Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-29 / 280. szám

1980. november 29. Képújság 3 „Ahogy az erdőbe kiáltunk, úgy hangzik az vissza” ­Ipari szakemberek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Kegyetlennek és igazságta­lannak tártjaik a sorsot, mert a z egyik embernek csak né­hány évet engedélyez; míg másoknak tisztiesebb kort is. Németkiér legidősebb embe­re, Barta János 93-szor látta virágba borulni és fájdalmas lassúsággal elhervadni a ter­mészetet Szép tisztes kor ez már. Azt szoktuk mondani, hogy minden ember élete kész regény. Kijutott neki is bőven a két világháború bor­zalmaiból, s mélyen beivódott emlékezetébe mindaz, amit átélni kényszerült. Nemrég meglátogattam ott­honában, Lassan, akadozva indult beszélgetésünk, s ha­mar észrevettem, hogy gon­dolataiban, észjárásában meg­lehetősen friss még. Mozgása s egész megjelenése szinte magán hordja az eltelt’ 93 év minden gondját-baját. — Minden „szebb” kort megért embertől meg szokták kérdezni, hogy van-e hosszú életének valami titka. Féltet­tem én is ezt a kérdést.! — Egyszerű a titok: jó kedvvel élni, dolgozni. A leg­nagyobb nyomor és bajok kö­zepette sem estem soha két­ségbe Ma is sokszor éneke­lek, fütyülök. Tavaly egy la­kodalomban még táncoltam is. Naponta megiszom a ma­gam fél liter borát. A pálin­kát sohasem, szerettem. Ciga­rettázni is mértékkel szoktam, hetente egy paklit szívok el. — Az eltelt évek esemé­nyeiből mire Emlékszik visz- sza a legszívesebben? — Tizenhét évig voltam pusztán gépészkovács. Itt ke­rültem össze feleségeimmel. Semmink sém, volt még asz­talunk se. Vasalódeszkán et­tünk. Hatvanegy évet töltöt­tünk el együtt. Közben 8 leá­nyunk született. A nagy nyo­mor mellett is ezek voltak a legszebb éveim. — Nincs, nem is volt soha haragosom. Nagyon jó gyer­mekeim és véjeim. vannak. Szeretnek. Igaz, én is nagyon szeretem 'őket, s mindent megtettem értük. Mindig tudtam: ahogy az erdőbe ki­áltunk, úgy hangzik az visz- sza. Gondomat viselik, m,in- dennan másik hoz meleg, főtt ételt. Ha a látásom jobb len­ne, nem panaszkodnék sem­mire. Ismerősei és rokonai köré­ben többen akadnak, akik az átlagos életkoron túl élik öre­ges tempójú, sokszor panasz- szal teli életüket. Barta bácsi­nál nem ezt, tapasztaltam. Kis nyugdíja és családja szere- tetef, gondoskodása elviselhe­tővé tették öreg napjait. iBarta bácsit a kis beszélge­tés elf árasztotta. Közös meg­egyezés alapján azonban folytatjuk majd a 100. szüle­tésnapon ... NAGYFALUSI ALBERT Tolna megye iparosítása a hiaitvtamfete .évektől kezdődik, hiszen annak előtte alig-alig bestaéllheltltünk megyei honos iparról. Ebben az ágazatiban alig húszezer embert foglal­koztattak, de az üzemek szá­ma nagy vo'lt. A sok helyen települt, főleg helyi ipar, ke­vés nagy kvalifikáltságú szak­embert foglalkoztatott. Több­nyire betanított munkásokra volt szükség — selyemgyár, textilipar, bőripar, zománc­gyár stb. —, a kevés számú szakmával rendelkező ember­re alig volt szükség, hiszen a termelési eszközök egyszerű­ek, karbantartásuk, kezelé­sük nem kívánt különöseb­ben nagy szakértelmet. Az a néhány ember, aki a gyárak­ban javítással foglalkozott, nem nyúlt korszerű szer­számgépekhez, nem kellett foglalkozni szenszámkészítés- sei sem. Az ipari szövetkezetek erői­nek koncentrálása, az új ter­áll. ip. együtt: szöv. ip. együtt: áll. építőipar: szöv. építőipar: A szállításban foglalkozta­tottak száma 1970-ben,: fizi­kai dolgozó 1 866, műszaki al­kalmazott 326. Az ipar fejlődése minden üzemiben, megfigyelhető azál­tal iB, hogy egyre több mér­nök, .technikus kerül alkal­mazásra; s nő a szakmunká­sok száma. Az utóbbi tíz év­ben jelentős eredményeket ér­tek el a felnőtt szakmunkás­képzésben. Azaz az olyan em­bereknek >akík több éye beta­nított munkásként dolgoztak gépen, v.agy építkezések,en, lehetővé tették, hogy szak­munkás-vizsgát tegyenek. A szakember-után,pótlást a megyében» működő hat ipari szakmunkásképző intézet ad­ja. 1975-ben 137 osztály és negyvenhét tanműhely volt, az elmúlt évben pedig 133 osztály és ötvennégy tanmű­hely. A tanulók száma ta­valy 3756, több mint a meg­előző évben. Érdekes helyzet: 1975-ben a megyében 1047 leány tanult szakmát, 1979- bem már 1167! A szakmák szerinti létsizámalákulás is az ipar átrendeződésiét, minősé­gi változását jelzi. Kohászatot 95 fi,által tanul, 229 a motor- szerelők száma, csőhálózat- és benendezéssaenelőké 125. A könnyűipar továbbra is első mékek keresése, az áruter- meü’és fokozásai azzal járt együtt, hogy az ipari szak­munkásképző intézetek hall­gatóinak száma növekedett, létrejöttek olyan szakmun­kásképző bázisok — a dom­bóvári valsútnái, és főleg a szekszárdi 505-03 intézetben —, amelyek már a jövőt mu­tatták, készíthették elő. Ez a tervszerű fejlődés, fej­lesztés már annak a szelle­mében történt, hogy ismertté vált Tolna ,miegye iparosítá­sának kezdete. Azaz pontosít- sunk: a harmadik ötéves terv a lényeges tervek elkészítésé­nek ideje, ennek megvalósítá­si kezdése, és a negyedik öt­éves terv az extenzív, majd az ötödik a minőségi — ha lehet így fogalmazni — fej­lődés időszaka. Ezt mutatják a KSH szá­miad is: Az iparban foglalkoztatót ­tak száma: 1975. 1979. 51639 58 188 9 245 8 811 7 040 10 762 1644 1 161 helyen, áll. A ruházati ipar­ban 265, a bőr- és szőrmeipar­ban! 224, a textiliparban 114 fiatal tanult. A szolgáltatási szektor egyre jobban arra tö­rekszik, hogy minden .részleg­nél megfelelő képzettségű szakember legyen. így a ke­reskedő szakmát tavaly négyszázan tanulták, a ven­déglátás tudományában száz- haltvannégyen búvárkodtak. Külön kell szólni a szak- középiskolákról, illetve ezek hallgatóiról. Alig másfél-két évtizedes múltjuk van ezek­nek az intézményeknek, ame­lyek nemcsak érettségi bizo­nyítványt, hanem szakmát is adnak.i A szakközépiskolai osztályok száma hetvenkettő, összesen 22187 hallgatóval. Tíz osztály ipari jellegű, négy közlekedési, két géplakatos, két műszergyártó, karbantar­tó, kiét postaforgalmi, tizen­kettő közgazdasági. A mező- gazdasági jellegű osztályok száma tizenkettő. Érdekes adatokait tudha­tunk meg a KSH kiadványá­ból arról is, hogy a megyé­ben az 1979/80-as tanév ele­jén mennyi volt a főiskolai- egyetemi hallgatók száma, örvendetes, hogy számuk év­ről évire nő. A műszaki egye­temen 159 Tolna megyei ille­tőségű fiatalember tanult. Az orvostudománydn 139, az ag­rártudományi egyetemen ki- lemcventoeltitő, a tudomány- egyetemeken 222 fő folytatta, illetve kezdte meg tanulmá­nyait. A főiskolád hallgatók száma is igen magas: a mű­vészeti, gazdasági jellegű, ál­lamigazgatási, testnevelési, élelmiszeripari, tanítóképző hallgatók száma közel három­száz. E fiatalok jelentős ré­sze is haza kerül, hiszen hu­szonöt-harminc százalékuk valamelyik gyár, intézmény ösztöndíjasa. Ha a Tolna megyében fog­lalkoztatott ipari szakembe­rekről beszélünk, föltétlenül el kell mondani azt is, hogy Tolna megye nem „önálló” megye Kevés az olyan vál­lalat, amelynek központ ja itt van, legtöbb jelentős gyárunk leányvállalat, országos tröszt­höz tartozik. A megyei székhelyű ipar­vállalatok száma a szocialis­ta iparban 1975-ben negyven volt, 1979-ben pedig har­minckettő. A megyei székhe­lyű iparvállalatok, szövetke­zetek összes ipartelepednek száma 1975-ben 234 volt. Ez 189-re csökken az idei gazda­sági évre. Itt is egyfajta kon­centrálódást figyelhetünk meg: a foglalkoztatottak szá­nnia az iparban nőtt, de a te­lephelyek száma csökkent. Kevesen tudják, hogy Tolná­ban ^ mais megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkeze­tek számla 1975-ben ötvenhét volt, idén pedig hetven! Az ötödik ötéves terv vé­gén jelentős az a változás is, amely a két kiemelt nagybe­ruházás révén bekövetkezett. A paksi 'építkezésien nyolc-tíz ezer ember dolgozik, hetven százalékuk szakember. A hús­kombinátnál is közel ezer em­ber dolgozik. E két építkezé­sen tevékenykedő vállalatok nem Tolna megyeiek, így ért­hető, ha ezeket nem vizsgál­tuk az ipart szakemberek kö­zött. Bár az is valószínű, hogy az itt dolgozó emberek egy rélsze az építkezések be­fejezése után majd itt ma­rad', letelepül, és az erőmű hatására keletkező új üze­mekben vállalnak munkát. Végül: Tolna megye dina­mikus iparosítása a két évti­zed alatt olyan eredménnyel járt, hogy manapság fejlett iparnál rendelkezik. PÄLKOVACSJENŐ Közlekedési ellenőrzésen Nemrégiben általános el­lenőrzést tartott a közlekedés­rendészet a KPM és a Volán illetékeseinek segítő közre­működésével megyénk közút­jain. A közlekedésrendészet jóvoltából az újságírónak is módja nyílt — Koltai László rendőr őrnagy társaságában — körutat tenni a megyé­ben, tapasztalatokat szerezni. Mivel a tapasztalatok általá­nosíthatók, valószínűleg meg­szívlelendő is akad közöttük és a jövőre vonatkozóan hasz­nosítható, közreadjuk, amit hallottunk, amit láttunk. Nézzük, milyen egy csen­des, nyugodt, eseményekben nem gazdag nap Tolna megye közútjain. (Mert az volt ka­rambol nélkül, „egetverő” törvény- és szabálysértés nélkül.) Az FP 05—10 forgalmi rendszámú kis teherautó me­netlevele hiányosan van ki­töltve. Mentségére szolgál a sofőrnek, hogy sietnie kellett. Megtörténik a figyelmezte­tés. Láthatóan van foganatja. A Trabant műszaki állapota már hagy kívánni valót ma­ga után — én még azt is hoz­zátenném, hogy esztétikai ál­lapota is. Bonyhádon, a Baranyából besegítő KPM-esek mesélik, hogy megállítottak egy olyan utast is szállító, MZ-motor- kerékpárt, amelynek a lábfék oldali lábtartóját még az imádság sem tartotta, egysze­rűen le lehetett emelni a mo­tor alvázáról. Addig szeren­csére, azután pedig azért nem történt baleset, mert a motort „kivonták” a forga­lomból. Bérelt kocsit nem adhat dolgozójának a vállalat ked­vezményes szállításra, csak saját járművet. A TOTÉV mégis ezt tette, amikor az YE 40—04 rendszámú Volán te­herautó, a művezető szóbeli utasítására, a TOTÉV egy dolgozójának fuvarozott. A menetlevélben ez az út nem is szerepelt, sőt, mindössze egy út, az első a szabályos, aztán „elfelejtették” továbbra is kitölteni. Azóta biztosan megkérdez­ték már a cserkúti MEZŐ­GÉP illetékeseitől; miért ment aznap a 345 kilométerre fekvő Sarkadra üresen a ZIL-típusú, tehát benzines teherautójuk? Lehet, hogy a takarékosságnak akartak el­lenpéldát szolgáltatni? Sike­rült. A menetlevélen a szállítás teljesítését minden eset után igazoltatni kell a megrende­lővel. Ezt mulasztotta el az ÉPFU YF 08—16 rendszámú teherautójának vezetője, ami­kor Harcra sódert szállított. Távol áll tőlünk bármit is feltételezni, de egyetlen gép­kocsivezető se tegye ki ma­gát a benzinnel való mani­pulálás vagy a fekete fuvar vádjának. Éppen az idős gyalogosok védelmére indított kampány időszakában voltunk, amikor egy idős gyalogost úgy kellett kimenekítem Zomba kellős közepén a járművek közül, mert figyelmetlenül akart át­szaladni az úttesten. Pedig pontosan vele szemben állt egy rendőr. Hát?... Most pedig próbáljuk meg összegezni a kétnapos nagy­szabású, átfogó ellenőrzés ta­pasztalatait. Ha valami ki­marad, írják az olvasók a helyhiány számlájára, lesz amiről azt mondják majd egyesek, hogy nem kellett volna ilyen kiélezetten emlí­teni, lelkűk és lelkünk le­gyen rajta, a fő gondokra .kívánunk rámutatni. Sok volt az ittas vezető. Nem részegek éppen, de min­dig az első pohárral kezdő­dik... Egyébként a kerékpáro­sok körében volt sok — és a paksi járásban. Éppen olyan napokon tör­tént az átfogó ellenőrzés, amikor a látási viszonyok nem voltak jók. Ennek elle­nére a járművek zöme világí­tás nélkül, vagy városi világí­tással közlekedett. A hivatá­sosok közül is sokan. A kerékpárosok körében szinte általános szokás, hogy este világítás nélkül közle­kednek. Megyeszerte tapasz­talták az ellenőrző közegek. A fura és elgondolkodtató az egészben az, hogy a kerékpá­rok fel voltak szerelve világí­tó berendezéssel, ellenben az nem működött. A menetlevelekkel megye­szerte baj volt. Nem csak az előbbiekben említett esetek­nél. Vállalatvezetők, gép­járműelőadók, figyelem! Csendes, nyugodt nap volt, amelynek során végigjártuk a megyét. Milyen lehet egy „zűrös” nap? Ezért is érde­mes szigorítani az ellenőrzést. L. Gy. Több szenet adnak... A Borsodi Szénbányák Vállalat üzemei közül elsőnek Lyu- kóbánya teljesítette éves tervét. A kollektíva november 20-án felküldte az utolsó tonna szenet a tervezett kilenc- százhetvenkétezerből. Az év végéig még további százhar­mincnyolcezer tonna szenet adnak a népgazdaságnak. A NEB életéből Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Tolna megyei Népi El­lenőrzési Bizottság. Az első napirendi pontban Baricz József, a paksi városi- járási NEB elnöke számolt be a bizottság; tevékenységéről. Ehhez kapcsolódott ár. Kun József megyei NEB-elnökhe- lyettes beszámolóija a fel­ügyeleti ellenőrzés tapaszta­latairól. A második napirendi pont is a népi ellenőrzés belső éle­tévéi foglalkozott, amennyi­ben a NEB-ek mellett műkö­dő szakcsoportok eddigi tevé­kenységét vitatták meg. A szakcsoportok a NEB-ek mel­lett működő társadalmi ta­nácsadó munkabizottságok. A területi bizottságok a helyze­tüknek, sajátos feladataiknak megfelelően szervezték meg a szakcsoportokat. A megyei NEB mellett mű­ködő szakcsoportok többsége az idén érte el az ügyrend­ben meghatározott szintet. A kereskedelmiek működnek a leghatékonyabban, folyamato­san figyelemmel kísérték már az elmúlt évben és az idén is a lakosság áruellátásának ala­kulását. A közlekedési ága­zatiban az elmúlt évben folyt tájékozódás az autóbuszok ki­használtságáról. Megállapítá­saikat a megyei szállítási bi­zottságnak. juttatták el. A téma- és célvizsgálatok előkészítésében több szakcso­port is vállalt szerepet, előse­gítve ezáltal többek között a vizsgálatok szakszerűségét. önálló testületi munkaként készített elemzéseket a köz­lekedési-építési szakcsoport, ennek tapasztalatairól az érintett szerveket tájékoztat­ják j A megyei NEB a szakcso­port! munka továbbfejleszté­sének céljából feladatterve­zetet fogadott el. A megyei NEB-ülés harma­dik napirendi pontjában a testület meghallgatta és elfo­gadta az elnöki jelentést a két ülés között tett intézkedések­ről. * Csütörtökön tartott ülést a szekszárdi városi-járási népi ellenőrzési bizottság. Azon­kívül, hogy a megyei vizsgá­lat részeként megtárgyalták és elfogadták a lakosság tö­megétkeztetésének a helyze­téről szóló városi-járási anya­got, egy saját utóvizsgálat ta­pasztalatairól is szó esett. Négy ipari szövetkezetben Vizsgálták meg a, gazdálkodás és a pénzügyi fegyelem, va­lamint a vagyonvédelem hely­zetét. Három évvel ezelőtt volt ugyanebben a tárgyban vizsgálat a szekszárdi Szakály testvérek, a bátaszéki fém­ipari, a bonyhádi ruhaipari és a tolnai Gemenc szövetke­zetben. A mostani utóvizsgá­lat céllja annak kiderítése volt, hogy a szövetkezetek bi­zonylati rendszere, okmány- fegyelme hogyan segíti a va­gyonvédelmet és annak a megállapítása, hogy a három évvel ezelőtt feltárt hiányos­ságokat a szövetkezetek meg­szüntet tlék-e. A Vizsgálat megállapította, hogy a bizonylati szabályza­tok kérdésében a korábbi problémákat, lényegében nem szüntették meg. Ezért a NEB ismételten felhívta a szövet­kezetek figyelmét a két vizs­gálatban feltárt hibák kijaví­tására. Barta bácsi büszkén mutatja az emléklapot, amelyet a 61. házassági évfordulójukon kaptak a tanácstól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom