Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

1A NÉPÚJSÁG 1980. november 2. Végeredmények Befejeződött a kézilabda NB II. 1980. évi küzdelem- sorozata. Megyénk három együttese közül a Szekszárdi Spartacus a negyedük helyen végzett, Hőgyész és Mözs csa­pata viszont kiesett. Nyugati csoport: Nők: 1. Elzett SK 22 21 — 1 337-199 42 2. Ajkai Alu. 22 13 3 6 344-305 29 3. PBTC 22 13 1 8 330-260 27 4. Szekszárd 22 11 3 8 298-269 25 5. Szomh. TK 22 12 1 9 326-310 25 6. Tatai AC 22 11 3 8 309-300 25 7. Taurus SC 22 9 3 10 259-270 21 8. Csornai TK 22 10 1 11 247-273 21 9. P. zsolnay 22 7 1 14 201-268 15 10. Csurgói Sp. 22 5 3 14 240-300 13 11. MÖZS 22 4 3 15 260-314 11 12. Gy. Éleim. 22 4 2 16 190-273 10 Férfiak: 22 21 1 — 594-366 43 22 14 2 6 594-480 30 22 13 3 6 536-477 29 22 11 3 8 475-459 25 22 11 1 10 441-432 23 22 11 — 11 458-426 22 22 9 3 10 441-465 21 22 7 4 11 413-478 18 22 8 1 13 425-503 17 22 6 2 14 394-432 14 22 6—16 368-454 12 22 5—17 436-573 10 A kosárlabda NB I. női me­zőnyében viszont csak most fejeződött be a tavaszi idény. A Szekszári Dózsa gárdája november 2-án a 10. helyről várja az őszi folytatást. 1. Szfv. mAv 2. N.-kanizsa 3. Tapolcai Bauxitb. 4. Rákóczi SE 5. Győri Magasép. 6. Ajkai Alu. 7. Könnyei MEDOSZ 8. Szomb. TK 9. Kapuvár 10. Gamz-M. 11. Mecseki Sz. 12. Hőgyész A tavaszi végeredmény: 1. Bp. V. Izzó 15 13 2 1220-903 28 2. BSE 15 13 2 1275-888 28 3. Bp. Spart. 15 12 3 1164-887 27 4. KSI 15 12 3 1211-1081 27 5. Diósgyőr 15 10 5 1186-1065 25 6. MTK-VM 15 10 5 1119-914 25 7. BEAC 15 8 7 1103-1005 23 8. TFSE 15 7 8 1001-997 22 9. Pécs 15 7 8 1068-1090 22 10. Szekszárd 15 G 9 989-1056 21 11. Sz.-fehérv. 15 6 9 1110-1103 21 12. Szeged 15 6 9 923-1096 21 13. Ganz. M. 15 5 10 1027-1182 20 14. ZTE 15 3 12 995-1240 18 15. MAFC 15 1 14 811-1165 16 16. Csepeli 15 1 14 952-1482 16 Megjegyzés: az azonos pontszá­mú csapatok közötti sorrendet az egymás elleni eredmények hatá­rozzák meg. A kosárdobó-rangsor él­csoportja: 1. Németh (KSI) 422, 2. Boiksiay (Székesfehér- vár) 382, 3. Kiss L. (Bp. Va­sas Izzó) 354, 4. Harsány! (Szekszárd) 340, 5. Lerner (BEAC) 338, 6. Kárász (MTK- VM) 319, 7. Czírá'kyná (BSE) 317, 8. Hollós (Pécs) 316 pont­tal. Kispályás viUámtorna A Vízmű nyerte a November "7. kupát Ha péntek, akkor kispályás labdarúgás? Igen, úgy álta­lában, mert hogy a városi bajnokság már jó ideje be­fejeződött. A népes mezőny csapatai az október végi di­dergést másoknak hagyták. A villámtornák szervezői vi­szont kevésbé „finnyásak”. Erről győződhettünk meg pénteken délután a szekszár­di városi sporttelepen is. A búcsúzó október színez­te faleveleket vadul kergette a csípős szél, de a pályákon labda pattogott. Örömujjon­gás kísért valamennyi gólt, egy-egy kihagyott hely­zetet pedig ellentmondást nem tűrő szigorú bírálat. Ha­misítatlan kupahangulat, pa­rádés védésekkel, „pengés” csatárteljesítményekkel. A Fővárosi Öra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi díszmű gyáregysége által rendezett November 7. kupa villámtor­na szemlélői vagyunk. A gyáregység KlSZ-alapszerve- zete 1975-ben indította útjá­ra ezt a kupasorozatot. Első alkalommal négy, azt köve­tően viszont hat csapat vetél­kedett az üzemben gyártott díszes serlegért. — Hogy kik voltak az ed­digi kupagyőztesek? Négy­szer a Kommunális Szolgál­tató Vállalat, tavaly pedig a Vízmű együttese nyerte a villámtornát — tájékoztatott Takács Sándor sportfelelős, első mérkőzésük szünetében. A házigazda ékszeripariak kapuját védte és egyúttal el­látta a szervezői feladatokat, ugyanúgy, mint hat évvel ez­előtt. A résztvevő hat csapatot két csoportba osztották. A csoportokon belül körmérkő­zéseken bizonyíthattak a fia­talabb és az idősebb évjára­tú játékosok. Bosnyák Pál, a Szekszárdi Petőfi hajdani ki­tűnősége is ez utóbbiak kor­osztályát képviseli. — Aki fiatal korában úgy szerette a focit, mint jóma­gam, annak a negyedik iksz után is gyakran visszatér a labdaéhsége. Ezen a tornán eddig minden évben ott vol­tam munkahelyem, a Kom­munális Szolgáltató Vállalat csapatában. Meg egyébként is, az öregfiúk együttesével a városi bajnokságban is rendszeresen játszom — mondta, aztán elsietett, mert következett a döntő. Tartsunk sort. Adósak va­gyunk a csoporttalálkozók eredményeivel. Nos, az első csoportban a következőket jegyeztük fel. Kommunális Szolgáltató—Öra-Ékszer 3-0, Kommunális Szolgáltató- Költségvetési Üzem 9-1, Óra- Ékszer—Költségvetési Üzem 3-1. A II. csoportban: Város- gazdálkodás—Bútoripar 7-0, Városgazdálkodás—Vízmű 0-0, Vízmű—Bútoripar 9-0. A két csoportelső vívta a döntőt, míg a második helyezettek a „bronzérmes^ helyért vetél­kedtek. A döntő gólokban gazdag, parázs jelenetekkel tarkított negyven perce alatt nézőként is elfeledkeztünk a csípős szélről. A Vízmű és a Kom­munális Szolgáltató össze­csapása nagyszerű játékot ho­zott. A „vizesek” kemény küzdelem után 5-4-re nyer­tek. A szomszédos pályán a Városgazdálkodás és az Óra- Ékszer mérkőzésen 4-4-es döntetlen után, büntetőrúgá­sokkal a Városgazdálkodási Vállalat szerezte meg a har­madik helyet. Eredményhirdetés. Bognár László, a gyáregység szb- titkára nyújtotta át a díja­kat, melyeket a KISZ városi bizottsága, a HVDSZ megye­bizottsága, valamint a rende­ző gyáregység szakszervezeti és KISZ-bizottsága ajánlott fel. A torna legjobb kapusá­nak Kelemen Lajos (Város­gazdálkodás), míg a legjobb mezőnyjátékosnak Incze Zol­tán (Kommunális Szolgálta­tó) bizonyult. A játékosoktól tudjuk: a November 7. kupa villámtor­nák sorában a mostani, a hatodik volt a legszínvona­lasabb. Fekete—Kapfinger November 6-8. között Kosárlabda Szekszárd-kupa A Szekszárdi Dózsa no­vember 6—8. között negyedik alkalommal rendezi meg a Szekszárd-ikupa kosárlabda­tornát. Az elmúlt három év­ben az úttörő korosztályú leánycsapatok vetélkedtek a díszes serlegért, ezúttal vi­szont első alkalommal a mini-korcsoportúak mérik össze erejüket, tudásukat. Ed­dig mindhárom alkalommal a BSE együttesének nevét vésték a kupára, a tanácsiak meggyőző fölénnyel nyerték a korábbi tornákat. A háromnapos torna kere­tében a megyeszékhely ko­sárlabdát kedvelő szurkolói a Bp. Vasas Izzó, a Kecskeméti SC, a Székesfehérvári SI, a Bonyhádi Botond, a Szarvas I., Szarvas II., valamint a há­zigazda Szekszárdi Dózsa csa­patainak érdekesnek ígérke­ző mé rk ő íéssoro z at át tekint­hetik meg a Zrínyi utcai tor­nacsarnokban. November 6- án 15 órakor kezdődik a ku- páküzdelem és este nyolc óráig tart az első napi prog­ram. November 7-én 8 és 19 óra között rendezik a mérkő­zéseket, míg szombaton ugyancsak 8 órától folytató­dik a torna. Az ünnepélyes eredményihirdetésre novem­ber 8-án 13 órakor kerül sor. Mai sportműsor Kosárlabda: NB I: A Szek­szárdi Dózsa női csapata Bu­dapesten a Spartacus ellen játszik a Szentkirályi utcá­ban 10,30 órakor. Motorozás: A szekszárdi motorosok a város határában, a volt csatári téglagyár terü­letén bemutató jellegű mo­torversenyt rendeznek. Kü­lön 'kategóriában indulnak az országúti, külön a crossver- senyzők. Tájfutás: A Paks melletti Irnsós erdőben November 7. kupa tájfutóverseny. Gyüle­kező a régi paksi vasútállo­máson. Kezdés: 9 óra. Sakk: A paksi járás férfi sakk csapatbajnokságának III. fordulója Madocsán a művelődési házban 9 órától. Labdarúgás. NB II: A Szekszárdi Dózsa csapata Fűzfőre látogat, míg a Dom­bóvári MSC együttese Várpa­lotán mérkőzik. Kezdés: 13 órakor. Labdarúgás. Megyebajnok­ság: Tengelic—Tamási 13 (Korvicska), Dombóvár— Bonyhádi Vasas 13 (Fazekas), TÁÉV SK—Nagymányok 13 (Berkes), Pincehely—Tevel 13 (Dabi), Padd—Aparhant 13 (Varga), Kisdorog—Ozora 13 (Bencze), Palks—Duna­szentgyörgy 13 (Rákosi), Bonyhádi Pannónia—Báta- szék 13 (Ódor). Labdarúgás. Megyei serdü­lőbajnokság: Sz. Dózsa II.— Paks 10 (Kiss), Aparhant— Kisdorog 10 (Ritzél), Nagy­mányok—Tamási 10 (Sebes­tyén), Tevel—Sz. Dózsa I. 10 (Stumpf), Fadd—Pincehely 10 (Krómer), Dombóvár— Bonyhád 11.30 (Kleiber). Labdarúgás. Körzeti baj­nokság: Öcsény—Kakasd 13 (Val'kó), Cikó—B.-varasd 13 (Ta'ba), Alsónána—Kéty 13 (Unyatinszki), Báta—Szedres 13 (Vass), Tolna—Sióagárd 13 (Bíró), Izmény—Bogyiszló 13 (Fülöp), Győré—Zotmba 13 (Nagy), Závod—Hőgyész 13 (Farkas) Döbrököz—Kurd 13 (Varga), Attala—Nak 13 (Rozsmán), Dalmand—Ireg- szemcse 13 (Horváth), Szakcs —Kaposszekcső 13 (Esés), Kocsola—Risvejke 13 (Verc- li), Gerjen—Nagydorog 13 (Király), Alsótengelic—Né­metkér 13 (Szabó) Simontor- nya—Gyönk 13 (Bede), Bölcs­ke—Tolnanémedi 13 (Albert) Kajdacs—Pálfa 13 (Farkas), Pusztahencse—Madocsa (Nagydorogon) 13 (Deák), Du- naföldvár—Paks II. 13 (Ba­kó). Labdarúgás Országos bajnokság Serdülők: Ifjúságiak: 1. PMSC 8 7 — 1 26-7 14 1. Olajbányász 7 6 — 1 23-3 12 2. Videoton 7 6 — 1 37-5 12 2. Videoton 8 5 2 1 21-10 12 3. Olajbányász 7 & — 1 16-8 12 3. PMSC 8 5 2 1 21-11 12 4. Sz. Dózsa 8 5 1 2 20-12 11 4. D. Kohász 8 6 — 2 18-8 12 5. Kaposvár 8 4 1 3 24-8 9 5. Mohács 8 4 3 1 12-9 11 6. D. Kohász 8 3 3 2 14-6 9 6. Sz. Dózsa 8 5 — 3 28-7 10 7. Keszthely 8 4 1 3 11-21 9 7. MÁV Előre 7 3 2 2 18-7 8 8. PViSK 8 3 1 4 9-9 7 8. Kaposvár 8 3 2 3 12-14 8 9. Mohács 8 2 3 3 10-16 7 9. PVSK 8 3 1 4 15-15 7 10. Dombóvár 8 3 —i 5 15-17 6 10. Komló 8 2 2 4 10-13 6 11. MAV Előre 6 2 — 4 6-20 4 11. D. Építők 8 2 2 4 6-9 6 12. Komló 8 1 1 6 10-23 3 12. Keszthely 8 2 — 6 13-20 4 13. Sellye 8 1 1 6 2-36 3 13. Dombóvár 8 1 — 7 5-35 2 14. D. Építők 8 — 2 6 3-15 2 14. Sellye 8 — — 8 6-48 0 „Csodafegyverek” a sportban „Ma már döntő százalék- - ban az autótól függ, hogy ki lesz a világbajnok. A veze­tők közötti tudáskülönbség­nek egyre kisebb a szerepe” — nyilatkozta Niki Lauda — igaz már lefelé szálló ágá­ban — a Forma—I. világá­ról. Valóban: már kerekek, motorok, szélcsatornákban kikísérletezett karosszériák öldöklő csatája ez a körbe- ■körbe száguldó cirkusz, ahol a briliáns vezetői stílus egyre inkább alárendelődik a ló­erőnek. Téved azonban, aki azt hi­szi, hogy csupán az úgyneve­zett technikai sportágakban szorul háttérbe a sportoló. A küzdelem ma már nem­csak a pályákon folyik: leg­alább olyan hevesen versen­genek a különböző sport­szergyárak, hogy újabb és újabb termékeikkel jobb tel­jesítményre sarkalljanak, és így sikerüljön betörniük a piacra. Még az olyan sport­ágakban is, mint például a futás vagy a magasugrás, ahol első látszatra nincs sok lehetőség az emberi teljesítő- képesség határainak a kito­lására, ott is közreműködnek az eredmények alakulásában: gondoljunk csak a különféle műanyag borítású futópályák­ra, vagy arra, hogy vajon mi maradt volna Fossbury- ből, ha nem laticelre, hanem hagyományos homokra ugor­ja flippjét... Ugyanúgy meg lehet kérdezni egy kalapács­vetőt, vagy egy gerelyhajítót is, hogy vajon mindegy-e számukra, melyik cég termé­kével dobálóznak? Valószí­nűleg csupán egy vagy két márkát nevezne meg mind­egyikük, amelyet érdemes kézbe venni. Egy teniszező vagy egy síelő már hosszabb listát so­rolhatna fel. Ezekben a sport­ágakban több nagy cég éles konkurrenciaharca dúl, hi­szen nemcsak arról van szó, hogy pár száz (esetleg ezer) versenyzőt lássanak el felsze­reléssel. Több millióan síel­nek, teniszeznek, asztaliteni­szeznek kedvtelésből, akik aszerint válogatnak az egyes márkák között, hogy a sport­ág legjobbjai mit használ­nak. Ezért a sportszergyártók számára létkérdés, hogy újabb és újabb termékekkel jelentkezzenek a piacon, ame­lyik nagyjából egyenlő ké­pességű ellenfelek között a győzelemhez segítheti viselő­jét, és ismertté teheti a már­kát a tömegek előtt. Gondol­junk csak arra, hogy a sport, a testmozgás széles körű el­terjedésével egy időben ho­gyan változott át pár évti­zed alatt a parafa pingpong­ütő a mai, két oldalán kü­lönböző softborítással ellá­tott, több fából összeragasz­tott „csodafegyverig”. Vagy például a második világhábo­rú utáni években még a hickory fából, kis műhelyek­ben készült síléc számított a legjobbnak a havas lejtőkön, ma pedig már alumínium, műanyag, stb. lécek kerülnek le a gyárak futószalagjairól, új modelleket fejlesztenek ki, miután a komoly tesztpróbá­kon jobbnak mutatkoztak elő­deiknél. Éppen a síelésnél a nemzetközi szövetségnek kel­lett leállítania a gyártók esz­telen versenyfutását a má­sodpercekért : miután nem­csak a gyorsabbnál gyorsabb lécek bizonyultak életveszé­lyesnek, de a különleges anyagokból készített, áramvo­nalas ruhák is (bukás után nem lehetett bennük megáll­ni a lejtőn) a lesiklóknak felső sebességkorlátot szab­tak meg. Kevésbé jelentős a külön­böző márkák harca pl. a lab­darúgásban. Alapvetően más­sal kell jelentkeznie ugyanis annak, aki konkurrenciát akar támasztani az Adidas, vagy a Puma cégnek. (Az Adidas egyébként a legna­gyobb sportszergyártó válla­lat a világon: csak szabad­idő- és sportcipőkből mint­egy 300 fajtát és 40 milliót gyárt évente.) De a változá­sok szele ebben a sportág­ban is legfeljebb csak a FIFA szabályalkotóit kerüli el. Sokat változott a labda is a kezdeti fűzőstől a mai sze­lepes pettyesig, de még töb­bet a focicipő. Forradalmi „újításnak” számított, amikor 1954-ben az „Adidas” kihoz­ta első, cserélhető stoplis ci­pőit. Sokat gúnyolódtak ak­kor a cégalapító Adler Dass- leren, egészen a számunkra gyászos emlékezetű berni VB­döntőig, amikor is a nyugat­német válogatott ezekben a cipőkben lépett ellenünk pá­lyára... Nemrég ugyancsak az NSZK-ban megjelent a ken­gurubőrből készült cipő. Ez az újítás azonban nem vált be. Mert bár a szokatlan anyag kiszámíthatatlanná tet­te a labda útját, a csatárok számára épp annyi fejtörést okozott, mint a kapusoknak. Legutóbb egy spanyol cipész jelentkezett találmányával, a fűző nélküli futball-lábbeli- vel. Állítása szerint ugyanis a kapura lőtt labdák többsé­ge eddig a fűző miatt tévesz­tett irányt. Az 5 szintetikus anyagból készült cipője pon­tosan passzol a lábra, a lövé­sek ritkábban kerülik el a kaput. Az első kipróbálója, a Real Madrid egyik játékosa pedig tíz méterrel nagyobbat tudott a labdával rúgni új, a tv előtti papucsra emlékez­tető „topánkájával”, mint a hagyományos stoplissal. Adidasék egyelőre nem tar­tanak attól, hogy termékeiket szögre akasztják. „Semmi jó nem sülhet ki ebből, a cipő­fűzőre szükség van” — állí­totta határozottan a fejlesz­tési osztály igazgatója, anél­kül, hogy megtekintette vol­na az új lábbelit. Igaz, az Adidas-nak egye­lőre nem kell tartania a spa­nyol cipész konkurenciájá­tól. Ha azonban az új termék beválik, még a világcég sem engedheti meg magának, hogy ne vásárolja meg a li- cencet az ismeretlen kisipa­rostól, aki már szabadalmaz­tatta a találmányát.. A spa­nyol labdarúgó-szövetség mindenesetre — tekintettel a közelgő világbajnokságra — máris élénken érdeklődik a cipészműhelyben. Bármennyire visszatetsző is, hogy a sport, amely eredeti­leg az emberi ész, erő, ügyes­ség csatája volt, lassan a sportszergyártók harcmező­jévé válik. Van az egészben valami elgondolkodtató: a magyar labdarúgást szemlél­ve, talán nálunk sem lenne haszontalan, hogy a fociba ölt pénzösszegeket egy dara­big inkább a derék „suszte­rek” kapnák. Mit veszíthe­tünk? L. G. A négyszeres kupavédő Kommunális Szolgáltató csapata most második lett A legjobb mezőnyjátékos, Incze lő kapura

Next

/
Oldalképek
Tartalom