Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-23 / 275. szám

Mai számunkból Konfliktus vagy harmónia? A konfliktus, illetve a látszólagos harmónia — a gazdálkodás létező és elfojtott ellentmondásai —, sűrű érdekütközésekkel terhelt és mesterségesen összemosott, művi úton egyeztetett érdekei — gaz­dasági kategóriák. Hiszen a konfliktusok, összeüt­közések alanyai nemcsak az emberek, hanem a vál­lalatok, a különböző szervezetek, intézmények, il­letve azon belül a főosztályok, részlegek, csoportok, üzemek, műhelyek, brigádok is lehetnek. Azért is érdemes ezt hangsúlyozni, mert túl so­káig tartotta magát az a hit — és ez még ma is sű­rűn fellelhető —, amely a szocialista fejlődést konf­liktusmentesnek tartja. Olyannyira, hogy az érdek- ütközések mögött sokan még ma is kizárólag szub­jektív okokat látnak, csak a vezető, vagy éppen a beosztott hibáit vélik fölfedezni. Mintha a konflik­tusok léte kedvezőtlen tükre lenne egy ország társa­dalmi-gazdasági életének. Holott a konfliktusok önmagukban se nem jók, se nem rosszak. Az már sokkal rosszabb, ha ezeket a — társadalomban, gazdaságban, vállalatok közt és azon belül is — természetes jelenségeket akár felna­gyítani, akár leplezni próbáljuk. Vagyis nemcsak a házasságban, nemcsak emberi, baráti, rokoni, mun­katársi kapcsolatainkban, hanem a gazdaságban is együtt kell élnünk a konfliktusokkal, összeütközé­sekkel. Nem beletörődve, hanem kiváltó okaikat keresve és azt kutatva, hogy miként 'állíthatók ,a fej­lődés szolgálatába. Napjainkban ez azért is fontos lenne, mert a gazdasági bajainkból való kilábalás egyik nélkülözhetetlen feltétele a — jóllehet, már szinte frázisként ható, de a valóságban nem eléggé gyors — gyártmány- és termékszerkezet-átalakítás. Jelenleg többhelyütt még erőteljesen hatnak a meg­lévő állapotot (gyártmányszerkezetet, csoportbeosz­tást, kapcsolatrendszereket, bevált piaci, értékesítési formákat) konzerváló érdekérvényesítési törekvér sek. Közben esetleg a konzerváló felszín alatt vál­toztatásra törő, a régivel konfliktusba kerülő érdekek húzódnak meg. Vagyis az eltérő érdekek nem ott ütköznek meg, ahol összemérésükből, a meggyöke­resedett gyakorlatot a fejlődés irányába elmozdító döntés születhetne, hanem alacsonyabb vagy maga­sabb szinten. ' A felszínen például a vevők és a kereskedelem közötti konfliktusként jelentek meg a különböző termelő vállalatok között létező, de ilyen-olyan mó­don összemosott, elsimított ellentétek. Holott a hiánycikkek keresése, a vevők sorbanállása, egyes termékek gyakori meghibásodása valójában nem az eladó és a vevő közötti konfliktust tükrözi. Sokkal inkább azt, hogy a termelés láncolatában egymást követő vállalatok konfliktusai ritkán kerülnek fel­színre. Márpedig ilyen módon ki sem javíthatók, meg sem szüntethetők. A termelők a konfliktus, a feszültség elkerülése érdekében elsimítják a termék minősége, a lassú vagy a pontatlan szállítás miatti ellentéteiket, s ilyen módon fáziseltolódással ütköz­nek meg egymással az érdekek. Ez a fáziseltolódás a másik irányba is elmozdul­hat. Nem is olyan régen még, a beruházási túlfűtött­séghez az is hozzájárult, hogy a vállalatok legfőbb érdekképviseletüket, szövetségesüket a főhatóság­ban találták meg. Márpedig az érdekek egyeztetésé­nek nem az a legbiztonságosabb formája, ha har­móniájukról minél magasabb szinten gondoskod­nak. Hiszen a döntéshez hiányoznak (vagy eltorzítva állnak rendelkezésre) a megoldáshoz szükséges in­formációk. Való igaz, hogy imitt-amott a konfliktusok művi kiélezése nehezíti az előrelépést. Viszont még min­dig gyakori, hogy az érvek és ellenérveik nem ott csapnak össze, ahol a vitából esetleg megoldás szü­lethetne. Természetesen nem a konfliktusok erőlte­tésére, hanem a látszólagos harmónia ellentmondá­sainak feltárására kell törekedni. MOLNÁR PATRÍCIA Marjai József Moszkvába utazott Szombaton küldöttség uta­zott Moszkvába a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság XXVI. ülésszakára. A dele­gációt Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság ma­gyar tagozatának elnöke ve­zeti. New York, ENSZ Waldheim fogadta Romesh Chandrát Pénteken fogadta az ENSZ- főtütkár „ A népek világpar­lamentje a békéért” címmel Szófiában rendezett tanács­kozás küldöttségét, élén Ro­mesh Chandrával, a Béke­világtanács elnökével. A ta­lálkozón Romesh Chandra át­adta Kurt Waldheämnek a szófiai tanácskozás békefelhí­vását és egyéb dokumentu­mait * A leszerelés témakörében az ENSZ-közgyűlés különle­ges politikai bizotsága pén­teken a tömegpusztító fegy­verek új típusainak kifejlesz­tését és gyártását tiltó hatá­rozatot terjesztett elő a Szov­jetunió kezdeményezésére. Kambodzsai küldöttség érkezik hazánkba Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására Heng Samrin elnök vezetésével a közeli napok­ban hivatalos baráti látoga­tásra hazánkba érkezik a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a kambodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttsége. EGYSÉGES CSELEKVÉS, HATÉKONYABB MUNKA 3. old. A SKAWINAI DRÄGAKÖ 9. old. I Híir ____ A SZÜLŐ? 4. old. ingázik a családfő 4. old. NEKERESDI TÖRTÉNETEK 5. old. INVITÁLÁS „SÖRÜTRA” (9. old.) ÁLLANDÓSÁG A SZÓKAPCSOLATOKBAN 10. old. SÜRGŐS VIZSGÁLATOT KÉREK 10. old. VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS 6. old. MITŐL ZÖLDEBB A SZOMSZÉD KERTJE? 7. old. A MÚZSÁK KERTJE KÖZELRŐL 11. old. AMATŐRFILMEZÉSRÖL EGY FESZTIVÁL KAPCSÄN 11. old. BÚTOROK MŰANYAGBÓL 12. old. GONDOK — MAGTÁRON 7. old. MUNKAMEGOSZTÁS VAGY PÁRHUZAMOS TERMELÉS? 8. old. KÉPEK VIETNAMBÓL 8. old. AZ ISMERETLEN OLAJEXPORTŐR 8. old. PÁRIZS—LYON GYORSVONAT 12. old. GURUL A „GÖRI” 13. old. NAPONTA 10—12 KILOMÉTERT ÚSZIK 14 old. Korom az arcon A dunaföldvári Földvár Ipari Szövetkezetben évente ezer tonna gumit készítenek alapanyagnak a gumicsizma gyár­tásához. A műhelyben ehhez 280 tonna kormot használnak fel. Az itt dolgozó emberek az arcukon hordják munká­juk ismertető jegyeit. Képriportunk az ötödik oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom