Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-02 / 258. szám
1A NÉPÚJSÁG 1980. november 2. Végeredmények Befejeződött a kézilabda NB II. 1980. évi küzdelem- sorozata. Megyénk három együttese közül a Szekszárdi Spartacus a negyedük helyen végzett, Hőgyész és Mözs csapata viszont kiesett. Nyugati csoport: Nők: 1. Elzett SK 22 21 — 1 337-199 42 2. Ajkai Alu. 22 13 3 6 344-305 29 3. PBTC 22 13 1 8 330-260 27 4. Szekszárd 22 11 3 8 298-269 25 5. Szomh. TK 22 12 1 9 326-310 25 6. Tatai AC 22 11 3 8 309-300 25 7. Taurus SC 22 9 3 10 259-270 21 8. Csornai TK 22 10 1 11 247-273 21 9. P. zsolnay 22 7 1 14 201-268 15 10. Csurgói Sp. 22 5 3 14 240-300 13 11. MÖZS 22 4 3 15 260-314 11 12. Gy. Éleim. 22 4 2 16 190-273 10 Férfiak: 22 21 1 — 594-366 43 22 14 2 6 594-480 30 22 13 3 6 536-477 29 22 11 3 8 475-459 25 22 11 1 10 441-432 23 22 11 — 11 458-426 22 22 9 3 10 441-465 21 22 7 4 11 413-478 18 22 8 1 13 425-503 17 22 6 2 14 394-432 14 22 6—16 368-454 12 22 5—17 436-573 10 A kosárlabda NB I. női mezőnyében viszont csak most fejeződött be a tavaszi idény. A Szekszári Dózsa gárdája november 2-án a 10. helyről várja az őszi folytatást. 1. Szfv. mAv 2. N.-kanizsa 3. Tapolcai Bauxitb. 4. Rákóczi SE 5. Győri Magasép. 6. Ajkai Alu. 7. Könnyei MEDOSZ 8. Szomb. TK 9. Kapuvár 10. Gamz-M. 11. Mecseki Sz. 12. Hőgyész A tavaszi végeredmény: 1. Bp. V. Izzó 15 13 2 1220-903 28 2. BSE 15 13 2 1275-888 28 3. Bp. Spart. 15 12 3 1164-887 27 4. KSI 15 12 3 1211-1081 27 5. Diósgyőr 15 10 5 1186-1065 25 6. MTK-VM 15 10 5 1119-914 25 7. BEAC 15 8 7 1103-1005 23 8. TFSE 15 7 8 1001-997 22 9. Pécs 15 7 8 1068-1090 22 10. Szekszárd 15 G 9 989-1056 21 11. Sz.-fehérv. 15 6 9 1110-1103 21 12. Szeged 15 6 9 923-1096 21 13. Ganz. M. 15 5 10 1027-1182 20 14. ZTE 15 3 12 995-1240 18 15. MAFC 15 1 14 811-1165 16 16. Csepeli 15 1 14 952-1482 16 Megjegyzés: az azonos pontszámú csapatok közötti sorrendet az egymás elleni eredmények határozzák meg. A kosárdobó-rangsor élcsoportja: 1. Németh (KSI) 422, 2. Boiksiay (Székesfehér- vár) 382, 3. Kiss L. (Bp. Vasas Izzó) 354, 4. Harsány! (Szekszárd) 340, 5. Lerner (BEAC) 338, 6. Kárász (MTK- VM) 319, 7. Czírá'kyná (BSE) 317, 8. Hollós (Pécs) 316 ponttal. Kispályás viUámtorna A Vízmű nyerte a November "7. kupát Ha péntek, akkor kispályás labdarúgás? Igen, úgy általában, mert hogy a városi bajnokság már jó ideje befejeződött. A népes mezőny csapatai az október végi didergést másoknak hagyták. A villámtornák szervezői viszont kevésbé „finnyásak”. Erről győződhettünk meg pénteken délután a szekszárdi városi sporttelepen is. A búcsúzó október színezte faleveleket vadul kergette a csípős szél, de a pályákon labda pattogott. Örömujjongás kísért valamennyi gólt, egy-egy kihagyott helyzetet pedig ellentmondást nem tűrő szigorú bírálat. Hamisítatlan kupahangulat, parádés védésekkel, „pengés” csatárteljesítményekkel. A Fővárosi Öra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi díszmű gyáregysége által rendezett November 7. kupa villámtorna szemlélői vagyunk. A gyáregység KlSZ-alapszerve- zete 1975-ben indította útjára ezt a kupasorozatot. Első alkalommal négy, azt követően viszont hat csapat vetélkedett az üzemben gyártott díszes serlegért. — Hogy kik voltak az eddigi kupagyőztesek? Négyszer a Kommunális Szolgáltató Vállalat, tavaly pedig a Vízmű együttese nyerte a villámtornát — tájékoztatott Takács Sándor sportfelelős, első mérkőzésük szünetében. A házigazda ékszeripariak kapuját védte és egyúttal ellátta a szervezői feladatokat, ugyanúgy, mint hat évvel ezelőtt. A résztvevő hat csapatot két csoportba osztották. A csoportokon belül körmérkőzéseken bizonyíthattak a fiatalabb és az idősebb évjáratú játékosok. Bosnyák Pál, a Szekszárdi Petőfi hajdani kitűnősége is ez utóbbiak korosztályát képviseli. — Aki fiatal korában úgy szerette a focit, mint jómagam, annak a negyedik iksz után is gyakran visszatér a labdaéhsége. Ezen a tornán eddig minden évben ott voltam munkahelyem, a Kommunális Szolgáltató Vállalat csapatában. Meg egyébként is, az öregfiúk együttesével a városi bajnokságban is rendszeresen játszom — mondta, aztán elsietett, mert következett a döntő. Tartsunk sort. Adósak vagyunk a csoporttalálkozók eredményeivel. Nos, az első csoportban a következőket jegyeztük fel. Kommunális Szolgáltató—Öra-Ékszer 3-0, Kommunális Szolgáltató- Költségvetési Üzem 9-1, Óra- Ékszer—Költségvetési Üzem 3-1. A II. csoportban: Város- gazdálkodás—Bútoripar 7-0, Városgazdálkodás—Vízmű 0-0, Vízmű—Bútoripar 9-0. A két csoportelső vívta a döntőt, míg a második helyezettek a „bronzérmes^ helyért vetélkedtek. A döntő gólokban gazdag, parázs jelenetekkel tarkított negyven perce alatt nézőként is elfeledkeztünk a csípős szélről. A Vízmű és a Kommunális Szolgáltató összecsapása nagyszerű játékot hozott. A „vizesek” kemény küzdelem után 5-4-re nyertek. A szomszédos pályán a Városgazdálkodás és az Óra- Ékszer mérkőzésen 4-4-es döntetlen után, büntetőrúgásokkal a Városgazdálkodási Vállalat szerezte meg a harmadik helyet. Eredményhirdetés. Bognár László, a gyáregység szb- titkára nyújtotta át a díjakat, melyeket a KISZ városi bizottsága, a HVDSZ megyebizottsága, valamint a rendező gyáregység szakszervezeti és KISZ-bizottsága ajánlott fel. A torna legjobb kapusának Kelemen Lajos (Városgazdálkodás), míg a legjobb mezőnyjátékosnak Incze Zoltán (Kommunális Szolgáltató) bizonyult. A játékosoktól tudjuk: a November 7. kupa villámtornák sorában a mostani, a hatodik volt a legszínvonalasabb. Fekete—Kapfinger November 6-8. között Kosárlabda Szekszárd-kupa A Szekszárdi Dózsa november 6—8. között negyedik alkalommal rendezi meg a Szekszárd-ikupa kosárlabdatornát. Az elmúlt három évben az úttörő korosztályú leánycsapatok vetélkedtek a díszes serlegért, ezúttal viszont első alkalommal a mini-korcsoportúak mérik össze erejüket, tudásukat. Eddig mindhárom alkalommal a BSE együttesének nevét vésték a kupára, a tanácsiak meggyőző fölénnyel nyerték a korábbi tornákat. A háromnapos torna keretében a megyeszékhely kosárlabdát kedvelő szurkolói a Bp. Vasas Izzó, a Kecskeméti SC, a Székesfehérvári SI, a Bonyhádi Botond, a Szarvas I., Szarvas II., valamint a házigazda Szekszárdi Dózsa csapatainak érdekesnek ígérkező mé rk ő íéssoro z at át tekinthetik meg a Zrínyi utcai tornacsarnokban. November 6- án 15 órakor kezdődik a ku- páküzdelem és este nyolc óráig tart az első napi program. November 7-én 8 és 19 óra között rendezik a mérkőzéseket, míg szombaton ugyancsak 8 órától folytatódik a torna. Az ünnepélyes eredményihirdetésre november 8-án 13 órakor kerül sor. Mai sportműsor Kosárlabda: NB I: A Szekszárdi Dózsa női csapata Budapesten a Spartacus ellen játszik a Szentkirályi utcában 10,30 órakor. Motorozás: A szekszárdi motorosok a város határában, a volt csatári téglagyár területén bemutató jellegű motorversenyt rendeznek. Külön 'kategóriában indulnak az országúti, külön a crossver- senyzők. Tájfutás: A Paks melletti Irnsós erdőben November 7. kupa tájfutóverseny. Gyülekező a régi paksi vasútállomáson. Kezdés: 9 óra. Sakk: A paksi járás férfi sakk csapatbajnokságának III. fordulója Madocsán a művelődési házban 9 órától. Labdarúgás. NB II: A Szekszárdi Dózsa csapata Fűzfőre látogat, míg a Dombóvári MSC együttese Várpalotán mérkőzik. Kezdés: 13 órakor. Labdarúgás. Megyebajnokság: Tengelic—Tamási 13 (Korvicska), Dombóvár— Bonyhádi Vasas 13 (Fazekas), TÁÉV SK—Nagymányok 13 (Berkes), Pincehely—Tevel 13 (Dabi), Padd—Aparhant 13 (Varga), Kisdorog—Ozora 13 (Bencze), Palks—Dunaszentgyörgy 13 (Rákosi), Bonyhádi Pannónia—Báta- szék 13 (Ódor). Labdarúgás. Megyei serdülőbajnokság: Sz. Dózsa II.— Paks 10 (Kiss), Aparhant— Kisdorog 10 (Ritzél), Nagymányok—Tamási 10 (Sebestyén), Tevel—Sz. Dózsa I. 10 (Stumpf), Fadd—Pincehely 10 (Krómer), Dombóvár— Bonyhád 11.30 (Kleiber). Labdarúgás. Körzeti bajnokság: Öcsény—Kakasd 13 (Val'kó), Cikó—B.-varasd 13 (Ta'ba), Alsónána—Kéty 13 (Unyatinszki), Báta—Szedres 13 (Vass), Tolna—Sióagárd 13 (Bíró), Izmény—Bogyiszló 13 (Fülöp), Győré—Zotmba 13 (Nagy), Závod—Hőgyész 13 (Farkas) Döbrököz—Kurd 13 (Varga), Attala—Nak 13 (Rozsmán), Dalmand—Ireg- szemcse 13 (Horváth), Szakcs —Kaposszekcső 13 (Esés), Kocsola—Risvejke 13 (Verc- li), Gerjen—Nagydorog 13 (Király), Alsótengelic—Németkér 13 (Szabó) Simontor- nya—Gyönk 13 (Bede), Bölcske—Tolnanémedi 13 (Albert) Kajdacs—Pálfa 13 (Farkas), Pusztahencse—Madocsa (Nagydorogon) 13 (Deák), Du- naföldvár—Paks II. 13 (Bakó). Labdarúgás Országos bajnokság Serdülők: Ifjúságiak: 1. PMSC 8 7 — 1 26-7 14 1. Olajbányász 7 6 — 1 23-3 12 2. Videoton 7 6 — 1 37-5 12 2. Videoton 8 5 2 1 21-10 12 3. Olajbányász 7 & — 1 16-8 12 3. PMSC 8 5 2 1 21-11 12 4. Sz. Dózsa 8 5 1 2 20-12 11 4. D. Kohász 8 6 — 2 18-8 12 5. Kaposvár 8 4 1 3 24-8 9 5. Mohács 8 4 3 1 12-9 11 6. D. Kohász 8 3 3 2 14-6 9 6. Sz. Dózsa 8 5 — 3 28-7 10 7. Keszthely 8 4 1 3 11-21 9 7. MÁV Előre 7 3 2 2 18-7 8 8. PViSK 8 3 1 4 9-9 7 8. Kaposvár 8 3 2 3 12-14 8 9. Mohács 8 2 3 3 10-16 7 9. PVSK 8 3 1 4 15-15 7 10. Dombóvár 8 3 —i 5 15-17 6 10. Komló 8 2 2 4 10-13 6 11. MAV Előre 6 2 — 4 6-20 4 11. D. Építők 8 2 2 4 6-9 6 12. Komló 8 1 1 6 10-23 3 12. Keszthely 8 2 — 6 13-20 4 13. Sellye 8 1 1 6 2-36 3 13. Dombóvár 8 1 — 7 5-35 2 14. D. Építők 8 — 2 6 3-15 2 14. Sellye 8 — — 8 6-48 0 „Csodafegyverek” a sportban „Ma már döntő százalék- - ban az autótól függ, hogy ki lesz a világbajnok. A vezetők közötti tudáskülönbségnek egyre kisebb a szerepe” — nyilatkozta Niki Lauda — igaz már lefelé szálló ágában — a Forma—I. világáról. Valóban: már kerekek, motorok, szélcsatornákban kikísérletezett karosszériák öldöklő csatája ez a körbe- ■körbe száguldó cirkusz, ahol a briliáns vezetői stílus egyre inkább alárendelődik a lóerőnek. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy csupán az úgynevezett technikai sportágakban szorul háttérbe a sportoló. A küzdelem ma már nemcsak a pályákon folyik: legalább olyan hevesen versengenek a különböző sportszergyárak, hogy újabb és újabb termékeikkel jobb teljesítményre sarkalljanak, és így sikerüljön betörniük a piacra. Még az olyan sportágakban is, mint például a futás vagy a magasugrás, ahol első látszatra nincs sok lehetőség az emberi teljesítő- képesség határainak a kitolására, ott is közreműködnek az eredmények alakulásában: gondoljunk csak a különféle műanyag borítású futópályákra, vagy arra, hogy vajon mi maradt volna Fossbury- ből, ha nem laticelre, hanem hagyományos homokra ugorja flippjét... Ugyanúgy meg lehet kérdezni egy kalapácsvetőt, vagy egy gerelyhajítót is, hogy vajon mindegy-e számukra, melyik cég termékével dobálóznak? Valószínűleg csupán egy vagy két márkát nevezne meg mindegyikük, amelyet érdemes kézbe venni. Egy teniszező vagy egy síelő már hosszabb listát sorolhatna fel. Ezekben a sportágakban több nagy cég éles konkurrenciaharca dúl, hiszen nemcsak arról van szó, hogy pár száz (esetleg ezer) versenyzőt lássanak el felszereléssel. Több millióan síelnek, teniszeznek, asztaliteniszeznek kedvtelésből, akik aszerint válogatnak az egyes márkák között, hogy a sportág legjobbjai mit használnak. Ezért a sportszergyártók számára létkérdés, hogy újabb és újabb termékekkel jelentkezzenek a piacon, amelyik nagyjából egyenlő képességű ellenfelek között a győzelemhez segítheti viselőjét, és ismertté teheti a márkát a tömegek előtt. Gondoljunk csak arra, hogy a sport, a testmozgás széles körű elterjedésével egy időben hogyan változott át pár évtized alatt a parafa pingpongütő a mai, két oldalán különböző softborítással ellátott, több fából összeragasztott „csodafegyverig”. Vagy például a második világháború utáni években még a hickory fából, kis műhelyekben készült síléc számított a legjobbnak a havas lejtőkön, ma pedig már alumínium, műanyag, stb. lécek kerülnek le a gyárak futószalagjairól, új modelleket fejlesztenek ki, miután a komoly tesztpróbákon jobbnak mutatkoztak elődeiknél. Éppen a síelésnél a nemzetközi szövetségnek kellett leállítania a gyártók esztelen versenyfutását a másodpercekért : miután nemcsak a gyorsabbnál gyorsabb lécek bizonyultak életveszélyesnek, de a különleges anyagokból készített, áramvonalas ruhák is (bukás után nem lehetett bennük megállni a lejtőn) a lesiklóknak felső sebességkorlátot szabtak meg. Kevésbé jelentős a különböző márkák harca pl. a labdarúgásban. Alapvetően mással kell jelentkeznie ugyanis annak, aki konkurrenciát akar támasztani az Adidas, vagy a Puma cégnek. (Az Adidas egyébként a legnagyobb sportszergyártó vállalat a világon: csak szabadidő- és sportcipőkből mintegy 300 fajtát és 40 milliót gyárt évente.) De a változások szele ebben a sportágban is legfeljebb csak a FIFA szabályalkotóit kerüli el. Sokat változott a labda is a kezdeti fűzőstől a mai szelepes pettyesig, de még többet a focicipő. Forradalmi „újításnak” számított, amikor 1954-ben az „Adidas” kihozta első, cserélhető stoplis cipőit. Sokat gúnyolódtak akkor a cégalapító Adler Dass- leren, egészen a számunkra gyászos emlékezetű berni VBdöntőig, amikor is a nyugatnémet válogatott ezekben a cipőkben lépett ellenünk pályára... Nemrég ugyancsak az NSZK-ban megjelent a kengurubőrből készült cipő. Ez az újítás azonban nem vált be. Mert bár a szokatlan anyag kiszámíthatatlanná tette a labda útját, a csatárok számára épp annyi fejtörést okozott, mint a kapusoknak. Legutóbb egy spanyol cipész jelentkezett találmányával, a fűző nélküli futball-lábbeli- vel. Állítása szerint ugyanis a kapura lőtt labdák többsége eddig a fűző miatt tévesztett irányt. Az 5 szintetikus anyagból készült cipője pontosan passzol a lábra, a lövések ritkábban kerülik el a kaput. Az első kipróbálója, a Real Madrid egyik játékosa pedig tíz méterrel nagyobbat tudott a labdával rúgni új, a tv előtti papucsra emlékeztető „topánkájával”, mint a hagyományos stoplissal. Adidasék egyelőre nem tartanak attól, hogy termékeiket szögre akasztják. „Semmi jó nem sülhet ki ebből, a cipőfűzőre szükség van” — állította határozottan a fejlesztési osztály igazgatója, anélkül, hogy megtekintette volna az új lábbelit. Igaz, az Adidas-nak egyelőre nem kell tartania a spanyol cipész konkurenciájától. Ha azonban az új termék beválik, még a világcég sem engedheti meg magának, hogy ne vásárolja meg a li- cencet az ismeretlen kisiparostól, aki már szabadalmaztatta a találmányát.. A spanyol labdarúgó-szövetség mindenesetre — tekintettel a közelgő világbajnokságra — máris élénken érdeklődik a cipészműhelyben. Bármennyire visszatetsző is, hogy a sport, amely eredetileg az emberi ész, erő, ügyesség csatája volt, lassan a sportszergyártók harcmezőjévé válik. Van az egészben valami elgondolkodtató: a magyar labdarúgást szemlélve, talán nálunk sem lenne haszontalan, hogy a fociba ölt pénzösszegeket egy darabig inkább a derék „suszterek” kapnák. Mit veszíthetünk? L. G. A négyszeres kupavédő Kommunális Szolgáltató csapata most második lett A legjobb mezőnyjátékos, Incze lő kapura