Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-26 / 277. szám
1980. november 26. A KÉPÚJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Reklamáció Dombi Lajosaié Székszárd. ról a következőket írta: ......1978. március 15-én vásároltam egy Szirén kárpitozott garnitúrát, Ugor szövettel. A szövet két és fél éves használat után megkopott, de a nagyobb hiba, hogy a re- kamiénál a támla és ülés hajlatában a szivacs látható. A Szekszárdi Bútoripari Vállalathoz telefonáltam, ahol azt tanácsolták, hogy forduljak a Lakástextil Vállalathoz, amit levélben meg is tettem. A vállalat közölte velem, hogy ennyi idő után nem áll módjukban problémáimnál foglalkozni. Újra a Bútoripari Vállalatot kerestem meg levélben, 1980. augusztus 30-án. Október 10-ig nem válaszoltak, ezért ismételten levelet írtam, amelyre azonnal reagált a Bútoripari Vállalat igazgatója. Október 22-én a vállalat két megbízottja megnézte a bútort és jogosnak ítélte panaszomat. Azt mond. ták, a szakszerű javítást vállalják, de áthúzni nem tudják. Sajnos, ezzel a megoldás-' sal a szövet további kopását megakadályozni nem lehet, csak a régi szövet kopottságát hangsúlyozzák ki. Tizenötezer forintért vásároltam a garnitúrát és úgy gondolom, hogy egy bútor élettartama nem két és fél évre szól. Kérdésem az, hogy csak peres úton tudom-e érvényesíteni jogaimat?...” O lvasónk levelére dr. Deák Konrad, a Tolna megyei Főügyészség osztályvezető főügyésze válaszolt. 'Leveléből kitűnik, hogy az ön által vásárolt . bútort a Szekszárdi Bútoripari Vállalat készítette, amely a bútor texti'lainyaigát a Lakástextil Vállalattól szerezte be, ezért a 'Bútoripari Vállalat csupán T elefonszámunk: 12-284 a bútor szerkezetében jelentkező (hibát hajlandó kijavítani. Lényegében úgynevezett kellékszavatosságról van szó. A szavatossági jog — ideértve a kell'ékszavatossági jogot is — a bíróság előtt érvényesíthető. Ilyenkor a vásárló a ■hiba fel ismerhet övé válásától számított Ihat -hónapon belül a bíróság előtt érvényesítheti ezt a jogát. Tulajdonképpen röviden azt a választ kellene adnunk kérdésére, hogy jogait csak peres úton érvényesítheti. Mégis, a per esetleges elke- rüllhetése érdekében felhívjuk figyelmét arra, hogy a Megyei Tanács V. B.' ipari osztálya a Bútoripari Vállalatnak felügyeleti szerve. Nem utasíthatja ugyan a vállalatot a bútor teljes kijavítására vagy kicserélésére — erre csak a bíróság kötélej- heti — de az ön problémáját mélyrehatóan megvizsgálhatja, mely vizsgálatának eredményeként esetleg a Bútoripari Vállalat is megváltoztatja eddigi álláspontját. Közvilágítás Arany Árpád Alsónyékről a közvilágításra panaszkodik. „...Községünkben október 26-a óta az utcákon — reggel és este — nincs közvilágítás. Előtte, amikor volt, akkor is este 6-kor kapcsolták be, reggel 5 óra 15-kor pedig ki, ezért aki ebben az időpontban mént vagy jött a munkahelyéről, az úgy botorkált az utcán. Rengeteg kismama viszi a gyerekét, szintén sötétben. Senkit nem érdekel az, hogy egy községben nincs közvilágítás?.. A levélre a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzemigazgatóságától az alábbi választ kaptuk: ......A bejelentést köszönettel vettük és a közvilágítást vezérlő kapcsolóórát levelének kézhezvétele napján helyreállítottuk. M egjegyezni kívánjuk, hogy ha bejelentése előbb érkezett volna vállalatunkhoz, a hibát előbb kijavítottuk volna.” Nyugdíjkézbesítés Kutasd János, Székszárd, Béke-telepről így ír: „... Magam és nyugdíjas társaim nevében kérdezem: munkaköri kötelessége-e a postásnak havi nyugdíjunkat a lakásunkra hozni? Lakóhelyünkön — Szekszárd, Béketelep — ugyanis nemrégen csoportos levélszekrényeket helyeztek ki. A napi újságot és a leveleket ide helyezi el a postás, és ide helyezi el az értesítést is arról, hogy nyugdíjunkat mikor vehetjük át a postán, ha az adott napon nem állunk a postaláda mellett, a postásra várva. Ez a várakozás néha két, két és fél óráig is eltart. Nyáron még hagyján, de télen? És ha gyengélkedünk? Lehetséges az, hogy a postai szolgáltatás visszafelé fejlődik? Reméljük, hogy csak félreértésről van szó!."..” A Béke-telepi nyugdíjasoknak Pap János, a megyei postahivatal vezetője a következőiket válaszolta: „... A panaszt kivizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg: A szekszárdi Béke-telepen 1978 októberében vezettük be áz új rendszerű — telepített levél szekrény es — kézbesítést. E kézbesítés lényege, hogy a gépkocsival közlekedő kézbesítő a lakosókat a címhelyeken nem keresi fel, csak á telepített levélszekrények helyén történik a kézbesítés. A levélszekrényeket a címzetteknek legalkalmasabb helyen helyeztük el. A kézbesítő a jelzett tartózkodási helyen — a kézbesítésen kívül — értékcikket árusít és postai küldeményeket vesz fel. Az új kézbesítési mód az eddiginél rendszeresébb postai szolgáltatást biztosít az ott lakóknak. A levélben említett nyugdíjutalvány kifizetésével kapcsolatban értesítem', hogy a Posta minden nyugdíjast a tényleges kifizetési napról „kifizetési naptár” útján tájékoztatja. Ezért kérjük, hogy a postaihivatal által közölt kifizetési napon vagy áz azt követő két nap egyikén a kézbesítő tartózkodási helyén a járandóság felvétele végett megjelenni szíveskedjék. A nyugdiíjutalvány összegét a címzett által esetenként adott „'meghatalmazásra” is kifizetik. Itt felhívom szíves fiigyeimét, hogy a meghatalmazó aláírását hitelesíteni kell. Egyéb (nem nyugdíj) postai küldemények kézbesítésekor ha a címzett a kézbesítés 'időpont iában nem tartózkodik a kezelési helyen, a küldeményt levélszekrénybe helyezi, illetve a kiállított értesítőn jelzi a kézbesítő, hogy a következő munkanapon mikor kísérli meg újra a kézbesítést, illetve, hogy a postahivatalban mikor vehető át a küldemény. A várakozási idővel kapcsolatban esetenként előfordulhat, — főleg nyugdíj kifizetésékor —, hogy 15—30 perc késés van. Az említett -két-, két és fél órás késést konkrét időpont hiányában megvizsgálni nem tudtam. Tájékoztatásul közlöm, hogy a gépkocsi 11.47—>11.57 óra között tartózkodik a Béke-telepen ...” Ml VÁLASZOLUNK TOLMftl SZEMLE TOLNA MEGYE ABONYINÉ dr. Palotás Jolán: Az élelmiszeripari termelőerők területi egyensúlya. = Statisztikai Szemle, 1980. -58. 'évf. 10. sz. 927. 1.—984. 1. GELENCSÉR András— TALLÉR Márton: A búza- termesztés eredményei a termelőszövetkezetekben. = Magyar Mezőgazdaság, 35. évf. 42. sz. 1980. okt. 15. 10. p. Tolna megye szövetkezeteiről. GERGELY Tamás: Vonzás- körzetek és megyehatárok Dél-Dunántúlon. = Valóság, 19. évf. 1980. okt. 10. sz. 89— 93. 1. Baranya—Somogy—Tolna megye közigazgatási határának módosításáról. A tanévkezdés tapasztalatai. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 8. 236. sz. 1—4. old. Tolnai átlagok: mi a jövedelmező? = Szabad Föld, 36. évf. 39. sz. 1980. szept. 28. 4. p. Tolna megyei szántóföldi növénytermesztés. SZEKSZÁRD Német nemzetiségi kulturális estet rendeztek Szek- szárdon. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 25. 251. sz. 9. 1. Néptáncosaink külföldön. = Táncművészet, 5. évf. 1980. 10. sz. 16. p. Szekszárdi néptáncegyüttes. Nyüzsgés Szekszárdon. = Magyar Ifjúság, 24. évf. 1980. okt. 10. 41. sz. 5. 1. Szüreti kirakodóvásár. — Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 19. 246. sz. 12. 1. DOMBÓVÁR ALMÁSI István: Kombájnok a kukoricaföldeken. = Népszabadság, 38. évf. 1980. nov. 2. 258. sz. 6. 1. PAKS Egzotikus- és díszmadárkiállítás. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 19. 246. sz. 12. 1. Elkészült a paksi atomerőmű kazettaátrakója. = Nép- szabadság, 38. évf. 1980. okt- 18. 245. sz. 4. 1. HAZAFI József: öreg, tudsz-e hegeszteni? = Magyar Ifjúság, 24. évf. 1980. okt. 24. 43. sz. 14—15. 1. Paks. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat paksi „tanműhelyében”. Jelzőközpont Paksra. = Népszava, 108. évf. 1980. okt. 1. 230. sz. 3.1. „Öltöztetik” a paksi atomerőmű épületeit. = Népszava, 108. évf. 1980. okt. 29. 254. sz. 3. 1. Paks címere — Megalkották a magyar atomerőmű városának címerét. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 2. 231. sz. 8. 1. Paksnak gyártotta a Ganz — Működik az atomerőmű kazettaátrakó manipulátora. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 8. 245. sz. 4. 1. Paksról Paksra. = Magyar Ifjúság, 24. évf. 1980. okt. 10. 41. sz. 6.1. Színesedik az atomerőmű. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 29. 9. 1. Végleges helyére kerül a reaktortartály. — Népszava, 108. évf. 1980. okt. 19. 246. sz. 16. 1. Új éttermet adtak át Paks legifjabb városnegyedében. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 2. 231. sz. 8. 1. DOMBORI HÁMORI András: Ifjúgár- dista-randevú Tolnában. = Magyar Ifjúság, 24. évf. 1980. okt. 17. 42. sz. 6. 1. FÁCÁNKERT KALOTÁS Zsolt: A vetési varjú mezőgazdasági szerepének vizsgálata a fészkelési időszakban. = Növényvédelem, 16. évf. 8. sz. 1980. aug. 449—460. 1. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Természet- és Vadvédelmi Állomás, Fácánkert. NIKODÉMUSZ Etelka— IMRE Rózsa: A Dimilin 25 WP rovarölő szer 14 napos etetésének hatása a szaporodó fácánra. = Növényvédelem, 16. évf. 8. sz. 1980. aug. 443—448. p. ZAJÁK Árpád: A vadvédelem szolgálatában. = Növényvédelem, 16. évf. 8. sz. 1980. aug. 461—464. 1. FÜRGÉD BAJOR NAGY Ernő: Művész vagy iparos: a fürgedi fafaragó? = Szabad Föld, 36. évf. 39. sz. 1980. szept. 28. 12—43. ,p. Fürgéd. Gyárfás Mátyás fafaragó mesterről. GEMENC PAP László: Erdőgazdasági Társulás. = Magyar Mezőgazdaság. 35. évf. 43. sz. 1980. okt. 22. 12—13. 1. Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság. GYÖNK Falikép az iskolában. = Köznevelés, 36. évf. 1980. 34. sz. okt. 24. 16. p. Vecsési Sándor freskójának leleplezése Gyönkön. REGÖLY KÉKESDI Gyula: Pedig a kezdet nehéz volt. = Nép- szabadság, 38. évf. 1980. okt. 12. 240. sz. 8. 1. TENGELIC FARKAS Dénes: Tovább csökken a mezei nyúl száma? = Nimród, 100. évf. 10 sz. 1980. okt. 440—442. 1. A Petőfi Mgtsz területén végzett felmérések eredménye. TOLNA LETENYEI György: Béres- csepp: rövidesen nem lesz hiánycikk. = Szabad Föld, 36. évf.* 43. sz. 1980. okt. 26. 8. p. Megkezdték a Béres-csepp gyártását a Herbária tolnai üzemében. BABITS MIHÁLY Babits luxusáron? = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980- okt. 18. 42. sz. 2. 1. GÁL István: Babits Csokonai nagyságáról. = Somogy, 8. évf. 1980. 4. sz. 40— 41. p. BARABÁS ISTVÁN CSUKÁS András: Barabás István dr. (1908—1980). = Magyar Állatorvosok Lapja 1980. 102. évf. 9. sz. 640. p. CZAKÓ GÁBOR CZAKÓ Gábor: Bableves + Tér. = Űj írás, 20. évf. 1980. 10. sz. 68—72. p. CSALOG ZSOLT CSALOG Zsolt: Dani mondja: ha én góré vónék... = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980. okt. 25. 43. sz. 14. 1. CSÄNYILÁSZLÓ CSÁNYI László: Az idő partjain, Motovunban. = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980. okt. 4. 40. sz. 15. 1. GARAY JÁNOS GARAY János: Az inasgyerkőc. = Szabad Föld, 36. évf. 41. sz. 1980. okt. 12. 11. p. A magyar próza gyöngyszemei sorozatban megjelent írása. ILLYÉS GYULA GÁLLOS Orsolya: Szlovén —magyar tükör. = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980. okt. 4. 40. sz. 8. 1. ILLYÉS Gyula:. Csillag- esés hava. + Őszi vendéglátás + Ha ti nem is. (Versek). = Tiszatáj, 34. évf. 1980. okt. 10. 3—4. 1. ILLYÉS Gyula: Captivus gallicus. — ^Látóhatár, 1980. okt. 10. sz. 66—70. p. Megjelent: Tiszatáj, 1980. 9. sz. 3—5. p. MARTINÉK JÓZSEF SIMON Gy. Ferenc: Martinék József. = Képes Üjság, 21. évf. 1980. nov. 1. 44. sz. 12—13. 1. A Minisztertanács 45/1980. (X. 30.) számú rendelete módosítja a vállalati jövedelemszabályo- zás rendszeréről szóló korábbi jogszabályt, ennék megfelelően nybrt módosítást több más, az előbbi mikénti végrehajtását szabályozó rendelet is. A városi és községi hozzájárulásról szóló 27/1980. (X. 30.) PM számú rendelet szerint a városi és községi hozzájárulás mértéke a vállalatoknál 1981. január 1. napjától kezdődően évi 15 százalék a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok pénzügyi támogatásáról szóló 30/1980. (X. 30.) PM számú — a korábbi jogszabályt módosító — rendelet szerint a dotáció mértéke, ugyancsak 1981. január hó 1. napjától kezdődően, a megváltozott munkaképességű dolgozók részére kifizetett munkabér 30 százaléka, a pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter 28/1980. (X. 30.) PM— KkM számú együttes rendelete szerint a kenyér- és takarmánygabona után az export- támogatás további intézkedésig nem folyósítható. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1980. évi 8L számában olvashátók. Az állami földmérési, térképészeti és ingatlannyilvántartási adatokért fizetendő díjakról szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 24/1980. (XI. 30.) MÉM—ÁH számú rendelete, amely meghatározza azt is, hogy mely esetekben kell díjmentesen másolatot adni, milyen esetekben készíthető díjmentesen másolat, és kimondja azt is, hogy nem kell díjat fizetni az adatokba való betekintésért, valamint korábban kapott másolatnak a jelenlegi nyilvántartási állapottal az igénylő által végzett egyeztetéséért. * Hangsúlyozandó, hogy térképről másolatot csak az készíthet, aki a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabály szerint földmérési és térképészeti munkavégzésre jogosult. (Magyar Közlöny idei 82. száma.) Ugyanitt jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek az állategészségügyi szolgálat egyes kérdéseinek újabb rendezéséről szóló korábbi jogszabályt módosító 25/1980. (XI. 3.) Bajor parasztbútorok A Könnyűipari Értesítő idei 14. számában közlemény jelent meg a bútoripari termékek alkatrész-ellátásáról. A közlemény rögzíti a kötelezően biztosítandó alkatrészek körét és kimondja: „Ameny- nyiben az előírt időtartamon belül ilyen alkatrészre fogyasztói igény merül fel, annak kielégítését a gyártó nem tagadhatja meg.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke MÉM számú rendelete, amelynek mellékletei összegszerűen megjelölik az állategészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatásért járó térítési díjakat, valamint azt, hogy a magángyakorlatra jogosult állatorvos milyen díjakat számíthat fel. A szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szól a pénzügyminiszternek a Magyar Közlöny f. évi 83. számában megjelent és 1981. évi január hó 1. napján hatályba lépő 35/1980. (XI. 5.) PM számú rendelete, amely szerint szeszadót köteles fizetni az aki: a) bérfőzésben pálinkát vagy borpárlatot saját részére előállít vagy előállíttat; b) szeszt engedély nélkül előállít vagy a szeszt az adózás (jövedéki ellenőrzés) elől elvonja, illetőleg az adózás alól elvont szeszt átveszi. A szeszadó alapját hektoliterfokban kell megállapítani, az adótétel pedig a bérfőzésben a főzető részére előállított pálinka vagy borpárlat után hektoliterfokonként 70 Ft, a jogszabályban meghatározott feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül előállított, illetőleg a jövedéki ellenőrzés alól elvont szesz esetében hektoliterfokonként 200 Ft. Rendelkezik a jogszabály az adójellegű bírságról, az adófizetés módjáról és határidejéről, valamint az ellenőrzés szabályairól, mely utóbbiak közül kiemeljük azt a rendelkezést, mely szerint a vám- és pénzügyőrség szervei az üzembentartónál bármikor jogosultak ellenőrzést tartani. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy szesz előállítására alkalmas készülék elkészítését illetve megszerzését az elkészít vagy megszerző 24 órán belül köteles bejelenteni a pénzügyőri szakasznál. A Bács-Kiskun megyei Dusnok községben alig hat évvel ezelőtt létesítették az első ipari üzemet, a Szikra Műbútor és Faáru Szövetkezet telephelyét. Azóta az ötven fővel dolgozó 'asztalosüzem kézi faragásokkal gazdagon díszített bajor parasztbútorokat készít kis szériában fenyőfából NSZK megrendelésre. A salzburgi és a teisendorfe- ri szekrények mindegyike egy-egy asztalos remekmű. Bizonyítja ezt az is, hogy a megrendelő valamennyit kifogástalannak ítélte.