Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-26 / 277. szám
1980. november 26. 'NÉPÚJSÁG 5 CH ^ Y t'A j f“'I ■ Felhasználása, alkalmazása minden- ^ ■ napi életünkben nélkülözhetetlen. Az egyes termelő vállalatok, termelési ágak energiaigénye a technikai fejlődéssel állandóan nő. A rendelkezésre álló energiával illetve energia- hordozókkal való ésszerű, a normális határokon belül való takarékosság népgazdasági érdek. A szén, valamint a szénhidrogének szerepe ma még világszerte meghatározó, de mind nagyobb jelentőséget kap az atomenergia békés felhasználása, amelyből rövidesen mi is részesülünk. Egyre több szó esik a napenergia hasznosításáról, azonban egyelőre költséges volta miatt nem gazdaságos. Olcsó szorítás Evek óta üresen álltak a mezőgazdasági telepeken a gó- rék, a régi módszer korszerűtlennek, elavultnak minősített emlékeiként. Mostanára kiderült, hogy réginek régi ugyan, de van egy előnye, nevezetesen, hogy olcsó. Ezért jó néhány szövetkezetben újra használatba vették őket, legalábbis ott, ahol a kombájnok mellett maradt még csőtörő gép, amivel csövesen be lehet takarítani a termést, miként az aparhanti termelőszövetkezetben is. Érdekképviselet az energiagazdálkodásban A termelőszövetkezetek megyei szövetségének energetikai osztályán Frei István osztályvezetőt kérdeztük tevékenységükről. — Munkájukat a szövetkezetek megbízásából végzik. Milyen területeket érint ez? — Szerződéses alapon minden mezőgazdasági szövetkezetben felülvizsgáljuk az elektromos berendezéseket biztonságvédelmi szempontokból. Ezzel párhuzamosan a kötelező érüntésvédefeim hatásosságát is vizsgáltjuk. Érdekképviseletünk lényege, hogy a hiányosságokat feltártjuk, ezekre féllhívljuk az érintett szövetkezetek vezetőinek figyelmét és javaslatot adunk a 'hibák lehető legolcsóbb és gyons kijavításának módozataira. A másik tevékenységünket január óta végezzük, ez a villamos kisgépek, hordozható transzformátorok ellenőrzése — félévenként. — Ügy tudom, nemrég energiakímélő ■ berendezéseket szereltek fel a nagyüzemekben..; — 1976-ban felülvizsgálták a szövetség valamennyi tag- szövetkezetét az úgynevezett villamos teljesítménytényező szempontjából, Ez ném jelent mást, mint azt, hogy az elektromos berendezések egy részénél — például villanymotorok — üzemelése közben jelentkezik egy úgynevezett meddő energia. Az iparban már régen alkalmaznak olyan berendezéseket, amelyékkel ezt a meddő energiát csökkenteni lehet. Akkor a megye valamennyi termelőszövetkezetében felmértük az igényeket és a szükséges ko n den zá- toiimennyiséget — amely a meddő energia felhasználását jelentősen csökkenti — leszállítottuk a gazdaságoknak. Ez lényeges volt, hiszen a fogyasztás nagysága miatt gyakran fizettek a szövetkezetek úgynevezett büntető felárait, ezenkívül a vezetékeket sem terhelte a plusz energiafagyasztás, és népgazdasági szempontból sem mellékes hogy több energiáit kellett megtermelni, A felszerelt kondenzátorok értéke egy éven béliül megtérül. Ez megyei viszonylatiban évi négy és fél millió forintnyi megtakarításit j dient. — Ezt csak a megyében csinálták meg, vagy az ország többi termel őszövet kezet eiben is figyeltek erre a viszonylag jelentéktelennek tűnő energiatakarékos megoldásra? — Ügy tudom, hogy ameny- nyire elterjedt az iparban a kondenzátorok alkaílmiazása, annyira szórványos a mező- gazdasági nagyüzemekben használatuk. Pedig a fejlődés és a mind nagyobb gépesítés előbb-utóbb felveti ennek szükségességét. — Van-e újiahb szoiLgálitátá- suk? — Tevékenységünk közé tartozik az áramszámlák és a fogyasztásmérők vizsgálata. Köztudott, hogy a felhasználás idejétől függően változik az áram tarifája. Felkérésre megvizsgáljuk azt, hogy milyen díjazási rendszer lenne a szövetkezetéknek a leggazdaságosabb. , — A tavalyi évtől a szövetség a folyékony energiák felhasználásának ellenőrzésében is segít a gazdaságoknak. — Egy éve kezdte meg a területi szövetség a folyékony energia felhasználásának vizsgálatát, illetve létrehozott egy ezzel foglalkozó csoportot. Tevékenységük egy részében a terményszárítók olajégőinek ellenőrzése, beállítása szerepel. Vizsgálják az erőgépek fogyasztását is úgynevezett diagnosztikai .módszerrel, vagyis a teljesítmény és az .üzemanyag-fogyasztás összhangját alapul véve. Emellett .végzik a dízelüzemű gépek adagolójának beállítását, karburátorok fogyasztásmérését. Id őszakonként a téeszék kezelésében lévő olajikilmérő kutakat hitelesítik, illetve a tárolótartályok és kutak nyomáspróbáit is végzik. Most szerelnek .fel egy műhely^ laihol a teheraütók teljesítményét és fogyasztását mérik, illetve beállítják az optimális energiafelhasználásra. — Ön szerint takarékoskodnak a gazdaságok az energi ával? — Mióta ez zsébbevágó kérdés, azóta igen. Rendelet írja elő, 'hogy ötmillió forintos energiafogyasztás esetén az űzőmben energetikust kell alkalmazni, ez valamivel javította a helyzetet, de még van tennivaló.1 — st — A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentést adott ki az energiagazdálkodási és racionálizálási intézkedésekről és azok megvalósításáról, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és fagazdasági ágazatokban lefolytatott vizsgálat tapasztalatairól. A vizsgálat célja, annak megállapítása volt, hogy a felhasználók gazdálkodási tevékenysége és fejlesztési elképzelése mennyiben lelel meg a felső szintű határozatokban előírt energiatakarékossági és racionalizálási követelményeknek. Továbbá a gazdálkodó szervek tevékenységében milyen szélesebb körben bevezethető módszerek tapasztalhatók, illetve milyen további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az energiagazdálkodás hatékonysága javuljon. A vizsgálat az ország 69 mező- gazdasági nagyüzemére, 52 élelmiszeripari és faipari vállalatra és az ágazat felügyeletét ellátó Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumra terjed ki. Elsősorban a szilárd tüzelőanyagok, a fűtő- és tüzelőolaj, a gáz, illetve az ezekkel fejlesztett gőz, és meleg víz energiahordozókkal, továbbá a villamos energia felhasználásával foglalkoztak. A MÉM irányítása alá tartozó ágazatok energiafelhasználása nőtt, az energiafelhasználás növekedési üteme meghaladta az országos átlagot. A felhasználás növekedési üteme a mezőgazdasági ágazatnál a legnagyobb — jelenleg a folyékony energiaBékésen szuszog a valamikori Dömös gőzhajó kazánja a bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezet kazánházában. A húszas lemezből, 1920- ban gyártott kazán az eltelt hat évtized alatt kalandos életet élt meg. Az ötvenes évek elején a Dömös gőzhajó a Duna Tolna megyei szakaszán egy, a második világháborúból visz- szamaradt aknára futott és felrobbant. A hajó kazánja később Kalocsára, a paprikafeldolgozóba, majd a Paksi Konzervgyár íaddi üzemébe került. A bátaszékiek az elmúlt esztendőben vásárolták meg, mindössze húszezer forintért, s állították be jelenlegi helyére. A szövetkezetben korábban az irodát és a műhelyt évente hetven tonna fűtőolaj felhasználásával fűtötték. Amióta a Dömös kazánja üzemel, nincs szükség az egyre dráguló fűtőolajra. A kazán ugyanis fatüzeléses, és hol lenne másutt kifizetődőbb energia a fahulladék, ha nem egy kádár- és faipari szövetkezetben? A haszon kettős. Egyrészt olcsóbb a fűtőanyag, másrészt a szövetkezet eddig a fahulladékot'elszállíttatta, és be- temettette, márpedig a szállítás költségei sem filléres dolgok. A kazán gyomrában elég a fa, s így olcsón adja a meleget. A fatüzeléses kazánra ösz- szesen — csak a téli időszakban — nyolcán ügyelnek — nyáridőben mindössze négyen, váltással. A szövetkezet vezetői úgy gondolták, hogy a nyáron elkészült hárommillió forintos új üzemrészt, a Hildebrand faszárító hordozókból — gázolajból, tüzelőolajból, benzinből — az országos felhasználás 32 százalékát igénylik. Az ágazatok energiafelhasználásának növekedése szorosan összefüggött az ágazatok termelésének állandó növekedésével, a termelés műszaki színvonalának és termelékenységének növekedésével, az energiaigényesebb termelési feldolgozási technológiák elterjedésével, a feldolgozottsági fok növekedésével. Az energiagazdálkodásban végbement szemléletváltozás jelentős hatását legkorábban a 80-as termelési évtől lehet megállapítani. A mezőgazdaságban alapvetően szénhidrogén alapanyagú az energiafelhasználás, az adott technológiai gazdaságossági követelmény mellett nem vetődhet fel a kialakult energiastruktúra megváltoztatásának lehetősége. Az elmúlt négy évben a tárca területéről benyújtott 127 energiaracionalizálási pályázatból 39-et fogadott el megvalósításra az Energiaracionalizálási Állami Támogatási Bizottság. Ezek teljes beruházási költsége 295 millió forint volt, ebből a támogatás összege 142 millió forintot tett ki. A megvalósított beruházások évente 8300 tonna olajjal egyenértékű energiamegtakarítást eredményeztek, s ezen túlmenően mintegy 45 ezer tonna tüzelőolaj —• döntően földgázzal történő — kiváltását tették lehetővé. A vizsgált 69 mezőgazda- sági üzemből 43-ban évente 200 tonnánál több tüzelőolajat használtak fel 1979-ben. A 43 üzem közül 24 nem kamrákat is rákötheti a Dömös kazánjára, s így az automata vezérlésű modem, háromkamrás faszárító rendelkezett felhasználási engedéllyel, az engedéllyel rendelkezők közül pedig hat üzem az engedélyezett meny- nyiséget túllépte. A mezőgazdasági energia- gazdálkodásban a takarékos felhasználás megfelel a vállalati és a népgazdasági érdekeknek, a takarékos fel- használást azonban drasztikusan kényszeríti az energia- hordozók áremelkedése. Az energiahordozók árának folyamatos emelkedése és a mezőgazdasági termékek változatlan és rögzített felvásárlási ára közötti feszültség azonban egyre kevésbé hidalható át energiagazdálkodással. Különösen kiélezett a helyzet az energiaigényes termelési ágazatoknál és folyamatoknál, ugyanis az energiaárak és a felvásárlási árak közötti árréscsökkenés a nyereség „eltűnését” Is jelentheti: Az adott gazdálkodási keretek között a fejlesztési források is szűkülnek, amelyek a racionalizálást, a termékszerkezet-váltást, így a jobb eredmények elérését is korlátozzák — esetenként a gaz-, dál kodás veszteségességét is előidézhetik. A jelenlegi KNÉB-vizsgá- lat során kevés olyan egységet találtak, amelyekben veszteségfeltáró vizsgálatokat végeztek; ennek legfőbb oka az, hogy a megfelelő apparátus és a műszerezettség hiányzik. Célszerű lenne, ha a jövőben egységes szempontok szerint végeznék a vizsgálatokat. A mezőgazdasági üzemek energiagazdálkodásának elemzéséhez módszerajánlás készült, amely az üzemek rendelkezésére áll. d— üzemrészt a fatüzelésű kazán „segíti ki” gőzzel. SÁRKÖZI J. Fotó; Steiner Szárítás pakurával A kaposszekosői .termelőszövetkezetiben hat éve pakurával szárítanak, Figyelembe véve a tüzelőolaj árát, a pakurával történő üzemélés megközelítőleg annak harmadrészébe kerül. A mai költségek és energiaárak mellett ez nem kis dolog. Az indulásról és a jelenlegi üzemelés tapasztalatairól kérdeztük Gyarmati Jánost, a takarmányfeldolgozás ágazaitvezetőjét. Az építés, pontosabban az átalakítás idején még jelentős állami támogatást élveztek azok az üzemek — így a kaposszekcsői téesz is, amelyek hasonló vállalkozásba kezdtek. Az úgynevezett energiia-racionali- zálási támogatást azok -kapták, akik takarékosabb megoldásokat kerestek, alkalmaztak. A gazdaság vezető szakemberei az NDK-ban látták meg a berendezéseket, ahol már akkor is széles körben alkalmazták őket. Itthon, egyedül egy alföldi gazdaságban üzemelt pakurával szárító, de egyrészt ott más módszerrel csinálták, másrészt nem törték magukat, hogy az üzemelésről tájékoztassák az érdeklődőket. így a kapos- székcsőiefcnek saját tapasz- talatokjna kellett szert tenni és ezekből tökéletesíteni, csiszolni a módszert. A pakura fűtőértéke megközelítően azonos a fűtőolajéval. Állaga miatt azonban — sűrű, könnyen dermed — speciális kezelést és felhasználást igényel. Ezért létre kellett hozni egy úgynevezett hőtermelő központot. (Ez gázolajjal működik.) Meg kell vele termelni a rendszer számára szükséges gőzt. Az összes vezeték szigetelve van és gőzzel fűtikj hiszen a pakura nyolcvan és száz fok közötti hőmérsékleten folyékony kellőképp. Induláskor gázolajjal kezdik a tüzelést és kellő üzemi hőmérséklet elértekor — egy óra múlva — folytatják az üzemet a pakurával. Leállás előtt szintén gázolajjal mossák ki a rendszert. 'Ez természetesen nagyobb technológiai fegyelmet kíván az itt dolgozóktól. Az üzemelők felelőssége jóval nagyobb a szokásos eljárásokénál. Két MGF OB szárítót üzemeltetnek a gazdaság központi telepén és az idén a Sirokkó típusú szárítóval is áttértek a pakuratüzelésre. A két zöldkikészítő berendezéssel szemes termény szárítása mellett lucemalisztet, répaszeletet (a kaposvári cukorgyárból ' hozzák) rozspelletet készítenek. A takarmánylisztek és pelletek egy részét a saját állattenyésztésben használják fel, zömét azonban exportálják, illetve a gabonáin rgalminak adják el. Az exportról szólva érdemes megemlíteni, hogy az indulás évében a nyereség ebben a tevékenységben 45 százalékos is lehetett, addig ez ma jóval kevesebb. Az üzemben egy kiló tüzelőolaj felhasználása mellett tizenöt és fél liter pakurát égetnek el. Itt eny- nyivel olcsóbb a szárítás. — st — Régi kazán, olcsó fűtés A Dömös kazánja A fűrészpor csak nyűg a szövetkezet „nyakán” Energia és nyereség
