Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-22 / 274. szám
u Képújság 1980. november 22. A hazaszeretet nem iskolai tantárgy Versenyben a minőségért Almaszüreten a szekszárdi gimnazisták Tizennyolcán ültünk az asztal körül. Az előkelő szálló éttermében az étkezés csúcsa — Mr. Balogh külön kívánságára — a hazai gulasch volt, amihez hasonlót legutoljára még édesanyja főzött „itthon”. Az a bizonyos gulyás — amit Balogh Istvánná annak idején fiának készített, bizonyára más — szerintem jobb — volt, mint amit az első osztályú étterem szakácsművészei készítettek, de erről nem beszéltünk. Ehelyett odahajolva Mr. Michael Balogh — alias Balogh Mihály — füléhez, ezt kérdeztem: — Miért mondtad, hogy „itthon”? Harminc éve kint élsz, itthonról gyerekfejjel kerültél el... — Azért mondtam — emelte fel ki tudja hányadszor soproni kékfrankossal töltött poharát — mert otthon lenni csak itthon tudok. Tudod, tizennyolc évesen kerültem ki, ott tanultam meg pénzt keresni, költeni is, de anyám főztjét, az itthoni levegőt nem tudtam elfelejteni. Ide, ehhez a tájhoz köt az ifjúságom, a barátok, az első szerelmek, minden. Kint a fiam már megnősült, lassan a lányom is férjhez adom. Megöregedtem. Készülök haza. A gyerekek most már boldogulnak, nincs szükségük rám. Amim van, összeszedem és irány haza, hogy végre itthon legyek. * A szakember szerint a hazafias nevelésnek három fő színtere van. Folyik az iskolában — általánostól az egyetemig bezárólag — a KISZ keretein belül, és a dolgozó fiatalok körében bevonulás előtt és után az MHSZ is e célok érdekében fáradozik. Gyorsan tegyük hozzá, hogy a család is alapvető, sőt meghatározó a hazafias nevelés intézménysorában. Herczig Ferenc, a szekszárdi városi KISZ-bizottság titkára egyetért velem. — Mire a fiatalok a KISZ- korosztályba érnek, nagyon sok hatás éri őket. Szinte alapvetően meghatározza szemléletüket, gondolkodás- módjukat. Persze azért hiszem, hogy a mozgalom, a KISZ-élet lehetőségeivel, eszközeivel — ha kell — sokat tudunk változtatni a szemléletükön, ha az nem egyezik ifjúságpolitikai célkitűzéseinkkel. — A KISZ-en kívül sok egyéb hatás is éri a fiatalo- 'kat. — Ezért kell mindenkinek összefogni, aki érdekelt a fiatalok nevelésében. Tudatos törekvéseink mellett arról is szólni kell, hogy szerintem akkor is végzünk hazafias nevelést, amikor nem is gondolunk rá. Ha valamiben, ebben aztán igazán együtt kell működnünk az iskolákkal. Mert igaz ugyan, hogy a hazaszeretet nem iskolai tantárgy, viszont amikor Bodor Árpád tanár úr támogatja a turizmust, amikor kirándulásra viszi a szekszárdi ga- raystákat, megismerteti velük hazánk tájait, természeti szépségeit, ugyanúgy hazaszeretetre nevel, mint amikor Leipold Boldizsár a lengyeli szakmunkásképzőben mindent megtesz, hogy az Ifjú Gárdaszakasz jól, eredményesen működjön. Vagy amikor szintén a ler.gyeliek gyűjtik a község és iskolájuk tárgyi emlékeit. ♦ A szekszárdi II-es számú Általános Iskolában a nyolcadik T-sek dolgozatot írnak. Igaz, a tét most kicsi, hiszen tudják, nem lesz osztályzás, sőt a neveket se kell a cetli szélére felírni, a buksi fejek mégis elgondolkodva hajolnak a papír fölé. A magyar- tanárnő — Keresztes Jánosáé — segítsége és e sorok írója jóvoltából három kérdésre kell válaszolniuk: 1. Mi a hazaszeretet? 2. Ki volt? Mikor élt? Miről nevezetes: I. István, Hunyadi János, Damjanich János és Kun Béla. 3. Milyen tulajdonságai vannak a jó hazafinak? Te kit tartassz annak? ♦ A nyolcadik tések osztályfőnökével, Oláh Irmával értékeljük a dolgozatokat. A tanárnőt örömmel tölti el, engem a sok más — középiskolákban is szerzett — rossz tapasztalat után némi bizakodással, hogy a négy történelmi személyiséget a gyerekek szinte kivétel nélkül hibátlanul helyezték el korban és tevékenységükről, jelentőségükről is volt fogalmuk. — Pedig Kun Béláról az iskolában még nem is tanultak — mondja a tanárnő. — A dolgozat után jöttem rá, hogy mégis honnét ismerik a nevét, tevékenységét. Nemrég volt egy iskolai vetélkedőnk a KMP megalakulásáról, a Tanácsköztársaság eseményeiről, akkor szerezhették az ismereteiket, amikor erre a vetélkedőre készültek. Nagyon örülök, hogy megírtuk ezeket a dolgozatokat és büszke vagyok a gyerekekre. * Szemléltetőül idézünk az első kérdésre adott válaszokból: „A hazaszeretet az, hogy béke legyen mindenhol, a népek ne veszekedjenek, hanem mindenki szeresse a saját hazáját, ahol megszületett. Az elődök már megteremtették nekünk a jólétet és ezt használjuk is ki. És ne árulja el senki a hazáját, mert aki elárulja, az már nem hazaszerető ember...” „Azt értem a hazaszeretet alatt, hogy valaki mindent megtesz a hazájáért. Pl. Háborús időben nem menekül el, hanem helytáll, hazája függetlenségéért...” „Az idegeneknek nem úgy beszélünk róla, hogy kicsi, rongyos ország, hanem úgy, hogy kicsi, de kedves.” A harmadik kérdés tartalmában kapcsolódott az elsőhöz, így sokan különbséget se tettek. A feleletek sokszor keresztezték egymást. íme a. hazafiságról írt válaszok közül néhány: „Nem árulja el hazáját, építi, segíti, ha háború van •jelentkezzen katonának, ügyes legyen, okos, becsületes, segítsen a vezetésben, ne legyen lusta.” „Petőfi, mert a verseiben is hazájáról írt és amikor Bem apó azt mondta neki, hogy ne menjen a csatatérre, ő mégis elment és meghalt a hazáért. A mostani életből szerintem Kádár János.” „Béke esetén irányítja az országot, de ugyanakkor nem csak prédikál, hanem dolgozik is.” „Példaképem Magyari Béla. Ha nem is repült fel a világűrbe, akkor is bátornak tartom.” „Szerintem Petőfi jó hazafi volt, szolgálta a hazáját a múltban, most pedig Farkas Bertalan.” „Kiválóan dolgozik, hogy fejlődjön, gyarapodjon hazánk, a rossz embereket, pl: csöveseket munkára készteti.” „Én minden olyan tanulót, aki jól tanul, jó közösségi és úttörőmúnkát végez, jó hazafinak tartok.” * — Szinte nincs is olyan tantárgy, amihez ne lehetne valahogy a hazafias nevelést is kapcsolni — mondta Oláh Irma osztályfőnök. — A földrajzhoz, a történelemhez egyértelműen kapcsolódik, de lehet kötni a rajzhoz, vagy akár a matematikához, ha a tudományok jeles hazai művelőiről, a világ egészében elfoglalt helyükről, jelentőségükről beszélünk, összetett munka a hazafias nevelés és ezek a dolgozatok arról is megnyugtattak, hogy eredményes volt az eddigi tevékenységünk. A dolgozatokat olvasva ebben egyébként sem kételkedhet senki. * Nem először járok a szekszárdi Rózsa Ferenc szak- középiskola egyik klubszobájában. A falakon körben tablók, amelyek bemutatják hazánk nevezetességeit, tájait és sok egyéb, aktuális ismeretre oktatnak. Kényelmes fotelek teszik otthonossá a honvédelmi kabinethelyiséget. Juhász József tanár kíséretében nézegetem a tablókat, a kirándulásokon, ügyességi versenyeken készült fotókat. — Amikor ezt a klubot, kialakítottuk, nem csak a mi iskolánkra gondoltunk —• mondja Juhász József. —Szívesen látjuk, ha más iskolák tanulói is eljönnek egy-egy foglalkozást itt tartani. — Közismerten jelentős az iskolában folyó hazafias nevelés. Milyen gyakorlati haszna van? — Kézzelfogható haszonról nehéz beszélni, ha csak azt nem említem, hogy sokan jelentkeznek tőlünk katona- tiszti pályára. De még ennél is fontosabb, hogy mindezen módszerek, eszközök segítségével hazájukat szerető, jó szakembereket képezünk Szakmai ismeretükből és hogy ezt hazájuk építésére fordítják, származik a legnagyobb haszon. * Akkoriban autóstoppal jártuk az országot. Zuhogó esőben álltunk az útszélen. Már jó órája egyetlen autó sem fékezett. Géza egyszer csak — mintha megkergült volna — ugrálni, táncolni, kiabálni kezdett. — Látod milyen szép a világ? — kiabálta. — Szép? — néztem rá megrökönyödve. — Persze, hogy az! Most állunk, de nemsokára úgyis eljutunk oda, ahova indultunk. Itt is ismerjük a tájat, az utat, az emberek értik, amit mondunk, tudjuk hova megyünk. — Csak mennénk, apukám. — Az sem baj. Itt is otthon vagyunk, ez is Magyarország — mondta határozottan. Mire a tejesautó Keszthelyen kitett bennünket, kitisztult az ég, a mólón hanyat- dőlve már napsütésben sütkéreztünk. TAMÄSI JÁNOS (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az őszi mezőgazdasági munkákból iskolánk, a szekszárdi Garay János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola is Mvette részét: az elmúlt hónapban összesen tíz kemény munkanapot dolgoztunk a bogyiszlói „Duna- gyönigye” Termelőszövetkezet almáskertjében, példásan előkészített és megszervezett körülmények között. Megkértem Győri Gábort, az iskolai KISZ-ibizottság titkárát, hogy számoljon be a végzett munkáról: — Az utóbbi évek hagyományainak megfelelően almát szedtünk a közeli terÉrdekes tájékoztatót tartott tegnap délelőtt Szekszárdona megyei múzeumban dr. Szilágyi Miklós igazgató. A meghívottak az idegenforgalmi hivatalok képviselői és idegenvezetők voltaik, a cél pedig a kölcsönös tájékoztatás és kapcsolatfelvétel: Egyik fontosságához se fér kétség, hiszen közös érdek, hogy az idegenforgalom vérkeringésébe a megye központi múzeumát és különböző kiállítóhelyeit az eddigieknél jobban kapcsolják be. Bevezetőben az igazgató a belépőjegyek és a szakmai idegenvezetés miniszteri rendelet előírta változásairól szólt. Üjdonság a magnetofonos idegenvezetés, mely magyar nyelvű szalaggal 40 és 60 perces változatban, orosz nyelven 30 percesben bérelhető, rendkívül mérsékelt áron. Saját kiadású nyomtatott szöveg megjelentetésére egyelőre nem kerül sor, viszont a Tájak, Korok, Múzeumok sorozat következő 1—1 íves füzeteinek sorában több megyei nevezetesség is ■helyet kap. Dr. Szilágyi Miklós ezután ismertette az idegenforgalmú szempontból számba jöhető kiállítóhelyek fontosabb jellemzőit. A Babits-ház felújításának már be kellett volna fejeződnie, de jó, ha jövő ilyenkorra véget ér. Az emeleten könyvtár, az udvari fronton munkaszobák kapnak helyet és később audiovizuális ismeretterjesztő helyiség melőszövetkezetben. Tudtuk, hogy ebben az évben kiemelt feladat az alma minőségének megőrzése, óvása; tisztában voltunk azzal, hogy a bérezésnél ez az egyik alapvető szempont. Így nemcsak a mennyiségre kellett ügyelnünk, hanem szinte féltő kézzel óvtunk minden egyes almát az ütődéstől, sérüléstől, szárának elvesztésétől. Hiszen minden osztály mellett igen szigorú ellenőrök álltak, akik azonnal minősítették az elvégzett munkát, s határozottan vették lejjebb a minőségi százalékot, ha hibás almákra leltek. Az első napok eredményei arra mutatták, hogy a szokásosnál kiis. A Liszt-emlékszoba „társbérletének” megszűnte a zeneműtárral, egyelőre be nem látható távra halasztódik. SAmontornyán jól bevált módszer, hogy a Tolnatourist helyi képviselőt foglalkoztat a várban. Dunaföldvár vonzóerejét fókozza a Vendéglátóipari Vállalatnak a torony mellé telepített „Vár” étterme. Ozora várának későbbi felhasználása a feltárás eredményeinek függvénye, a munkák legalább másfél évtizedet követelnek. Az idegenforgalmi szempontból is legnagyobb változást a volt zsinagógából létesítendő Művészetek Háza jelenti majd. Terveit Kerényi József Bács megyei tervező- mérnök elkészítette. Itt különböző képzőművészeti kiállítások .mellett hangversenyterem és képzőművészeti olvasókönyvtár létesül. Megnyílnia 1982 végére kéne, a TOTÉV munkája már a legelején csúszik, ugyanis még el se kezdődött. Bonyhádon — valószínűleg a VII. ötéves terv idején — tájtörténeti múzeum nyílik a régi kórház épületében. Szó esett a sok Vitát kavart sióagárdi és sza- kályi tájházakról is. A helyben megőrzött népi műemlékek 1981-ben még aligha lesznek látogathatók. A hozzászólók közül dr. Pataki József a megyebeli földvárak • (Lengyel, Tamási) viszonylag könnyen bemutatélezettébb verseny alakul ki az egyes osztályok között, s igen nehéz lesz a bérezésen felüli jutalmat (térítésmentes autóbusz 4, 3, illetve 2 napos osztálykirándulásra) megszerezni. így aztán mindannyian igen nagy izgalommal vártuk az eredményhirdetést. A termelőszövetkezetben végzett munkát az iskola tanulói előtt az intézmény igazgatója; Zentai András értékelte. Örömmel szólt arról, hogy a 18 osztály munkájával mind a tenmélősizö- Vetkezet, mind pedig az iskolavezetés elégedett. 'Első lett a 3. C osztály 107 forint 80 fillérrel, második az 1. C osztály 106 forint 40 filléres teljesítménnyel, a harmadik pedig a 4. C osztály 102 forint 40 filléres napi átlaggal. A termelőszövetkezet vezetősége levélben köszönte meg iskolánk minden tanulójának gondos, körültekintő, tisztességes munkáját, helytállását. Megtudtuk azt is, hogy a tíz nap alatt jó munkánkkal összesen 407 647 forintot keresltünk, az egy tanulóra jutó átlág 70 forint felett van. Megkérdeztem Bokor Csillát, a 3. C osztály osztály- titkárát, számítottak-e erre a .sikerre. — Már az első perctől kezdve voltak ilyen szándékaink: szerettük volna megnyerni a versenyt. Az első két nap eredményét tudtuk, akkor még vezettünk. Közben azonban a többi osztály is nagyon hajtott, igyekezett, elég nehéz volt megőrizni vezető helyünket. Ügy gondolom, elsősorban a kiegyensúlyozott, egyenletesen jó teljesítményünknek köszönhetjük az elért eredményt. Valóban igyekeztünk, minden almát még a ládába is kézzel raktunk, nem öntöttük, dobáltuk, mint a korábbi években. S így most készülhetünk az osztálykirándulásra. Igaz, addig még sokat kell tanulnunk, hiszen itt az iskolában is tisztességesen helyt kell állnunk. S örülünk annak is, hogy a termelőszövetkezet továbbra is igényt tart munkánkra. RIMÁI ATTILA 3. C osztályos tanuló Fotó: iPesti Gy. ható voltára hívta fel a figyelmet. Kérte, hogy a múzeum biztosítson megfelelő szakmai szöveget az idegen- vezetők részére. Hiányolta a műemléki irányító táblákat, a képes levelezőlapokat, megfelelő emléktárgyakat és Wosinsky emlékének méltóbb megbecsülését. Dr. Bercsényi Vince angol, francia, német nyelvű szöveges múzeumi tájékoztatókat javasolt, külföldi mintára, egyszerű gépelt, műanyag mappába fűzött formában, melyek a belépésnél igényelhetők és távozáskor visszaadandók. Kérte, hogy a múzeum vegyen részt az idegenvezetők továbbképzésében. A tájházaknál ügyeljenek a megtekintés lehetőségeinek biztosítására, ne kelljen a kulcsot rendszeresen keresni, mint például Sárszentlőnincen. Kovács Zoltán szintén az idegenvezetők továbbképzése erdőkében igényelte, hogy azok a szakmái tárlatvezetéseken esetenként részt vehessenek. Dr. Szilágyi a nagyobb anyagi befektetést nem igénylő javaslatok mielőbbi megvalósítását, a többiek tervbe vételét ígérte. Közölte, hogy a múzeumalápító nagy régész, Wosinsky Mór szobrának az épület előtt történő felállítása szerepel a megye művészeti beruházásainak tervében a következő tervidőszakban.-s. -n. A bogyiszlói almáskertben Az alma egy részét exportra csomagolták Múzeum és idegenforgalom Juhász József a tájoló használatát ismerteti
