Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-26 / 277. szám

1980. november 26. A KÉPÚJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Reklamáció Dombi Lajosaié Székszárd. ról a következőket írta: ......1978. március 15-én vá­sároltam egy Szirén kárpito­zott garnitúrát, Ugor szövet­tel. A szövet két és fél éves használat után megkopott, de a nagyobb hiba, hogy a re- kamiénál a támla és ülés haj­latában a szivacs látható. A Szekszárdi Bútoripari Válla­lathoz telefonáltam, ahol azt tanácsolták, hogy forduljak a Lakástextil Vállalathoz, amit levélben meg is tettem. A vállalat közölte velem, hogy ennyi idő után nem áll mód­jukban problémáimnál fog­lalkozni. Újra a Bútoripari Vállalatot kerestem meg le­vélben, 1980. augusztus 30-án. Október 10-ig nem válaszol­tak, ezért ismételten levelet írtam, amelyre azonnal rea­gált a Bútoripari Vállalat igazgatója. Október 22-én a vállalat két megbízottja meg­nézte a bútort és jogosnak ítélte panaszomat. Azt mond. ták, a szakszerű javítást vál­lalják, de áthúzni nem tud­ják. Sajnos, ezzel a megoldás-' sal a szövet további kopását megakadályozni nem lehet, csak a régi szövet kopottsá­gát hangsúlyozzák ki. Tizen­ötezer forintért vásároltam a garnitúrát és úgy gondolom, hogy egy bútor élettartama nem két és fél évre szól. Kér­désem az, hogy csak peres úton tudom-e érvényesíteni jogaimat?...” O lvasónk levelére dr. Deák Konrad, a Tolna megyei Fő­ügyészség osztályvezető fő­ügyésze válaszolt. 'Leveléből kitűnik, hogy az ön által vásárolt . bútort a Szekszárdi Bútoripari Válla­lat készítette, amely a bútor texti'lainyaigát a Lakástextil Vállalattól szerezte be, ezért a 'Bútoripari Vállalat csupán T elefonszámunk: 12-284 a bútor szerkezetében jelent­kező (hibát hajlandó kijavíta­ni. Lényegében úgynevezett kellékszavatosságról van szó. A szavatossági jog — ideért­ve a kell'ékszavatossági jogot is — a bíróság előtt érvénye­síthető. Ilyenkor a vásárló a ■hiba fel ismerhet övé válásától számított Ihat -hónapon belül a bíróság előtt érvényesítheti ezt a jogát. Tulajdonképpen röviden azt a választ kellene adnunk kérdésére, hogy jogait csak peres úton érvényesítheti. Mégis, a per esetleges elke- rüllhetése érdekében felhív­juk figyelmét arra, hogy a Megyei Tanács V. B.' ipari osztálya a Bútoripari Válla­latnak felügyeleti szerve. Nem utasíthatja ugyan a vál­lalatot a bútor teljes kijaví­tására vagy kicserélésére — erre csak a bíróság kötélej- heti — de az ön problémá­ját mélyrehatóan megvizs­gálhatja, mely vizsgálatának eredményeként esetleg a Bú­toripari Vállalat is megvál­toztatja eddigi álláspontját. Közvilágítás Arany Árpád Alsónyékről a közvilágításra panaszkodik. „...Községünkben október 26-a óta az utcákon — reggel és este — nincs közvilágítás. Előtte, amikor volt, akkor is este 6-kor kapcsolták be, reggel 5 óra 15-kor pedig ki, ezért aki ebben az időpont­ban mént vagy jött a munka­helyéről, az úgy botorkált az utcán. Rengeteg kismama vi­szi a gyerekét, szintén sötét­ben. Senkit nem érdekel az, hogy egy községben nincs közvilágítás?.. A levélre a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzemigazgatóságától az aláb­bi választ kaptuk: ......A bejelentést köszönet­tel vettük és a közvilágítást vezérlő kapcsolóórát levelé­nek kézhezvétele napján helyreállítottuk. M egjegyezni kívánjuk, hogy ha bejelentése előbb ér­kezett volna vállalatunkhoz, a hibát előbb kijavítottuk volna.” Nyugdíjkézbesítés Kutasd János, Székszárd, Béke-telepről így ír: „... Magam és nyugdíjas társaim nevében kérdezem: munkaköri kötelessége-e a postásnak havi nyugdíjunkat a lakásunkra hozni? Lakóhe­lyünkön — Szekszárd, Béke­telep — ugyanis nemrégen csoportos levélszekrényeket helyeztek ki. A napi újságot és a leveleket ide helyezi el a postás, és ide helyezi el az értesítést is arról, hogy nyug­díjunkat mikor vehetjük át a postán, ha az adott napon nem állunk a postaláda mel­lett, a postásra várva. Ez a várakozás néha két, két és fél óráig is eltart. Nyáron még hagyján, de télen? És ha gyengélkedünk? Lehetséges az, hogy a postai szolgáltatás visszafelé fejlődik? Remél­jük, hogy csak félreértésről van szó!."..” A Béke-telepi nyugdíjasok­nak Pap János, a megyei postahivatal vezetője a követ­kezőiket válaszolta: „... A panaszt kivizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg: A szekszárdi Béke-telepen 1978 októberében vezettük be áz új rendszerű — telepített levél szekrény es — kézbesí­tést. E kézbesítés lényege, hogy a gépkocsival közlekedő kézbesítő a lakosókat a cím­helyeken nem keresi fel, csak á telepített levélszekrények helyén történik a kézbesítés. A levélszekrényeket a cím­zetteknek legalkalmasabb he­lyen helyeztük el. A kézbesí­tő a jelzett tartózkodási he­lyen — a kézbesítésen kívül — értékcikket árusít és pos­tai küldeményeket vesz fel. Az új kézbesítési mód az ed­diginél rendszeresébb postai szolgáltatást biztosít az ott lakóknak. A levélben említett nyugdíjutalvány kifizetésével kapcsolatban értesítem', hogy a Posta minden nyugdíjast a tényleges kifizetési napról „kifizetési naptár” útján tá­jékoztatja. Ezért kérjük, hogy a postaihivatal által közölt ki­fizetési napon vagy áz azt követő két nap egyikén a kéz­besítő tartózkodási helyén a járandóság felvétele végett megjelenni szíveskedjék. A nyugdiíjutalvány összegét a címzett által esetenként adott „'meghatalmazásra” is kifize­tik. Itt felhívom szíves fiigyei­mét, hogy a meghatalmazó aláírását hitelesíteni kell. Egyéb (nem nyugdíj) postai küldemények kézbesítésekor ha a címzett a kézbesítés 'idő­pont iában nem tartózkodik a kezelési helyen, a küldeményt levélszekrénybe helyezi, illet­ve a kiállított értesítőn jelzi a kézbesítő, hogy a követke­ző munkanapon mikor kísér­li meg újra a kézbesítést, il­letve, hogy a postahivatalban mikor vehető át a külde­mény. A várakozási idővel kapcsolatban esetenként elő­fordulhat, — főleg nyugdíj kifizetésékor —, hogy 15—30 perc késés van. Az említett -két-, két és fél órás késést konkrét időpont hiányában megvizsgálni nem tudtam. Tájékoztatásul közlöm, hogy a gépkocsi 11.47—>11.57 óra között tartózkodik a Béke-te­lepen ...” Ml VÁLASZOLUNK TOLMftl SZEMLE TOLNA MEGYE ABONYINÉ dr. Palotás Jo­lán: Az élelmiszeripari ter­melőerők területi egyensúlya. = Statisztikai Szemle, 1980. -58. 'évf. 10. sz. 927. 1.—984. 1. GELENCSÉR András— TALLÉR Márton: A búza- termesztés eredményei a ter­melőszövetkezetekben. = Ma­gyar Mezőgazdaság, 35. évf. 42. sz. 1980. okt. 15. 10. p. Tolna megye szövetkezetei­ről. GERGELY Tamás: Vonzás- körzetek és megyehatárok Dél-Dunántúlon. = Valóság, 19. évf. 1980. okt. 10. sz. 89— 93. 1. Baranya—Somogy—Tolna megye közigazgatási határá­nak módosításáról. A tanévkezdés tapasztala­tai. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 8. 236. sz. 1—4. old. Tolnai átlagok: mi a jöve­delmező? = Szabad Föld, 36. évf. 39. sz. 1980. szept. 28. 4. p. Tolna megyei szántóföldi növénytermesztés. SZEKSZÁRD Német nemzetiségi kultu­rális estet rendeztek Szek- szárdon. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 25. 251. sz. 9. 1. Néptáncosaink külföldön. = Táncművészet, 5. évf. 1980. 10. sz. 16. p. Szekszárdi néptáncegyüt­tes. Nyüzsgés Szekszárdon. = Magyar Ifjúság, 24. évf. 1980. okt. 10. 41. sz. 5. 1. Szüreti kirakodóvásár. — Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 19. 246. sz. 12. 1. DOMBÓVÁR ALMÁSI István: Kombáj­nok a kukoricaföldeken. = Népszabadság, 38. évf. 1980. nov. 2. 258. sz. 6. 1. PAKS Egzotikus- és díszmadár­kiállítás. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 19. 246. sz. 12. 1. Elkészült a paksi atomerő­mű kazettaátrakója. = Nép- szabadság, 38. évf. 1980. okt- 18. 245. sz. 4. 1. HAZAFI József: öreg, tudsz-e hegeszteni? = Ma­gyar Ifjúság, 24. évf. 1980. okt. 24. 43. sz. 14—15. 1. Paks. A Gyár- és Gépsze­relő Vállalat paksi „tanmű­helyében”. Jelzőközpont Paksra. = Népszava, 108. évf. 1980. okt. 1. 230. sz. 3.1. „Öltöztetik” a paksi atom­erőmű épületeit. = Népsza­va, 108. évf. 1980. okt. 29. 254. sz. 3. 1. Paks címere — Megalkot­ták a magyar atomerőmű vá­rosának címerét. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 2. 231. sz. 8. 1. Paksnak gyártotta a Ganz — Működik az atomerőmű kazettaátrakó manipulátora. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 8. 245. sz. 4. 1. Paksról Paksra. = Magyar Ifjúság, 24. évf. 1980. okt. 10. 41. sz. 6.1. Színesedik az atomerőmű. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 29. 9. 1. Végleges helyére kerül a reaktortartály. — Népszava, 108. évf. 1980. okt. 19. 246. sz. 16. 1. Új éttermet adtak át Paks legifjabb városnegyedében. = Magyar Hírlap, 13. évf. 1980. okt. 2. 231. sz. 8. 1. DOMBORI HÁMORI András: Ifjúgár- dista-randevú Tolnában. = Magyar Ifjúság, 24. évf. 1980. okt. 17. 42. sz. 6. 1. FÁCÁNKERT KALOTÁS Zsolt: A vetési varjú mezőgazdasági szerepé­nek vizsgálata a fészkelési időszakban. = Növényvéde­lem, 16. évf. 8. sz. 1980. aug. 449—460. 1. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Termé­szet- és Vadvédelmi Állomás, Fácánkert. NIKODÉMUSZ Etelka— IMRE Rózsa: A Dimilin 25 WP rovarölő szer 14 napos etetésének hatása a szaporo­dó fácánra. = Növényvéde­lem, 16. évf. 8. sz. 1980. aug. 443—448. p. ZAJÁK Árpád: A vadvé­delem szolgálatában. = Nö­vényvédelem, 16. évf. 8. sz. 1980. aug. 461—464. 1. FÜRGÉD BAJOR NAGY Ernő: Mű­vész vagy iparos: a fürgedi fafaragó? = Szabad Föld, 36. évf. 39. sz. 1980. szept. 28. 12—43. ,p. Fürgéd. Gyárfás Mátyás fa­faragó mesterről. GEMENC PAP László: Erdőgazdasá­gi Társulás. = Magyar Me­zőgazdaság. 35. évf. 43. sz. 1980. okt. 22. 12—13. 1. Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság. GYÖNK Falikép az iskolában. = Köznevelés, 36. évf. 1980. 34. sz. okt. 24. 16. p. Vecsési Sándor freskójá­nak leleplezése Gyönkön. REGÖLY KÉKESDI Gyula: Pedig a kezdet nehéz volt. = Nép- szabadság, 38. évf. 1980. okt. 12. 240. sz. 8. 1. TENGELIC FARKAS Dénes: Tovább csökken a mezei nyúl szá­ma? = Nimród, 100. évf. 10 sz. 1980. okt. 440—442. 1. A Petőfi Mgtsz területén végzett felmérések eredmé­nye. TOLNA LETENYEI György: Béres- csepp: rövidesen nem lesz hiánycikk. = Szabad Föld, 36. évf.* 43. sz. 1980. okt. 26. 8. p. Megkezdték a Béres-csepp gyártását a Herbária tolnai üzemében. BABITS MIHÁLY Babits luxusáron? = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980- okt. 18. 42. sz. 2. 1. GÁL István: Babits Cso­konai nagyságáról. = So­mogy, 8. évf. 1980. 4. sz. 40— 41. p. BARABÁS ISTVÁN CSUKÁS András: Barabás István dr. (1908—1980). = Magyar Állatorvosok Lapja 1980. 102. évf. 9. sz. 640. p. CZAKÓ GÁBOR CZAKÓ Gábor: Bableves + Tér. = Űj írás, 20. évf. 1980. 10. sz. 68—72. p. CSALOG ZSOLT CSALOG Zsolt: Dani mondja: ha én góré vónék... = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980. okt. 25. 43. sz. 14. 1. CSÄNYILÁSZLÓ CSÁNYI László: Az idő partjain, Motovunban. = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980. okt. 4. 40. sz. 15. 1. GARAY JÁNOS GARAY János: Az inas­gyerkőc. = Szabad Föld, 36. évf. 41. sz. 1980. okt. 12. 11. p. A magyar próza gyöngy­szemei sorozatban megjelent írása. ILLYÉS GYULA GÁLLOS Orsolya: Szlovén —magyar tükör. = Élet és Irodalom, 24. évf. 1980. okt. 4. 40. sz. 8. 1. ILLYÉS Gyula:. Csillag- esés hava. + Őszi vendég­látás + Ha ti nem is. (Ver­sek). = Tiszatáj, 34. évf. 1980. okt. 10. 3—4. 1. ILLYÉS Gyula: Captivus gallicus. — ^Látóhatár, 1980. okt. 10. sz. 66—70. p. Megjelent: Tiszatáj, 1980. 9. sz. 3—5. p. MARTINÉK JÓZSEF SIMON Gy. Ferenc: Mar­tinék József. = Képes Üjság, 21. évf. 1980. nov. 1. 44. sz. 12—13. 1. A Minisztertanács 45/1980. (X. 30.) szá­mú rendelete mó­dosítja a vállalati jövedelemszabályo- zás rendszeréről szó­ló korábbi jogszabályt, ennék megfelelően nybrt módosítást több más, az előbbi mikénti végrehajtását szabályozó ren­delet is. A városi és községi hozzájárulásról szóló 27/1980. (X. 30.) PM számú rendelet szerint a városi és községi hozzájárulás mértéke a vállalatoknál 1981. január 1. napjától kezdődően évi 15 százalék a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok pénz­ügyi támogatásáról szóló 30/1980. (X. 30.) PM számú — a korábbi jogszabályt módo­sító — rendelet szerint a do­táció mértéke, ugyancsak 1981. január hó 1. napjától kezdődően, a megváltozott munkaképességű dolgozók ré­szére kifizetett munkabér 30 százaléka, a pénzügyminisz­ter és a külkereskedelmi mi­niszter 28/1980. (X. 30.) PM— KkM számú együttes rendele­te szerint a kenyér- és takar­mánygabona után az export- támogatás további intézkedé­sig nem folyósítható. Az em­lített jogszabályok a Magyar Közlöny 1980. évi 8L számá­ban olvashátók. Az állami földmérési, tér­képészeti és ingatlannyilván­tartási adatokért fizetendő dí­jakról szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 24/1980. (XI. 30.) MÉM—ÁH számú rendelete, amely meg­határozza azt is, hogy mely esetekben kell díjmentesen másolatot adni, milyen ese­tekben készíthető díjmente­sen másolat, és kimondja azt is, hogy nem kell díjat fizet­ni az adatokba való betekin­tésért, valamint korábban ka­pott másolatnak a jelenlegi nyilvántartási állapottal az igénylő által végzett egyez­tetéséért. * Hangsúlyozandó, hogy térképről másolatot csak az készíthet, aki a földmérési és térképészeti tevékenység­ről szóló jogszabály szerint földmérési és térképészeti munkavégzésre jogosult. (Ma­gyar Közlöny idei 82. száma.) Ugyanitt jelent meg a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek az állategész­ségügyi szolgálat egyes kér­déseinek újabb rendezéséről szóló korábbi jogszabályt módosító 25/1980. (XI. 3.) Bajor parasztbútorok A Könnyűipari Értesítő idei 14. számában közlemény je­lent meg a bútoripari termé­kek alkatrész-ellátásáról. A közlemény rögzíti a kötelező­en biztosítandó alkatrészek körét és kimondja: „Ameny- nyiben az előírt időtartamon belül ilyen alkatrészre fo­gyasztói igény merül fel, an­nak kielégítését a gyártó nem tagadhatja meg.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke MÉM számú rendelete, amelynek mellékletei összeg­szerűen megjelölik az állat­egészségügyi intézmények ál­tal nyújtott szolgáltatásért járó térítési díjakat, vala­mint azt, hogy a magángya­korlatra jogosult állatorvos milyen díjakat számíthat fel. A szesz adóztatásáról és jö­vedéki ellenőrzéséről szól a pénzügyminiszternek a Ma­gyar Közlöny f. évi 83. szá­mában megjelent és 1981. évi január hó 1. napján hatály­ba lépő 35/1980. (XI. 5.) PM számú rendelete, amely sze­rint szeszadót köteles fizetni az aki: a) bérfőzésben pálin­kát vagy borpárlatot saját részére előállít vagy előállít­tat; b) szeszt engedély nélkül előállít vagy a szeszt az adó­zás (jövedéki ellenőrzés) elől elvonja, illetőleg az adózás alól elvont szeszt átveszi. A szeszadó alapját hektoliter­fokban kell megállapítani, az adótétel pedig a bérfőzésben a főzető részére előállított pá­linka vagy borpárlat után hektoliterfokonként 70 Ft, a jogszabályban meghatá­rozott feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül elő­állított, illetőleg a jövedéki ellenőrzés alól elvont szesz esetében hektoliterfokonként 200 Ft. Rendelkezik a jogsza­bály az adójellegű bírságról, az adófizetés módjáról és ha­táridejéről, valamint az el­lenőrzés szabályairól, mely utóbbiak közül kiemeljük azt a rendelkezést, mely szerint a vám- és pénzügyőrség szervei az üzembentartónál bármikor jogosultak ellen­őrzést tartani. Felhívjuk a fi­gyelmet arra is, hogy szesz előállítására alkalmas készü­lék elkészítését illetve meg­szerzését az elkészít vagy megszerző 24 órán belül kö­teles bejelenteni a pénz­ügyőri szakasznál. A Bács-Kiskun megyei Dusnok községben alig hat év­vel ezelőtt létesítették az első ipari üzemet, a Szikra Mű­bútor és Faáru Szövetkezet telephelyét. Azóta az ötven fővel dolgozó 'asztalosüzem kézi faragásokkal gazdagon dí­szített bajor parasztbútorokat készít kis szériában fenyő­fából NSZK megrendelésre. A salzburgi és a teisendorfe- ri szekrények mindegyike egy-egy asztalos remekmű. Bi­zonyítja ezt az is, hogy a megrendelő valamennyit kifo­gástalannak ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom