Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

u Képújság 1980. november 22. A hazaszeretet nem iskolai tantárgy Versenyben a minőségért Almaszüreten a szekszárdi gimnazisták Tizennyolcán ültünk az asz­tal körül. Az előkelő szálló éttermében az étkezés csúcsa — Mr. Balogh külön kíván­ságára — a hazai gulasch volt, amihez hasonlót legutol­jára még édesanyja főzött „itthon”. Az a bizonyos gulyás — amit Balogh Istvánná annak idején fiának készített, bizo­nyára más — szerintem jobb — volt, mint amit az első osztályú étterem szakácsmű­vészei készítettek, de erről nem beszéltünk. Ehelyett odahajolva Mr. Michael Ba­logh — alias Balogh Mihály — füléhez, ezt kérdeztem: — Miért mondtad, hogy „itthon”? Harminc éve kint élsz, itthonról gyerekfejjel ke­rültél el... — Azért mondtam — emel­te fel ki tudja hányadszor soproni kékfrankossal töltött poharát — mert otthon len­ni csak itthon tudok. Tudod, tizennyolc évesen kerültem ki, ott tanultam meg pénzt keresni, költeni is, de anyám főztjét, az itthoni levegőt nem tudtam elfelejteni. Ide, ehhez a tájhoz köt az ifjúságom, a barátok, az első szerelmek, minden. Kint a fiam már megnősült, lassan a lányom is férjhez adom. Megöregedtem. Készülök haza. A gyerekek most már boldogulnak, nincs szükségük rám. Amim van, összeszedem és irány haza, hogy végre itthon legyek. * A szakember szerint a ha­zafias nevelésnek három fő színtere van. Folyik az isko­lában — általánostól az egye­temig bezárólag — a KISZ keretein belül, és a dolgozó fiatalok körében bevonulás előtt és után az MHSZ is e célok érdekében fáradozik. Gyorsan tegyük hozzá, hogy a család is alapvető, sőt meg­határozó a hazafias nevelés intézménysorában. Herczig Ferenc, a szekszár­di városi KISZ-bizottság tit­kára egyetért velem. — Mire a fiatalok a KISZ- korosztályba érnek, nagyon sok hatás éri őket. Szinte alapvetően meghatározza szemléletüket, gondolkodás- módjukat. Persze azért hi­szem, hogy a mozgalom, a KISZ-élet lehetőségeivel, esz­közeivel — ha kell — sokat tudunk változtatni a szemlé­letükön, ha az nem egyezik ifjúságpolitikai célkitűzé­seinkkel. — A KISZ-en kívül sok egyéb hatás is éri a fiatalo- 'kat. — Ezért kell mindenkinek összefogni, aki érdekelt a fia­talok nevelésében. Tudatos törekvéseink mellett arról is szólni kell, hogy szerintem akkor is végzünk hazafias nevelést, amikor nem is gon­dolunk rá. Ha valamiben, ebben aztán igazán együtt kell működnünk az iskolák­kal. Mert igaz ugyan, hogy a hazaszeretet nem iskolai tan­tárgy, viszont amikor Bodor Árpád tanár úr támogatja a turizmust, amikor kirándu­lásra viszi a szekszárdi ga- raystákat, megismerteti velük hazánk tájait, természeti szépségeit, ugyanúgy haza­szeretetre nevel, mint amikor Leipold Boldizsár a lengyeli szakmunkásképzőben mindent megtesz, hogy az Ifjú Gárda­szakasz jól, eredményesen működjön. Vagy amikor szin­tén a ler.gyeliek gyűjtik a község és iskolájuk tárgyi emlékeit. ♦ A szekszárdi II-es számú Általános Iskolában a nyol­cadik T-sek dolgozatot írnak. Igaz, a tét most kicsi, hiszen tudják, nem lesz osztályzás, sőt a neveket se kell a cetli szélére felírni, a buksi fejek mégis elgondolkodva hajol­nak a papír fölé. A magyar- tanárnő — Keresztes János­áé — segítsége és e sorok írója jóvoltából három kér­désre kell válaszolniuk: 1. Mi a hazaszeretet? 2. Ki volt? Mikor élt? Mi­ről nevezetes: I. István, Hu­nyadi János, Damjanich Já­nos és Kun Béla. 3. Milyen tulajdonságai vannak a jó hazafinak? Te kit tartassz annak? ♦ A nyolcadik tések osztály­főnökével, Oláh Irmával ér­tékeljük a dolgozatokat. A tanárnőt örömmel tölti el, engem a sok más — közép­iskolákban is szerzett — rossz tapasztalat után némi biza­kodással, hogy a négy törté­nelmi személyiséget a gyere­kek szinte kivétel nélkül hi­bátlanul helyezték el korban és tevékenységükről, jelentő­ségükről is volt fogalmuk. — Pedig Kun Béláról az iskolában még nem is tanul­tak — mondja a tanárnő. — A dolgozat után jöttem rá, hogy mégis honnét ismerik a nevét, tevékenységét. Nem­rég volt egy iskolai vetélke­dőnk a KMP megalakulásá­ról, a Tanácsköztársaság ese­ményeiről, akkor szerezhet­ték az ismereteiket, amikor erre a vetélkedőre készültek. Nagyon örülök, hogy megír­tuk ezeket a dolgozatokat és büszke vagyok a gyerekekre. * Szemléltetőül idézünk az első kérdésre adott válaszok­ból: „A hazaszeretet az, hogy béke legyen mindenhol, a né­pek ne veszekedjenek, ha­nem mindenki szeresse a sa­ját hazáját, ahol megszüle­tett. Az elődök már megte­remtették nekünk a jólétet és ezt használjuk is ki. És ne árulja el senki a hazáját, mert aki elárulja, az már nem ha­zaszerető ember...” „Azt értem a hazaszeretet alatt, hogy valaki mindent megtesz a hazájáért. Pl. Há­borús időben nem menekül el, hanem helytáll, hazája függetlenségéért...” „Az idegeneknek nem úgy beszélünk róla, hogy kicsi, rongyos ország, hanem úgy, hogy kicsi, de kedves.” A harmadik kérdés tartal­mában kapcsolódott az első­höz, így sokan különbséget se tettek. A feleletek sokszor keresztezték egymást. íme a. hazafiságról írt válaszok kö­zül néhány: „Nem árulja el hazáját, építi, segíti, ha háború van •jelentkezzen katonának, ügyes legyen, okos, becsületes, se­gítsen a vezetésben, ne le­gyen lusta.” „Petőfi, mert a verseiben is hazájáról írt és amikor Bem apó azt mondta neki, hogy ne menjen a csatatérre, ő mégis elment és meghalt a hazáért. A mostani életből szerintem Kádár János.” „Béke esetén irányítja az országot, de ugyanakkor nem csak prédikál, hanem dolgo­zik is.” „Példaképem Magyari Béla. Ha nem is repült fel a világ­űrbe, akkor is bátornak tar­tom.” „Szerintem Petőfi jó hazafi volt, szolgálta a hazáját a múltban, most pedig Farkas Bertalan.” „Kiválóan dolgozik, hogy fejlődjön, gyarapodjon ha­zánk, a rossz embereket, pl: csöveseket munkára kész­teti.” „Én minden olyan tanulót, aki jól tanul, jó közösségi és úttörőmúnkát végez, jó haza­finak tartok.” * — Szinte nincs is olyan tantárgy, amihez ne lehetne valahogy a hazafias nevelést is kapcsolni — mondta Oláh Irma osztályfőnök. — A föld­rajzhoz, a történelemhez egy­értelműen kapcsolódik, de le­het kötni a rajzhoz, vagy akár a matematikához, ha a tudományok jeles hazai mű­velőiről, a világ egészében elfoglalt helyükről, jelentősé­gükről beszélünk, összetett munka a hazafias nevelés és ezek a dolgozatok arról is megnyugtattak, hogy ered­ményes volt az eddigi tevé­kenységünk. A dolgozatokat olvasva eb­ben egyébként sem kételked­het senki. * Nem először járok a szek­szárdi Rózsa Ferenc szak- középiskola egyik klubszobá­jában. A falakon körben tab­lók, amelyek bemutatják ha­zánk nevezetességeit, tájait és sok egyéb, aktuális isme­retre oktatnak. Kényelmes fotelek teszik otthonossá a honvédelmi kabinethelyisé­get. Juhász József tanár kí­séretében nézegetem a tabló­kat, a kirándulásokon, ügyes­ségi versenyeken készült fo­tókat. — Amikor ezt a klubot, ki­alakítottuk, nem csak a mi iskolánkra gondoltunk —• mondja Juhász József. —Szí­vesen látjuk, ha más iskolák tanulói is eljönnek egy-egy foglalkozást itt tartani. — Közismerten jelentős az iskolában folyó hazafias ne­velés. Milyen gyakorlati hasz­na van? — Kézzelfogható haszon­ról nehéz beszélni, ha csak azt nem említem, hogy sokan jelentkeznek tőlünk katona- tiszti pályára. De még ennél is fontosabb, hogy mindezen módszerek, eszközök segítsé­gével hazájukat szerető, jó szakembereket képezünk Szakmai ismeretükből és hogy ezt hazájuk építésére fordítják, származik a legna­gyobb haszon. * Akkoriban autóstoppal jár­tuk az országot. Zuhogó eső­ben álltunk az útszélen. Már jó órája egyetlen autó sem fékezett. Géza egyszer csak — mintha megkergült volna — ugrálni, táncolni, kiabálni kezdett. — Látod milyen szép a világ? — kiabálta. — Szép? — néztem rá megrökönyödve. — Persze, hogy az! Most állunk, de nemsokára úgyis eljutunk oda, ahova indul­tunk. Itt is ismerjük a tájat, az utat, az emberek értik, amit mondunk, tudjuk hova megyünk. — Csak mennénk, apu­kám. — Az sem baj. Itt is otthon vagyunk, ez is Magyarország — mondta határozottan. Mire a tejesautó Keszthe­lyen kitett bennünket, kitisz­tult az ég, a mólón hanyat- dőlve már napsütésben süt­kéreztünk. TAMÄSI JÁNOS (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az őszi mezőgazdasági munkákból iskolánk, a szek­szárdi Garay János Gimná­zium és Óvónői Szakközép­iskola is Mvette részét: az elmúlt hónapban összesen tíz kemény munkanapot dol­goztunk a bogyiszlói „Duna- gyönigye” Termelőszövetkezet almáskertjében, példásan elő­készített és megszervezett kö­rülmények között. Megkértem Győri Gábort, az iskolai KISZ-ibizottság titkárát, hogy számoljon be a végzett munkáról: — Az utóbbi évek hagyo­mányainak megfelelően al­mát szedtünk a közeli ter­Érdekes tájékoztatót tartott tegnap délelőtt Szekszárdona megyei múzeumban dr. Szi­lágyi Miklós igazgató. A meg­hívottak az idegenforgalmi hivatalok képviselői és ide­genvezetők voltaik, a cél pe­dig a kölcsönös tájékoztatás és kapcsolatfelvétel: Egyik fontosságához se fér kétség, hiszen közös érdek, hogy az idegenforgalom vérkeringésé­be a megye központi múzeu­mát és különböző kiállítóhe­lyeit az eddigieknél jobban kapcsolják be. Bevezetőben az igazgató a belépőjegyek és a szakmai idegenvezetés mi­niszteri rendelet előírta vál­tozásairól szólt. Üjdonság a magnetofonos idegenvezetés, mely magyar nyelvű szalag­gal 40 és 60 perces változat­ban, orosz nyelven 30 perces­ben bérelhető, rendkívül mérsékelt áron. Saját kiadású nyomtatott szöveg megjelen­tetésére egyelőre nem kerül sor, viszont a Tájak, Korok, Múzeumok sorozat következő 1—1 íves füzeteinek sorában több megyei nevezetesség is ■helyet kap. Dr. Szilágyi Miklós ezután ismertette az idegenforgalmú szempontból számba jöhető kiállítóhelyek fontosabb jel­lemzőit. A Babits-ház felújí­tásának már be kellett volna fejeződnie, de jó, ha jövő ilyenkorra véget ér. Az eme­leten könyvtár, az udvari fronton munkaszobák kapnak helyet és később audiovizuá­lis ismeretterjesztő helyiség melőszövetkezetben. Tudtuk, hogy ebben az évben kiemelt feladat az alma minőségének megőrzése, óvása; tisztában voltunk azzal, hogy a bére­zésnél ez az egyik alapvető szempont. Így nemcsak a mennyiségre kellett ügyel­nünk, hanem szinte féltő kéz­zel óvtunk minden egyes al­mát az ütődéstől, sérüléstől, szárának elvesztésétől. Hi­szen minden osztály mellett igen szigorú ellenőrök áll­tak, akik azonnal minősítet­ték az elvégzett munkát, s határozottan vették lejjebb a minőségi százalékot, ha hi­bás almákra leltek. Az első napok eredményei arra mu­tatták, hogy a szokásosnál ki­is. A Liszt-emlékszoba „társ­bérletének” megszűnte a ze­neműtárral, egyelőre be nem látható távra halasztó­dik. SAmontornyán jól bevált módszer, hogy a Tolnatourist helyi képviselőt foglalkoztat a várban. Dunaföldvár von­zóerejét fókozza a Vendéglá­tóipari Vállalatnak a torony mellé telepített „Vár” étter­me. Ozora várának későbbi felhasználása a feltárás ered­ményeinek függvénye, a munkák legalább másfél év­tizedet követelnek. Az idegenforgalmi szem­pontból is legnagyobb válto­zást a volt zsinagógából léte­sítendő Művészetek Háza je­lenti majd. Terveit Kerényi József Bács megyei tervező- mérnök elkészítette. Itt kü­lönböző képzőművészeti ki­állítások .mellett hangver­senyterem és képzőművészeti olvasókönyvtár létesül. Meg­nyílnia 1982 végére kéne, a TOTÉV munkája már a leg­elején csúszik, ugyanis még el se kezdődött. Bonyhádon — valószínűleg a VII. ötéves terv idején — tájtörténeti múzeum nyílik a régi kórház épületében. Szó esett a sok Vitát kavart sióagárdi és sza- kályi tájházakról is. A hely­ben megőrzött népi műemlé­kek 1981-ben még aligha lesznek látogathatók. A hozzászólók közül dr. Pataki József a megyebeli földvárak • (Lengyel, Tamási) viszonylag könnyen bemutat­élezettébb verseny alakul ki az egyes osztályok között, s igen nehéz lesz a bérezésen felüli jutalmat (térítésmentes autóbusz 4, 3, illetve 2 na­pos osztálykirándulásra) megszerezni. így aztán mind­annyian igen nagy izgalom­mal vártuk az eredményhir­detést. A termelőszövetkezet­ben végzett munkát az isko­la tanulói előtt az intéz­mény igazgatója; Zentai And­rás értékelte. Örömmel szólt arról, hogy a 18 osztály mun­kájával mind a tenmélősizö- Vetkezet, mind pedig az is­kolavezetés elégedett. 'Első lett a 3. C osztály 107 forint 80 fillérrel, második az 1. C osztály 106 forint 40 fil­léres teljesítménnyel, a har­madik pedig a 4. C osztály 102 forint 40 filléres napi át­laggal. A termelőszövetkezet veze­tősége levélben köszönte meg iskolánk minden tanulójának gondos, körültekintő, tisztes­séges munkáját, helytállását. Megtudtuk azt is, hogy a tíz nap alatt jó munkánkkal összesen 407 647 forintot ke­resltünk, az egy tanulóra jutó átlág 70 forint felett van. Megkérdeztem Bokor Csil­lát, a 3. C osztály osztály- titkárát, számítottak-e erre a .sikerre. — Már az első perctől kezdve voltak ilyen szándé­kaink: szerettük volna meg­nyerni a versenyt. Az első két nap eredményét tudtuk, akkor még vezettünk. Közben azonban a többi osztály is nagyon hajtott, igyekezett, elég nehéz volt megőrizni ve­zető helyünket. Ügy gondo­lom, elsősorban a kiegyensú­lyozott, egyenletesen jó telje­sítményünknek köszönhet­jük az elért eredményt. Va­lóban igyekeztünk, minden almát még a ládába is kéz­zel raktunk, nem öntöttük, dobáltuk, mint a korábbi években. S így most készül­hetünk az osztálykirándulás­ra. Igaz, addig még sokat kell tanulnunk, hiszen itt az is­kolában is tisztességesen helyt kell állnunk. S örülünk an­nak is, hogy a termelőszö­vetkezet továbbra is igényt tart munkánkra. RIMÁI ATTILA 3. C osztályos tanuló Fotó: iPesti Gy. ható voltára hívta fel a fi­gyelmet. Kérte, hogy a mú­zeum biztosítson megfelelő szakmai szöveget az idegen- vezetők részére. Hiányolta a műemléki irányító táblákat, a képes levelezőlapokat, meg­felelő emléktárgyakat és Wosinsky emlékének méltóbb megbecsülését. Dr. Bercsényi Vince angol, francia, német nyelvű szöveges múzeumi tá­jékoztatókat javasolt, külföl­di mintára, egyszerű gépelt, műanyag mappába fűzött formában, melyek a belépés­nél igényelhetők és távozás­kor visszaadandók. Kérte, hogy a múzeum vegyen részt az idegenvezetők továbbkép­zésében. A tájházaknál ügyel­jenek a megtekintés lehető­ségeinek biztosítására, ne kelljen a kulcsot rendszere­sen keresni, mint például Sárszentlőnincen. Kovács Zoltán szintén az idegenve­zetők továbbképzése erdőké­ben igényelte, hogy azok a szakmái tárlatvezetéseken esetenként részt vehessenek. Dr. Szilágyi a nagyobb anyagi befektetést nem igény­lő javaslatok mielőbbi meg­valósítását, a többiek tervbe vételét ígérte. Közölte, hogy a múzeumalápító nagy ré­gész, Wosinsky Mór szobrá­nak az épület előtt történő felállítása szerepel a megye művészeti beruházásainak tervében a következő terv­időszakban.-s. -n. A bogyiszlói almáskertben Az alma egy részét exportra csomagolták Múzeum és idegenforgalom Juhász József a tájoló használatát ismerteti

Next

/
Oldalképek
Tartalom