kon csak Jimmy Garter, a demokrata párt elnökjelöltje, Ro­nald Reagan, a republikánus párt hivatalos jelöltje és esetleg John Anderson képes valamennyi állam jelölőlistájára fel­kerülni. A többi jelöltek közül az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának elnökjelöltje — Gus Hall, és alelnök­jélöltje: Angela Davis — előreláthatólag 20 amerikai szövet­ségi államban káphát szavazatokat. Az államok törvényei értelmében az a jelölt, aki az ál­lamban a legtöbb választói szavazatot (popular vote) kapja, az állam összes vállasz tó-kép visel őjét (electoral vote) meg­nyeri. E szabály alól az egyetlen kivétel Maine állam, ahol a győztes két elektor! szavazatot kap, a másik kettő aszerint oszlik meg, hogy az állam két kongresszusi képviselőválasztó körzetében melyik elnökjelölt szerzett többséget. Az 1980-as választások előkészületei folyamán számos kő zvéi eményku t a t á sí eredményből az derült ki, hogy Carter a szavazatok abszolút számát tekintve vezet, az elektorok száma tekintetében viszont Reagané az elsőség. Ennek az az oka, hogy államonként nem azonos számú szavazópolgárra jut egy elektor. A nyugati országrész kisnlépességű államai­nak többségében az elektorok lakosság számához viszonyított száma jóval nagyobb, mint a sűrűn lakott középnyugati, déli és keleti államokban. Mivel a nyugat 1976-hoz hasonlóan a republikánusok biztos vadászterületének ígérkezik, megtör­ténhet, hogy a szavazatok többségét Carter kapja, s mégis Reagan jut több elektor! szavazatihoz. Az egyesült Államok elnökének megválasztásához 1980- ban minimum 270 elektori szavadat szükséges, az összesen 538 elektor abszolút többsége. Ugyanez vonatkozik az ál­éin ökre. Amennyiben egyik jelölt sem tud 270 elektort szavazatot szerezni — ez előfordulhat például abban a valószínűtlen esetben, ha John Anderson egy vagy több államot elvisz a nagy pártok jelöltjei elől —, akkor a képviselőház választja meg az elnököt a három legtöbb elektori szavazattal rendel­kező jelölt közül. Ilyesmire azonban legutóbb 180 esztendő­vel ezelőtt volt példa. A teheráni parlament döntése a túszokról ; Az amerikai túszok szaba­dulása most már az Egyesült Államok kormányán múlik — ezekkel a szavakkal re­kesztette be vasárnap reggel az iráni parlament elnöke a medzslisz ülését, amelyen túlnyomó többséggel jóvá­hagyták a túszok szabadon bocsátására Khomeini ajatol- lah által szabott feltételeket. A teheráni parlament szó­vivője az ülés után kijelen­tette, hogy amennyiben az Egyesült Államok nem tesz eleget e feltételeknek, ez magával vonja a túszok bí­róság elé állítását. Khomeini ajatollah hétfőn engedélyt adott az 52 ameri­kai túszt fogva tartó „iszlám diákoknak”, hogy foglyaikat átadják az iráni kormánynak. Khomeini a diákok veze­tőivel folytatott megbeszélé­sen határozott így. A meg­beszélést Teherán északi ré­szén, a rezidenciájához tar­tozó mecsetben tartották meg. A túszokat fogva tartó „iszlám diákok” hétfőn Kho­meini ajatollah engedélye alapján „a kormányra ru­házták az amerikai diploma­ták őrzésének felelősségét” — jelentette a teheráni rá­dió. A jelentésekből nem de­rült ki, mikor adják át a diákok a túszokat a kormány képviselőinek, sem az, hol tartózkodnak jelenleg az amerikai diplomaták. A Pars iráni hírügynökség más forrásból meg nem erő­sített közlése szerint Mo­hammad Ali Radzsai iráni miniszterelnök és Abdelka- rim Ghraieb, Algéria teherá­ni nagykövete hétfői megbe­szélésükön megállapodtak abban, hogy Algéria „gond­jaiba veszi” az Iránban őr­zött amerikai túszokat. A tudósításból nem tűnik ki, azonnal sor kerül-e erre vagy csupán azután, hogy Irán és az Egyesült Államok meg­egyezik a túszok szabadon bo­csátásában. Kulcs - zár nélkül? Hétfő esti kommentárunk. — A megoldás kulcsa — jelentette ki dr. Kurt Waldheim — most már az Egyesült Államok kezében van. Az ENSZ- főtitikár véleménye jogosnak tűnik, de alighanem ez az az eset, amikor akár a kulccsal, akár a zárral még mindenféle váratlan bajok lehetnek. Annyi mindenesetre biztos, hogy az iráni fővárosban — jól érzékelhetően hosszú és éles belső küzdelem után, s nyil­vánvalóan az iráni—iraki háború sürgető körülményei miatt — azok az erők kerülték fölénybe, amelyek legalább hajlan­dók elmozdítani a holtpontról a pontosan egy esztendeje hú­zódó túszügyet. Persze, meglehetősen felemás, ami történt. Az a tény, hogy a teheráni deklaráció egyáltalán — két nappal az ame­rikai elnökválasztás előtt — megszületett, kétségtelenül se­gíthet Carter reményeinek, de korántsem olyan mértékben, ahogyán ezt ihíveii várták. Fontos, hogy világosan lássuk a teheráni nyilatkozat jel­legét. Tévedés lenne azt hinni, hogy a deklaráció már ma­gáról a szabadon bocsátásról intézkedik. Pillanatnyilag ennél kevesebb történt. Annyi, hogy az iráni nemzetgyűlés immár hivatalosan és több szempontból gondosan időzítve ismételte meg Khomeini ajatollah voltaképpen már ismert döntését. Eszerint az imám közismert négy feltételének teljesítése ese­tén (be nem avatkozás, a befagyasztott iráni pénzek feloldá­sa, a sah vagyonának visszaszolgáltatása és lemondás minden jogi és egyéb kártérítési igényről) Teherán hajlandó szabadon engedni az ötvenkét amerikai diplomatát, de csak „szakaszo­san”, a feltételek megiva 1 ósulásánalk arányában. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azok, akik Iránban, vagy az Egyesült Államokban azt remélték, hogy a parlament döntése kézzelfogható választási előnyhöz juttatja Cáriért és ráadásul frontáttöréshez vezet az iráni—amerikai viszony szempontjából — csalódtak. Az iráni döntés jól tükrözi egy rendkívül szorult helyzetben lé­vő, saját kulisszái mögött belső viaskodást folytató vezétés eltökéltségét bizonyos alapelvék további fenntartására. Hogy mi lesz ezután? — azt éppúgy a közeljövő dönti el, mint az, mennyit segített a teheráni határozat a mai sza­vazáson a Fehér Ház mai gazdájának. HARMAT ENDRE Négy esélyes Kedden szavaznak először a brit munkáspárt parlamenti képviselői Callaghan utódjának kiválasztásáról. A négy esélyes pályázó, Denis Healey (fent balra), Michael Foot (fent jobbra), John Silkin (lent balra) és Peter Shore.

Next

/
Oldalképek
Tartalom